Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Egy meglehetősen hosszú vita vége felé járunk, és engedjék meg nekem, hogy én most egy kicsit más megközelítésből szólaljak meg. Szeretném elmondani önöknek azt, hogy én miért szeretem ezt a költségvetést, mert igenis ki merem mondani: én szeretem ezt a költségvetést.

Először is azért, mert a miénk; azért szeretem, mert ebben végre testet öltöttek azok a várakozásaink, amelyeket a választási kampány során megfogalmaztunk, később koalíciós partnereinkkel kormányprogrammá tettünk - azok, kérem, ezekben a számokban benne vannak. Ha valaki nem érti vagy nem akarja érteni a számok nyelvét, akkor sosem fogja tudni kiolvasni belőle!

Másodszor azért, mert bár súlyos terheket örököltünk - és mindig felróják nekünk, ha megemlítjük a Postabankot, de egyszerűen nem lehet nem megemlíteni egy ekkora összeget -, akkor bizony ahhoz képest hatalmas előny és komoly eredmény az, hogy ebben a költségvetésben benne vannak a saját értékeink, azok az értékek, amelyeket a Fidesz-Magyar Polgári Párt és koalíciós társai vallanak.

Harmadszor pedig azért szeretem ezt a költségvetést, mert világos, egyértelmű céljai vannak. Mik ezek a célok? Engedjék meg, hogy csak négyet emeljek ki közülük: az egyik a biztonság megteremtése, a másik az oktatás rangjának visszaállítása, a harmadik a munkához juttatás, és bár utolsó helyen említem, de szintén az egyik legfontosabb dolog a családok gyarapodásának a biztosítása.

A biztonság megteremtése:

Tisztelt képviselőtársaim, én például szeretnék biztos lenni abban, hogy az én szeretteimet nem éri baj, ha kimennek az utcára, szeretném tudni azt, hogy a gyermekeink úgy jönnek haza az iskolából, ahogy reggel oda elmentek - na jó, legfeljebb egy kicsivel több tudással a fejükben -, no erre áldoznunk kell, erre pénzt kell költenünk! Azt meg a szakemberekre kell bízni, hogy titkosszolgálati eszközökkel vagy nyílt rendőri eszközökkel érik-e el ezeket a célokat, ez az ő dolguk; egy biztos: innen nem sajnálhatjuk a pénzt. Épp ezért ez a költségvetés a biztonság költségvetése.

Az oktatás területe:

Az oktatás rangjának visszaállításáról Révész Máriusz képviselőtársam is beszélt az előbbiekben. Engedjék meg, hogy én ne mondjak most számadatokat, hanem talán egy gondolatmenetre hívjam fel a figyelmüket, egy unos-untalan hallott gondolatra, amelyet tanáraimtól nagyon sokszor hallottam: a tudás hatalom. A tudás a szó legnemesebb értelmében vett hatalom, ugyanis ez a hatalom képes megvédeni bennünket például a munkanélküliség rémétől. Ez az a hatalom, amely stabil, biztos jövedelmet ígérő munkahelyet, nyugodt megélhetést teremthet a számunkra. Ez a hatalom, a tudás és a munkahely az, amely lehetővé teszi, hogy gyermekeinket felneveljük; az ő tudásuk, boldogulásuk pedig, képzeljék el: a mi nyugodt öregkorunk legfőbb biztosítéka. Éppen ezért minden egyes oktatásra költött forint, minden egyes fillér, amit ideteszünk, befektetés a jövőbe. Tehát nyugodtan állíthatjuk: ez a költségvetés befektetés a jövőbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! A munkanélküliség olyan rettenetes átok, amely nemcsak az ember méltóságát kezdi ki, hanem romba döntheti mindazt, amit addig elért életében, sőt még a családját is szegénységbe sodorhatja. Éppen ezért semmilyen módon nem engedhető meg az, hogy ez elharapózzon és egyre nagyobb méreteket öltsön. A Fidesz-Magyar Polgári Párt és koalíciós társai egyértelműen letették a voksot a mellett, hogy ezt a kérdést rendezni kell.

