Felszólalás adatai

Most soron következik a termőföld tulajdonának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Nagy István fideszes képviselőtársunk önálló indítványát T/11187. számon ismerhették meg képviselőtársaim.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Nagy István képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A termőföldek tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszását célzó jogügyletek, a köznyelv által zsebszerződésnek nevezett megállapodások köre a közel húsz év alatt kialakult jogszabály-kikerülési technikáknak köszönhetően jóval tágabb, mint a klasszikus forma, amelyről a jelenség a nevét kapta, tudniillik, hogy a gazda dátum nélküli szerződésben értékesíti földjét, megtörténik a pénzmozgás, majd a külföldi vevő a nála vagy ügyvédi letétben őrzött szerződést a jogszabályi akadályok elhárulása után felhasználja jogszerű szerzésének tanúsítására.

Az adásvételi típusú zsebszerződések mellett egyéb jogügyleti formák és szerződési kikötések is megjelentek, amelyek közvetett módon eredményezhetik hatályosulásuk esetén a szerződést megkötő felek tényleges akaratának megfelelő joghatás bekövetkezését. Ezeknek a szerződéseknek ugyanakkor közös jellemzője, hogy direkt módon jogszabályba, illetve jó erkölcsbe ütköznek, jogszabály kikerülését szolgálják, vagy leplezik a szerződő felek valódi szándékát. Tehát a magyar polgári jog szabályai szerint eleve semmisnek minősülnek.

Kiemelendő, hogy a jogsértő megállapodások rombolják a közbizalmat, gyakorlatilag egész kreatíviparág épült rájuk. Éppen ezért az állam célja ennek a folyamatnak a megfékezése, a közbizalom és a jogszerű állapot helyreállítása kell hogy legyen. Mindez egybecseng a 2020-ig szóló, a kormány által szintén 2012 márciusában elfogadott nemzeti vidékstratégia birtokpolitikai célkitűzésével is.

(20.20)

Egyáltalán nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy a kérdésre 2014. május 1-ig kell megoldást találni, hiszen ekkor jár le az EU által a külföldiekkel szemben alkalmazható tulajdonszerzési korlátozások fenntartására biztosított moratórium, amely a magyar földpiac teljes megnyitásának kötelezettségével jár a tagállami állampolgárok vonatkozásában. A kormány és az általa 2012 márciusában létrehozott tárcaközi bizottság eddig is szép eredményeket ért el a zsebszerződések feltárása és felszámolása, illetve az ezt segítő jogi, adminisztratív és gazdasági környezet kialakítása terén, aminek már valóban érezhető hatásai mutatkoznak is nálunk, a nyugati határszélen.

A termőföldek tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszását célzó jogügyletek feltárása és a jogügyletekhez kapcsolódó joghatás kiváltásának megelőzése, valamint a jogsértő állapot megszüntetése ugyanakkor olyan, a közbizalom védelmét szolgáló feladat, amelynek hatékony végrehajtása érdekében indokolt a megfelelő törvényi jogkövetkezmények statuálása, az eljáró szerv kijelölése és az eljárás technikai, valamint garanciális szabályainak rögzítése. Ez részben megvalósult a 2013. július 1-jén hatályba lépő új büntető törvénykönyv elfogadásával, a magánjogi és a feltárást, valamint a semmisség megállapítását könnyítő eljárásjogi rendelkezések azonban eddig hiányoztak.

A semmisség jogkövetkezménye mellett szükséges a jogügylet alapján nyújtott szolgáltatások naturális obligációként történő kezelése, azaz az állami úton, magyar bíróság közreműködésével történő kikényszeríthetőség kizárása a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, valamint a jó erkölcsbe ütköző, alaptalan gazdagodás elkerülése érdekében az érintett termőföldek állami tulajdonba vétele, amely a közérdek maradéktalan érvényesülését is szolgálja. Mivel a felek nyilvánvaló okokból nem motiváltak a feltárásban, az ügyészség részére olyan, lehetőség szerint minél erőteljesebb eszközöket kell biztosítani, amelyek birtokában az ellentétes érdekek ellenére is képesek megfelelni közérdekvédelmi feladatuknak. Indokolt jogosítványaik kiszélesítése és megfelelő garanciális rendelkezések megállapítása, az eljárást érintő szabályok lefektetése.

Mivel azonban látható, hogy az eddigi eszközök elégtelenek voltak a jelenség kezelésére, ezért szigorúbb rendelkezések megállapításával kell új utakat keresni, egyúttal a jogalkotás évtizedes lemaradását is behozni. A javaslat alapján az ügyész a bejelentésre vizsgálatot indít, ha alappal feltételezhető, hogy valamely jogügylet a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányul. Az ügyész az általa indított vizsgálat során felvilágosítást kérhet minden olyan személytől, aki a jogügylet jogszerűségének megítéléséhez szükséges információval rendelkezik. A kért információkat az azzal rendelkező személy köteles az ügyész rendelkezésére bocsátani. A javaslat szabályozza az adathordozóról készített fizikai tükörmásolat felhasználását is.

A javaslat szerint az ügyész bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat. A javaslat biztosítja az ügyész számára az állami adatbázisokból való adatigénylés lehetőségét. Az ügyész jogosult pert indítani a jogügylet semmisségének megállapítása iránt. Emellett az ügyész indítványozza, hogy a bíróság a jogügylettel érintett termőföld tulajdonjogát a magyar állam javára ítélje meg. A bíróság ítéletének végrehajtása és a közhitelesség elvének érvényesülése érdekében az ingatlanügyi hatóság és az erdészeti hatóság számára indokolt konkrét és viszonylag rövid határidőt szabni a bírósági ítéletnek megfelelő állapot ingatlan-nyilvántartásban, földhasználati nyilvántartásban, illetve erdőgazdálkodói nyilvántartásban való átvezetésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvényének rendelkezései alapján a termőföld a nemzeti vagyon részeként a nemzeti szuverenitás alapját képezi, ezért védelme a magyar állam elsőrendű kötelessége. Kérem, támogassák e javaslatot, hogy betölthesse feladatát.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem Budai Gyula államtitkár urat, hogy kívánja-e 10 perces időkeretben a kormány álláspontját ismertetni. (Jelzésre:) Kívánja. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak a mai napon való tárgyalása egy olyan jogalkotási folyamat végére tesz egy nagyon komoly pontot, amikor a tárcaközi bizottság megalakult a zsebszerződések feltárása tekintetében, amelynek célja, hogy azokat a jogi kiskapukat és azokat a lehetőségeket, amelyeket itt az elmúlt 20 évben mindenki igyekezett kihasználni, megszüntesse, egyértelművé és, hogy úgy mondjam, célirányossá tegye azokat az intézkedéseket, amelyek a hatóságoknak rendelkezésre állnak ebben a keretben.

Ezért van egy pici hiányérzet bennem, hogy a magyar föld legnagyobb élharcosa, Szabó Rebeka nem ül itt közöttünk a parlamentben. (Derültség.) Annak viszont örülök, hogy Magyar Zoltán itt van. Úgy látom, megfogadta korábbi elmondásaimat, és végre részt vesz ebben a munkában. Nagyon-nagyon remélem, hogy a Jobbik Magyarország építő jellegű gondolatot fog hozzátenni ehhez a törvényjavaslathoz, ha már a tárcaközi bizottság tekintetében ezt nem tette meg. Én ezt teljes komolysággal állítom, mert azt gondolom, hogy ebben a parlamentben nemcsak szavakban kéne azt ecsetelni, hogy milyen fontos a magyar föld, a termőföld megvédése, hanem ezeknek a - hogy így mondjam - politikai jellegű megnyilvánulásoknak kéne rendelkezniük egy mögöttes tartalommal is.

A mögöttes tartalom pedig az, hogy javaslatokat, törvényjavaslatokat nyújtunk be a parlamentbe; illetőleg, ha van egy olyan bizottság, amelynek az a feladata, hogy fölszámolja a külföldiek ilyen jogellenes jogügyelete révén létrejött tulajdonszerzést, akkor abban részt vegyünk. És azért örömteli, hogy Nagy István képviselőtársam ezt a törvényjavaslatot benyújtotta a parlamentnek, mert ennek a törvényjavaslatnak az alapja azon a mosonmagyaróvári kihelyezett bizottsági ülésen született meg, amikor igyekeztünk egyrészt a Győr-Moson-Sopron megyei helyzetet áttekinteni, illetőleg olyan megoldásokat keresni ebben a körben, amelyek minimálisra fogják csökkenteni annak lehetőségét, hogy Magyarországon 2014. május 1-jét követően, vagyis amikor lejár a moratórium az Európai Unió vonatkozásában, és megnyílik a magyar földpiac, akkor spekulatív céllal termőföldet tudjanak megszerezni, illetőleg azokat a korábban megkötött szerződéseket, amelyek most a fiókban lapulnak - ezért hívjuk egyébként, vagy ezért hívja a szleng zsebszerződésnek ezeket a szerződéseket -, elővegyék, a dátum rákerüljön, és ezek a szerződések benyújtásra kerüljenek a földhivatalba, ezáltal legalizálják azokat a korábban megkötött szerződéseket, amelyek ma a jelenleg hatályos jogszabályok alapján semmisnek vagy érvénytelen szerződéseknek tekinthetők.

Azért gondolom, hogy ez a törvényjavaslat valóban annak a törvénykezésnek nagyon fontos részét képezi, amelynek, hogy így mondjam, az első nagyon nagy lépcsője az új büntető törvénykönyvben a termőföld jogellenes megszerzésének tényállási rögzítése. Azt gondolom, hogy ez Európában egyedülálló ilyen jellegű jogalkotás volt. És egyedülálló az, hogy egy hatóságnak lehetősége van, itt a nyomozó hatóságra gondolok, ilyen jellegű ügyekben nyomozni egy konkrét tényállás vonatkozásában. Ráadásul elég konkrétan meghatározza azt az elkövetői kört, amely az ilyen jellegű cselekményeket elkövetheti, akár eladó, vevő, illetőleg a szerződést készítő, ellenjegyző ügyvéd, közjegyző; és egy nagyon súlyos büntetési tétellel fenyegeti, 1-től 5 évig az elkövetőket.

Azt gondolom, ez az első lépcső volt az, amely megteremtette az új földforgalmi törvényben azokat a nagyon fontos jogintézményeket, amelyek szintén a zsebszerződések visszaszorítását szolgálják. Egyrészt ugye, a helyi földkiadó bizottságoknak vétójoguk van abban a vonatkozásban, amikor egy tulajdonátruházás tekintetében hozzá kell járuljanak, hogy valaki egy adott településen eladja a tulajdonát képező termőföldet. De ha még ez nem is lenne elegendő ebben a kérdéskörben, akkor a hatósági jóváhagyás intézménye teljes mértékben kizárja az ilyen jellegű szerződések legálissá tételét, a legálisság tételen keresztül pedig azt, hogy egy ilyen jellegű szerződés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön, és ezáltal az ingatlan-nyilvántartáson keresztül szerezzenek tulajdonjogot azok a - hogy így mondjam - külföldiek. Illetőleg szeretném most már azért elmondani, hogy az elmúlt másfél-két évben arról is meggyőződtünk, hogy nemcsak külföldiekhez köthető az ilyen jellegű szerződés, hanem belföldi magánszemélyek is előszeretettel alkalmazták ezeket a jogtechnikai szerződéseket. (Gőgös Zoltán közbeszól. - Magyar Zoltán: NFA.)

(20.30)

Elnök úr, elnézést kérek, legyen szíves a képviselőtársamat rendre utasítani, mert engem zavar, hogy itt mögöttem folyamatosan beszól, illetőleg én azt gondolom, ha az NFA-val kapcsolatban képviselőtársamnak kifogása van, akkor tegye meg interpelláció, kérdés formájában, és fogunk önnek válaszolni, eddig is válaszoltunk. Csak ne ugyanazt tegye föl, mert eddig mindig ugyanazt mondta.

Tehát azt szeretném mondani, hogy a jogalkotási folyamat harmadik lépcsője ez a törvényjavaslat, és én azt gondolom, hogy ez valóban tartalmazza azokat a nagyon fontos jogintézményeket, jogi kellékeket, amelyeket Nagy István elmondott. Egyrészt az ügyészségnek sokkal nagyobb lehetőséget biztosít, másrészt a bíróságoknak az úgynevezett naturális obligáció révén megadja azt a lehetőséget, hogy az ilyen jellegű kötelezettségek bírósági úton ne legyenek érvényesíthetők. Persze, mi nem kívánjuk az eladót - aki szintén a szerződés megkötésének pillanatában tisztában volt azzal, hogy egy semmis jogügyletben vesz részt - előnyben részesíteni, ezért megadjuk az ügyésznek azt a lehetőséget, hogy az ilyen jellegű jogügyletek esetében, amikor a bíróság kimondja a semmisséget, akkor a közérdekre hivatkozva indítványozhatja, hogy ez a jogellenes szerződés révén átruházott földterület az állam javára kerüljön megítélésre. Ez egy végleges, egy nagyon végső megoldás, de azért azt gondolom, hogy ezt a jogintézményt mindenképpen meg kell hagyni a bíróságoknak, és úgy gondolom, hogy az ügyészségeknek valóban olyan jogosítványokat kívánunk adni, amelyek az eddigi, hogy így mondjam, leszűkített magánjogi képviseleten túl egy közérdekre hivatkozással történő fellépés esetén konkrétan pereket tudnak indítani ezekben az ügyekben.

Az is nagyon fontos ebben a kérdéskörben, hogy pontosan azt a Magyar Ügyvédi Kamarát kerestük meg a törvénytervezet - hogy így mondjam - beterjesztése előtt, akiket valóban érintenek az ilyen jellegű jogügyletek, mert ma Magyarországon adásvételi szerződést az ingatlan-nyilvántartási törvény szerint ügyvéd, közjegyző tud elkészíteni és ellenjegyezni. Mi mindenképpen garanciákat kértünk arra, hogy az ilyen jellegű szerződéseket ne lehessen benyújtani a földhivatalba, és ezért született az a megoldás, amit az Ügyvédi Kamara hamarosan le fog tenni a KIM elé, hogy egy olyan - hogy így mondjam - biztonsági bélyeggel lássák el ezeket a szerződéseket, amely alapján semmiképpen sem lehet ezeket a szerződéseket benyújtani, és plusz egy olyan időbélyegzővel, amely alapján a bélyeg rákerülésekor, illetőleg egy számítógépes rendszer révén lehet látni, hogy ez a szerződés mikor került megkötésre, illetőleg mikor került benyújtásra. Ezek mind-mind olyan biztonsági kellékek, amelyek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy 2014. május 1-jét követően Magyarországon az ilyen jellegű szerződéseket nem lehet benyújtani, nem lehet felhasználni. Persze, ezek a jogalkotás területén - hogy így mondjam - elért sikereknek tekinthetők, de ezen túl azokat az adminisztratív szabályokat vagy döntéseket, amelyeket eddig is alkalmaztunk, azokat továbbra is alkalmaznunk kell.

Az egyik legfontosabb a nemzeti parkok területén az olyan jellegű védett területek állam javára történő kisajátítása, amely vonatkozásban az Őrségi Nemzeti Parkban jelentős sikereket értünk el. 2012-ben a kormány 1 milliárd forintot biztosított, 2013-ban 2 milliárd forint áll a nemzeti parkok rendelkezésére, hogy az ilyen védett területeket kisajátítsa vagy megvásárolja, és ugyancsak 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Földalapkezelőnek, hogy állami elővásárlási joggal élve gyakorolja azokra a területekre az elővételi jogát, ahol fölmerül az ilyen jellegű visszaélésekkel kapcsolatos gyanú.

Azt gondolom, hogy az elmúlt húsz évben soha egyetlenegy kormány sem biztosított olyan jelentős forrást azokra a jogügyletekre vagy azokra a földvásárlásokra, mint amit 2012-13 között ez a kormány biztosított, és azt gondolom, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy közel tízezer hektár (Az elnök csenget.) területet vásároljon meg a magyar állam.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság álláspontját Győrffy Balázs képviselő úr, a bizottság előadója ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr!

GYŐRFFY BALÁZS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az asztalunkon fekvő törvényjavaslat kapcsán bizottsági előadóként nagyon könnyű helyzetben vagyok, hisz a bizottság május 21-ei ülésén mind a tárgysorozatba-vételt, mind az általános vitára való alkalmasságot egyhangúlag támogatta. Ellenzéki képviselőtársaim köréből igazából marginális kritikai észrevételek érkeztek: az MSZP nehezményezte, hogy miért nem a kormány nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, illetve Gőgös képviselőtársam a bizottsági ülésen annak adott hangot, hogy az ügyészség - ha fogalmazhatok így - túlzott hatáskörrel való felruházása, ellátása vajon nem lesz-e kontraproduktív az adott esetben.

Egyébként pedig örömmel értesíthetem róla a tisztelt Országgyűlést, hogy a bizottság minden tagja a jogszabály céljaival és a jelenlegi helyzet mindenképpen való orvoslásával egyetért, így bizalommal várom a szavazást, reményeim szerint az is egyhangúlag fogja majd ezt a mindenképpen megoldandó problémát kezelni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselői felszólalások következnek, amelynek során elsőnek a Fidesz-képviselőcsoportból Patay Vilmos képviselő úrnak adok lehetőséget. Parancsoljon, képviselő úr!

PATAY VILMOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó ideje joggal foglalkoztatja a hazai agrár- és politikai közéletet a magyar termőföld védelmével összefüggésben a jogsértő megállapodások, a köznyelv szerint zsebszerződések feltárásának, megakadályozásának az ügye. Nem kérdés, hogy a termőföld a nemzeti vagyon részeként nagyon fontos, ezért védelme a magyar állam elsőrendű kötelessége.

A zsebszerződések mint jogsértő megállapodások, ahogy az el is hangzott képviselőtársamtól, rombolják a közbizalmat, ezért joggal várható a nem kívánt folyamatok állami megfékezése, a közbizalom és a jogszerű állapot helyreállítása. Az is egy sürgető körülmény, hogy ezt a kérdést 2014. május 1-jéig kellene megoldani, hiszen akkor jár le az EU által a külföldiekkel szemben alkalmazható tulajdonszerzési korlátozások fenntartására biztosított moratórium, amely a magyar földpiac teljes megnyitásának kötelezettségével jár a tagállami állampolgárok vonatkozásában.

Eredményesnek tartjuk a kormányzat eddigi intézkedéseit a zsebszerződések feltárása és felszámolása, illetve az azt segítő jogi, adminisztratív és gazdasági környezet kialakítása terén, amelynek, ahogy azt hallottuk képviselőtársamtól, már érezhető hatásai mutatkoznak sokfelé az országban. Frakciónk támogatja az elmúlt időszak tapasztalatai alapján további törvényi jogkövetkezmények bevezetését. Támogatjuk eljáró szerv kijelölését és az eljárás technikai, valamint garanciális szabályainak rögzítését a rendelkezések kijátszását célzó jogügyletek feltárására és az ezekhez kapcsolódó joghatás kiváltásának megelőzésére, valamint a jogsértő állapot megszüntetése érdekében.

A most a Ház elé terjesztett törvényjavaslat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvénynek a zsebszerződések semmisségét és annak elsődleges jogkövetkezményeit kimondó rendelkezéseit erősítve a semmisség érvényesítésének speciális vonásait részletezi. Támogatjuk, hogy az eredeti állapot visszaállításának fő szabályát, a zsebszerződések speciális esetében ne kelljen követni. A föld tulajdonjogának megszerzéséért nyújtott szolgáltatás így nem visszakövetelhető, és adott esetben a föld tulajdonjoga sem kerül vissza az eredeti tulajdonoshoz, ugyanis az eredeti tulajdonos alaptalan gazdagodásának esetében az ügyész jogosult lesz pert indítani, hogy a bíróság a föld tulajdonjogát az államra ruházhassa át.

(20.40)

Az állami tulajdonba vétel ilyen módon a közérdek érvényesülését szolgálja. A zsebszerződést megkötő felek ellenérdekeltek, ahogy azt hallottuk, a feltárásban, ezért kell az ügyészség részére olyan eszközöket biztosítani, hogy az ellenérdekelt felek ellenére is képes legyen a közérdekvédelem érdekében eljárni.

További fontos szabályozási pont, hogy a semmisnek nyilvánított szerződés ügyészi javaslatra határozott idejű haszonbérleti szerződésként hatályban tartható. Így a már hosszú ideje fennálló tulajdonosi viszonyok hirtelen megváltozása nem okoz további problémákat.

Végezetül fontos a jelen előterjesztésből kiemelnem, hogy a zsebszerződésekkel kapcsolatos ügyeket a jövőben kiemelt jelentőségű perként kell lefolytatni, amely intézkedés várhatóan a perek felgyorsítását szolgálja.

Kérem ellenzéki képviselőtársainktól, hogy támogassák az előterjesztést, mert széles körű elfogadásával példamutatóan demonstrálhatjuk, hogy a hazai politikai erők nemzeti minimumként együttesen lépnek fel a magyar termőföld védelméért, együtt lépnek fel a törvénytelen földtulajdonszerzés és a korlátozó jogszabályok kijátszása ellen. Képviselőtársaim, tegyünk így!

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból. - Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló az MSZP képviselőcsoportjából Gőgös Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Vártunk néhány hónapot, mire ez a törvényjavaslat a parlament elé került, és elég hirtelen, azt látjuk itt a napirend-módosítással. Való igaz, hogy a bizottsági ülésen azzal együtt, hogy támogattuk az általános vitára alkalmasságot és a tárgysorozatba-vételt, fogalmaztunk meg aggályokat.

Azt is látjuk, hogy időközben ez az előterjesztés valamelyest finomodni fog, hiszen van már benyújtva hozzá módosító javaslat, ami az egyik aggályunk volt, az ügyvédekkel kapcsolatos dolog kapcsán. Mi továbbra is alkotmányosan aggályosnak tartjuk az ügyészségnek az ilyen típusú szerepvállalását, de való igaz, hogy vannak bizonyos esetek - akár a pénzmosásról, akár a terrorizmusról beszélhetünk -, amikor lehet speciális szabályokat alkotni.

Szerintem abban nincsen vitánk, hogy a termőföld elég speciális vagyontárgy, ezért alkalmazhatók rá különleges megoldások. Egyet azonban tisztán látni kell, itt államtitkár úr is utalt rá, hogy a spekuláció nem tipikusan külföldi jelenség, ezért én nem szűkíteném le ezt a dolgot a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatban. Nyilván ez kapott legnagyobb visszhangot, mert még az előterjesztő képviselőtársam is egyszer úgy nyilatkozott - lehet hogy nem így mondta szó szerint, én csak egy újságból tudom idézni -, hogy "térségünkben mégis sok esetben tapasztalható, hogy külföldi a tulajdonos, ezt csak különféle jogi praktikákkal érhették el az elmúlt évtizedekben".

Mivel nem mindenki van tudatában annak, hogy mi történt a kárpótláskor, egy-két számot hadd mondjak, hogy ez miért nem igaz. Ez egy '96-os kimutatás, ezt szívesen átadom majd képviselőtársaimnak, ami szerint 60 ezer hektár termőföld került 4847 külföldi személy tulajdonába kárpótlás kapcsán jogszerűen - tehát 60 ezer hektár. Ebből 12 ezer hektár Osztrák Köztársaság, Argentína 1500, Ausztrál Államszövetség 1500, Belga Királyság 1100, Németország 15 000, Francia Köztársaság 1500, Nagy-Britannia 1500. Izraelt is mondom, mert az mindig érdekes, az 400 hektár körül van, tehát érdekes módon az viszonylag kevés. Nyilván kettős állampolgárok itt nincsenek, ezek külföldi állampolgárok, akik jogszerűen szereztek Magyarországon a kárpótlás kapcsán... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Mikor?) Volt időszak, amikor vásárolhattak földet, az Antall-kormánynak körülbelül egy féléves időszaka volt. Tehát amikor valaki azt mondja, hogy nem lehet jogszerűen Magyarországon termőföld külföldi tulajdonban, az nem mond igazat, mert lehet. És még egyszer mondom, nem a kettős állampolgárokról beszélek, ezek külföldi állampolgárok. Amerikai Egyesült Államok 9 ezer hektár. Tehát vannak azért Magyarországon olyan külföldiek, akik jogszerűen használnak földet, tehát nem lehet általában kimondani, hogy mindenki jogszerűtlen, aki ezt... És miután Ausztria és Németország a legtöbb, ezért látszik, hogy ez olyan izgalmas kérdés, amivel foglalkozni kell.

Ami miatt én azt gondolom, hogy tovább kell gondolnunk ezt az ügyet, azok azok a történések, amelyek az állami földekkel kapcsolatosak. Én ugyanezt a jogi lehetőséget mindenképpen kiterjeszteném az állami földügyletek kapcsán is. Ez azért fontos dolog, mert mi nagyon sokat próbálkoztunk az állami földbérletek kapcsán ügyészséggel, akik visszaírtak, hogy az NFA emberei vagy dolgozói nem hivatalos személyek, ezért nem követhetnek el hivatali visszaélést. Akkor visszaírtak olyat, hogy igazából a pályázatban az volt ám kiírva, hogy a helyben lakást csak a lakcímkártyával kell igazolni, és az az ingatlan elvileg alkalmas az ott lakásra. Ugyan arról szó nem volt, hogy ott is laknak, én ezt ugyanolyan csalásnak tartom, mintha valaki megszerezte, egy külföldivel kötött adásvételi.

Szóval, itt az NFA az egyik szereplője ennek a történetnek, amely nem nézett utána ezeknek a dolgoknak, vagy azért, mert nem akart, vagy azért, mert elkerülte a figyelmét, hogy mi is történt Borsodban, ahol a nyomozás úgy zárult le, hogy okirat-hamisítást, negyvenegy rendbelit elkövettek, legalábbis a nyomozó hatóság szerint, majd kíváncsiak leszünk az ügyészségre. Tehát ezért mi úgy gondoljuk, hogy ugyanezeket a korlátozásokat ki kellene terjeszteni a Nemzeti Földalap által lebonyolított ügyletekre is, ugyanis a földtörvény is különbséget tesz, tehát nem érvényesek a most elfogadott földtörvény szabályai sem az állami földbérletekre, tehát teljesen más, speciális szabályok vannak. Ott ugyanúgy vissza lehet élni.

És csak azért mondok egy konkrét példát, mert képviselőtársam is lehet, hogy ismeri ezt a történetet, aminek ugyan még nem dőlt el a vége, de azért izgalmas, és erre azt mondta a miniszter úr itt egy válaszban, hogy ő ezt nem tartja aggályosnak. 2013. V. hó 24-én alakult öt darab cég, ebből három Kónyban került bejegyezésre, egy Mihályiban, egy Győrben; nagyjából ugyanaz a tulajdonosi kör, ugyanaz az ügyvéd. Ezek azért alakultak, mert utána indult a cég, még egyszer mondom, Valenta Kft., Csoró Kft., Polba Kft., Polmix Kft., Polzsó Kft. Ezek mind földbérletpályázaton indultak. Előtte két nappal alakították őket, hogy pályázni lehetett. Ez micsoda, ha nem a vonatkozó szabályoknak a nyilvánvaló, valamilyen trükkel való kijátszása? De ennél szebb a bábolnai történet, ahol mindenki ugyanoda van bejelentve, dr. Köves János út 2., Ez nyolc darab cég. És mit ad Isten, ezt ugyanaz a mosonmagyaróvári ügyvéd alapította, és még arra se figyelt, hogy a tevékenységi körben az állattartás legyen benne, ami feltétele a földbérletpályázatoknak.

Én ezt azért mondtam el, képviselőtársaim, mert én ezt elmondtam többször a parlamentben, ott az volt a válasz, hogy ebben semmi aggályosat nem látott a minisztérium. Szerintem ez legalább annyira aggályos, mintha valaki zsebszerződést köt egy külföldivel, ugyanis ez nyilvánvalóan az állami földbérletpályázat kijátszását szolgálja. Mert nem hiszem, hogy az a célja az állami föld bérbeadásának - itt most már 250 ezer hektárról beszélgetünk -, hogy strómanokon keresztül ugyanaz a jól behatárolt kör szerezze meg ezeket a bérleteket. És ezt úgy oldják meg, hogy a traktorossal, a szerelővel, az akárkivel alakíttatnak egy egyszemélyes kft.-t - most pechjük van, mert fel kell emelni 3 millióra a törzstőkét az 500 ezerről, de valószínűleg kibírják -, és innentől kezdve ez nyilvánvalóan arra megy, hogy ugyanabban a körben maradjon a termőföld. Én úgy tudom, hogy jól behatárolható cégcsoport ügyvédje által készített szerződések. Tudjuk azt is, hogy ki készítette, de most ez, azt hiszem, teljesen mindegy, itt egy a lényeg, hogy igenis, amikor egy ilyen elhangzik akár a parlamentben vagy akár bejelentést teszünk, akkor az ügyészség pontosan ugyanazt az eljárást folytathassa le, mint a zsebszerződésügyben, nézze meg, hogy valósak-e a szereplők, az a lakcím most telephely vagy nem telephely vagy micsoda, ott laknak, nem laknak. Tehát én azt gondolom, hogy ezt a jogosítványt ki kell terjesztenünk, és akkor mi nagyon szívesen támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, de csak abban az esetben, ha ezt nem szűkítjük le arra a körre, amiről most ez az előterjesztés szól, mert ez nem lenne korrekt.

Tehát szerintem legalább annyira védeni kell - és nem akarom hangsúlyozni, nem folytatom - az egyéb spekulációtól a magyar termőföldet, mert azért azt is látni kell, hogy itt nem maffiatagok vannak ám a külföldiek között, hanem olyan osztrák parasztemberek a zöme, akik - bármennyire is fáj - lehet, hogy négy éven belül a mostani földtörvény szabályai szerint bármikor megszerezhetik a földet jogszerűen.

(20.50)

Ugyanis az lesz, hogy ha valósan ideköltözik, és betartja azokat a földművelésre kiírt szabályokat, ami most a földtörvényben van, akkor eltelik egy bizonyos idő, és ő jogszerű földszerző lesz. És az már nem zsebszerződés, a mostani elfogadott földtörvény szerint, miután európai állampolgárok is beleférnek ebbe a történetbe, ugyanúgy megszerezhetik a földet.

Azt gondolom, hogy ha valaki vállalja az állandó magyarországi lakhatást, idejáratja a gyerekeit iskolába - ahogy valamikor is hoztak be azért ide földműveseket, amikor nem volt éppen elég -, azt én nem tartom spekulánsnak, hiszen ő a saját munkáját teszi ebbe a dologba, tehát ő nem másnak a munkájából akar gazdagodni, mint azok, akik, mondjuk, ilyen cégalapítással trükköznek, és nyilvánvaló, hogy az állami támogatásokra hajtanak.

Tehát én ezt javaslom, és én adtam is be egy módosító javaslatot ehhez, hogy terjesszük ki ezt a kört a Nemzeti Földalapkezelő által lefolytatott ügyletekre. Próbáltunk vizsgálóbizottságot is, nyilván az nem ment át. Én nagyon kérem a kormánypárti képviselőtársakat, ha ebben konszenzust akarnak, azt úgy fogják elérni, ha mindenki tiszta lappal játszik, és kiteregetjük azokat a kártyákat is, amit eddig nagyon nem tudtunk, mert mindig megakadtunk a hatóságokon, és a hatóságok mindig azért akadtak meg, mert ugyanúgy fékezi őket a jogszabályi környezet az állami földbérletekkel kapcsolatban, amit kormányhatározat alapján adnak bérbe. Én ezt szerettem volna ehhez a dologhoz hozzátenni.

Egyébként azt is elmondtam, hogy jobb lett volna, ha ez kormány-előterjesztés, de ez inkább csak technikai kérdés, meg hát volt ilyen. Nyilván így azért egy egyeztetést lehet egy kicsit később is lefolytatni, de láttuk, hogy nem lehet megúszni például az Ügyvédi Kamarával kapcsolatban.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra Magyar Zoltán képviselő úr következik. Parancsoljon!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Gőgös Zoltán képviselőtársam felszólalására szeretnék reagálni néhány gondolatban. Az ügyészséggel kapcsolatban megfogalmazott aggodalmait nem osztja a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen súlyos kérdésben igenis az ügyészségnek kell biztosítani többletjogokat és lehetőségeket arra, hogy ezeket a jogi ügyleteket feltárja.

A Nemzeti Földalappal kapcsolatban viszont nagyon is egyetértek azzal, hogy ugyanilyen lehetőségeket kellene biztosítani az ilyen pályázaton keresztül kiadott földek vizsgálatára is, hiszen ahogy volt államtitkár úr is elmondta, a példán keresztül világosan látszik, hogy bizony nagyon csúnyán visszaélnek a mostani lehetőségekkel. Csak a jegyzőkönyv kedvéért jegyzem meg - nem azért, mert probléma lenne belőle -, hogy az én kutatómunkám eredményéből szemezgetett Gőgös Zoltán, de ezúton is köszönöm szépen, hogy ezek szerint akkor ön is hitelesnek tartja ezeket az adatokat és gyanús ügyleteket.

Egy mondattal talán még erre a 60 ezer hektárra, ami a '94-es jogszabály előtt került külföldiek kezére. Ezeknek azért a jelentős része '56-os magyarokhoz köthető. A felsorolt országokból is kiderül, nem tudom a pontos arányt, de azt tudom, hogy jelentős számban ezekről a hazánkból kikényszerült magyar emberekről van szó. Természetesen ez jogi értelemben nem változtat a helyzeten, de úgy gondolom, hogy jobbikosként ezt el kellett mondanom.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a KDNP képviselőcsoportjából Sáringer-Kenyeres Tamás képviselő úr.

Parancsoljon, képviselő úr!

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Röviden szeretnék csak hozzászólni a frakció nevében is. Először is szeretném Nagy István képviselőtársamnak megköszönni, hogy benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, illetve mindazoknak, akik a háttérben dolgoztak e törvényjavaslat parlament elé kerülésén.

Mindenképpen a frakciónk egyetért a teljes alapgondolattal, amit végigvisz. Budai Gyula államtitkár úrhoz kell csatlakozni abban, hogy egy folyamat végére tesz pontot a törvény-előterjesztés, amennyiben meg fogjuk szavazni. Reménykedem benne, hogy többséggel, méghozzá nagy többséggel fogja a parlament ezt elfogadni.

Másik helyzetből is megközelítve a dolgot, én Nyugat-Magyarországon élek, Zala megyében. A törvénymagyarázatban is előfordul, hogy Nyugat-Magyarországon rendkívül sok ilyen zsebszerződés típusú - idézőjelben - tulajdonlás fordul elő. Ami számunkra ott feltűnt elsősorban, az a holland, az osztrák, a német, illetve az olasz tulajdonlás jelentős mértéke. Az előterjesztésben több százezer hektárként jelenítik meg a mennyiséget, amiről szó lehet. Nyilván nehéz megbecsülni, hiszen olyan szerződésekről van szó, amit senki nem látott, csak éppen a szerződő felek látták, illetve az azt közvetítő ügyvéd tudhat róla. Tehát pontos számadatot semmiképpen sem tudunk mondani. De azt el lehet mondani, hogy jelentős mennyiségű földről van szó, amikor azt vesszük figyelembe, hogy mire terjed ki a törvényjavaslat.

Nemcsak jogba, hanem jó erkölcsbe ütköző szerződésekről is van szó, és én tudom, hogy a jelenleg magukat tulajdonban érző külföldi felek némi sértődéssel veszik tudomásul, hogy ilyen törvény van a magyar parlament előtt, és lehetetlenné fogja tenni azt, hogy ők jogilag is birtokba kerüljenek. Meg is értem sok esetben ezt, hiszen, aki Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron megyét vagy éppen Somogy megyét járja, láthatja, hogy nagyon sok esetben ezek a tulajdonosok igen gondosan járnak el ezekkel a földterületekkel, tehát tényleg mint a sajátjukat, úgy művelik. De erre csak annyit tudnék én reagálni, hogy nagyon köszönjük, hogy megőrizte a tulajdont jó karban és jó termőképességben, de most eljött az idő arra, hogy ez a tulajdon a megfelelő tulajdonoshoz, ha kell, akkor éppen az államhoz kerüljön vissza, és majd gondoskodjon annak a megfelelő műveléséről. Mint ahogy itt a hozzászólásokban is elhangzott, a földtörvényből következően akár az állam, akár a valós tulajdonos majd annak megfelelően tudja bérletbe vagy tulajdonba adni azt, aki a megfelelő feltételrendszereken keresztül jutva egy tiszta és világos rendszeren keresztül bejegyezheti a haszonbérletét vagy pedig a tulajdonjogát.

Tehát mindenképpen támogatni tudjuk, és kicsit képviselőtársamtól, Gőgös képviselőtársamtól annyiban eltérnék... Nem is térek el, mert a szavaiból úgy vettem ki az utolsó pillanatban, hogy ő sem igazából neheztel azért, hogy az ügyészség itt esetleg túlzott hatáskört kapna. Azt hiszem, hogy nem lehetne ezt a kérdést máshogyan rendezni, csak úgy, ha megfelelő keménységgel lépünk fel, és minden olyan esetben, ha ilyen fordul elő Magyarországon, nemcsak a föld esetében, hanem egyéb esetekben is, jó lenne, ha megfelelő hatékonysággal bírnának, és a feltárások irányában mindent el tudnának követni, pontosan a visszaélések feltárása érdekében.

Nem szaporítva a szót, én is arra kérem képviselőtársaimat, hogy az előterjesztést majd a logikus és szakmailag odailleszkedő módosító javaslatokkal fogadják el, fogadjuk el, és akkor azt hiszem, hogy megnyugtatóan fog rendeződni ennek a több százezer hektárnak a sorsa is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Magyar Zoltán következik rendes felszólalásra.

Parancsoljon, képviselő úr!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Összeírtam itt a gondolataimat a javaslattal kapcsolatban, és közben is azért eszembe jutott még néhány lehetőség, amivel jobbá lehetne tenni, ezért első körben szeretném megkérni a házelnök urat, hogy biztosítson arra lehetőséget, hogy a mai ülésnap végéig tudjuk benyújtani a módosító indítványokat.

ELNÖK: Sajnos nem tudom, hogy a házelnök úr ebben a pillanatban hol tartózkodik...

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Alelnök úr!

ELNÖK: ...így ezt nem tudom megtenni, de levezető elnökként akceptálom a kérését, és majd nem fogom lezárni az általános vitát, lehetőséget biztosítva annak érdekében, hogy házszabályszerűen beadhatók legyenek a módosító javaslatok. S az általam elbeszélt időt pedig kérem majd a képviselő úr időkeretébe jóváírni.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Nagyon fontos törvényjavaslat tárgyalásához érkeztünk el ma, és nagyon sajnálom, hogy így 21 óra tájékán kell ezt most itt megvitatnunk. Úgy gondolom, hogy a tévénézők is kíváncsiak lennének egy ilyen törvénytervezetre, amelyet, előrebocsátom, hogy természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatni fog, hiszen egyetlen hektár termőföld visszaszerzése magyar gazdák vagy éppen az állam számára mindenképpen támogatandó cél, ha még többet is sikerül összehozni, akkor pedig kifejezetten.

Annak is örülök, hogy dr. Nagy István képviselőtársunk nyújtotta be ezt a javaslatot, hiszen Vas, Zala, Somogy megye mellett Győr-Moson-Sopron megye talán a legfertőzöttebb terület ilyen jogellenes jogügyletekben. Ezért úgy gondolom, hogy abszolút indokolt, hogy a képviselőtársam vigye ezt az ügyet a kormánypárti frakcióból.

(21.00)

Pláne akkor, ha még azt is hozzáveszem, hogy Mosonmagyaróvár polgármestere, ahol jó néhány ügyvédet ismerünk, aki azért az első millióit ilyen ügyletek fedezésével szerezte, illetve ilyen ügyletekben való részvétellel; erre később még kitérnék.

Ahogy mondtam, támogatjuk, és az általános indoklásból világosan kiderül, illetve az előterjesztő szavaiból, hogy mik azok az okok, amelyek miatt ezt támogatjuk. Vannak benne előrelépések, ezeket most nem fogom még egyszer elmondani, mert úgy gondolom, hogy ellenzéki képviselőként inkább a kritikáinkat kell kidomborítanunk.

Várjuk majd államtitkár úr válaszreakcióit is. Jó lenne, ha nem a szokásához híven csak a vita legvégén válaszolna, hiszen biztos lesznek olyan felvetések, vagy akár már voltak is, amelyekből érdemi vita kialakulhatna, és nemcsak a végén kapnánk meg a fejmosást, hanem tényleg lehetőséget biztosítana arra, hogy erről itt beszélgessünk. Illetve nagyon várjuk azokat a beharangozott lépéseket, amelyeket akár az időbélyeggel, akár más dolgokkal kapcsolatban elmondott államtitkár úr. Úgy gondolom, ezek is olyan javaslatok lesznek, amelyeket a Jobbik fog tudni támogatni, és igyekszünk a saját javaslatainkkal jobbá tenni ezeket is.

Amikor zsebszerződésekről beszélünk - így népies nevén -, akkor nagyjából arról a 600-800 ezer hektárról beszélünk, ami érintett lehet ilyen jogügyletben. A pontos számot senki nem tudja, vannak olyan optimistább becslések, amelyek csak félmillió hektárra teszik ezt, de vannak, akik már egymillió hektár körüli számról beszélnek. Bármelyik is álljon közelebb a valósághoz, óriási területekről van szó, melyeket a kormány eddig nagyon csekély aggodalommal figyelt, és kevés lépést tapasztalhattunk meg az irányban, hogy ez a szám a lehető legminimálisabb legyen.

Államtitkár úr említette már a tárcaközi bizottság ülését. Nagyon szívesen el szokta mondani minden alkalommal, hogy ezen az ellenzéki képviselők nem vesznek részt. Szeretném ezúttal is elmondani, hogy két ilyen ülésre kaptam meghívót, az egyiken részt vettem, a másikon egyéb közfeladat miatt nem tudtam, amit jeleztem, a harmadik üléstől kezdve pedig folyamatosan azt a választ kaptam az ön titkárától, hogy valamilyen ok miatt nem vagyunk kívánatosak, később pedig, a harmadik-negyedik falnak futás után az ember már nem erőlteti ezt a kérdést. Javaslatainkkal a módosító indítványokon keresztül úgyis fog találkozni államtitkár úr.

Vannak hazai spekulánsok is, ahogy már elhangzott. Ezzel kapcsolatban is szeretném egy konkrét példára felhívni államtitkár úr figyelmét, mert mindig azzal vagdalkozik, illetve mindig a fejünkre szórja az átkokat, hogy a Jobbik nem tesz eleget annak az igényének, hogy megfelelő előkészítéssel olyan ügyeket hozzon ide a Ház elé és ön elé, amelyek gyanús ügylettel terheltek. Számtalanszor megemlítettem már például, ha már Győr-Moson-Sopron megyénél tartunk, a Fertő tó esetét, ami nem egy külföldi, hanem egy hazai spekulánsnak az áldozata lett, és amellyel kapcsolatban semmit nem tettek, noha számtalan ígéretük elhangzott. Egyébként a világörökség részét hagyják szépen-lassan tönkremenni.

Ugyan nem konkrétan a javaslathoz tartozik, amit most mondok, de mivel államtitkár úr nyújtott be már hozzá egy módosító indítványt, így félő, hogy mégiscsak ehhez a javaslathoz fog tartozni, amit most mondok, félő, hogy el fogják fogadni ezt a módosító indítványt, hiszen ha az államtitkár úr nyújtotta be, akkor gondolom, hogy emögött kormányzati támogatás is van. Ez pedig két olyan tényező, amit roppant aggodalommal figyelek, hiszen az eredeti javaslat lényegének egy jelentős részét veszíti el akkor, ha ez el lesz fogadva. Itt gondolok az ügyvédi titoktartás korlátozásának a kivételére, amit csak komoly visszalépésként tudok értékelni, hiszen ezeknek a jogügylelteknek a jelentős részét az ügyvédek fedezik. Természetesen nem minden ügyvédről beszélek, hanem azokról a jól körülhatárolt ügyvédi irodákról és csoportokról, akik számtalan ilyen jogügyletet védenek, illetve ilyennek a részesei. Csak a szülővárosomból, ahogy említettem, legalább fél tucat ilyen ügyvéd nevét el lehetne itt mondani.

Szintén komoly visszalépésnek értékelem a visszamenőlegességgel kapcsolatos módosítását, hiszen itt a Házban már sokszor kapták meg kormánypárti képviselőtársaink azt a kritikát, hogy a visszamenőleges hatályt elég szabadon értelmezik, és nem túl európai az a joggyakorlat, amit ebben követnek. Hát itt lenne a lehetőség arra, államtitkár úr, hogy egy igazi nemes ügyben tegyék meg ezt a bátor lépést, és biztosítsanak arra lehetőséget, hogy a visszamenőlegesség minél több föld magyar kézben tartását vagy visszaszerzését szolgálja.

Szintén érdekes volt, ami elhangzott itt, és az indokolás is tartalmazza a "külföldi" kifejezést. Jó lenne, ha ezt is következetesebben alkalmaznák. Nagyon örültünk volna annak, ha a földtörvény kapcsán is a külföldit úgy értelmezik, ahogy e jogszabály kapcsán értelmezték, azaz a külföldi legyen külföldi, a külföldi olyan értelmet nyerjen vissza, amit szerintem a társdalom 99 százalékában jelent, azaz a dán, a német, a holland is számítson külföldinek, és ne úgy, ahogy a földtörvényben tették, sőt ott még a társult tagállamokat is és egyéb, meg nem nevezett nemzetközi szerződések alapján idetartozó államok állampolgárait sem tekintik külföldinek. Ha e jogszabály szerint a normál értelmezést használják, akkor szeretném kérni, hogy ezt tegyék meg a földtörvény esetében is, és ne azt a ködösítést használják, ahogy elfogadták a földtörvényt.

Szintén örülünk, ahogy már említettem, az ügyészséggel kapcsolatos lépéseknek. Ahány esetben mi bejelentést, feljelentést tettünk ilyen gyanús föld-zsebszerződési ügyekkel kapcsolatban, az ügyészség négyoldalas szabványlevelet küldött vissza, amelynek két mondatban össze tudom foglalni a lényegét. Az egyik az volt, hogy nincs rá emberük, a másik pedig az volt, hogy nincs rá lehetőségük. Ezek szerint a lehetőségek jelentős részben nőni fognak, ezt támogatjuk, de ezúton szeretnénk azt is javasolni, hogy ehhez adjanak az ügyészségeknek embereket, legyenek az ügyészségen olyan teamek, akik valóban értenek ehhez a részterülethez, professzionális módon, gyorsan végre tudják hajtani a vizsgálatot, és olyan következtetéseket tudnak ebből levonni, ami a magyar állam és a magyar gazdák számára azt fogja jelenteni, hogy visszakerül a termőföld ahhoz, akit mi szándékoztunk elérni ezzel a törvénnyel.

A zálogjoggal kapcsolatban is szeretném, ha államtitkár úr válaszolna egy-két kérdésre, hogy mi módon kívánják majd azokat a jogügyleteket vizsgálni, illetve feltárni, ahol ezzel az intézménnyel élnek vissza. Ez is sok tízezer, akár százezer hektárt érinthet, és ez a javaslat ezt nem kezeli kellőképpen.

A Nemzeti Földalapra áttérve: én is rendkívül jó javaslatnak tartom, hogy vonatkozzanak ezek a szigorúbb kitételek, lehetőségek az állami földek bérbeadására is, hiszen számtalan példa van erre. Hétről hétre találkozunk itt a Házban is ellenzéki képviselők által felvetett nemzeti földalapos földekkel kapcsolatos problémákkal. Egészen elképesztőnek tartjuk azt, ahogy az állam bánik ezekkel a földekkel. Jobbikosként soha nem vitattam azt, hogy a jelenlegi bérlőket felül kell vizsgálni és az állam számára a leghasznosabb módon hasznosítani, azaz helyben élő családi gazdálkodóknak kiadni akár szociális program keretében, akár demográfiai program keretében. De hát nem ez történik. Jó lenne, ha erre is odafigyelnének, akár első lépésként e javaslat kiterjesztéseként az állami földekre.

Összefoglalva: ahogy mondtam már, a Jobbik támogatni fogja. Módosító indítványaink egy részét már benyújtottuk, a többi pedig folyamatban van. Kérem államtitkár urat, hogy az általam felvetett kételyekre, kérdésekre adjon választ, mert úgy gondolom, hogy akkor tudnánk tiszta lelkiismerettel ezt a javaslatot támogatni. A tisztelt Házat pedig arra kérem, hogy államtitkár úr módosító javaslatát még véletlenül se fogadja el abban a formában, ahogy jelenleg be van nyújtva, mert az komoly visszalépés a most tárgyalt javaslathoz képest.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én igazából a magyar ügyvédi kar szerepéről szeretnék szólni a zsebszerződések létrehozatalával kapcsolatban. Magam is gyakorló ügyvéd vagyok, és életemben eszembe nem jutott volna, hogy ilyen szerződést megkössek. Sajnálattal kell rögzítenünk azt a tényt, hogy vannak az ügyvédi karban nem kis számban olyan kollégák, akik arra adják a fejüket, hogy lényegében a saját profitszerzésük érdekében legszentebb kincsünket, a termőföldet játsszák át külföldiek részére. Én hozzájuk szeretnék szólni most, és szeretném őket arra emlékeztetni, hogy nem fogják megúszni. Nem fogja senki megúszni, aki ilyen ügyletekben közreműködik akár ügyvédként, akár közjegyzőként. Előbb-utóbb úgyis el fog jönni az igazság órája.

Ez a javaslat is egy jelentős lépés annak érdekében, hogy sokkal erőteljesebben védjük meg a termőföldet, és sokkal több fátyol lelibbenjen ezekről a zsebszerződésekről. Bízunk benne, hogy ez a folyamat tovább fog szélesedni és nem szűkülni. Államtitkár úr módosítói tényleg bizonyos tekintetben sajnos szűkülést jelentenek.

(21.10)

Látom, egy része tényleg úgymond a törvényesség talaján áll, úgymond szakszerűségi elemek is vannak benne, csak a szakszerűség oltárán úgymond ne áldozzuk fel a szent célt, márpedig azt, hogy minél nagyobb energiákat és minél több eszközt csoportosítsunk a szent cél érdekében, hogy megvédjük a magyar termőföldet. Tehát a kedves ügyvéd kollégákat, kolléganőket arra kell kérjem, hogy aki eddig ilyen műveletek részese volt, ne folytassa tovább ezt a közreműködést, hiszen számolnia kell azzal, hogy előbb-utóbb, mondom, büntetőjogi, polgári jogi következményei lesznek, illetve a kamarai tagságukkal is játszanak. Ne tegyék ezt, és ne játsszák ki a termőföldet, ne működjenek közre ilyen ügyletekben!

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjából Lengyel Szilvia képviselő asszony következik felszólalásra. Parancsoljon, képviselő asszony!

LENGYEL SZILVIA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A zalaegerszegi kihelyezett bizottsági ülésen is elmondtam, hogy úgy tűnik, az eszközrendszer, a mozgástér és a cselekvési utak nagyjából adottak, és ne tartsa vissza semmi a kormányt, hogy megvalósítsa ezt a célt, amit maga elé tűzött. Azt is hozzátettem, hogy azt viszont nem szeretnénk, ha csak a port vernék fel már ismételten, mint ahogy láttuk annak idején, vagy visszaemlékezhetünk arra, hogy 2001-ben is már megtörtént egy ilyen nekibuzdulás az akkori Orbán-kormány részéről, de annak ugyebár nem lett eredménye. Mindezek mellett előrebocsátom azt, hogy az LMP is támogatja ezt a törvényjavaslatot. Mi is azt gondoljuk, hogy valóban meg kell akadályozni a hazai termőföld spekulatív megszerzését, legyen az a spekuláns akár külföldi, akár belföldi, vagy akár csak olyan, akinek az agrártámogatásokra fáj a foga.

Az az álláspontunk, hogy az államnak gyakorlatilag minden zsebszerződésgyanús esetben élnie kellene az elővásárlási jogával, és nyilván ehhez költségvetési forrásokat is kell biztosítani. Azt is elmondtuk korábbi eszmecseréken, hogy a zsebszerződések visszaszorítása érdekében a legjobb megoldás mindenképpen egy olyan megoldás lenne, amely érdekeltté teszi az érintett állampolgárokat, hogy feltárják e szerződések meglétét.

Azt is fontos megemlíteni, hogy a zsebszerződések rendezése nem csupán jogszabályi kérdés a politikai akarat megléte mellett, hanem nyilvánvalóan pénzkérdés is. Kérdés az, hogy a kormány a jogszabály mellé odateszi-e a megfelelő mennyiségű pénzt. Nincs pontos adatunk, hogy ma Magyarországon hány százezer, akár egymillió hektárt érint ez a helyzet, a tárgyalás alatt álló javaslat indoklásában is több százezer hektár említése történik, de itt is elhangzott, nem is tudom, melyik képviselőtársam mondta, talán az államtitkár úr is mondta, hogy erre még mindig nincs egzakt adatunk. Azt viszont tudjuk, hogy 2013-ban 4 milliárd forintot biztosított a költségvetés az NFA számára a földvásárlásra. De az a probléma, és azt lehet látni, hogy ha megnézzük azt, hogy mennyi egy hektáronkénti átlagos ár, akkor azt láthatjuk, hogy ilyen esetben nem tud komoly szereplő lenni a földalapkezelő szervezet, mert nem áll elegendő pénz a rendelkezésére. Erre én rákérdeztem a zalaegerszegi bizottsági ülésen, és ha jól emlékszem, kaptam egy olyan választ, hogy ez egy ilyen felülről nyitott költségvetési keret. Kíváncsi vagyok, hogy egyébként ez most hogyan áll ebben a pillanatban.

Az is érdekelne még, hogy honnan lesz pénz az osztatlan közös földterületek felszámolására. Ez a termőfölddel kapcsolatosan a másik nagy problémakör, és ezt szerettem volna mindenképpen szóba hozni.

Van még egy kérdés, ami miatt azt gondolom, nem dőlhet hátra a kormány, még a törvény elfogadása után sem. Nem jelenik meg a jogszabályokban az, hogy nem csak a külföldiek és "a hivatásuk eszmeiségét megcsúfoló jogászok" miatt létezhetnek a zsebszerződések. Ezek főleg azért léteznek, mert a mezőgazdaság állapota, a gazdálkodás lehetőségei a rendszerváltás óta olyanok, hogy sok gazdálkodó megöregedve inkább megszabadult a földjétől, és átadta, eladta annak, aki nyilvánvalóan a legtöbbet adta érte, és ez sok esetben éppen egy külföldi volt. Ha ezt a gyakorlatot szeretnénk megszüntetni, akkor olyan vidékpolitikát kellene megvalósítani, hogy a fiatalok folytassák a gazdálkodást.

Azt is meg kellene nézni, hogy miért nem éri meg az ország sok pontján a gazdálkodás, és a fiatalok miért nem akarnak gazdálkodni, és miért olyan nagy a feketegazdaság aránya, miért rendezetlenek a piaci viszonyok egyes termékpályákon. Nyilván fontos azt is vizsgálni, hogy a kormány lépései megfelelnek-e a nemzeti vidékstratégia célkitűzéseinek. De nyilván ebben mindig egyet szoktunk érteni egyébként így verbálisan, hogy ez a stratégia a vidéken való boldogulásra egy jó útiterv lenne.

Szeretnék kitérni én is arra, hogy az ügyész szerepe és jogköre, ami szerepel a javaslatban, az LMP álláspontja szerint is elfogadható, mert indokoltnak érezzük az ilyen szigorúbb megjelenítését. Viszont amit Gőgös képviselőtársam felvetett az NFA-val való kiterjesztésével kapcsolatosan, azt is maximálisan támogatni tudjuk, mert azt gondoljuk, hogy a felvetése teljesen jogos. Úgy érzékelem, hogy ez így ellenzéki oldalról talán egyértelmű támogatást fog kapni.

Mint említettem már, 2001-ben is beszéltek az akkori Fidesz-kormány képviselői a zsebszerződések elleni összehangolt jogi lépésekről. Én igazán őszintén remélem azt, hogy az általam az előbb felsorolt problémákat sikerül megoldani, és nem kerülünk szembe újabb tizenkét év után ismételten a zsebszerződések kérdésével.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő felszólaló a Fidesz képviselőcsoportjából Ékes József képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Maximálisan támogatom magát az előterjesztést és azokat az álláspontokat is, amelyek kimondottan jobbító szándékkal próbálják javítani magát az előterjesztést. Jómagam Font Sándorral együtt nagyon sokat foglalkoztunk ezzel a kérdéssel az elmúlt időszakban 2002-től 2010-ig is, és nemcsak Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, hanem Veszprém megye is tulajdonképpen fertőzött kellőképpen ezzel a tendenciával.

Amit Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam mondott, a különböző neves ügyvédek és ügyvédi irodák ténykedése nagyon meghatározó volt ebben a kérdésben. Lengyel Szilvia képviselő asszony fogalmazott úgy, hogy az időskorúak adták el. Nepperek hajtották fel, és nemcsak az időskorúak esetében történtek meg ezek a zsebszerződésszerű átadások, hanem más esetben is megtörténtek. Szabályszerűen felhajtók dolgoztak, jöttek a neves ügyvédek, és aztán utána rendre megkötötték ezeket a szerződéseket. Nem lesz gyors folyamat, ezt szeretném most elmondani, mert olyan hihetetlen mértékű szövevényes és sokszor tényleg a törvénytelenség határát mélyen sértő folyamatok fogalmazódtak meg és indultak el ezen a területen, amelyeket egyrészt nagyon nehéz lesz felderíteni, másrészt sokan már közülük tulajdonképpen akik annak idején átadták ily módon a földterületet, lehet, hogy el is hunytak már, tehát egyszerűen nehéz lesz bizonyítani ezeket a kérdéseket. Szeretnék egy dologra rávilágítani az osztrák nagykövet egyik példáján, amikor a magyar-osztrák baráti társaság hívta meg az osztrák nagykövetet, saját maga is úgy fogalmazott, az osztrák nagykövet is, hogy ketté kell választani ezt a dolgot.

A rendszerváltozás után közvetlen volt lehetőség arra, hogy adott esetben külföldiek hozzájuthassanak tényleges vásárlással a termőföldterülethez, és amikor tényleg törvénytelen úton szerezték meg zsebszerződéssel, akár osztrák, akár olasz, akár francia, akár holland, lehetne sorolni a különböző nemzetiségű földbitorlókat ebből a szempontból, az osztrák nagykövet is úgy fogalmazott, hogy ott, ahol törvénytelenség van, ott a törvény szigorával kell eljárni. Ez teljesen logikus, és ne feltételezzük azt, hogy az osztrák közvéleményben a zsebszerződéssel kötött szerződések alapján jutott osztrák földtulajdonosok olyan hihetetlen nagy mértékű támogatást kapnak az osztrák törvénykezéstől, mert mindenki tudja azt, hogy ha zsebszerződést kötöttek és az törvénytelen volt, akkor igenis a magyar törvények szerint kell ezzel kapcsolatosan eljárni.

(21.20)

Azt hiszem, ez a normális, hisz maga a nagykövet is tulajdonképpen így fejtette ki az álláspontját.

Kusza, szövevényes maga az egész rendszer, több kézen-közön forogtak tulajdonképpen a tulajdonosi körök, tehát a törvénytelen tulajdonosi körök. Tulajdonképpen ennek már rég el kellett volna kezdeni a feltárását és adott esetben a büntetőügyek elindítását, csak sajnos ugye volt egy olyan időszak, amikor ez nemhogy kellő bátorságot és támogatást kapott volna a kormánytól, kormányoktól, hanem adott esetben a mély hallgatás burkolta körül magukat a zsebszerződéseket, és ebből alakultak ki ezek a szövevényes helyzetek.

Nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora, hisz több száz hektárról beszélünk, van, aki az egymillió hektárt is említi. Komoly feltárás kell mindenképpen hozzá, úgy érzem, az államtitkár úr erre már többször, több alkalommal reflektált, hogy különböző felmérések, különböző olyan jellegű utánjárások már megtörténtek, amelyek alapján ezeket a folyamatokat el lehet indítani. Azt, hogy mikor lesz ennek pontosan vége, nehéz meghatározni.

Forrásoldalról is, a képviselő asszony elmondta, hogy legyen egy nyitott költségvetési keret, amely adott esetben fel tudja gyorsítani, és a költségvetés szempontjából is hozzájárul ahhoz, hogy valóban fel lehessen gyorsítani ezeket a folyamatokat, és minél gyorsabban ügyészség elé kerüljön maga ez a folyamat. El kell indítani, kell egy törvény, amely alapján tényleg a megfelelő szankciók is érvényesíthetők, és ezáltal az ügyészség is tulajdonképpen a megfelelő felhatalmazással tud kellőképpen ebből a szempontból eljárni.

Még egyszer mondom, én nagyon sajnálom, hogy ennyire későn jutottunk el idáig, de eljutottunk idáig, és ezt most már mindenképpen tovább kell folytatni. Az a legcélszerűbb, ha nem az általános kritikákat fogalmazzuk meg, hanem mindenki a saját maga területén megpróbál úgy segíteni a törvénykezésnek, adott esetben rávilágítani, hogy ezen és ezen a területen, ilyen és ilyen formában ezek megvalósultak, és valóban a törvény erejénél fogva is minél gyorsabban fel lehessen tárni az adott zsebszerződést, a törvénytelen végrehajtását és a folyamatát.

Valóban voltak olyanok, akik adott esetben a szegénységi küszöbnek azon a szintjén voltak, hogy kénytelenek voltak ebbe a folyamatba - fogalmazzunk úgy - mint tulajdonosok belépni. Kilátástalan volt adott esetben annak idején a helyzetük, és ebből a szempontból a nepperek által felhajtott és az ő szemszögükből hatalmas pénzeket felkínálva mentek bele ebbe a játékba, de ők is tudják és érzik, hogy ez akkor is törvénytelen volt. Egészen biztos, hogy ha jogi háttérrel a megfelelő megkeresés megtalálja őket, akkor abban a pillanatban ők is teljes nyíltsággal fel fogják tárni majd azokat a visszaéléseket, hogy adott esetben, vagy a szegénységi küszöb, vagy a pénz, vagy a nepperek által ígért különböző kecsegtető pénzösszegek tulajdonképpen hozzájárultak ahhoz, hogy saját maguk is belementek ezekbe a törvénytelen helyzetekbe.

Még egyszer tényleg azt kérem - figyeltem itt a különböző megnyilatkozásokat az ellenzéki padsorokból is, mindenki támogatja -, mindenkinek az legyen az elsődleges dolga és feladata, hogy valóban ehhez úgy járuljon hozzá, hogy ha tud ilyen területekről, térségekről vagy földterületekről, akkor ebben segítse mindenképpen a törvénykezést, hogy minél gyorsabban végre lehessen hajtani ezeket a dolgokat.

Szeretném még egyszer megerősíteni azt, amit Gaudi-Nagy Tamás is mondott, hogy a neves ügyvédek, ügyvédi irodák, akik ehhez hozzájárultak névvel is és ennek a szervezésében is felhajtóként - fogalmazzunk úgy -, az a legtisztább, ha ők saját maguk hozzák nyilvánosságra, hisz van egy idő, amíg ezt normális körülmények között megtehetik, hogy akkor adott esetben mely területen, hol, milyen formában járultak ők maguk hozzá ellenjegyzéssel ezekhez a törvénytelen eljárásokhoz.

Köszönöm még egyszer a figyelmüket, és bízom benne, hogy ha ez a törvény el lesz fogadva a parlament által, akkor megfelelő mederbe lesz terelve, és onnantól fogva tényleg az ügyészség és a bíróság fogja ezekre a törvénytelen szerződésekre kimondani azt, hogy milyen formában voltak törvénytelenek, és annak alapján a megfelelő ítéleteket is meg lehet hozni annak érdekében, hogy ez még egyszer Magyarországon ne fordulhasson elő.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Zakó László képviselő úr következik felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr!

ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Ilyenkor el kell mondanom ilyen téma kapcsán, hogy Zalából jöttem, abból a megyéből, amelyik különösen érintett a zsebszerződések és egyáltalán a földvircsaft kapcsán. Velem szemben, a túloldalon int Sáringer-Kenyeres Tamás képviselőtársam, ő is Zalából jött, ő mezőgazdasággal foglalkozik, én nem, beismerem, de olyan megkeresések voltak irányomban, hogy már nem lehettem csöndben, és már sajtónyilvánosság elé is fordultam azon ügyek miatt, amelyek napvilágot láttak, de az eddigi észleléseim alapján nem nagyon borzolta a hatóság idegeit.

Ha az ügyészségek leterheltségével, mondjuk, arányos lehetne az épületük nagysága, akkor Zalaegerszegen egy óriási toronyházat kellene az ügyészségnek húzni ahhoz, hogy az ott foglalkoztatott ügyészek - emberi léptékben mérve az időt - hamar felszámolják azokat a zsebszerződéseket, amelyek csak Zalában vannak. A határszélen több tízezer hektárról beszélünk, ahova naponta járnak át osztrák és szlovén gazdák. Traktorral járnak, tehát az a munkaeszközük, azzal jönnek, és naplemente után pedig mennek haza. Zala megyei képviselőnk, Völgyi Zoltán - nevesítsük, egy nagyon talpraesett, ügyes, Lentiben élő fiatalember - megszállottként megy az ilyen fekete-földügyletek nyomába, és bizony érdekes dolgokat derített már ő is föl.

Rajta keresztül ismertük meg azt a csömödéri történetet, azt a csömödéri halastavas történetet, ahol egy osztrák ember a szép csömödéri tavat majdnem teljesen lecsapolva, milliárdos kárt okozott ott az ebihal-populációban. A bírósági eljárás végén milliós összegre bírságolták, amit persze nem fizetett be, és hogy ne legyenek tájidegen állatok a térségben, ezért zebrákat tartott a tó partján, és szerválokat láttak az emberek, sőt egy mozdonyvezető Jobbik-tagtársunk ütött el véletlenül egy ilyen szervált. Fényképpel igazolta - a sajtóban megjelent - ezt a Zalában őshonos állatot. És ez az ember amúgy még bírságot kapott azért is, mert védett állatok preparátumainak tömegét tárolta a házában. Ez az ember négyszeres léckerítéssel vette körbe a tavat, és egyszerűen tüntetőleg szembeszáll minden magyar joggal, minden ott élővel és azok szép hagyományaival.

Itt van a muraszemenyei horgásztó, amely már félig osztrák kézben van, és azt kell mondanom, hogy legálisan jutottak hozzá; a halastavak sajnos nem esnek itt a szerzési korlátozás alá. Innentől egy lépés az, hogy majd halak telepítését fogják bejelenteni, és mint takarmány biztosítására szükséges földterületet majd korlátlanul vehetnek az országban.

Amúgy a sajnos már legálisan itt lévő, még régen földet szerzett, főleg osztrák vállalkozások részéről várhatjuk azt a következő lépést, hogy majd a moratórium elmúlta után úgy állnak a színre, hogy már a lábukat ide betették, és a még fel nem fedett zsebszerződéseiket legalizálva előállnak több száz milliós vételi ajánlattal, amivel majd nem lesz konkurenciájuk ott az elszegényedett régióban, és megveszik a földet.

A nyomozó hatóságok munkáját azért annyival hadd segítsem, hogy van olyan uniós honlap - én is böngésztem szépen ezeket az oldalakat -, ahol megyékre lebontva fellelhető, hogy melyik gazdasági társaság és magánember hány ezer, tízezer euró támogatást kapott az adott évben. A 2010-11-es adatokat már láttam, érdekes nevekre akadtunk. Uniós pályázati pénzekről lemondani nagy luxus még annak is, akinek esetleg van pénze. Hát, tessenek böngészni, ha kell, az oldal címét megkeresem, mert nekem megvan. (Gőgös Zoltán: ...honlapján fent vannak!) Persze, fent vannak ezek, csak mondom, hogy nem akarásnak nyögés a vége. Ha valaki komolyan foglalkozik ezekkel az ügyekkel, akkor módszeres munkával föl tudja göngyölíteni, ha akarja, ezeket az ügyleteket.

(21.30)

Sajnálom, hogy Zala megye egyénileg megválasztott két olyan képviselője is távol van, akik mezőgazdaságból éltek, élnek, abból tartják fenn magukat, és a választások idején azzal kampányoltak, hogy megakadályoznák a külföldiek földszerzését. Persze tudjuk, hogy ez úgy sikerült, hogy az uniós polgár már nem számít külföldinek, de most ezen lépjünk túl, mert nem erről tárgyalunk. Bizony elvárná Zala megye népe és az ország jelentős hányada, hogy a kormánypárti képviselők, főleg akik a földben érintettek, most verjék az asztalt, és mondják el, hogy igenis, mi élére állunk a törvényjavaslatban foglalt szövegbeli kötelezettségünknek és segítjük a hatóság munkáját; nem, most ellenzékből nekem kell. Nagyon szívesen teszem, de ismerem az ellenzéki képviselőkkel és különösen a jobbikos képviselőkkel szemben tanúsított kormánypárti magatartást, a dafke vagy dacból történő elutasításban is gyakran van részünk. Tehát egy szó mint száz: lenne munkája és munkája lesz szépen a hatóságoknak, ügyészségeknek. Az ügyvédek körmére is rá kell nézni, mert bizony szépen csendben, ahogy Gaudi képviselőtársam is mondta, a köreikben sajnos vannak, akik el tudnak gyengülni egy-egy papírmunka megrendelése során, ha arról van szó, hogy szárazbélyegzővel meg kézjegyükkel hitelesítsenek olyan szerződéseket, amelyek amúgy törvénybe ütközők.

Hegedűs Lorántné képviselőtársammal is voltunk Somogy megyében, ahol a Benetton család sok tízezres földszerzése ellen tiltakoztunk. Itt szerintem a legnagyobb halakat fogják elengedni leginkább, mert talán beletörik a bicskájuk. Nem kellene! Higgyék el, bár sokan a magyar földgazdák egy része is lapítani fog, mert szorult helyzetükből fakadóan adták el valamikor a földjeiket, és sokszor velük érvelünk, hogy a földet a magyar gazdáktól megveszik, de ehhez két fél kellett. Azok is kellettek, akik viszont kiszolgáltatott helyzetben kényszerűségből lépték meg ezt.

A meglévő törvényi szabályozás újragondolását még kezdeményezem befejezésül, mert annyi kiskapu van mostanság. Egyet elmondok; nem nevezem meg, hogy mely település mely okmányirodájának mely dolgozója mondta, hogy akiben van annyi kurázsi és korrupciós hajlam, lehetséges helyben tartózkodást igazolni évekre visszamenőleg, természetesen busás jatt fejében, innentől kezdve a helyben lakás megvan, az iskolázott társam, Magyar Zoltán szerint ilyen ezüstkalászos hétvégi tanfolyamokkal szerzett bizonyítvánnyal megvan a második pipa is a földszerzés előtt, pénz van, hogy megvegyék, és az összefonódások pedig automatikusan megvannak. Ezek azok a kiskapuk, amelyeket még sürgősen be kell zárni.

Nem megnyitva a földforgalmi törvény már lezárt és csúfosan végződött vitáját, de ez az egy előterjesztés, amely támogatható, természetesen még kevés az összes visszaélés teljes körű felderítéséhez. Ebben a kormánypárti képviselők aktivizálják magukat, mert most csak az valósulhat meg, amit ők találnak ki. Biztatom őket, hogy csinálják, mert ha mi tennénk, azt önök elutasítanák.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalások következnek. Elsőnek Sáringer-Kenyeres Tamás képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden, mivel mi, zalaiak meg lettünk szólítva. Sem Vigh László képviselőtársam, sem Pintér László képviselőtársam nem szorul védelemre, de annyit el kell mondani a teljesség kedvéért, hogy most itt vagyunk, és az élére állunk annak, hogy rendezzék ezeknek a földterületeknek a sorsát, a tulajdonviszonyát. Illetőleg azt, ami előtte elhangzott a halastavakkal kapcsolatban, az ön képviselőtársával mint közgyűlési taggal mi nagyon sokszor átrágtuk. Átnéztük, hogy milyen lehetőségeink vannak arra, hogy megszüntessük a jogsértést, elsősorban környezet- és természetvédelmi jogsértését a tulajdonosnak. Idáig tudtunk jutni, hogy büntetéseket szabtak ki rá, de nem tudják behajtani egyelőre.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik. Parancsoljon!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Arra szeretnék utalni, hogy tényleg nagyon jó hallani ezt az elkötelezettséget tulajdonképpen minden oldalról. Tulajdonképpen ez egy jó, ígéretes felütés arra, hogy mindegyik párt részéről van elkötelezettség; igen, még az MSZP részéről is, bár tényleg az ő idejük alatt erőteljesen burjánzott a zsebszerződések tana. Egyébként akit érdekel, nagyon ajánlom, hogy nagyon jó szakmunkát olvashat el a Glossa Iuridica gyűjteményben, Kozma Ágota Zsebszerződések című kiváló jogi tanulmányát, tényleg sok mindent elmond erről a témáról.

Viszont amire utalnék, az az, hogy ha ez a következetesség megvan, akkor miért nem volt meg, amikor a büntető törvénykönyvet megalkotta a Ház, és a termőföld jogellenes megszerzése büntető törvénykönyvi tényállásba mi drákói kemény büntetést szerettünk volna behelyezni. Emlékezetem szerint, lehet, hogy kicsit az arányosság eltúlzásával, de életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést szerettünk volna. Kiegyeztünk volna végül is húsz év határozott időtartamú szabadságvesztéssel is, de ennyi sem lett belőle. Néhány éves börtönbüntetés van kilátásba helyezve. Nem jó ez.

Olyan rendszer kellene, amely mind a büntetőjogi eszközökkel, mind a hatósági eszközökkel, mind a nyomozóhatósági eszközökkel képes hatékonyan felvenni a versenyt ezekkel a bitangokkal szemben. Az ügyészséget is igenis tekintsük nagykorúnak. Nagyon jó, hogy ezek az eszközök most megnyílnak az ügyészség számára. Fogadjuk el, hogy az ügyészség képes lehet ezt a feladatot megoldani, bár sajnos éppen a 2006 őszi rendőrterrorral kapcsolatos vádemelés mutatja, hogy nem mindig tudnak megfelelni a követelményeknek. A terror vád helyett csak enyhébb vádakkal dolgoznak. De egy a cél, hogy a magyar termőföld megvédését az összes létező eszközzel szolgáljuk. Ehhez szeretnénk mi is minden (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) segítséget megadni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyimesi Endre képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon rövid leszek. Zakó László képviselő úrnak szeretnék válaszolni. Nem tudom, miért hiányolja a zalai képviselőket, hiszen alig húszan vagyunk ebben a teremben, abból négyen zalai képviselők, és igenis érdekel és érint bennünket ez a törvényjavaslat, teljes mellszélességgel támogatjuk az itt elhangzottakat. Örülök neki, hogy a Jobbik képviselőcsoportja is csatlakozott ehhez. Úgyhogy a hatóságokkal kapcsolatos fellépésben számíthat a támogatásunkra Zakó úr.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából Hegedűs Lorántné képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, képviselő asszony!

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Nagy István Képviselőtársam! Talán még mióta én képviselő vagyok, nem mondtam ilyet ellenzéki padsorokból kormánypárti képviselőnek, de azt szeretném mondani, hogy csak köszönettel tartozunk már az előterjesztésért magáért. Ez egy rendkívül fontos téma, ami sajnos nagyon régóta várat magára, és valóban igaz az, amit a képviselőtársam korábban elmondott, nagyon sajnálatos, hogy az egyik legfontosabb téma, ami Magyarországon szóba kerülhet, az hazánk földjének a megvédése.

Mert itt nem egyszerűen a termőföldről van szó, hanem összességében hazánk földjének megvédéséről; ilyen késői órákban ilyen kevéssé népszerű módon kerül a Ház nyilvánossága elé. Nyilvánvalóan majd csak internetről lehet tájékozódni, hogy az egyes képviselőcsoportok milyen álláspontot foglaltak el ebben a kérdéskörben. Én ezt nagyon sajnálom, megmondom őszintén. Már csak azért is egyébként, mert nagyon nagy szüksége lenne a magyar társadalomnak arra, hogy felhívjuk a figyelmét minden egyes állampolgárnak arra, hogy ez a kérdés életbevágóan fontos, nagyon kevés ideje van már Magyarországnak arra, hogy a moratórium lejárta előtt érdemi lépéseket tegyen az eljátszott földjeinek a visszaszerzésére.

(21.40)

Nagyon fontos népművelői feladata lenne e tekintetben a magyar politikának, a magyar politikai elitnek, hogy végre iránymutató jelleggel mutasson példát, hogyan kell megvédeni a magyar földet. Az, ami itt korábban elhangzott, hogy bizony 2001-ben volt az a híres beszéde Orbán Viktornak Kálócfán, amikor azt mondta, hogy legyen vége az osztrák vircsaftnak, és hogy örülhetnek az osztrák gazdák, hogyha ép bőrrel megússzák azt, hogyha megpróbálták kijátszani a különböző jogszabályokat, ez valóban azt mutatja, hogy már egy tucat éve is hatalmas probléma volt ez, tehát nagyon félő, hogy itt mi már nem is a 24. órában vagyunk, hanem már azt is meghaladtuk. Kérdés, hogy az önök által most elénk terjesztett indítvány mennyire tudja majd megállni olyan értelemben a helyét, hogy mennyire lesz ideje a vádhatóságnak, hogy megtegye a dolgát.

Megmondom őszintén, hogy mi is annak idején, illetve mióta én képviselő vagyok, próbálunk ebben az ügyben érdemi lépéseket tenni, és nagy segítségünkre volt az, amikor a 1085/2012-es kormányhatározat megjelent; nevezetesen, az a kormányhatározat, ami alapján az a bizonyos bizottság is, operatív bizottság is felállt, mert - ennek a 4. pontját idézem - "a kormány felkéri a legfőbb ügyészt a szerződések - mármint a zsebszerződések - semmisségének megállapítása érdekében történő hatékony intézkedésekre".

Na, mi fölkértük a saját képviselőinket szerte Magyarországon, hogy aki tud ilyen helyzetről, ilyen szituációról, kérem, hogy jelezze nálunk, csak helyrajzi számot kérünk adott esetben meg egy-két további körülményt, ami segít számunkra azért, hogy az ügyészség felé megfelelő módon tudjuk tálalni ezeket a szituációkat, helyzeteket és nyilvánvaló visszaéléseket. És ezek alapján már csak azért is mondom, hogy a parlamenti jegyzőkönyvben meglegyen: tehát Gógánfán, Takácsin, Ötvösön, Rigácson, Somogycsicsón, Rinyaszentkirályon, Lábodon, Görgetegen, Somogybabodon és Kemenessömjénen, illetve további Zala megyei településeken, amit nem említek meg, mert a korábbiakban elhangzott, tettünk bejelentéseket, ezen települések kapcsán tettünk közérdekű bejelentéseket az ügyészség felé, minden alkalommal konkrét adatokkal alátámasztva, úgy helyrajzi számokkal mint cégnevekkel, magánszemélyek nevével és így tovább, pontos címekkel.

Az a döbbenetes tapasztalatunk volt, hogy minden egyes ügyben az ügyészség végső soron úgy reagált vissza, hogy nem állapítható meg bűncselekmény, számtalan egyéb dologra is hivatkoztak. Itt a képviselőtársam elmondta, hogy nincs ember, nincs eszköz és így tovább. De hát a legdöbbenetesebb mégiscsak az volt, amikor leírták, hogy megtörtént a bűncselekmény, de elévült. Leírja, hogy elévült! Magyar föld tulajdonjoga elévülhet? Ha egy négyzetméterjét hagyjuk, hogy elévüljön, a végén ott leszünk, hogy 93 ezer négyzetkilométer fog elévülni.

Tehát ezek életveszélyes dolgok. És hogyha ez a törvény most életbe fog lépni, én újra meg fogom tenni pontosan ugyanezeket, és nagyon szépen kérem, hogy képviselőtársam is legyen azon, hogy valóban most már nemcsak a kormányhatározat alapján, hanem a reménység szerint életbe lépő törvény alapján is újra kezdje el a nyomozásokat az ügyészség. Mert egyébként mély meggyőződésem az, hogy az ügyészség eddig is bizonyos értelemben meg tudta volna tenni ezeket a dolgokat. Hiszen ha ilyen vizsgálóibírói szerepe nem is lehetett az ügyésznek, akkor is a rendőrség, ami az ő irányítása alatt végzi a munkáját, sok mindent megtehetett volna.

Tehát amikor megadunk helyrajzi számokat, konkrét cégeket, akkor, ha lemegy oda, és tájékozódik, ha csak - most bocsánat, de - bemegy a kocsmába, és megkérdezi, ugyan mondják már meg, hogy tényleg a Hans ül a traktoron, tényleg ő szánt, tényleg ő vet, tényleg ő arat, tényleg ő viszi ki aztán a terményt és így tovább, tehát nem lett volna olyan bonyolult olyan körülményeket, tanúvallomásokat beszerezni, ami alapján egyértelműsíteni lehetett volna ezeket a visszaéléseket.

Volt egy olyan, ez Kemenessömjénen volt, ezt még hadd osszam meg önökkel, két magánszemély magyar állampolgár vett részt az ügyletben, egy magyarországi ügyvéd, mert magyarnak igen kevéssé tudom ezt nevezni, magyarországi ügyvéd végezte a tulajdon-adásvételi szerződésnek az ellenjegyzését, és egy belga állampolgárnak volt rajta a jelzáloga az adott földterületen. Már elnézést: de csak a hülye nem látta, hogy ez egy zsebszerződés, és valami miatt a strómanokat ki kellett cserélni; nem lehet tudni, hogy miért, de ki kellett cserélni. Amikor megtettük a feljelentést e tekintetben, az ügyészség azt írta vissza, hogy magyar állampolgárokról van szó, magyar ügyvéd készítette, és a jelzálogterhet semmi nem tiltja Magyarországon. De azt sem tiltja, hogy lemenjen oda valaki, az ügyész irányítása alatt a rendőr, és megkérdezze, és egy-két tanúvallomást beszerezzen. Mert már ne haragudjon a világ, én azt gondolom, hogy amikor egy országgyűlési képviselő veszi magának a fáradságot, és közérdekű bejelentést tesz, mert alapos a gyanú arra, hogy itt zsebszerződés van, akkor a vádhatóságnak kutya kötelessége ezt minden alkalommal utánajárva kivizsgálni.

Tehát azért az, hogy idejuthattunk, az nemcsak a magyar ügyvédek és a sajnálatos módon félrevezetett magyar állampolgároknak is a bűne, hanem az is, hogy amit megtehettek volna már eddig is, azt se tették meg a vádhatóság és a bűnüldöző hatóságok képviselői.

Azt, hogy hogyan néz ki egy zsebszerződés, nagyjából mindenki ismeri, ugye, a jelzálog az egyik legtipikusabb formája. E tekintetben is azt gondolom, hogy komoly népművelést kéne nekünk magunknak is végezni, már csak azért is, mert ezáltal előre is menekülünk bizonyos szempontból, mert hogyha egyértelműsítjük az állampolgárok felé, hogy amelyik szerződés így fog kinézni a jövőben, azt mi zsebszerződésként fogjuk nyilvántartani, már talán ez is egyfajta visszatartó erő lehet.

