Felszólalás adatai

Soron következik a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Mile Lajos, LMP, képviselő önálló indítványát T/12570. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/12570/4. számon megkapták. Az előterjesztéshez összesen két módosító javaslat érkezett. Ezekre külön-külön megnyitom a részletes vitát.

Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni az ajánlás 1. pontjához hatperces időkeretben. Megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Mivel Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársammal közösen jegyezzük ezt a nagyon fontos ajánlási pontot, ezért mindenképpen hozzá szeretnék szólni, és annál is inkább, mert a kormánynak, az előterjesztőnek és a nemzetbiztonsági bizottságnak ez idáig a támogatását nem nyerte el a javaslat; ami pedig nem vonatkozik másra, mint hogy valódi joghatást adjunk a módosító javaslatnak, már ami a nemzetbiztonsági törvény módosítását illeti, és az, hogy csupán a vizsgálóbizottságok szintjére hozzuk fel a szankciórendszert, ami valljuk be, csak egy megjelenési kötelezettséget ír elő a vizsgálóbizottságok, parlamenti vizsgálóbizottságok esetében is az adott képviselőknek vagy bárkinek, akit a bizottság, vizsgálóbizottság beidéz maga elé, egy megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettséget, de ez egy lex imperfectaként semmiféle joghatást nem társít hozzá, illetőleg egyet társít, azt, hogy amennyiben valaki nem jelenik meg vagy nem tesz nyilatkozatot, akkor a házelnök ezt a köz nyilvánossága előtt bejelenti.

Azt kell mondjam, hogy köszönöm szépen, ez fantasztikusan nagy szankció, de tulajdonképpen a nullával egyenlő, és nemhogy a nemzetbiztonsági bizottság előtt, de akár Gyurcsány Ferenc is megtehette, hogy vizsgálóbizottság előtt nem jelent meg, sőt még előre meg is üzente, hogy nem is fog elmenni. Amíg ilyen esetek megtörténhetnek, addig tulajdonképpen hiába hozhatunk törvényeket, vagy hiába állíthatunk fel vizsgálóbizottságokat, vagy hiába próbál a népképviseleti szerv bármilyen vizsgálatot folytatni, az egyszerűen egy hatalmas komédiába torkollik, és egy politikai cirkuszként kerül meghatározásra.

Ellenben az a javaslat, amit Gaudi képviselőtársammal előterjesztünk, a büntető törvénykönyvbe iktatna egy új tényállást, és ez az új tényállás, az új bűncselekmény a népképviseleti szerv által folytatott vizsgálat akadályozása lenne. Ez egy új 277/A. §-t tenne be a büntető törvénykönyvbe, ráadásul természetesen az új büntető törvénykönyvbe, hiszen ez már hatályba lépett. Ez azt mondaná ki, hogy aki a népképviseleti szerv által folytatott vizsgálat meghallgatásán értesítés ellenére nem jelenik meg, természetesen önhibájából nem jelenik meg, vagy nem tesz vallomást, illetve a valót elhallgatja, akkor két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető, illetőleg egy minősített eset lenne, és három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő, ha ezt a cselekményt hivatalos személyként közmegbízatás felhasználásával vagy jogtalan haszonszerzés végett követnék el.

Azt hiszem, hogy ez egy kellő szankció lenne, bár lehet azt mondani, hogy ez sem kellően súlyos, vagy lehetne ennél súlyosabb, ha azokat a nemzetközi példákat nézzük, ami akár az általános vita kapcsán elhangzott, és nem csak jobbikos szónokoktól, akkor lehetne egy sokkal súlyosabb is, lehetne emellett nagyon komoly pénzbüntetés, amit több országban alkalmaznak, szintén van rá európai példa, de első körben át kell törni a szankcionálatlanság bástyáit, és úgy gondoljuk, hogy ez a javaslat erre megfelelő lesz. Hozzáteszem, ezt már egyébként az új büntető törvénykönyv általános vitájában, illetőleg módosító javaslatként beterjesztettük. Akkor a legnagyobb igyekezetünk ellenére sem ez nem került bele, sem bármilyen más szankció nem került bele a törvénybe a népképviseleti szervek által folytatott vizsgálat akadályozása vagy a meg nem jelenés szankciójaként, de reméljük, hogy még most, az utolsó pillanatban az Országgyűlés egyébként nagyon kis számban jelen lévő képviselőit talán sikerül meggyőzni a kormány és az előterjesztő ellenében, hogy igenis helye van egy ilyen szankciórendszernek, vagy ha nem ennek, akkor nagyon várnánk azt, hogy valamiféle alternatív szankciót láthassunk, mert ez így még mindig, ha enélkül kerül elfogadásra a törvényjavaslat, nagyon karcsú, hogy úgy fogalmazzak.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(22.20)

ELNÖK: Kettőperces időkeretben felszólalásra következik Kepli Lajos, a Jobbik képviselője.

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Kiegészítve és nem ellentmondva természetesen annak, amit Staudt Gábor képviselőtársam elmondott, engedjék meg, hogy egy másik aspektusára is rávilágítsak a parlament ellenőrző funkciójának, hiszen azt kell mondjam, hogy a vizsgálóbizottságok hatékonyságát tekintve rendkívüli módon gyerekcipőben jár nálunk ez a demokratikus eszköz. A napokban látott napvilágot az a statisztika, amely szerint a rendszerváltás óta, az elmúlt 23 évben körülbelül 120 alkalommal volt vizsgálóbizottsági kezdeményezés a Magyar Országgyűlésben - a legtöbb vizsgálóbizottság természetesen fel sem állt, létre sem jött -, ehhez képest alig tucatnyi alkalommal lett elfogadva az Országgyűlés által vizsgálóbizottsági jelentés. Azt gondolom, mint aki egy vizsgálóbizottságot magam is végigcsináltam elnökként és kezdeményezőként a kolontári katasztrófával kapcsolatban - egyébként azon kevés sikeres vizsgálóbizottságok közé tartozik, ahol van elfogadott és eredményes jelentés -, nagyon fontos, hogy szankcionáljuk azokat az országgyűlési képviselőket, akik nem tesznek eleget a kötelezettségüknek és nem jelennek meg a vizsgálóbizottság ülése előtt. Nálunk is Gyurcsány Ferenc volt az egyetlen olyan személy, aki a megidézése ellenére nem jött el, és csupán egy nyilvános közösségi oldalon indokolta meg a visszautasítását. Tehát nagyon fontos, hogy szankcionáljuk őket, de még fontosabb, hogy a parlament ellenőrző funkcióját egy kicsit feljavítsuk, és ne csak a törvényhozási, hanem az ellenőrzési munka is sokkal hatékonyabb lehessen. Ennek bizony fontos része az, hogy szülessenek vizsgálóbizottságok, s még a kétharmados kormány is hozzájáruljon vizsgálóbizottságok felállításához és azok hatékony működéséhez.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A vitába az előterjesztő Mile Lajos kapcsolódik be.

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak egypár mondatban reagálnék azokra a felvetésekre, amelyek elhangzottak.

Staudt Gábor képviselőtársam úgy is, mint a módosító indítvány egyik aláírója, teljesen jogosan vetette fel azt a hiányosságot, hogy valódi joghatás nincs a törvényjavaslatban. Apró vitám van csak ezzel. Azt lehet mondani, hogy az a joghatás, amit ez a javaslat tartalmaz, nem biztos, hogy elég hatékony vagy adott esetben elég elrettentő, hiszen a 2012-es Országgyűlésről szóló törvény vonatkozó részét alkalmazza, ami valóban annyit jelentene csak, hogy ha valaki nem jelenik meg az adott vizsgálóbizottság előtt, akkor a házelnök ezt kihirdeti. Ez valóban nem egy túl erős szankció, de közszereplők esetében azért némi hatása lehet vagy lehetne. De továbbra is azt gondolom, hogy ilyen szempontból a törvényjavaslat további módosításokra, javításokra szorul, szorulhat.

Abban viszont vitánk van, hogy nem biztos, hogy a büntető törvénykönyv módosításával lehet ezt leginkább elérni. Ahogy képviselőtársam is említette, ez a módosító javaslat egy új szakaszt illesztene be a Btk.-ba, és ennek keretében szankcionálná az együttműködés hiányát, akkor is, ha nem jelenik meg, illetve ha nem mond igazat; mind a kettőre vonatkoztathatná.

Azt gondolom, s nem vagyok ezzel a véleményemmel egyedül, hogy nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb törvényi hely, ahol ennek a szankcionálásnak meg kell történnie. Úgy tűnik, hogy a nemzetbiztonsági bizottság beadja a vonatkozó módosító indítványát, és elképzelhető, hogy abban egyetértés lesz, hogy a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény vonatkozó módosítása lesz az, ami mindenféle szempontból javítani tudja a mostani jogi helyzetet. Nem mondom erre sem, hogy egy átfogó, általános és radikális megoldás, de hogy komoly lépés lehet a vizsgálatok és a parlamenti eredményesség szempontjából, az vitathatatlannak tűnik. Hiszen itt azon kívül, hogy a keménységet hiányoljuk, az eljárásrendet és az illetékességi köröket is pontosítani kell. Ebből a szempontból feltételezhető, hogy a bizottság javaslata orvosolni fogja az ilyenfajta hiányosságokat.

Ha jól megnézzük a nemzetközi gyakorlatot, azt látjuk, hogy a jobbikos javaslat nagyjából a horvát parlamenti gyakorlattal párhuzamos, azzal paralel, amelyik közismerten a legdrasztikusabb, a legerősebb szankciókat tartalmazza az ilyenfajta normaszegésre, mint amiről ez a javaslat is beszél. Én azt gondolom, hogy ha a szabálysértésről szóló, tehát a 2012. évi II. törvény módosítását ebben az irányban meg tudjuk tenni úgy, hogy az jogilag is megalapozott legyen, és ezt a fajta egyenetlenséget megszünteti, tehát megfelelő szintű szankciókat rendel a normaszöveghez, akkor ez támogatható lesz, és abban bízom, hogy ez az esetleges jobbikos kifogásokat is ki tudja védeni, és talán még számíthatok az önök támogatására is. Ez valóban egy nagyon fontos első lépés lesz, mert nem csupán arról van szó, hogy az éppen most dolgozó vizsgálóbizottság vagy tényfeltáró bizottság munkája mennyire lesz eredményes, hanem arról, hogy valóban meg tudjuk-e szüntetni azt a gyakorlatot, amit az elmúlt huszonegynéhány évben nem sikerült, tehát hogy csak látszateredmények születtek nagyon sok bizottság esetében. Sőt, száztizenvalahány bizottsági kezdeményezés volt, és ebből 25 kezdte el ténylegesen a munkáját, tehát el sem tudták kezdeni a munkájukat, és abból, azt hiszem, hat járt úgy eredménnyel, hogy jelentést is készített. Tehát azon túlmenően, hogy esetünkben a nemzetbiztonsági bizottság tényfeltáró albizottságának a munkája eredményes legyen, arról is szó van, hogy sikerül-e ezeken a területeken valamennyire helyreállítani a parlament tekintélyét, vagy legalábbis ezen az úton el tudunk-e indulni. Azt gondolom, hogy kiindulópontnak egy ilyen módon pontosított, kiegészített, módosító törvényjavaslat erre a feladatra képes lehet, és ehhez kérem majd a támogatásukat. Köszönöm.

ELNÖK: Ismételt felszólalásra megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon várom azt a javaslatot, amit Mile képviselőtársam előirányzott. Jelen pillanatban csak két módosító javaslat van bent, és ha jól értettem, ez még bizottsági módosító javaslatként bejöhet, és valamiféle szabálysértési tényállás kilátásba helyezését hallhattuk. Ez a semminél nyilvánvalóan jobb, bár várjuk meg a leírt szöveget, mert az ördög mindig a részletekben meg a jogi megfogalmazásban rejlik. De ha már eljutottak odáig, hogy egy szabálysértési tényállást alkotnak, akkor miért nem csinálunk egy büntetőjogi tényállást, amire nemzetközi példák is vannak?

Arra kell itt gondolni, hogy Gyurcsány Ferencekkel állunk szemben, amikor ezt a tényállást megalkotjuk. Azzal állunk szemben, hogy Gyurcsány Ferenc megtehette, hogy nem ment el például a Kepli Lajos által vezetett vizsgálóbizottság megidézésére, de számos más példa is van. Tehát olyan emberekkel állunk szemben, akiknek nem biztos, hogy egy szabálysértési tényállás kellő elrettentő erővel bír, s ahogy más eljárások és a köznyilvánosság meg végképp nem jelenti azt, hogy Gyurcsány Ferenc félelmében otthon forgolódna, hogy mi lesz akkor, ha a házelnök bejelenti, hogy ő nem jelent meg a vizsgálóbizottság előtt. Nem hiszem, hogy bármiféle problémája lenne ebből, vagy rosszul aludna emiatt.

Valóban olyan tényállást kell alkotni, ami már megfontolandóvá teszi, és a közvélekedést is abba az irányba kell valamilyen formában eltolni, hogy azt ne tehesse meg senki, hogy egy országgyűlési vizsgálóbizottság vagy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt egyszerűen nem jelenik meg, és röhög az egész eljárásra. Ezt politikailag, emberileg és büntetőjogilag is elfogadhatatlanná kellene tenni.

(22.30)

Hozzáteszem, hogy Mile Lajos képviselőtársamnak megvan most a lehetősége, hogy merjen nagy lenni, az LMP merjen nagyot álmodni vagy nagyot cselekedni, mert ő mint előterjesztő befogadhatja ezt a javaslatot, és ha ezt megteszi, akkor tudtommal nem is kell róla külön szavazni. Úgy gondolom, a történelmi felelősség az előterjesztő vállán is van, legalábbis olyan szempontból, hogy ha már előterjesztett egy ilyen javaslatot, akkor vállalja fel azt, hogy bizony ezt kellőképpen, kőkeményen végig is kell vinni, és a szankciórendszert nemcsak egyfajta láthatatlan vagy elméleti szinten, hanem határozottan mellé kell rendelni.

Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni az ajánlás 2. pontjához. Megadom a szót Mile Lajosnak, az előterjesztőnek.

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mivel az előterjesztő nincs itt, csak nagyon röviden. Ugye, a hatálybalépéssel kapcsolatos... (Jelzésre:) Nem az előterjesztő, a módosító beadója nincs jelen, bocsánat, én magam még itt vagyok, habár elég fáradtan. Tehát miután Csampa képviselő úr nincs itt, aki a módosítót jegyzi, csak egyetlen mondatban összefoglalva, itt a hatályba léptetéssel kapcsolatos az ő beadványa. Mégpedig a kihirdetéstől számított három napban szabná meg a hatályba léptetést, egyben egy technikai problémát is kiküszöböl, a hatályvesztés problémáját ezzel a (2) bekezdéssel kapcsolatban. Azt szeretném csak ezzel kapcsolatban közölni, hogy minden olyan módosítás támogatható megítélésem szerint, ami a minél gyorsabb hatálybalépést segíti elő, és éppen ezért is nyilatkoztam támogatólag erről a módosító indítványról.

Fölvetődhet persze egy olyan kérdés, hogy a már folyamatban lévő ügyekre vonatkozzon-e; tehát a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő ügyekre vonatkozzon-e a módosított törvény. Azt gondolom, az lenne a legüdvösebb és legszerencsésebb, ha minél hamarabb hatályosulhatna, minél hamarabb hatályba léphetne ez a törvényjavaslat, és hatálybalépéskor az akkor folyamatban lévő ügyekre már vonatkozna. Mert ez azért felgyorsítana egy csomó vizsgálódást, vagy legalábbis az ígéretét jelentené a sikeres befejezésnek bizonyos vizsgálódások esetében. Tehát éppen ennek reményében támogattam ezt a módosító javaslatot abban az esetben, ha a bizottsági módosító javaslat még továbbcsiszol ezen az elképzelésen, mármint a hatályba léptetés fogalomkörén belül. Akkor természetesen azt is támogatni fogom.

Köszönöm.

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, így a részletes vita egészét lezárom. Megkérdezem Mile Lajos képviselő urat, kíván-e még összefoglalóan is reagálni. (Jelzésre:) Nem, megtette menet közben, a két ajánlási pontnál. A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/12910. számon megismerhették, a bizottsági ajánlást pedig T/12910/18. számon kapták meg.

Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem Nyakó István jegyző urat, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

Felszólalások:   339-364   365-375   375-377      Ülésnap adatai