Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tekintve, hogy több felszólaló nem jelentkezett, az általános vitát elnapolom. Folytatására és lezárására várhatóan a következő hét keddjén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/11291. számon, a rendészeti bizottság ajánlását pedig T/11291/1. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Pál Tibor államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben.

PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat a közép- és országos szintű hivatásos állományban dolgozók ez évi bérfejlesztését rendezi.

A kormány és a rendvédelmi szervek, a szakszervezetek között 2004. július 2-án megállapodás született. Az önök előtt lévő törvénytervezet nem más, mint e megállapodásban foglaltak végrehajtásának érvényesítése a jog eszközeivel. Ebben a megállapodásban a kormányzat vállalta, hogy az országos és középirányító szerveknél dolgozó hivatásos állomány illetménykiegészítését 5 százalékponttal emeli, ennek jogszabályi feltételeit megteremti. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény rendelkezik az illetményről, melynek összetevői a beosztási és rendfokozati illetmény, az illetménykiegészítés, valamint az illetménypótlékok.

Pontosan szeretnék fogalmazni, hogy érthető legyen, mi is a mai törvénymódosítás tárgya, pontosan azért, hogy ne keletkezzenek azután majd mendemondák, esetleg hamis illúziók.

Nos, kiket is érint a bérfejlesztés? A következő szolgálati helyek hivatásos állományú dolgozóit, mintegy 25 ezer főt érint. Érinti az illetékes minisztériumok közvetlen irányítása alá tartozó szervek hivatásos dolgozóit, érinti az országos parancsnokságokon szolgálatot teljesítőket, a legalább megyei illetékességű középirányító szervek hivatásos állományát, valamint a mostani törvénymódosítás érinti a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait. A béremelés mértéke, amely a törvényjavaslatban van, az érintettek beosztási illetményéhez tartozó illetménykiegészítés 5 százalékos, amelyet 2004. január 1-jéig visszamenőlegesen kapnak meg a kollégák.

Fontosnak tartom elmondani, miért éppen ezt a kört, tehát miért éppen a központi és a területi szintet érinti a bérfejlesztés, és persze miért éppen ebben az időpontban. A pontos kép érdekében vissza kell utalnom a kormányzati ciklus elején már deklarált kormányzati szándékra, amely azóta sem változott, nevezetesen, hogy a fegyveres és rendvédelmi szervek helyi egységeinek a megerősítésére nagy hangsúlyt helyezünk. A költségvetés által biztosítható bérfejlesztési lehetőségekkel elsősorban a végrehajtó állomány felé fordultunk, ebben az irányban differenciáltunk.

A helyi szervek megerősítése, a látható rendőrség programjának a megvalósítása érdekében 2003. január 1-jétől illetménykiegészítést kaptak a helyi szervek hivatásos állományú dolgozói, tehát a városi kapitányságokon dolgozók. Ők ezt már meg is kapták. Ennek a mértéke végzettségtől, beosztástól függően az illetményalap 6 és 8 százaléka volt 2003-ban; 2004-ben, ebben az évben ez már 10, illetve 15 százalékra emelkedett a tisztek, illetve a tiszthelyettesek esetében. Ezzel párhuzamosan a helyi hivatásos tűzoltóknak az előző kormány által megszüntetett veszélyességi pótlékát is visszaállítottuk. A 2003-ban és 2004-ben történt kétlépcsős emelésnek köszönhetően ma a tűzoltók helyi szinten a veszélyességi pótlék mértékét az illetményalap 45 százalékában tudhatják. Ezt ma már a költségvetés biztosítja.

A helyi illetménykiegészítések - amelyekről itt most szóltam - ilyen mértékű emelése már a szektor egészében vagy összességében kedvező hatást keltett, mégis a különböző állománycsoportok, a területi és a központi szervek között bizonyos feszültséget okozott. Az illetménykiegészítés közép- és felső irányító szerveknél történő jelenlegi, napirenden lévő 5 százalékos emelése ezt a bizonyos feszültséget csökkenti, erre tesz javaslatot. Persze, az időzítés is nagyon egyszerű, hiszen azt kell mondanom, hogy a szakszervezetekkel történt tárgyalások lezárása, a finanszírozási háttér megteremtésének a biztosítása, a jogi előkészítés mára állt össze kerek, teljes egésszé.