Milyen lehetőséget látunk rá? Kérem szépen, az országba hatalmas multinacionális cégek érkeztek be, a gazdasági motorjaivá váltak, modern technológiát hoztak ide - jó, hogy itt vannak, de nem tudnak olyan mennyiségű munkahelyet teremteni, mint amennyire szükség van. Éppen ezért ilyen nagy számú munkahelyet csak a közép- és kisvállalkozások teremthetnek, pontosan a számuk miatt, mert sokan vannak; a multinacionális cégek pedig stabil, jó felvevőpiacot jelenthetnek ezeknek a cégeknek a számára.

Mit tud tenni a polgári koalíció kormánya ezeknek a kisvállalkozásoknak a segítésére? Például, ahogyan azt itt már többen elmondták, a járulékcsökkentésen, a jelentős méretű járulékcsökkentésen keresztül mintegy 170 milliárd forint kinn marad a gazdaságban, ami igenis a gazdaság növekedését, fejlődését és új munkahelyek megteremtését fogja szolgálni. Ezért nyugodtan állíthatom, hogy ez a költségvetés a gazdasági növekedés és a stabilitás költségvetése.

Képviselőtársaim! Utoljára hagytam a számomra legkedvesebb és legszebb gyöngyszemet: a családokat. Rengeteget beszéltünk a családokról, és én ennek nagyon örülök. Nem tudom elfogadni - és többet nem is kívánok erről beszélni - ellenzéki képviselőtársaimnak azt a gondolatmenetét, amelyben azt állítják, hogy a gyermekek utáni adókedvezmény, a családi pótlék alanyi jogúvá tétele és a gyes alanyi jogúvá tétele csak a gazdag családok számára hoz eredményt. Ez egész egyszerűen elfogadhatatlan a számomra, mert nem felel meg a tényeknek - hogy szép, finom, hazai parlamenti módon fogalmazzak. Ezek az intézkedések a gyermekeket nevelő családokat fogják jobb helyzetbe hozni; azokat, akik saját erejükből próbálnak egyről a kettőre jutni; azokat a családokat, amelyek taníttatják a gyermekeiket, amelyek iskolába járatják őket; azokat a családokat, akik részt vállalnak a közterhekből, akik a vállukon viszik ezt az országot. Tisztelt képviselőtársaim, ezek a családok pedig zömében a közép- és az alsóközéposztályból kerülnek ki. Ezek az intézkedések azt fogják elérni és az az igazi céljuk, hogy ezek a családok ne süllyedhessenek szegénységbe, hogy meg tudjanak kapaszkodni, hogy a saját erejükből boldoguljanak, talpon maradjanak. Tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a költségvetés a családok gyarapodásának a költségvetése.

Sokat gondolkodtam rajta, hogy elmondjam-e egy személyes élményemet, amely körülbelül huszonöt évvel ezelőttről való. Kisgyerek voltam; a mi családunkban a szüleim minden évben leültek egy decemberi estén, és megbeszélték, hogyan lesz jövőre, megbeszélték, mi fog velünk történni. Ezen az estén apám engem is odaültetett az asztalhoz, és akkor először én is kérhettem. Elmondta, hogy egy kicsit több lesz jövőre, talán már félre is fogunk tenni arra az esetre, ha esetleg valami baj történne, de valami fontosat választhatok magamnak, amiről úgy gondolom, hogy nekem jó lesz. Én akkor egy mikroszkópot kértem. Édesanyám védőnő volt, ő egy kismotorról álmodott, hogy ne biciklin kelljen télen a tanyavilágban látogatnia a gyerekeket; apám pedig - nagy kertész lévén - valami permetezőgépről beszélt. A permetezőgépre nem emlékszem; azt tudom, hogy évekkel később a kismotor meglett; belőlem orvos lett - és a mikroszkópom ma is megvan.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)