Felszólalás adatai

NAGY JENŐ, az idegenforgalmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az idegenforgalmi bizottság megtárgyalta a T/7730. számú, az 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítása című törvényjavaslatot. Korábban meghallgattuk a bizottsági véleményeket, s mivel ez kötött műfaj, nem lehet színesíteni, ragaszkodnom kell ahhoz, amit a bizottsági ülésen elmondtunk és hallottunk.

Az elmúlt tíz év törvénykezése során a területfejlesztésről szóló, 1996-ban elfogadott törvény nagyon fontos fordulatot jelentett, lehetővé tette az európai normáknak megfelelő területfejlesztési intézményrendszer kialakításának az elkezdését. Az eltelt idő tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a törvényt néhány pontján módosítani szükséges. A módosítás előkészítése hosszú időt vett igénybe, az egyeztetés során sok szakmai szervezet, tudományos műhely járult hozzá a javaslat elkészítéséhez.

(20.40)

Több ponton volt vita az előkészítés során. Maradtak is vitatott helyek. Bízunk abban, hogy ezekben majd a módosító javaslatok során talán egyetértésre tudunk jutni.

A törvénymódosítás két dologra teszi a hangsúlyt. Az egyik a regionalizmus előrevitele, a régiók fejlesztése, a másik a területfejlesztés intézményrendszerében egy új szereplőnek, a kistérségnek a megjelenítése, a kistérségi fejlesztési tanácsok megalakítása. A régiófejlesztés nem elsősorban uniós elvárás, hanem Magyarország elemi érdeke. Még ha vitatható is néhány pontban a mai lehatárolás, de összességében ez a hét tervezési-statisztikai régió, amely már az ország területét lefedi, egy megfelelő méret a fejlesztéspolitika számára. Ezeket a régiókat kell erősíteni, fejleszteni, hogy 2007. január 1-jétől, amikor az Unióban indul az új tervezési ciklus, önállóan, jó eséllyel tudjanak regionális operatív programot készíteni, illetve közvetlenül pályázhassanak uniós támogatásokra.

A törvénymódosítási javaslat ehhez most jelentős lépést tesz, amikor a régiófejlesztési tanácsok legitimitását igyekszik oly módon növelni, hogy döntéshozó helyzetbe olyan személyek kerülnének, olyan személyek bírnának szavazati joggal, akik valamilyen önkormányzati választáson szereztek mandátumot. Ez a javaslat lényege szerintünk. Ebből következőn a javaslat szerint radikálisan lecsökken a kormányzati részvétel a régiós fejlesztési tanácsokban, a területfejlesztési miniszternek lesz ott szavazati jogú képviselője gyakorlatilag a miniszterek közül, így valóban a régió szereplői hozzák meg a regionális fejlesztési döntéseket.

Vitakérdés volt és maradt, hogy a kistérségek a régión belül milyen képviselettel rendelkezzenek. Most a javaslat azzal számol, hogy megyénként két-két kistérségi képviselő jelen lenne szavazati joggal, mindenki más meghívottként vesz részt a tanács munkájában. A javaslat mind a 168 kistérségben kistérségi fejlesztési tanács létrehozását célozza meg. A tanácsok a kistérség polgármestereiből állnak, mindenki más szavazati jog nélkül, meghívottként vesz részt a munkában. A kistérségi fejlesztési tanácsoknak a fejlesztőpolitika szempontjából nincs forráselosztó szerepük, forráselosztó szereppel a régió, bizonyos szinten megye és a kormányzati szint rendelkezik. A kistérségeknek a forrásokhoz jutás érdekében kistérségi fejlesztési programokat kell kidolgozni, projekteket kell készíteni, hogy számos fontos projekt menedzselését le tudják vezetni.

A téma kapcsán bizottságunkban fontos volt, és különösen érdekelte a bizottságunkat, hogy a területfejlesztés hogyan viszonyul az idegenforgalomhoz. A koncepciók, programok szintjén a turizmussal kapcsolatos elképzelések kiemelt helyen szerepelnek. Rendkívül fontos kérdés, és mindenképpen megnyugtató módon rendezni kell a szabályozás során a regionális idegenforgalmi bizottságok szerepét. A célszerű összhang elérhető úgy is, hogy a regionális idegenforgalmi bizottság elnöke szavazati joggal bír a tanácsban, vagy úgy, hogy egy idegenforgalmi albizottság vesz részt a regionális fejlesztési tanács munkájában.

Vitákat generált a fejlesztési tanácsok javasolt összetétele. Úgy gondoljuk, nem lenne jó az a megoldás, amely azt javasolja, hogy a tanács tagja valamennyi kistérség képviselője legyen. Ez sehova sem vezet, csak a források szétaprózásához. A vélemény figyelembevételének véleményünk szerint nem egyetlen módja az, hogy az érintett kör képviselői ott ülnek a tanácsban.

Végül is, ha szeretném is színesíteni, nem tudom, mert ennyi hangzott el a bizottsági ülésen a mi oldalunkról; és végül a bizottság 11 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, 7 ellenszavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)