Felszólalás adatai

Most soron következik a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/12614. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/12614/6. számon kapták kézhez és ismerhették meg.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen nyolc ajánláspontot tartalmaz. Indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez látható többség.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványomat elfogadta.

Most megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-8. pontjaira, és megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Igen, elsőnek megadom a szót Juhász Ferenc képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportjából.

Parancsoljon, képviselő úr!

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten folytattuk le e törvényjavaslat általános vitáját, és ebből egyértelműen kiderült, hogy közel van a politikai pártok álláspontja a tekintetben, hogy az a kezdeményezés, amelyet a kormány megfogalmazott, helyes, az a pályázati lehetőség és az az EU-s támogatási igény felhasználására tett törekvés, amely e tárgykörben megfogalmazódik, helyes.

Ez a törvényjavaslat lényegében azt tartalmazza, hogy Magyarország területéről és területére utazó, Európai Unión kívüli állampolgárok bizonyos adatait összegzik, ellenőrzik, egy-egy részét a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően továbbítják más államnak, ilyen módon kívánva kiszűrni bizonyos nemkívánatos jelenségeket, a nemzetközi bűnözés, a drogkereskedelem és egyéb történetek tartoznak ide. Az általános vitában én magam is megfogalmazva azt az álláspontot képviseltük, hogy a törvényjavaslat támogatandó, az irány helyes.

Van azonban egy nagy probléma a törvényjavaslattal, amely mindenképpen vitát érdemel, és azt gondolom, hogy vitát is generálhat. Az nevezetesen, hogy ez egy kvázi salátatörvény, azaz nem egyszerűen csak egy adott kérdés elrendezésére irányuló törvényjavaslat, hanem más, olyan javaslatokat is megfogalmaz a törvényjavaslat egyéb rendelkezéseiben, amelyek különböző törvények módosítását szolgálják. Nos, itt már bizonyos értelemben nagyon komoly vitánk van, és ennek a vitának szeretnék én mindenekelőtt hangot adni.

Amikor az elmúlt időszakban a parlament megfogalmazta, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnie a nemzeti bűnmegelőzéssel kapcsolatos testületek tagságának, mi az, ami velük szemben egy fontos követelmény, akkor - itt a Független Rendészeti Panasztestületre gondolok, elnézést a hibáért - azt gondoltuk és azt fogalmaztuk meg, egyébként egyetértve akkor a kormánnyal is, hogy bizonyos időintervallumot politikusnak, polgármesternek és más olyan személynek, aki a politika közelében volt, távol kell töltenie a politikától ahhoz, hogy ezekben a testületekben függetlenül, részrehajlásmentesen tudjon dolgozni. Ennek megfelelően fogadtuk el a törvényt, annak tudatában, hogy országgyűlési képviselő, polgármester majd a mandátumát követő két év múlva kerülhet ezekbe a testületekbe. Most valamilyen furcsa ok miatt a kormány mégis úgy gondolta, hogy a következő parlamenti választási végeredmények napjától elvileg delegálhat majd új személyt ebbe a panasztestületbe, aki már lehet országgyűlési képviselő is.

Nem törölte el tehát azt az összeférhetetlenséget, amely vonatkozik, mondjuk, a polgármesterre, de eltörölni kívánja azt az összeférhetetlenséget, amely vonatkozik az országgyűlési képviselőkre. Nyilvánvalóan ebben a szituációban felmerül a kérdés, hogy a lex Borkai után milyen lex ez a törvényjavaslat-módosítás, hiszen annak idején Borkai Zsolt miatt módosítottunk törvényt, hogy az egykor volt fegyveres testületi tagsága okán bizonyos feladatokat elláthasson. Most pedig nem tudjuk még pontosan, miért és kiért, de módosítunk törvényjavaslatot.

