Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan ügy kapcsán kértem szót, ami négy éve folyamatosan aktuális. Nem sokkal a választások után Orbán Viktor miniszterelnök úr bejelentette, hogy szerződést kíván kötni a magyar nőkkel, mert a kormány emelni kívánja a születések számát. Én ugyan nem tartom feltétlenül kívánatosnak, hogy a politika a magyar nők hálószobájában sétálgasson, de örömmel látom, hogy van legalább egy olyan kérdés, amiben a nők véleménye is számít önöknek. Azt remélem, ez a nők iránti új érzékenység elvezet oda, hogy végre önök is meghallják a magyar nők hangos segélykiáltásait, például meghallják az Angyalhír mozgalom üzenetét, amely ismét felvonulást tervezett az elmúlt hét végén. Az Angyalhír-emléksétákat az a Seres Barbara kezdeményezi, akinek a gyermekét a magyar hatóságok nem tudták megvédeni. Dobálózhatunk a statisztikákkal is, de én ma Barbara fiáról, a hat hónapos Ádámról szeretnék beszélni.

Hathetes volt, amikor az apa először kezet emelt az anyára. Négy hónapos, amikor az anya a családsegítőkhöz fordult, ahol azt tanácsolták neki, költözzön Somogyba egy átmeneti otthonba. Értik, ugye? Nem az agresszív apát tartják távol, hanem az anya és a gyerek költözzön. Ádám öt hónapos volt, amikor az anyja hivatalosan is távolságtartást kért, de azt a választ kapta, hogy ilyen döntést akkor hoznak, amikor már vér folyik. Egy hónap múlva az apa megjelent, és vér folyt. Előbb a hat hónapos Ádámot dobta le a negyedik emeletről, majd maga is utánaugrott.

Mindez történik Bel-Budán, egy bérház körfolyosóján, a Fidesz kormányzásának ötödik évében. Azóta eltelt ismét három és fél év, és nem történt semmi. Magyarország nem ratifikálta az isztambuli egyezményt, és ami ennél is fontosabb: semmit nem tett azért, hogy ne fordulhasson elő a családon belüli erőszak, hogy ne haljanak meg ártatlan nők és gyermekek pusztán azért, mert nincs senki, aki hivatalosan megálljt tudna parancsolni ezeknek a rettenetes folyamatoknak. Mert igaz, hogy nemkívánatos, hogy a kormány a hálószobákban sétálgasson, de ha ott bűn történik, akkor ez mégiscsak kötelessége.

Az államnak az a dolga, mint ahogy azt sokszor halljuk a miniszterelnöktől is, hogy megvédje polgárait. És amíg nem hoznak egy külön törvényt arra, hogy csak férfiak alkotják az állam polgárait, amíg nem deklarálják azt, hogy a nők akár össze is téveszthetők a vak komondorral, addig bizony az államnak a nőket is védenie kell. A jelenlegi áldozatvédelmi rendszer elégtelen, mert nem tudja érdemben garantálni a bántalmazott nők és gyermekek biztonságát. Magyarország 2014. március 14-én aláírta az isztambuli egyezményt, azonban a mai napig nem ratifikálta azt, holott ez éppen azokra a problémákra nyújt megoldást, amelyek a magyar nőket sújtják, és ahol a kormány cserben hagyja saját állampolgárait.

A kijelölt válaszadó erre fel fogja sorolni majd a három új áldozatvédelmi központot, ami az országban létesül. Ez helyes lépés a kormány részéről, hiszen korábban a szükséges férőhelyek 10 százaléka sem állt rendelkezésre. Azonban az áldozatok elrejtése nem elég, magát az erőszakot kell megszüntetni. A családon belüli erőszak elleni küzdelemnek sosem lehet kizárólag az áldozat a fókusza. A hatékony fellépés, rendőri intézkedés az elkövető ellen legalább ugyanennyire fontos.

Völner Pál nyilatkozata tavaly novemberben, hogy a kormány nem foglalkozik többet az egyezmény ratifikálásával a ciklusban, nem töltött el örömmel; tehát hat hónapig a kormány ölbe tett kézzel ült a babérjain, mialatt Magyarországon legalább hetente egy nő meghal emiatt. A hatékony rendszer kiépítése nem kerül többe egy fél stadion áránál. Bízom benne, hogy a jövő héten esedékes költségvetési törvényben már csírájában látni lehet az új rendszerre félretett forrásokat. A nők bántalmazása nem politikai, hanem civilizációs kérdés. Ebből a szempontból az Orbán-kormány egyre távolabb vezeti hazánkat a civilizált világtól.

A Fidesz-kormány a nők bántalmazóit védi, amikor nem hajlandó ratifikálni az isztambuli egyezményt. Mondjuk ki: amíg ez így van, az Orbán-kormány minden egyes nőverés ügyében bűntársa az elkövetőnek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)