A javasolt illetménykiegészítés forrásigénye 3,2 milliárd forint. A vám- és pénzügyőrségnél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál rendelkeznek a tárcák a szükséges forrásokkal, így 2,2 milliárd forint pótlólagos költségvetési támogatásra van szükség, mely a központi költségvetés általános tartalékában rendelkezésre áll.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A magyar lakosság számít arra, hogy a rendőrség, a határőrség, a tűzoltóság, a vám- és pénzügyőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, tehát a rendvédelmi szervek mindannyiunk érdekében végzik a munkájukat, a lakosság biztonságban érezheti magát. Ennek egyik feltétele a szerveken belüli munkabéke, a nyugalom.

Az érdekegyeztetés során a kormányoldal érdemben vizsgálta a szakszervezetek, a munkavállalók valamennyi javaslatát. A több hónapos tárgyalássorozat alatt olyan megoldást kerestünk és találtunk közösen, amely a rendszeres illetmények emelkedésével garantált bérnövekedést okoz, és ez finanszírozható is.

A törvénymódosítás elfogadása után - csak néhány számot szeretnék mondani - a Belügyminisztérium szerveinél, az országos hatáskörű szerveknél beosztástól, rendfokozattól, a szolgálati idő figyelembevételével milyen átlagbérek alakulnak ki? Tisztek esetében az országos hatáskörű szerveknél 250-330 ezer forint közötti bérekről beszélhetünk, tiszthelyettesek esetében 170 és 200 ezer forint közötti bérekről lehet beszélni. A területi szerveknél, tehát például a megyei főkapitányságokon tiszthelyettesek esetében 160-190 ezer forint közötti illetményekről beszélhetünk, tisztek esetében ez 270 és 300 ezer forint között alakul.

Tisztelt Országgyűlés! Itt is szeretném megköszönni, és köszönöm az érdekegyeztetési tárgyalásokon részt vevő szakszervezetek kezdeményező, mindvégig korrekt magatartását.

(20.10)

A kormányzat kész arra, hogy a 2005. évi költségvetéshez kapcsolódó személyi juttatásokról hasonlóan konstruktív tárgyalásokat folytasson az érdekegyeztetési rendszer különböző fórumain. A kollégák jobb életfeltételei, a nyugalom, a munkabéke, a hivatásos állományra számító lakosság biztonságérzete érdekében kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassák meg, majd pedig fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottságok álláspontjának ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben. Megadom a szót Nagy Jenő képviselő úrnak, a rendészeti bizottság előadójának.

NAGY JENŐ, a rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés rendészeti bizottsága 2004. szeptember 15-én tárgyalta a T/11291. számú törvényjavaslatot.

A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 2004. január 1-jei hatállyal, a Hszt. módosításával a helyi szerveknél megvalósította az illetménykiegészítés emelését: felsőfokú végzettségűek esetében 8 százalékról 15 százalékra, középfokú végzettségűek esetén 6 százalékról 10 százalékra. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknál pedig a tűzoltó-veszélyességi pótlék az illetményalap 22,5 százalékáról 45 százalékra emelkedett.

2004. július 2-án a Magyar Köztársaság kormánya nevében a belügyminiszter és a rendvédelmi szervek tárcaközi érdekegyeztető fóruma munkavállalói oldalát adó szakszervezetek megállapodást írtak alá. A felek egyetértettek abban, hogy a központi és legalább megyei illetékességű középirányító szerveknél az illetménykiegészítés mértéke visszamenőleges hatállyal, 2004. január 1-jétől 5-5 százalékponttal emelkedjen. Ez a bérpolitikai intézkedés a Hszt. módosításával valósítható meg.

Az Országgyűlés rendészeti bizottsága 2004. szeptember 15-én tárgyalta a T/11291. számú törvényjavaslatot a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról. A bizottság egyetértett abban, hogy egy időszerű és elvárható döntés született e törvény módosításával.

Az illetménykiegészítésre információink szerint a fedezet megvan, úgyhogy ez a költségvetést különösebben nem terheli. Örömünkre szolgál, és ezzel a bizottságban az MSZP frakciója is egyhangúlag egyetértett, hogy az elmaradást a kormány visszamenőleg pótolja, és hogy a rendészeti szerveken kívül ez a kiegészítés a nemzetbiztonsági szolgálatokra is kiterjed.

Tisztelt Ház! A rendészeti bizottság a törvényjavaslatot általános vitára egyhangúlag alkalmasnak tartotta, és az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a foglalkoztatási bizottság kíván-e előadót állítani. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nem.