A másik pedig az, hogy mi kezdeményeztük minden megyei közgyűlésünkben, hogy legyenek úgynevezett földvédelmi bizottságok. Ezek a földvédelmi bizottságok nagyon sokfajta adatgyűjtést tudnak végezni, helyszíni szemléket tudnak tartani, a tulajdoni lapokat be tudják kérni, mert a közgyűléseknek mint önkormányzatoknak van lehetőségük arra, hogy ingyen tudják beszerezni egy bizonyos törvényi paragrafusra hivatkozva az ingatlan-nyilvántartási hatóságoktól a tulajdoni lapokat, tehát bizonyosfajta előkészítési munkákat a megyei közgyűlések igenis el tudnának végezni.

Nagyon sajnálatos, államtitkár úr, hogy sok esetben pontosan ezeket a jobbikos kezdeményezéseket valamifajta, nem tudom, milyen ellenérzés miatt, amit nehezen tudok megmagyarázni, hogy mi lehet az igazi oka, elutasították. Én azt gondolom, hogy még itt, még mindig itt az idő, hogy állítsuk fel legalább megyei szinteken ezeket az önkormányzati képviselőkből álló és egyéb szakértőkből álló bizottságokat, amelyek nagyon komolyan tudnának már előzetes munkát és előzetes adatfeltárást végezni az ügyészségek számára.

És végeredményben még egy dolgot szeretnék mondani, itt ez felmerült, a nepperek szerepe, jelenleg is működnek, most is, ma is Magyarországon, folyamatosan. Én magam kaptam olyan levelet, ami arról szólt, hogy kedves Hegedűs Lorántné, az ön nevén van ez meg ez a földterület, és gyakorlatilag egy formanyomtatvány az én összes személyes adatommal, már előre kitöltve, csak ki volt pontozva, itt kell aláírni, és máris eladta a földjét. És valami összeg is oda volt írva. Tudjuk, hogy ezek strómanok, tehát nem az a cég fogja végeredményben kifizetni azt a pénzt és tulajdonolni, tehát ezeknek a működését is sürgősen felül kéne vizsgálni. Ezek ismert cégek, adott esetben nemzetbiztonsági szempontból is át kéne világítani a működésüket.

És még egyet akarok mondani: ha már a szigorról beszélt Gaudi képviselőtársam, én őszintén megmondom önöknek, hogy az a Carlo Benetton, aki ma Magyarországon 5 ezer hektárt alanyi jogon és további 2 ezer hektárt pedig zsebszerződések formájában birtokol, de nyilvánvalóan rá lehetne bizonyítani, hogy ezt jogtalanul teszi, miért léphet be még Magyarország területére?

(21.50)

Ha itt egyszer magyar világ lesz, akkor annak az embernek Magyarország területére a lábát nem volna szabad betennie. Ez volna az az indulat, az a nyilvánvaló indulat, amit a magyar törvényhozásnak szerintem demonstrálnia kéne. Ezeknek az embereknek nincs helyük Magyarországon, mert meglopták a mi bizalmunkat, megcsalták a mi bizalmunkat. Ez legyen az alapállás, amikor a vádhatóság majd elkezdi az érdemi munkáját.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A Fidesz képviselőcsoportjából rendes felszólalásra Horváth János képviselő úr, professzor úr következik.

Parancsoljon!

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt a szót használom, hogy egy földreformfolyamat közepében vagyunk, vagy valahol a folyamatban. Itt most az történik. Történik most már egy esztendeje vagy kettő, és a folyamat előrehalad. Örömmel látom, jelentem, észlelem, kimondom, hogy jobban állunk, mint egy esztendővel ezelőtt. Amikor szóba került, körülbelül egy esztendővel ezelőtt, az alkotmányozás során a föld, a magyar föld kérdése, annyiféle nézet és ütköző nézet volt, és jó is, hogy úgy volt. Azonban a folyamat, mint egy diagnózis, észrevett olyan dolgokat, amelyek gyógyításra szorulnak, és a gyógyítgatás útján vagyunk.

Nem szeretném fölidézni, de fölidézem azt a múltat, amire jó emlékezni, mert talán tanulni lehet belőle. Az 1920-as évek elején egy földreformfolyamat indult el Magyarországon, 1920-ban olyan választások voltak, hogy a Független Kisgazdapárt nagy többséggel és földreformprogrammal nyert. Történt is földreform, valamennyi. És akkor Nagyatádi Szabó István földreformmozgalmához becsatlakozott gróf Bethlen István a maga politikai folyamatával. A pártot átvették, és lett belőle az, amit én most a föld állapotát illetőleg is, a társadalmat illetőleg is reakciónak nevezek. Tehát a földreform nem előre haladt, hanem visszafelé. Ennek a politikai következményei és a történelem nem a ma este feladata, de ebben az összefüggésben is mondom, hogy aki gondolkodik ezen, jó, ha ezt is észben tartja.

És mit jelentett az a '20-as, '30-as években? Azt, hogy a nemzeti jövedelem nem emelkedett annyit, azt, hogy a népszaporodás nem emelkedett annyit, mert a kisebb gazdaságon több ember megél, mert a munka, intenzív gazdálkodás és így tovább. Ennek közgazdasági vetületeit tetszettek hallani tőlem számtalanszor, másoktól is. Azért álltam fel, azért kértem szót, hogy kimondjam azt, amit manapság még nemigen mondunk ki, hogy földreform és előrehaladás. Ma jobban állunk, mint két hónappal ezelőtt és mint egy évvel ezelőtt. Hogy ez milyen mértékig a kormányzat, a képviselőcsoportok, az egyetemek, a tudósok, a sajtó, a kormányoldal és az ellenzéki oldal érdeme? Majdnem mindenkinek pozitív szerepe van ebben. Ennek az elemzése jó, ha sokak feladatának tekintetik és történik. Megállok. Jó úton vagyunk.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki felszólalni. Igen, Budai Gyula államtitkár úr kért szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok minden elhangzott ebben a ma esti vitában, és nekem először is, mielőtt bármit mondanék a vitában elhangzottakkal kapcsolatban, egy tiszteletteljes kérésem van minden frakcióhoz. Ez a jogszabály ne pártérdeket képviseljen, hanem nemzeti érdeket, mert azt gondolom, hogy a magyar termőföld a nemzeti érdeket kell hogy meghatározza. (Közbeszólás: Így van.)

Pontosan ezért nem értem Lengyel Szilvia képviselőtársam hozzászólását, hogy is mondta, hogy reméli, nemcsak beszélünk, hanem csinálunk is valamit, merthogy 2001-ben abbahagytuk. Képviselőtársam, én túl régen vagyok ebben a közegben, és szeretném önnek mondani, hogy azt a bizottságot a Medgyessy-kormány szüntette meg első intézkedéseivel. Annak a bizottságnak, ami akkor létre lett hozva a zsebszerződések felszámolására, az akkori igazságügyi miniszter asszony volt az elnöke. A szocialisták első intézkedése az volt, hogy megszüntették ezt a bizottságot. Tehát a történelmi hűséghez ez is hozzátartozik. Az már csak költői kérdés, hogy mi lett volna, ha az a bizottság akkor tovább működik. Akkor szerintem nem itt tartanánk most, ahol tartunk, sokkal előrébb lehetnénk ebben a kérdésben, és sok-sok mindent meg tudtunk volna akadályozni.

Tehát akkor is volt egy kormányzati szándék, csak a politika vihara azt a kormányzati szándékot elsodorta. Az az új kormány, amely jött, ezt a szándékot már nem akarta fenntartani. De szeretném önt megnyugtatni, és szeretném Magyar Zoltán képviselőtársamat is megnyugtatni, Gaudi képviselőtársamat is, hogy ennek a kormánynak tényleg az a szándéka, hogy az ilyen jellegű szerződéseket fölszámoljuk. Nagy István képviselőtársam nem azért hozta ide ezt a törvényt, hogy este 9 óra után itt elszórakozzunk. Valóban ő, mint annak a térségnek egyik polgármestere, ezt észlelte. Azt tapasztalta, hogy igen, valóban vannak olyan ügyvédi irodák a térségben, meg is neveztük azokat az ügyvédi irodákat. Ezeket az ügyvédi irodákat egyébként a Győr-Sopron megyei rendőrkapitányság is ismeri, mert a bizottsági ülésen beszámoltak arról, hogy melyek ezek az ügyvédi irodák. Igenis, van felelőssége ebben a kérdésben mindenkinek.

Tehát nem véletlen, hogy ez a jogszabály olyan kritériumokat határoz meg, amelyek próbálják az ügyészség hatáskörét tágítani és az ügyvédség, hogy így mondjam, mozgásterét szűkíteni. Képviselőtársamnak, Magyar Zoltánnak szeretném mondani, hogy nem visszalépés az ügyvédi titok kivétele ebből a jogszabályból. Gaudi Tamás képviselőtársammal gyakorló ügyvédként van elképzelésünk az ügyvédi titokról. Azt gondolom, a mostani vitába ez nem férne bele, ez egy 2-3 órás beszélgetés lenne az ügyvédi titok magyarországi alkalmazásáról, és hogy az ügyvédi titokba mi fér bele vagy mi nem fér bele. Egyről szeretném megnyugtatni.

Azért kerestük meg az Ügyvédi Kamarát, azért vontuk be az egész egyeztetésbe Bánáti János elnök urat, hogy az ügyvédségnek is üzenjünk. És Bánáti János elnök úr a kamarai székházban tartott ülésen azzal kezdte, hogy ő nagyon jól tudja, hogy az ügyvédeknek is van felelősségük. Ő azt is tudja, hogy sajnos valóban vannak olyan ügyvédek ma Magyarországon, főleg a Nyugat-Dunántúlon, akik arra szakosodtak, hogy ilyen jellegű szerződéseket készítsenek, hogy haszonélvezettel, használattal, opcióval, körülbelül húszféle ilyen jogintézmény van, amivel ugyan tulajdonjogot nem keletkeztetnek, de olyan jogviszonyt hoznak létre a felek között, ami a későbbiek során az eladónak, a haszonélvezőnek és mindenkinek hátrányt jelent.

Mi pontosan azt szeretnénk, hogy ezeket a jogcímeket, amelyek most egyrészt ugyan biztosítékot adnak a vevőnek, akár külföldi, akár belföldi, ezeket a jogcímeket ne tudják lehívni, ne tudják az ingatlan-nyilvántartásban, hogy úgy mondjam, élővé tenni, ne tudjanak tulajdonjogot bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Ez a tervezet és az előző jogszabály, akár az új földforgalmi törvény, amit önök kritizáltak, és tiszteletben tartom a véleményüket, de az a rész, ami kifejezetten a tulajdonátruházást igyekszik megakadályozni, akár a helyi földbizottságok révén, akár a hatósági jóváhagyás révén, pontosan ezt a komplex dolgot szolgálja. És természetesen azért vannak jogállami keretek, itt az ügyvédi titokra visszatérve szeretném ezt önnek mondani.

(22.00)

Az ügyvédek vonatkozásában van egy elég széles körben értelmezhető mentesség, hogy egy ügyvéd mikor köteles a hatóság előtt megjelenni, és mikor köteles az ügyfelével alkotott jogviszony keretében, hogy így mondjam, nyilatkozni, de ez a nyilatkozási lehetőség feloldható nagyon egyszerűen. Ugyanis, ha az ügyfél mentesíti az ügyvédet a titoktartás alól, már ki van ebből a körből véve, és azért ne felejtsük el, hogy abban a percben, amikor itt büntetőeljárások indulnak, abban a percen az ügyvéd és az ügyfél ellenérdekű fél lesz, mindenki menteni fogja a maga menthető dolgát. Az ügyfél, aki ilyen jellegű szerződést kötött - ez a vevő -, azt gondolom, ki fogja használni azt a lehetőséget, amit a nyomozó hatóság abban az esetben neki ad, hogy tárja föl az ilyen jellegű szerződést, és abban az esetben, amikor föltárja, és azt mondja, hogy kérem szépen, az okiratot szerkesztő ügyvédet vagy közjegyzőt felmentem a mentesség alól, innentől kezdve ennek az egész dolognak nincs jelentősége, azt gondolom. Tehát ezek ilyen jogtechnikai dolgok, és az ügyvédi titok mibenléte nem azon múlik, hogy most beleírjuk egy jogszabályba, hanem azon múlik, hogy a jogszabály mögött levő rendelkezések miként biztosítják ezt.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Magyar Képviselőtársam! (Magyar Zoltán felé fordulva:) Nekem nincsenek igényeim se önnel, se a Jobbikkal szemben. Ezeknek a javaslatoknak, amiket önök elmondanak, önmagukból kell fakadniuk, tehát a saját, belső érzéseikből, és én ezért mondtam önnek mindig - ön megsértődött ezen, de én tényleg, higgye el, hogy jó szándékból mondtam, nem azért mondtam, hogy most önt itt oktassam vagy leckéztessem -, azt gondolom, hogy ennek önmagából kell fakadnia. Ha ön föláll, és azt mondja, hogy a Jobbik Magyarországnak a magyar termőföld megvédése az elsődleges szempont, akkor kérem szépen, egy, kettő, három, várjuk ezeket a remek javaslatokat, mint ahogyan most mondta, hogy ön módosító indítványt terjesztett be.

Picit azért itt keverednek a dolgok, mert az NFA földhaszonbérletét és a zsebszerződéseket ne akarjuk már egy - hogy így mondjam - burokba terelni, és ne is keverjük össze, ugyanis a zsebszerződések eredetüknél fogva semmis, érvénytelen szerződések, tehát az a szerződés megkötésének a pillanatában érvénytelen, semmis szerződés. Az NFA földhaszonbérleti szerződéseinek érvénytelenségéhez az kell, hogy a bíróság kimondja, tehát nem lehet egy kategóriába sorolni ezeket a szerződéseket. És arra is kérem... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ezt MSZP-s politikus mondta.) Akkor MSZP-s, de én azt hallottam, hogy Magyar képviselőtársam támogatja ezt az elképzelést, én pedig nem támogatom, mert ennek a dolognak semmi köze ehhez a jogszabálytervezethez. Az egy teljesen más dolog, azt lehet más jogi úton rendezni, de ennek nincs köze ehhez a dologhoz.