Én pontosan értem a kormánynak azt az érvét, amely arról szól, hogy itt két törvényjavaslat felesel egymással, és megpróbálják jogharmonizálni ezeket az ellentmondó állításokat. Igen ám, de a kormány választhatta volna a másik utat is, nevezetesen, hogy egy másik törvényben rögzíti, hogy fenntartja ezt a fajta összeférhetetlenséget, amit mi elfogadhatónak és méltánylandónak tartottunk volna jelen pillanatban. Azt azonban, hogy valakinek végkielégítésül szánják bizonyos értelemben javadalmazással egybekötve azt a funkciót, amit majd a következő választás után közvetlenül be is tölthet, és lehet országgyűlési képviselő, nagyon személyre szabottnak és elfogadhatatlannak tartjuk.

Éppen ezért Mile Lajos képviselőtársammal adtunk be egy módosító javaslatot közösen azért, hogy az eredeti szabály ne változzon, azaz az országgyűlési képviselő ne kapjon lehetőséget arra, hogy külön felmentsük őt az alól az összeférhetetlenség alól, amely egyébként korábban megvolt, korábban rögzített volt, illetőleg még ebben a pillanatban is törvények alapján rögzített. Ez egy nagyon fontos elvi kérdés, amelyben mindenféleképpen szeretnénk kérni a kormány megértését, mert ha nincs konkrét személyi indoka annak, hogy példának okáért bármelyik államtitkár úr környékén ülő képviselőnek már kinézték ezt a helyet, akkor nincs semmi elvi oka annak, hogy ezen akként ne módosítsunk, mint ahogy mi ezt kezdeményeztük. Értsék pontosan: tartsuk fenn a jelenlegi szabályozást.

Beadtunk még képviselőtársaimmal közösen a törvényjavaslat egyéb pontjaihoz is olyan módosító javaslatot, amely mellett érvelni szeretnék, illetőleg ami szerintünk fontos, de ha másképpen dönt a kormánypárti többség, az sem eredményezi azt, hogy elutasítanánk a törvényjavaslatot. Ez két olyan javaslat, amelyet megfogalmaztunk. Az egyik arról szól, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor a SZEBEK ebből a bizonyos adatrendszerből megkapja az adatokat és az információkat, nevezetesen arról, hogy ki hova, miként, hogyan, hányszor utazik, ennek az adatfelhasználásnak a szabályait kellene álláspontunk szerint jogszabályban rögzíteni. Sokan talán legyintenek és azt mondják, hogy á, felesleges.

(10.20)

Mi azt gondoljuk, hogy itt az arányosságot megtartani, az arányosságot érteni nagyon fontos dolog, és messze nagyobb garanciát jelent valamennyi állampolgár számára, ha jogszabályban rögzítik, ellenőrizhető, felkérhető módon szabályozzák azt, hogy kiről milyen adatot, milyen feltétellel, hogyan kérhetnek be a társaságoktól az állami szervek, az álláspontunk szerint sokkal fontosabb és sokkal erősebb. Megjegyzem, ugyanazokat kellene rögzíteni, amit most gondolnak, hogy a SZEBEK mi alapján csinálja, de mégiscsak jogszabályban rögzítve; ez jelentené az igazi védelmet és az igazi biztonságot.

A harmadik tétel, amihez szólni szeretnék: értelmezési vita alakult ki a honvédelmi bizottsági ülésen a tekintetben, hogy hogyan kell érteni a 27. §-nak azon pontját, hogy Magyarországról érkező, Magyarországra érkező, honnan érkező és hová utazó állampolgárok adatnyilvántartásáról van szó. Az ott elhangzott érvelés, hogy tudniillik itt nem országokról van szó és nem állampolgárokról van szó, hanem alapvetően desztinációkról, célállomásokról van szó, az nem derül ki egyértelműen ebből a módosító javaslatból. És noha tudjuk, hogy amit mi beadtunk most, az szűkíti azt az elképzelést, amit a kormány eredetileg gondolt, de még mindig pontosabb annál, mint amit ő egyébként megfogalmazott. Azzal a szándékkal adtuk be ezt a módosító javaslatot, hogy lehetőséget adjunk magunknak arra, hogy akár kapcsolódó módosító javaslattal vagy egyéb formában ezt a törvényi helyet pontosítsuk a tekintetben, hogy mindenki számára világos, egyértelmű, jól azonosítható legyen az, hogy kik azok, akikről ez a törvényjavaslat rendelkezik, kik azok, akiknek az adatát ilyen módon és ilyen formában kezelik, adott esetben lehívhatják és fölkérhetik.

Arra kérem államtitkár urat, hogy az 1. pont tekintetében legyenek belátással. Ha ebben van egyfajta együttműködés, nevezetesen, hogy az összeférhetetlenségi szabályokon nem így vagy nem ilyen módon változtatnak, akkor mi a törvényjavaslat elfogadásához támogatást tudunk biztosítani, a nyilvánosság előtt érveinkkel tudjuk segíteni ennek a végrehajtását. Ellenkező esetben sajnos azt kell mondanunk, hogy a kormány megint valamivel trükközik, és olyan szándékokat rejt bele egyébként oda nem való törvényjavaslatba, amely egészen bizonyosan zavarja az átláthatóságot, zavarja a közélet tisztaságát, és adott esetben a későbbiekben zavarhatja a panasztestület működését is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Staudt Gábor képviselő úr következik, a Jobbik-képviselőcsoportból.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alábbi ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni ezzel kapcsolatban: a 2-eshez, a 8-ashoz, illetve az 5-öshöz. Az általános vitában már elmondtuk, és ezt nem szeretném megismételni, hogy meg kell találni a megfelelő mértéket az úgymond terrorizmus elleni vagy a szervezett bűnözés elleni harcnál, bár elmondtam ott, hogy ez nem feltétlenül fedi egymást. A szervezett bűnözés elleni harcot mi is nagyobb örömmel támogatjuk, mint az úgymond terrorizmus elleni, véleményünk szerint kevésbé létező kategóriát, és inkább csak egyfajta politikai riogató kategóriaként létező terrorizmust, viszont a szervezett bűnözés valóban egy olyan probléma, ami ellen küzdeni kell. De ebben az esetben, ahogy úgy általában az alkotmányos alapjogok esetén, nagyon óvatosan kell mérlegre tenni a két oldalt: a szabadságjogok védelmét és a beavatkozási kényszert, illetve másoknak és így a közösségnek a védelmét.

Oly sokszor egyébként megtörténik az, hogy mi hivatkozunk arra, hogy akár a közbiztonság és a közrend területén bizony bizonyos elkövetőknek szigorúbb büntetést kell adni ahhoz, hogy a közösség békében élhessen, abban az esetben gyakorta sajnos sok esetben még a kormánypárt képviselői vagy maga a kormány is arra hivatkozik, hogy az elkövetőknek is vannak jogaik. De olyan esetekben, amikor mondjuk, a terrorizmus elleni harc kerül előtérbe, akkor azt látjuk, hogy világtrend, ha szabad így fogalmaznom, hogy könnyebben megszalad a ceruza, és a jogokat, a közösség jogait könnyebben csorbítjuk.

Ettől függetlenül természetesen, ha sikerül már egy-egy cselekményt kiszűrni, akkor erre lehet azt mondani, hogy egy új rendszer vagy a régi rendszer felfrissítése - főleg EU-pénzből - nem feltétlenül ördögtől való. Viszont egy-két gyenge pontra azon túl, amit nem ismételnék meg az általános vitából, rávilágítanék.

Az 5. ajánlási pontban megfogalmazott módosító javaslat célja, amit jómagam is megfogalmaztam, hogy legyen akár egy miniszteri rendeletben meghatározva, hogy ezek az adatátadások milyen módon és pontosan milyen kritériumrendszerrel fogalmazódnak meg. Természetesen nem zárom ki, hogy egy ilyen kormányrendelet vagy miniszteri rendelet megjelenjen, viszont jó lenne már a törvényben felhatalmazni valakit: vagy a kormányt, vagy a minisztert, hogy a jövőben ennek a részletes szabályait alkossák meg. Jól tudjuk, hogy a törvények, bár ildomos bizonyos esetekben minél több mindent az Országgyűlés előtt megvitatni és törvényekben elfogadni, bizonyos részletszabályok esetében az is garanciát nyújt, ha ezt rendeleti szinten kiadja a kormány vagy a miniszter, és mindenki számára ez megismerhető, és nem jelent meglepetést, hogy milyen módon és milyen, nemcsak a törvényi felhatalmazás alapján, hanem milyen technikai részletekkel kerül sor az utasadatok átadására.

Ami viszont itt szintén elhangzott, és erre nekem is fel kell hívni a figyelmet, hogy a személyre szabott jogalkotást mi sem támogattuk. A Független Rendészeti Panasztestületnél valóban belekerült egy olyan meghatározás az országgyűlési képviselők esetében, tehát kikerül az a kivárási idő a volt országgyűlési képviselők esetében, ami lehetővé teszi, hogy rögtön azután, hogy valaki valamely párt színében országgyűlési képviselő volt, a Független Rendészeti Panasztestületben szerepet tölthessen be. Ez az elnök esetében nagyjából egy országgyűlési képviselői javadalomnak felel meg, de a tagok esetében is megközelítőleg hasonló jövedelmet jelent. Tehát úgymond káderelhelyezőnek is kiválóan alkalmas.

Természetesen erre lehet azt mondani, hogy ezek légből kapott félelmek, de úgyis ki fog derülni, mert ha önök ezzel a lehetőséggel kívánnak élni - márpedig, ha idehozták, akkor van ilyen tervük -, akkor nagyon gyorsan, már a választások után ki fog derülni, hogy kit fognak delegálni ebbe a Független Rendészeti Panasztestületbe, és ha netalántán olyan országgyűlési képviselőről van szó, aki jelen pillanatban is országgyűlési képviselő vagy két éven belül az volt, akkor önök le fognak bukni.

Viszont a 8-as, honvédelmi bizottsági javaslatnál úgy látom, hogy egy kicsit még tovább mennek, vagy próbálják rossz irányba finomítani ezt a szabályozást, lévén, hogy alapvetően a következő Országgyűlés megalakulásától vennék ki ezt a kitételt a Független Rendészeti Panasztestület tagságára vonatkozóan. Tehát 2014-ben, ha megalakul az új Országgyűlés, akkor nyugodtan már kinevezhető, mondjuk, a jelenlegi Fidesz-KDNP-képviselők közül valaki a panasztestület tagjává, független tagjává. Természetesen, hogy mennyiben lesz független egy most is aktív képviselő, ez egy másik kérdés. De a honvédelmi bizottság egy olyan módosító javaslatot terjesztett elő, hogy a következő országgyűlési választás időpontját, illetve az Országgyűlés alakulásának időpontját mint hatályba léptető időpontot kivennék, tehát az általános szabályok vonatkoznának a hatályba léptetésre, ami azt jelenti, hogy a kihirdetést követő napon lépne hatályba. Tehát nem kellene várni 2014-ig, ha a honvédelmi bizottság ezen javaslata átmegy, hanem már néhány hét múlva ez a rendelkezés tulajdonképpen hatályba léphetne. Tehát, ha három hét múlva valaki lemond, mondjuk, a Fidesz-KDNP-s mandátumáról, akkor ugyanúgy kinevezhető már 2014 előtt is a Független Rendészeti Panasztestület tagjává, akár annak az elnöke is lehet, tehát tagja lehet a testületnek.

(10.30)

Tehát sikerült a honvédelmi bizottságnak még tovább rontania az egyébként is botrányos előterjesztést, ehhez csak gratulálni tudunk a nagy tiszteletű bizottságnak. És mit kell látnunk? Értelemszerűen vagy "nagy meglepetésként" az előterjesztő képviselője támogatja ezt a még negatívabb irányba történő hatályba léptetést.

Tehát nem tudjuk értelmezni, hogy mire vonatkozik, és jó lenne, ha a kormány jelen lévő képviselője, Kontrát államtitkár úr is tiszta vizet öntene a pohárba, és esetleg elmondaná, hogy van-e ilyen céljuk. (Dr. Kontrát Károly, felemelve a vizespoharát: Egészségére!) Igen, nem arra a vízre gondoltam, amit most éppen volt szíves lekortyolni, hanem ezzel a témával kapcsolatosan mondanának át vagy bét, és ez könnyen utolérhető lesz, ahogy mondtam, mert legkésőbb 2014 tavaszán úgyis ki fog derülni, vagy az elkövetkezendő két éven belüli időtartamban ki fog derülni. Ez egy nyilvános döntés lesz, hogy ki lesz a Rendészeti Panasztestület tagja, és ha az most is aktív képviselő, akkor önök lebuktak, de legalább akkor a vitát tereljük abba az irányba, hogy államtitkár úr válaszoljon, hogy igen vagy nem.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló az LMP képviselőcsoportjából Mile Lajos képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az általános vitában is kiderült, de ugyanezt tapasztalhattuk a bizottsági viták alkalmával is, itt alapjában véve egy támogatható, támogatandó indítványról van szó, aminek, ha úgy tetszik, a központi tartalma valóban elfogadható apró finomításokkal.

Azt is lehetett érzékelni, hogy ezeknek a módosítóknak egy jó része valóban arra törekszik, hogy ez az egyébként is támogatható javaslat talán még precízebb, pontosabb, aggálymentesebb legyen. Valóban, itt arról van szó, hogy alapvetően egyrészt az ellenőrzésnek a fontossága, szükségszerűsége biztonsági szempontokból indokolt, terrorcselekmények, nemzetközi bűncselekmények, bűnszervezetek esetében ezt nem is kell talán magyarázni, viszont valóban akár még a visszaélésekig is elfajulhat ez a túlzott ellenőrzés. Éppen ezért kell egy nagyon kifinomult egyensúlyi helyzetet előállítani.

Ennek az a záloga, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos ügyeket jogszabályban, rendeletekben kell rögzíteni, és nagyon szigorúan venni. Tehát például az utasadatok kezelését, az átadás módját mindenféleképpen szigorúan szabályozni kell, és a szabályozás végrehajtását ellenőrizni, ezért támogatjuk mi is az erre vonatkozó módosítókat. Igen ám, csak mint ahogy elhangzott, bármilyen jó szívvel támogatná az ember az alapjavaslatot, tehát az indítvány meghatározó részét, a salátatörvény műfaji lehetőségeit kihasználva ismét csak sikerült egy olyan elemet belerakni, ami, itt azért lehet érzékelni, hogy komoly ellenérzéseket váltott ki, és nem is indokolatlanul.

Ha visszaemlékszem az általános vitára, amikor én ezt felvetettem, akkor államtitkár úr arra biztatott, hogy ne beszéljek a saját rosszmájúságomról esetlegesen, hanem ha ezt problémásnak látom, akkor nyújtsunk be módosítót ezzel kapcsolatban. Én a magam naiv módján ezt biztatásként értékeltem, és ezért is született ez a módosító javaslat. Csak ennek a sorsa az én optimizmusomat vagy bizakodásomat nem igazán támasztotta alá vagy nem erősítette meg.

Annyiban szeretném pontosítani Juhász Ferenc képviselőtársam visszatekintését, hogy itt nemcsak a lex Borkait lehetne ebbe a sorba beállítani, hanem ha visszaemlékszünk, még Szapáry György kinevezésével kapcsolatban is egy hasonló módosítást élt meg a Ház.

Tehát sajnos, az ilyenfajta megoldások előélete nem egyedi és nem egyetlen a kormánypárti többség eddigi életművét tekintve, hanem itt több ilyen eset is volt. Most is ehhez az eszközhöz nyúltak, pedig azt gondolom, hogy ennek itt egyrészt semmi helye, másrészt a megoldás nemhogy nem elegáns, hanem egyszerűen elvileg is elutasítandó.

Amit Staudt képviselő úr ezzel kapcsolatban elmondott, hogy a honvédelmi bizottság is látta, hogy itt esetlegesen problémák lehetnek a dologgal, és pontosan az ellenkező irányba terjesztette be a módosítóját, ami azért, nem akarok erős szavakat használni, de mégiscsak az impertinenciának a határát súrolja ebben az esetben, hiszen a módosításnak, legalábbis a Juhász Ferenc és általam benyújtott módosítónak az lenne a szándéka, hogy ezt a fajta anomáliát szüntesse meg. Az a hivatkozás, az az indoklás, hogy a 2012. évi XXXVI. törvényhez, értsd az Országgyűlésről szóló törvényhez kell hozzáigazítani a rendőrségről szóló törvény vonatkozó részét, ez egy kicsikét inkább ürügy, mint az indoklásnak komolyan vehető része.

Valóban, az általános vitában igyekeztem óvatosabban fogalmazni, de innentől kezdve nincs sok ok az óvatosságra. Azt lehet kikövetkeztetni az előterjesztésnek ebből a részéből és a honvédelmi bizottság módosító indítványából is, hogy bizony-bizony, itt ismét személyre szabott jogalkotás zajlik. Valakinek ki tetszettek nézni a Független Rendészeti Panasztestületben a helyet, és az a két esztendő viszont elég sok, hogy odáig várakozzon arra, hogy esetleg ide be tudjon vagy be tudjanak ülni, mert tudjuk, hogy a létszám most is hiányos. Természetesen eleve kérdőjelessé válik a Független Rendészeti Panasztestület függetlensége, mert ha azt gondoljuk, hogy ez a jelző komolyan veendő, akkor azzal az ellentmondással megint nem nagyon tudunk mit kezdeni, hogy állami vezetők, polgármesterek, sőt párttisztviselők szépen kivárják a két esztendőt, viszont az országgyűlési képviselő esetében, aki nyilván sokkal pártatlanabb, mint az ilyen pozícióban lévő emberek, nincs ilyen várakozási idő, sőt, hogyha átmegy a honvédelmi bizottság módosítója, akkor akár a törvény hatálybalépése másnapján is jelölhetővé válik erre a tisztségre.

Nem tudom, miért van szükség ezekre a trükkökre, vagy miért nem találnak legalábbis elegánsabb eszközöket az ilyen természetű módosításokhoz, hogyha ilyen céljaik vannak, mert ez valóban az elmúlt időszak gyakorlatát figyelembe véve, jogosan veti fel azt a gyanút, hogy itt ismét csak személyre szabott jogalkotási kísérlet zajlik.

Summa summarum, tehát azt kell mondanom - hasonlóan a többiek véleményéhez -, hogy amennyiben találnak más megoldást az összeférhetetlenség megszüntetésére, és az valóban jogszerű lesz, és nem egy ilyen becsempészett trükk, tehát ha kikerül ebből a törvényjavaslatból ez a rész, avagy elfogadják a módosító javaslatunkat, akkor minden különösebb fenntartás és aggály nélkül tudjuk támogatni, még egyszer mondom, hiszen a meghatározó része rendben van, ami a javaslatnak a meghatározó jelentését illeti, ha viszont ez benne marad, ehhez nem adhatjuk a nevünket, akkor nem fogjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot.

Tudom, hogy ez mérsékelten fogja gátolni esetlegesen a kormánytöbbséget a döntése meghozatalában, de komolyan mondom önöknek, hogy akár a demokratikus jogrend szempontjából - és nem akarok itt nagy szavakat pufogtatni - és a jogalkotás minősége szempontjából is fontolják meg, hogy akarnak-e most is ezzel az eszközzel élni, mert ez semmiféleképpen nem támogatható, és távlatosan is komoly veszélyeket rejt magában, hogyha ragaszkodni szeretnének az ilyen megoldásokhoz. Kérem, ne tegyék.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel többen felszólalásra nem jelentkeztek, a részletes vitát lezárom. Egyúttal megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, a Belügyminisztérium államtitkárát, hogy kíván-e válaszolni az imént elhangzott felszólalásokra.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Igen.

ELNÖK: Igen, kíván. Megadom a szót, parancsoljon, államtitkár úr!

(10.40)

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Legelőször is fontos leszögezni, hogy itt a mai vitában is nyilvánvalóvá vált, hogy ennek a törvénynek az az egyetlen célja, hogy Magyarország nagyobb biztonságban legyen. Ahhoz, hogy Magyarország nagyobb biztonságban legyen - ahogy az általános vitában elhangzott -, Magyarország az Európai Unió, az Európai Bizottság pályázatán több mint 5 millió eurós pályázati összeget nyert el. Ennek segítségével 90 százalékos támogatásintenzitás mellett lesz lehetőségünk - a törvényjavaslat elfogadása esetén - ennek a rendszernek a létrehozására, amely, még egyszer mondom, Magyarország és a magyar emberek nagyobb biztonságát szolgálja.