Most tehát az egyes képviselői felszólalások következnek, 8-8 perces időkeretben. Az előre bejelentett felszólalók közül Kontrát Károly képviselő urat látom. Megadom a szót, képviselő úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény a hivatásos állomány járandóságait több részből állítja össze, ahogy az államtitkár úr elmondta, és ennek a járandóságcsomagnak az egyik kiegészítő eleme az illetménykiegészítés.

Ha visszagondolunk a 2002-es választási kampányra, illetőleg az MSZP-SZDSZ-kormány programjára, abban kiemelt béremelést ígértek a rendőröknek, kiemelt illetményemelést ígértek a hivatásos állományúaknak. A hozzáértők és az érintettek tudják, hogy ebből semmi nem valósult meg az elmúlt időszakban. Úgy gondolom, hogy nem ez az illetményemelés lenne a hivatásos állományúak illetménye rendezésének módja, hanem a köztisztviselői illetményalap emelése, ami egyébként 2001. július 1-je óta nem történt meg, jelenleg is 33 ezer forint. Több módosító indítványt nyújtottunk be, legutóbb a 2004. évi költségvetés tárgyalása során, részben 33 ezer helyett 35 ezerre, illetőleg 37 ezerre javasoltuk emelni az illetményalapot. Ezt az MSZP-SZDSZ-többség nem támogatta. Ez jelentett volna egyébként igazi illetményemelési lehetőséget a hivatásosoknak, ezt várta a hivatásos állomány, de ez az ígéret sem teljesült.

Ami a törvénymódosítást illeti, úgy gondoljuk a fentiek előrebocsátása után, hogy ez nem elégséges módja az illetményemelésnek, hiszen nem érinti az állomány egészét, csak egy szűk körét érinti. Például a tervezet szerint nem nő az illetménykiegészítés mértéke a minisztérium hivatali egységeinél és az RSZVSZ-nél, valamint a helyi szerveknél és az alegységeknél, a felsőfokú végzettséggel rendelkező hivatásos állományúaknál. Mindkét esetben hátrányos helyzetbe kerül az ott szolgálatot teljesítő hivatásos állomány, ami nemkívánatos folyamatokat indukálhat az állomány körében. Véleményem szerint az érdekegyeztetés során aláírt dokumentumnak sem lehetett az a célja, hogy a különböző szinteken szolgálatot teljesítő állományt megossza. Ez vonatkozik, még egyszer mondom, a felsőfokú végzettséggel rendelkező hivatásos állományúakra.

Ami pedig a középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állományúak illetménykiegészítés-emelési javaslatát illeti, arra azt mondhatjuk, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők jövedelme a törvénytervezet szerint - hátrányos megkülönböztetés alapján - a minisztérium szervezeti egységeinél és az RSZVSZ-nél elmarad a középirányító szerveknél szolgálatot teljesítőkhöz viszonyítva. A végrehajtó állomány többsége viszonylatában az illetménykiegészítés emelésének hiányában ennek a rétegnek, ennek az állományrésznek a jövedelme nem változik.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, nem túlzok, ha azt mondom, hogy a hivatásos állomány nem ilyen illetménykiegészítésre vár, nem ezt ígérték önök, hanem azt ígérték, hogy jelentős mértékben emelik az illetményeket. Ennek a módja, még egyszer mondom, a köztisztviselői illetményalap emelése lehetne. Számítások szerint az egy főre jutó emelés, ami visszamenőlegesen, 2004. január 1-jei hatállyal lép életbe, számításaink szerint egy ember vonatkozásában átlagosan 2 ezer forint emelést jelent. Ezt a személyi állomány szégyenteljesnek tartja egyébként, hogy 2 ezerrel forinttal szúrják ki a szemét, illetménykiegészítés címén. Mindenki azt mondja, aki ebben érintett, hogy ez az illetménykiegészítés-emelés nem méltó az ígéretekhez, az ígéretek nem teljesítését jelenti, és emiatt az állomány csalódott.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség mind kormányon, mind ellenzékben felelősséget érez a hivatásos állomány iránt. Nyilván ennek a felelősségnek a mértéke és a módja kormányon, illetőleg ellenzékben nem ugyanaz. Kormányon a köztisztviselői életpályaprogram és a rendőri életpályaprogram bevezetésével bizonyítottuk ebbéli elkötelezettségünket; ellenzékben pedig felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ilyen illetménykiegészítés című módosítások nem elégségesek az állomány illetményhelyzetének rendezésére.