Arra kérem Gőgös képviselőtársamat, hogy az MSZP vágyait ne akarja már becsempészni ebbe a szerződésbe. Tegyék meg a megfelelő lépéseket abban a körben, ami itt az NFA-s földhaszonbérletekkel kapcsolatosan folyamatosan fölvetődik önökben, tehát ne ebben a jogszabálytervezetben próbálják ezeket a kívánságaikat rendezni. (Gőgös Zoltán közbeszól.)

A másik nagyon fontos dolog, és ezt máris indokolom, mivel ezek semmis szerződések, a semmis szerződések tekintetében semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat ma Magyarországon; a visszaható hatályra szeretném ezt mondani, tisztelt képviselőtársam. Tehát higgye el, hogy azért mi ebben megfutottuk a szakmai köröket, és igyekeztünk egy olyan jogszabályt megalkotni, ami azért egy konszenzuson alapul, és itt nem is a politikának kéne konszenzust találni, mert egy dologban egyetértünk, a magyar termőföldet meg kell védeni, olyan jogszabályi környezet kell Magyarországon 2014. május 1-jére, vagy inkább már holnapra, ami ezt teljes mértékben meg fogja oldani. És azt gondolom, hogy azokat a már jól bejáratott jogi normákat, amelyeket akár a polgári törvénykönyv meghatároz, hogy mitől semmis egy szerződés vagy mitől érvénytelen, azokat ne akarjuk pótolni egy visszaható hatállyal! Én azt gondolom, hogy azért ezeket fontoljuk meg. Természetesen én tiszteletben tartom az önök elképzelését, amit a visszaható hatállyal kapcsolatban elmondott, de azért itt ezek bizonyos jogtechnikai kétségeket, hogy így mondjam, fölvetnek a jogalkotás vonatkozásában.

Akkor képviselőtársam felé fordulok (Gőgös Zoltán felé fordulva:), mert akkor ezek szerint az MSZP nem támogatja ezt a törvénytervezetet; ha jól értelmeztem, képviselőtársam azt mondta, hogy ha ezeket nem építjük bele, akkor az MSZP nem támogatja. Képviselő úr, ha 2002-ben megszüntették ezt a bizottságot, akkor tegyék már meg, hogy most legalább támogatják! Legalább ebben legyen már konszenzus, mert ha akkor önök nem szüntetik meg azt a bizottságot, hanem az önök akkori igazságügy-miniszterének a vezetésével továbbviszik, és önökben lett volna politikai szándék - ahogy itt a Jobbik mondta, ebben egyetértünk teljes mértékben, ez a politikai szándéktól függ -, akkor most, 2013-ban, szeptember végén nem kéne itt erről éjszaka vitatkoznunk, hanem itt eredmények lennének. Eredmények lennének, és nem azon kéne gondolkoznunk, hogy hol lehet még bezárni azt a nagyon, hogy így mondjam, szűkre méretezett kiskaput, ahol a spekulánsok meg a profi jogászok, ügyvédek megpróbálják kijátszani ezeket a jogszabályokat.

Elnézést kérek, az előző időszak egyik legnagyobb mulasztása az volt, hogy erre a jogi kérdésre nem adták meg a választ. Nem is akarták megadni, az egy más kérdés, hogy miért nem akarták megadni, de nem adták meg a választ. Most, hogyha van egy kormány, aki meg akarja adni ezekre a fontos kérdésekre a választ, akár büntetőjogi vonatkozásában, akár a földtörvény vonatkozásában, akár egy külön jogszabály vonatkozásában, akkor nagy tisztelettel arra kérem, hogy támogassuk. Ha nem támogatjuk, akkor mondjuk azt, hogy nem kívánjuk támogatni, ugyanaz az elképzelésünk, mint korábban, mi azoknak az embereknek a pártján állunk, akik az ilyen jellegű szerződéseket kötötték, és akkor az egy egyszerű, világos beszéd. De ahhoz, hogy úgy mondjam, hogy kvázi kapcsolunk ehhez dolgokat, hogy akkor támogatja, ha, és elmondta azt, hogy akkor az NFA-s pályázatok tekintetében is alkalmazzuk ezt a jogszabályt, hát, képviselőtársam, én ezt nem nagyon értem, de a magam részéről ez nagyon nehezen illeszthető össze, és nem is nagyon támogatható.

Összességében én azt gondolom, hogy egy nagyon kreatív, jó vita volt ez a mai beszélgetés, és nincsenek messze az álláspontok, csak próbáljunk megmaradni magánál a törvény szelleménél, az előterjesztő elképzelésénél, hogy mi volt az eredeti szándék, és az a szándék szerintem egy díjazható szándék. Tehát ez a szándék az, hogy a magyar termőföldet megvédjük, a magyar termőföldet ne csak a külföldi spekulánsoktól, hanem a belföldi spekulánsoktól is védjük meg, és én azt gondolom, hogy ebben az egyben szerintem minden pártnak egyet kell értenie, és lehet benyújtani módosító indítványokat, lehet finomítani a törvényeket.

Egyébként azt szeretném mondani jogászként, hogy a puding próbája az evés lesz. Amikor ez a törvény hatályba lép, és van három olyan jogszabály, ami már hatályban lesz, hogy együttesen hogyan tudja ezt a hatást kifejteni; ha nem jó, képviselőtársaim, én ígérem, hozunk egy következőt, találjunk ki még valamit. Úgyis meg fogjuk látni!

Egyet tudok mondani, hogy már a polgári ügyészek perképviselete megindult, 14 ügyben indítottak közérdekből keresetet. És ha megadjuk nekik ezt a pluszlehetőséget, mert az ügyészségnek a legnagyobb problémája az volt, hogy nem tudtak föllépni, és itt nem a büntetőeljárásra gondolok, mert a büntetőeljárások mennek a maguk útján, hanem nem tudott az állam nevében föllépni, és nem tudta ezeket a dolgokat érvényesíteni.

És egyet szeretnék mondani: tehát az, hogy a naturális obligáció jogintézményét behozzuk a jogszabályba, ez olyan visszatartó erő Magyarországon, mint semmilyen, mert ha azt mondja az ügyész, hogy kérem, közérdekből indítványozom, hogy a területet az állam javára ítéljék meg, akkor mindenki el fog gondolkodni. Szeretném önöktől megkérdezni, hogy az Európai Unióban hol van ilyen jogszabály. Én egy-két környező országot ilyen szempontból végigtanulmányoztam, nincs ilyen, és nemcsak ez, hanem maga a büntetőjogi tényállás sem létezik egyetlen országban sem Európában.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ehhez kérném az önök támogatását, úgy, hogy én értem - ugyan nem én vagyok az előterjesztő, hanem képviselőtársam -, tehát én értem az önök elképzelését, egyet is értek sok mindenben, csak azokat a pusztán egyszerű jogi szempontokat kérem, hogy értsék meg, amelyeket most itt elmondtam önöknek.

Köszönöm szépen. (Dr. Rétvári Bence és Soltész Miklós tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. A következő hozzászóló kettő percben Gőgös Zoltán képviselő úr.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Nem kívántam már hozzászólni, de annyiszor elhangzott itt ez a 2001-ben alakított bizottság, ezért hadd mondjam már el, hogy abból a bizottságból mi két darab olyan terepjárót örököltünk, amelyikben volt 600 kilométer négy év alatt, vagy két és fél év alatt, bocsánat, és egy ügyet, ha jól emlékszem.

(22.10)

Tehát hogy mennyire volt komoly ez a bizottság, ezen el kellene gondolkodni.

Én azt gondolom, hogy elég sok minden történt a kiskapuk bezárása kapcsán, tehát a különböző cserebereügyleteket eléggé sikerült bezárnunk, és nem gondolom, hogy az továbbvihető volt.

Én azt hiszem, ha a kormány komolyan gondolja, hogy a spekuláció ellen harcol, akkor igenis védekezni kell az állami spekuláció ellen is. Tehát én azt nem tartanám ördögtől valónak, sőt kifejezetten állítom, hogy amiket elmondtam példákat, az egy nap alatt alapított tizennégy cég meg ilyenek állami földbérletre, igenis azt erősítik, hogy van visszaélés az állami földbérleteknél, és az ügyészségnek nincsen megfelelő eszköze, mert folyamatosan azt írja vissza, hogy nem tud vele mit kezdeni. Sőt azt is elmondtam, hogy még a földtörvényből is kiemelték az állami föld bérbe adását, tehát nem vonatkozik rá a földtörvény, én meg úgy gondolom, hogy az is félmillió hektár, legyen a két dolog együtt kezelve, és akkor ez a része részünkről támogatható.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Dr. Horváth János: Igen!) Tessék, Horváth János képviselő úr!

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hozzáteszem ehhez a beszélgetéshez, amit korábban mondtam, hogy az előrehaladás, amit ismételten mondtam, annak az ismérveit mondjuk ki, és emlékezzünk rá. Ezelőtt egy esztendővel az volt a vita közepe, tárgya, hogy körülbelül 50 százalék nagybirtok és körülbelül 50 százalék kis- és középbirtok. Ma már a 80 és a 20 a szám. Ezt mindenhonnan halljuk, vagy ha nem is mindenhonnan, a miniszterelnöktől és sok mindenkitől, az, hogy 20 százaléka a termőföldnek kis- és középgazdaság és 80 százaléka nagygazdaság. (Gőgös Zoltán: Ezt pont fordítva mondják!) Ez volt a cél abban a történelmi helyzetben, amire utaltam, 1920-ban (Gőgös Zoltán: Ja!), de aztán a reakció visszacsinálta, és megmaradt a nagybirtok, és Magyarország megmaradt Európában az egyetlen feudális országnak. Nemcsak Nyugat-Európa, akkor már a Balkán is, már Románia is, már Lengyelország, mind parasztgazdaság, kisgazdaság országa lett, egyedül Magyarország nem. Azért mondom ezt, tisztelt képviselőtársaim, mert perspektívát ad arra, hogy haladunk-e, és akkor olyan dolgokat olvasunk majd történelemből, mint akkor Nagy Ferenc tanulmánya, ötmillió magyar a Golgotán. Ez az a magyar irodalom volt, amit aztán nem olvasott soha senki. Egy klasszikus valami. Majd száz év múlva vagy valamikor, amikor a mi földreformunk siker lesz, akkor előveszik a történelemből.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az előbb mondtam, ez a 80-20 és egyéb indikátor jelzi, hogy jó úton vagyunk. Ritkán dicsérhetjük meg magunkat, de én most teszem azt.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Akkor megadom a szót Nagy István képviselő úrnak, az előterjesztőnek, aki láthatóan válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Öné a szó, képviselő úr.

DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy élmény volt végighallgatni ezt a vitát, jelentőségénél fogva is.

Egyetértünk abban, hogy a föld speciális dolog, amellyel vigyázva kell élni. Egyetértünk abban, hogy a védelmének közös ügynek kell lenni. És azt hiszem, az egyik legfontosabb tanulság az, hogy próbáljuk keresni azokat a közös metszeteket, közös megoldási lehetőségeket, amellyel előre tudjuk vinni ezt az ügyet. Ha olyan részeit kezdjük boncolgatni, amely a különbségeket, a különbözőségeket erősíti, akkor kudarcra leszünk ítélve ebben az ügyben, és jót mulatnak majd rajtunk mindazok, akik ellen egyébként ez a törvényjavaslat készülne. Engedjék meg, hogy azt mondjam, ha sikerül megvalósítani, végigvinni ezt a törvényjavaslatot, akkor egy olyan útra kerül a magyar földügy, amellyel szerintem a nagy többségünk itt egyetért.

Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy akkor, amikor módosítunk rajta, azokat támogassuk, amelyek segítik, hogy ez a törvény hatályba tudjon lépni, hiszen vigyázni kell arra, mert természetesen nem fog mindenkinek tetszeni ez a törvény, nem fog mindenkinek jó megoldást jelenteni, és természetesen lesznek, akik próbálják megakadályozni. A törvénynek ki kell állni az alkotmányosság próbáját. Nem lehet, hogy ha arra az útra terelik, akkor ez a törvény annak az útvesztőjében elvesszen, és Magyarország földügye a kátyúba kerüljön. Én arra kérem a képviselőtársaimat, látva azt a konszenzust, ami itt kialakul, néhány pici különbséggel, hogy a közös akaratot nézzük benne, és ne vesszen el.

Szeretném felhívni arra is a figyelmet, hogy ha az MSZP-s javaslatnak megfelelően kibővítjük egy olyan témakörrel ezt a földtörvényt, ami nyilván vitára ad okot, akkor ez a törvény nem fogja tudni betölteni azt a szerepet, amit kell. Adjuk meg a módot arra, hogy egyöntetű támogatás legyen e törvény mögött, mert akkor üzenetet küldünk Magyarország minden lakója számára, hogy a Magyar Köztársaságnak fontos, hogy a föld magyar kézben maradjon. Nem tud egy ügyvéd sem, nem tud egy spekuláns sem, egy nepper sem valamelyik politikai párt mögé bújni vagy szervezet mögé bújni, amelytől támogatást és védelmet kérhetne, hanem azt az üzenetet tudjuk küldeni, hogy a magyar föld magyar kézben kell hogy maradjon, és ebben nyújtunk mindenkinek segítséget, aki ehhez járul.

Szeretném biztatni a képviselőtársaimat arra, akik elkezdték ennek az ügynek a megoldását, akik már bejelentéseket tettek, igaz, lehet, hogy néha kudarcot vallottak, de tegyék meg újra, és segítsenek abban, hogy minél szélesebb körben minél eredményesebben lehessen ezt végrehajtani.

Engedjék meg, hogy megköszönjem a tárcaközi bizottság minden munkatársának, minden résztvevőjének a segítségét, akik részt vettek ebben a folyamatban, és eljuttatták oda ezt a törvényjavaslatot, hogy ma este itt erről beszélhetünk, és Magyarország földtörvényének megalkotásában, azt hiszem, egy nagyon nagy lépést tettünk előre.

Köszönöm szépen a bizalmat. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az általános vitát elnapolom, lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében mai ülésünk végén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a támogatott döntéshozatalról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/12099. sorszámon, a bizottsági ajánlást pedig T/12099/25. sorszámon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat három szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem Földesi Gyula jegyző urat, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

Felszólalások:   270-288   288-334   334-336      Ülésnap adatai