Készült: 2024.09.21.09:22:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

90. ülésnap (2011.05.10.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Czomba Sándor (Fidesz)
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:57


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, az új kormány nehéz örökséget vett át, hiszen mind az államadósság, mind a munkanélküliség, és - hadd tegyem hozzá - a foglalkoztatás vagy foglalkoztatási mutatók rendkívül rossz adatokat mutattak. Sajnos, jelen pillanatban is azt látjuk, hogy a magyarországi foglalkoztatási ráta az 55,5 százalékával az Unió egyik legrosszabb - vagy sok esetben a legrosszabb - mutatói közé tartozik, nem véletlen az, hogy a magyar kormány az egyik legfontosabb feladatának a munkahelyteremtést tűzte célul.

Hogy a nemzetközi bizalom helyreállt, ennek milyen jelei mutatkoznak, engedjenek meg néhány számszerű adatot. 2010 júniusa óta a Nemzetgazdasági Minisztérium és a háttérintézménye látókörében lévő 23 külföldi beruházó döntötte el, hogy Magyarországra hozza beruházását, vagy fejleszti már Magyarországon működő tevékenységét. Összességében 23 cég mintegy 2 milliárd euró nagyságrendben ruház be Magyarországon, és 5450 új munkahelyet hoznak létre közvetlenül, ezen túlmenően közvetve 15-20 ezres nagyságrendben jönnek létre munkahelyek. Közöttük van természetesen az Audi és a GM ismert gigaprojektje, akikkel beszállítói együttműködési megállapodás is aláírásra került annak érdekében, hogy minél több magyar beszállítónak teremtsen munkahelyet. Ez is egy nagyon lényeges kérdés, a korábbi időszak gondolkodásmódját egészen megváltoztatta azáltal, hogy önmagában nemcsak az a kérdés, hogy hány beruházás valósul meg Magyarországon, hanem hányan eresztenek gyökeret úgy, hogy miután a kötelezettségvállalás lejár, nem azon gondolkodnak, hogy hogyan lehet Magyarországról elmenni, hanem hogy hogyan lehet hosszú távon Magyarországon tartós munkahelyeket teremteni.

Ennek egyik fontos eleme az, hogy a beszállítói kör, a magyar kis- és középvállalkozók képesek legyenek ezekhez a feladatokhoz fölnőni. Ehhez például a Széchenyi-terv pályázatain keresztül számos lehetőség adódik arra, hogy azok a magyar kis- és középvállalkozók, akik szeretnének ezekben a beruházásokban részt venni, a technológiai fejlesztés révén ezt a nagyon fontos lépést megtehessék.

A fenti időszakban a pozitív döntéseken felül 111 külföldi befektetési projekt megvalósulása indult el, ezek közül 57 esetben ismert a foglalkoztatottak tervezett száma, ennek kumulált értéke közel 10 ezer fő. 44 esetben ismert a beruházások tervezett nagyságrendje, ennek a kumulált értéke 1,2 milliárd euró. Ezen adatok nem teljes körűek, hiszen a külföldi beruházók által létrehozott munkahelyek tekintetében sok vállalat nem fordul támogatásért a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, de ettől a beruházás természetesen megvalósul.

Mindig hangsúlyoztuk, hogy a kis- és középvállalkozói szektor rendkívül fontos számunkra, hiszen a foglalkoztatottak több mint 70 százalékát gyakorlatilag ők adják, ráadásul ezen belül a magyar kis- és középvállalkozói szektor rendkívül fontos szerepet tölt be.

(9.10)

Ennek megfelelően nemrégiben a Munkaerő-piaci Alapból munkahelyteremtő beruházás címén a korábbi évekhez képest több mint a duplája forrást biztosítva 5 milliárd forint értékben írtunk ki pályázatot, és az előző időszakhoz képest a sikertelen pályázatok végre véget értek, és most az 5 milliárd tényleges pénzhez képest több mint 10 milliárd igény érkezett be. Ez annak köszönhető, hogy jól vannak a pályázatok kiírva, azt jelenti, hogy a leghátrányosabb helyzetű régiókban 70 százalékos támogatásintenzitást lehet igénybe venni, végre egy magyar kis- vagy középvállalkozó is akár 2 millió forint feletti összeget igénybe tud venni egy ember foglalkoztatására. 15 millió forint alatti támogatás esetében lényegesen egyszerűsítettük a fedezeteket, tehát magyarul: olyan pályázati rendszert működtetünk, ahol valóban azok tudnak pályázni, akik munkahelyet képesek teremteni, különösen a leghátrányosabb helyzetű térségekben, és kizárólag csak a kis- és középvállalkozásoknak írtuk ki a pályázatot, pontosan azért, hogy ezt a réteget érjük el.

Ahogyan képviselőtársam is említette, a sikeres kötvénykibocsátás is egyértelműen a bizalom megerősítését mutatja, és szándékaink szerint a következő időszakban is az a gazdaságpolitika, amelyet az új magyar kormány a zászlajára tűzött, számos siker kovácsa lehet a következő időszakban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai