Felszólalás adatai
149. ülésnap (2004.05.11.), 198. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Önkormányzati bizottság |
Felszólalás oka | Ismerteti a bizottság véleményét |
Videó/Felszólalás ideje | 5:25 |
Felszólalások: Előző 198 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. KOVÁCS ZOLTÁN, az önkormányzati bizottság elnöke, a bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Csakúgy, mint a területfejlesztési bizottság, az önkormányzati bizottság február 17-én tárgyalta ezt a törvényjavaslatot, és általában úgy szoktuk a bizottsági véleményt elmondani, hogy a végén nyilatkozunk arról, hogy mi volt a szavazati arány, mi történt a bizottsági szavazásnál. Most ugyanúgy, mint aki kétszer látta a filmet, és előre elmondja a slusszpoént, lelövöm ezt. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy a bizottságban 11 támogató és 11 nem támogató szavazat keletkezett. Magam mint bizottsági elnök az ügyrendi bizottsághoz fordultam, hogy akkor ki fogja mondani a többségi és ki a kisebbségi véleményt, hiszen ez nem egy általános helyzet. Az ügyrendi bizottság erre azt a véleményt hozta, hogy az általános vitára bocsátást nem támogató döntés a többségi vélemény, tehát így került ide többségi véleményként a nem támogató vélemény.
Ami a tényleges vitát illeti, az elsősorban a kistérségek körül zajlott a bizottsági ülésen, ezen belül is a megalakulás, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, az ottani döntési arányok körül, az egyhangú, a kétharmados döntés tekintetében, és az is elhangzott, hogy akármennyire együttműködésre vannak utalva, a sok települési önkormányzatot összefogó kistérségek esetében az együttműködés szinte lehetetlen. Ezt a kormány képviselője is elismerte. Ettől kezdődően felerősödik a kormány szerepe, a kormányrendeletre való utalás, tehát a térség életében való kormányzati szerep. A megyei jogú városok vonatkozásában a megyei jogú városok egyetértési joga, amely vétójogot jelent, mint többletjogosítványt kifogásoltuk.
Ellentétben az imént elhangzottakkal, a közigazgatási reformnak egy olyan eleme került előtérbe, ami aztán közben mint ennek egyik eleme a közszolgáltatások vonatkozásában a tegnapi napon már megszületett, tehát a sorrendet mi magunk sem tartottuk megfelelőnek.
(20.20)
Azt is kifogásoltuk, hogy az önkormányzati szereplők és a szakmai szervezetek szerepe szűkült, hiszen kikerült a javaslatból a korábbi Tudományos Akadémia, illetve a KSH.
Érdekes módon az Állami Számvevőszék szerepe pedig szélesedett, hiszen célszerűségi vizsgálatot is végezhet az Állami Számvevőszék a korábbi önkormányzati rendszerben a revizori vizsgálattal szemben. Kérdés, hogy van-e erre az Állami Számvevőszéknek kapacitása.
Téma volt a budapesti agglomeráció, a központi régió, az agglomerációs tanács, csakúgy, mint az önálló Balaton-régió megalakítása, illetve az a probléma, hogy a Balaton Fejlesztési Tanácsban a kistérségek szerepe szűkül, viszont van arra lehetőség, hogy a minisztert fel lehessen kérni az együttműködésre, tehát kistérségi szerep ellen hat ez a szabályozás.
Felmerült a kistérségi megbízottak jogviszonya is, hiszen a mi ismereteink szerint köztisztviselőként dolgoznak a hivatal munkatársai, viszont a jogviszonyba kerülő kistérségi megbízottak munkajogviszonyba kerülnek. Mi az oka a különbségtételnek? Erre nem kaptunk magyarázatot.
Az alkotmányos közigazgatási rendszer mellett párhuzamosan egy területfejlesztési rendszer épül ki ennek a törvényjavaslatnak a meghozatalával, ha ez megtörténik netán; a települési önkormányzat, a kistérség, tovább él a megye, a régió, tehát egy sokkal bürokratikusabb, szélesebb körű kialakításra kerül sor.
A kisebbségek közül különbségtételre kerülnek a cigány kisebbségi önkormányzatok, máshol az esélyegyenlőségi szervezetek kerülnek be; a finanszírozást elégtelennek tartottuk, és a közigazgatási hivatal is szerepet kap.
Összefoglalva, mi úgy látjuk, hogy a pártkatonák, akik kineveztettek kistérségi megbízottaknak, bebetonozásra kerülnek. Nem szükséges az európai uniós jogharmonizációhoz ez a törvény, hiszen ez már öt éve megszületett. Az új fejlesztési tanácsok szervezeti-működési szabályzata, ahogy szóltam róla, nehezen lesz elfogadható; kormányzati mozgástér-növekedés következik be az önkormányzatokkal szemben; a székhely település polgármestere vétójogot kap, a kistelepülések mozgástere szűkül; ez a javasolt rendszer drágább, bürokratikusabb és növeli az adminisztrációt. Ezért - összefoglalva - nem támogattuk. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)
Felszólalások: Előző 198 Következő Ülésnap adatai