Ami a módosító javaslatokat illeti, három módosító javaslatot nyújtottak be a törvényjavaslathoz. Az első módosító javaslat szerint az utasadat-szolgáltató a jogszabályban meghatározott elektronikus formátumban és módon adja át az utasadatot a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnak, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek megfelelően. A törvényjavaslat pontosan meghatározza azokat az adatokat, illetve az adatok átadásának kötelezettségét, az átadott adatok körét, az adatkezelés határidejét és célját, az adatokkal végezhető műveleteket, valamint azt, hogy az utasadatot milyen esetben és mely szerveknek kell továbbítani. Jelen esetben az adatkezelő a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ. E szerv - mint alapkezelő - jogosult meghatározni az átadott adatok számítástechnikai formátumát.

A második módosító javaslat alapján az utasadatok gyűjtése nem terjedt volna ki a Magyarországról induló járatokra, tehát a hazánkból induló légiutasok adatai nem estek volna az átadásra kerülő adatok körébe. Az utasadatok gyűjtésének lényegi szempontja a teljesség; ahhoz az Magyarországról induló utasok adatainak gyűjtése is szükséges. Amennyiben az adatgyűjtés nem teljes körű, úgy kijátszható, mivel a Magyarországra nem légi úton érkező, de innen légiutasként távozó terrorista vagy bűnöző adatai nem kerülnek kiszűrésre, tehát ezt se támogatjuk.

A harmadik módosító javaslat pedig a Független Rendészeti Panasztestülettel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozott. Juhász Ferenc képviselő úr mai hozzászólásában feltette a költői kérdést: "Milyen lesz ez a lex?" A lex, legis, masculinum latin szó, törvényt jelent. Tisztelt Képviselő Úr! Az a válaszom, hogy ez a lex jó lesz, úgyhogy arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassa.

Egyébként sajnálom, hogy sem Staudt Gábor képviselő úr, sem Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, akitől vártam, és aki a vitában 15 perces hozzászólásában súlyos aggodalmait fogalmazta meg a törvényjavaslattal kapcsolatban - kértem, hogy ha ilyenek vannak, akkor módosító javaslat formájában nyújtsa be -, sajnálom, hogy se... (Dr. Staudt Gábor: Beadtam a rá vonatkozó javaslatot.) A Jobbik képviselői nem nyújtottak be módosító javaslatot; ez ténykérdés.

Mile Lajos képviselő úr is az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatban fogalmazta meg a kritikáját. Szeretném elmondani Juhász képviselő úrnak, Staudt Gábor képviselő úrnak és Mile képviselő úrnak is, hogy azok a kritikák, amelyeket már előre megfogalmaztak a törvényjavaslattal kapcsolatban, idő előttiek, hiszen ez a törvényjavaslat egy lehetőséget teremt; azt a lehetőséget teremti meg, hogy a lehető legszélesebb merítési lehetőség legyen a Független Rendészeti Panasztestület kiegészítésére. Ma még nem tudom megmondani, hiszen nem is feladatom, most nem azt a javaslatot tárgyalja a tisztelt Országgyűlés, hanem az utasadat-információs rendszer létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, tehát ezek a kritikák idő előttiek, megalapozatlanok, hiszen még egyszer mondom, ilyen javaslatot a kormány nem terjesztett be jelen pillanatban. Ez egy lehetőség, hogy ha ezt a törvényjavaslatot, illetőleg ezt a rendelkezést a parlament elfogadja, akkor az az összeférhetetlenség kikerül az országgyűlési képviselői összeférhetetlenségről szóló törvény rendelkezései közül.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni mind az általános, mind a részletes vitában elhangzott képviselői hozzászólásokat, a támogató nyilatkozatokat, és köszönöm a kritikai észrevételeket is, hiszen ezek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy valóban olyan törvény szülessen, amelynek eredményeképpen Magyarország és a magyar emberek nagyobb biztonságban legyenek. Kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   17   25-34   35-64      Ülésnap adatai