Felszólalás adatai

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. A Szabad Demokraták Szövetsége támogatja ezt a törvényjavaslatot, mert alapvetően jónak tartjuk, egy nagyon nehéz élethelyzetet kezel, alapvetően humánus megoldásokkal. Következésképp a felfogásunk szerint támogatandó.

Ami a vitát illeti, én nem szóltam bele, de sok kritikai észrevétellel, megmondom őszintén, magam is egyetértek. Onnan kezdve, hogy a „ prémiumö kifejezés bizony az én fejemben is szöget ütött, hiszen a „ prémiumö szó eredetileg olyan jutalmat, olyan többletpénzt jelentett valamikor az életünkben, ami az alapfizetésre, a havi rendszeres fizetésre rakódott rá. Itt nem erről van szó.

Itt egészen pontosan arról van szó, hogy valakiket el kellene bocsátani, és ezt a kemény, nehéz döntést meghozandó, valójában átmeneti periódust talál ki a jogalkotó számára: még három évig benne tartja a rendszerben, de ezzel párhuzamosan valójában visszaminősíti, leértékeli, ami nagyon sok ember számára - hiszen 25 év szolgálati idő után vélhetőleg már a többségük vezető pozícióban van - a munkatársak előtt is méltatlan vagy kicsit megalázó helyzet, hogy megszűnik vezető lenni, de mégis ott marad velük, s a többi. Szóval egy olyan helyzet, amivel kapcsolatban a javaslatra sokkal inkább illik a „ fájdalomcsillapítóö kifejezés, semmint a pluszjutalom kifejezése.

De ettől függetlenül én - még egyszer hangsúlyozom - maximálisan egyetértek azzal a szándékkal, azzal a törekvéssel, hogy kezeljük ezeket a helyzeteket humánusan, tervezzük meg a visszavonulást az érintettekkel közösen, hiszen valóban ezt is többen elmondták, hogy van egy szabad választási lehetőség, van egy mozgástér: amikor valakit el akarnak bocsátani, dönthet úgy, hogy köszöni szépen, veszi a végkielégítést, és elmegy.

(22.10)

Ebben a helyzetben most már dönthet úgy is, hogy elfogadja ezt a programot, ami számára azt jelenti, hogy jelentősen csökkentett munkaidőben, de mégiscsak benne marad a munka világában. A munkaidejét gyakorlatilag közel a negyedére csökkenti a javaslat, heti 12 órára, a fizetését viszont csak 60 százalékra csökkenti, tehát messze nem arányosan. Ebben is kifejeződik egyfajta pozitív hozzáállás a jogalkotó részéről.

Itt jegyzem meg, hogy én kedvem szerint kiegészíteném a törvény szövegét egy olyan utalással, ami nemcsak a heti 12 órára vonatkozik, hanem akár, mondjuk, havi 50 órára; legyen abban is egy kicsi mozgástér, hogyan is akar rugalmasan ilyen megváltozott körülmények között munkát végezni valaki. El tudom képzelni, hogy egy hétig bejár, de akkor minden nap, és aztán három hétig nem jár be; ezt helyzete válogatja.

Van néhány olyan szakasz ebben a javaslatban, ami, megmondom őszintén, úgy érzem, hogy szinte túlságosan bőkezű. Ezt mondtam az előbb is, amikor az ösztöndíjasok foglalkoztatásáról volt szó. Itt most azt találom talán egy kicsit túlzónak, ami a 4. § (7) bekezdésében található, hogy ha valaki mégis talál munkát a maga számára a munkaerőpiacon, a versenyszférában vagy máshol, akkor - ez a vége ennek a szakasznak - nemcsak a végkielégítést kapja meg, hanem még azt a különbözetet is, ami a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára vonatkozó díjazásból ott rendelkezésre állhat. Igaz ugyan, hogy ez két évnél, tehát a két éven belüli munkahely megtalálásának az esetére vonatkozik, de ezzel együtt, gondoljunk bele, mégiscsak rátesz az egész javadalmazásra egy kis pluszt a törvény alkotója, hiszen ha rögtön elmenne, akkor kapná a végkielégítést. Én maximálisan megelégednék azzal a megoldással, ha ez a szakasz úgy hangozna, hogy ha megtalálja két éven belül a megoldást a maga számára a munkaerőpiacon, akkor megkapja a végkielégítést és mehet, és nem kell még azt a különbözetét is rátenni, ami ebből a programból még hiányzik; mert ha mindent összeadunk, akkor ezzel a programmal meg a végkielégítéssel többe kerül a távozása, mint eredetileg került volna.

A jutalmazásnál viszont épp ellenkezőleg, ott nem értem, hogy miért kell a jubileumi jutalmat is csökkenteni. Itt többféle különjuttatás fel van sorolva, köztük a jubileumi jutalom, amit eltöltött évek után kap az ember, 25 vagy 30 év után. Ez a szakasz - ugyanennek a 4. §-nak a (4) bekezdése - azt fogalmazza meg, hogy a jubileumi jutalom mértéke is az a mérték, ami a programra irányadó mérték, tehát a 60 százalék. Ezt például nem értem, mert ha egyszer ledolgozta azokat az éveket - tudjuk, 25 éves szolgálat után választhatja ezt a programot -, akkor kapja meg az ez után járó teljes értékű jutalmat, és ne a 60 százalékosat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt hosszú vitát folytattak arról, hogy várható-e közalkalmazotti, köztisztviselői elbocsátási hullám, vagy nem várható. Ezt itt a kormányoldal rendre cáfolta, hogy lenne ilyen terv, az ellenzéknek pedig rossz érzése van. Megmondom őszintén, hogy van egy szakasz ebben a javaslatban, ami az ellenzékben megfogalmazódó rossz érzést rendesen alátámasztja. Nem hivatkoztak erre, de hadd tegyem én meg most. Ez pedig a 7. § (2) bekezdése a záró rendelkezések között, ahol kiderül, hogy ez a prémiumprogram nem úgy, a jövőre van eltervezve, hogy ezentúl így bánunk a köztisztviselőinkkel vagy a közalkalmazottainkkal, hanem van két év, két évjáratra szól ez az egész tervezet, tehát akik 2005. január 1-je és 2006. december 31-e között kerülnek ilyen helyzetbe. Ezt az alkalmat is szeretném megragadni, hogy megkérdezzem az előterjesztő tárcát, miért nem szól ez a lehetőség tovább.

Még egyetlen gondolattal szeretném kiegészíteni azt, amit mondtam. Én egyébként azt is humánusnak tartom, hogy a tervezet gondol azokra is, akik paramétereik alapján nem felelnek meg a prémiumévek programban való részvételnek, mert nincs meg a 25 éves szolgálati idő, de mondjuk, megvan 10 év. Az ő számukra egy külön szakaszban a különleges foglalkoztatási állomány intézményét írja le és szabályozza a javaslat, ami tehát azoknak egy kimenekülési útvonal, egy kedvezmény, akik 10 és 25 év közötti szolgálati idővel rendelkezve néznek az elbocsátás elé; számukra egy év időt tartalmaz a lehetőség, ami alatt felkészülhetnek a változásokra.

Mindent egybevéve a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja a javaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)