Felszólalás adatai

TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A vitával összefüggésben az első kérdésem az, hogy miről is vitatkozunk. Elnézést kérek a kérdés ily módon történő megfogalmazásáért, mert részünkről egy technikai jellegű törvénymódosítás benyújtásáról volt szó, egy olyan törvénymódosításról van szó, amelynek lényegét tekintve egy feladata van, hogy az Európai Unióból a Magyar Köztársasághoz érkező minősített iratok védelmére és ezzel foglalkozó szervezetre vonatkozó jogszabályt megalkossuk.

Azt az egyszerű kérdést kellett eldönteni, hogy egy létező szervezet, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kapja meg ugyanazt a feladatot, amit korábban, az előző kormány időszakában a NATO-titok védelmével kapcsolatban megkapott, illetve akkor hozta létre a Magyar Országgyűlés ezt a szervezetet. Azt gondoltam, hogy ez nem egy túl nagy politikai tárgyú kérdéskör, ezért meglepetéssel érzékeltem, hogy ennek ellenére politikai természetű vita kíséri ezt a kérdést.

A törvény három dolgot tartalmaz, képviselő hölgyek és urak. Az egyik az, hogy valóban a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek kell-e ezt a feladatot megkapni, tehát ő legyen-e a nemzeti szervezet ebben a kérdésben. Senkitől semmilyen vita keretében nem hallottam ezzel kapcsolatban ellentétes véleményt, tehát mindenki azt mondta, hogy ezzel egyetért.

A második kérdés az volt, van-e kizáró ok, ami miatt a Magyar Köztársaság az EU-ban alkalmazott négyszintű minősítési rendszert a nemzeti jog anyagába beépítse mint illesztési kérdést, tehát megjelenjen-e a négy fokozat. Ezt senki nem vitatta, ebből következően azt gondolom, hogy ezzel sincs gond.

Lehet egy harmadik kérdés, ami gond lehet, ami arról szól, hogy ez a négyfokozatú rendszer, amely jellemzi a NATO biztonsági rendszerét, amely az EU-ban honos, amely elfogadásra került a NYEU-ban, a Magyar Köztársaság nemzeti titokvédelmi rendszerébe beemelhető-e vagy sem. Mi úgy gondoltuk, hogy beemelhető, hiszen a korábbi automatikus minősítési rendszerrel szemben egy sokkal differenciáltabb, sokkal megfontoltabb és azt gondolom, a titok minősítése szempontjából fogódzkodókat tartalmazó javaslatról és megoldásról van szó.

Tehát ahogy az előterjesztő, Szekeres Imre államtitkár úr is fogalmazott: az automatizmus helyett legalább azt meg kell nézni, hogy egyáltalán a négy fokozat valamelyikébe beletartozik-e ez a dolog, és egy vélelmezhető kárt feltételezve melyikhez köthető, kimeríti-e az államtitok fogalmának megfelelő minősítési kategóriát, vagy csak egy korlátozott terjesztésű anyagról van szó. Azt gondolom, ezt jó arányban meg lehet állapítani, hogy hová tartozik.

Mind a három kérdéssel összefüggésben, amit előterjesztettünk ebben a törvényjavaslatban, ellenvélemény nem hangzott el. Ezt köszönöm, ez volt a törvényjavaslat célja, ez volt a rendeltetése, ezért terjesztette a kormány az Országgyűlés elé.

Ezzel szemben folyik egy vita arról, hogy mi nincs benne a törvényben. Természetesen ez is lehet tárgya egy általános vitának, de azt gondolom, hogy ennek a felvetésnek a tárgyi alapja annyiban hibádzik, hogy többek között Demeter képviselő úr azokat az elmaradásokat teszi szóvá, azokat kéri számon, amelyeket az előző kormányzati ciklusban mint munkát nem sikerült elvégezni. Már 2000-ben felmerült az a kérdés, hogy az 1995-ben megalkotott titoktörvény megfelelő-e, és a mai funkcióját be tudja-e tölteni - nekem is az a válaszom, hogy nem. Ennek a törvénynek más a kihordási ideje, mint más jogszabályoknak, itt gyorsabban pörög az idő, és bizony a nyolc év eltelte azt a képet mutatja, hogy titokvédelem területén, államtitok területén az a jogi norma, amit megalkottak '95-ben, ma már túlhaladottá vált. Ezzel senki nem vitatkozik.

A kérdés az, hogy annak a munkának az elvégzése, amely ennek az új normának a megalkotásához szükséges, egy év alatt elvárható-e, miközben három év alatt önök nem tudták megcsinálni - természetesen, lehet azt mondani, mi ügyesebbek vagyunk, tőlünk elvárják. Azt gondolom, hogy amikor a kormány tárgyalta, szembenézett azzal a dologgal, hogy valóban, egy egységes rendszert, a titokvédelem egészét érintő átalakításra szükség van, hozott is egy határozatot, mely szerint december 31-ig ennek a koncepcióját el kell készíteni, és ennek alapján a jövő év - reményeim szerint - első felében az ehhez kapcsolódó norma is megalkotható. Erre azonban most nem tudtunk várni, hiszen mindenki tudja, ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság EU-titkokat kezelni tudjon, ezt a törvényt meg kell alkotni.

Tehát még a parlamenti tavaszi ülésszakának vége előtt e törvényt szeretnénk elfogadtatni, szeretnénk, ha az Országgyűlés megtárgyalná és döntene ebben a kérdésben, hiszen ezzel tudjuk megteremteni azt a lehetőséget, hogy a Magyar Köztársaság EU-titkokat tudjon fogadni. Minden más kérdésben nyitottak vagyunk, minden más kérdésben egyébként partnerek vagyunk, mi is azt gondoljuk, sok Magyarországon a titok, indokolatlanul mechanikus a titokká nyilvánítás, ez valóban bizonyos pontokon az állampolgárok információhoz férési jogát korlátozza. Ugyanakkor azt gondolom, itt is egy egyensúlyi állapotot kell elérni, amelyre koncepció kidolgozása után vissza tudunk térni.

Én tehát azt kérem, hogy most arról vitatkozzunk, amit az Országgyűlés asztalára letett a kormány, és ebben kérem az Országgyűlés állásfoglalását. A magam részéről a törvényjavaslat elfogadását támogatom.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)