Ennek ellenére a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség minden olyan törvényjavaslatot támogat, amely az illetményeket, bármilyen kis mértékben is javítja. Ehhez az egyébként nem jó és nem megfelelő mértékű törvényjavaslathoz módosító indítványokat fogunk benyújtani annak érdekében, hogy igazságosabb legyen, hogy minél szélesebb körre kiterjedjen, és az állomány részére minél nagyobb illetményemelést jelentsen.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. További szót kért Lezsák Sándor képviselő úr. Megadom a szót.

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat sürgős tárgyalását ellenszavazat nélkül fogadta el a tisztelt Ház, ami várhatóan azt jelenti, hogy minden képviselő egyetért az indítvány tartalmával. Mégis a látszat az, hogy az Országgyűlés ebben az ügyben nem állt a helyzet magaslatán, azaz valamiben mulasztott.

(20.20)

Úgy tűnik a kívülállók számára, hogy a múltban mulasztottak a képviselők a rendvédelmi szervek bérezésének megállapítása területén, és ezt a mulasztást csak a belügyminiszter, valamint a rendvédelmi szervek tárcaközi érdekegyeztető fóruma munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek 2004. július 2-án aláírt megállapodása korrigálta.

A költségvetés tárgyalása során az elmúlt két évben rendszeresen visszatérő probléma volt a rendvédelmi szervek dologi kiadásainak inflációnál alacsonyabb mértékű növelési lehetősége, továbbá a visszafogott bérfejlesztés. Visszatérő probléma volt az is, hogy irreálisan magas, gyakorlatilag elérhetetlen bevételek megszerzési kötelezettségét irányozták elő a megyei rendőrkapitányságok számára, aminek elmaradása értelemszerűen befolyásolta a bérezési lehetőségeket. Az már külön találgatás tárgya volt a költségvetési viták idején, hogy az egyik megyei főkapitányságnak miért 30 százalékkal, a másiknak miért 60 százalékkal növekedtek a bevételi előirányzatai, miközben a megye területe nem változott.

Azaz területileg is meglehetősen különbözött a felhasználható bérnövelési források növekménye, és erre a növekményre megyénként valószínűleg jobban hatott az ismeretlen okok miatt differenciáltan előirányzott bevételek teljesítésének a sikeressége, mint a tényleges bevételnövekedés. Abban egyetértettek az ellenzéki padsorokban ülő képviselők, hogy érzékelhetően javítani kell a rendőrség bérezési feltételein, hiszen nem láthattuk előre az uniós tagságunkból és a légiesülő határokból fakadó problémákat sem, amelyek szerencsénkre a vártnál azért kisebbek lettek.

Összességében tehát teljesültek a tavalyelőtt a költségvetési vita idején és az egy évvel ezelőtt elmondott igényeink, egyetértünk az illetménykiegészítés mértékének a növelésével. Anélkül, hogy leértékelnénk a rendvédelmi szervek tárcaközi érdekegyeztető fóruma munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek érdekvédő munkáját, változatlanul hangsúlyoznom kell az Országgyűlés felelősségét ebben a kérdésben. A világon mindenhol megoldatlan mind a köztisztviselők, mind a rendvédelmi szervek szakszervezeti jellegű érdekvédelme, mivel ebben a foglalkozásban, munkakörben, ezen a munkaterületen az érdekvédelem eszközrendszere eltér más foglalkozási ágak lehetőségeitől; nem lehet ugyanúgy sztrájkolni, mint például az ipari munkahelyeken. Ezt a helyzetet nem lenne szabad kihasználnia a mindenkori államhatalomnak, és felelős gazdaként, munkaadóként kellene képviselnie önnön alkalmazottainak az érdekeit.

Az Országgyűlés egy hányada tavaly kész volt teljesíteni ezt a közbiztonságunkat is erősítő feladatot, sajnos sikertelenül. A visszamenőleges illetménykiegészítés-emelés megszavazását követően elmondhatjuk, hogy jobb későn, mint soha.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Göndör István képviselő úrnak.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a törvényjavaslat, amely előttünk van, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi törvény módosítása kis terjedelmű, de valójában nagy jelentőségű.

Szeretném elmondani képviselőtársaimnak még egyszer, amit az államtitkár úr is elmondott, hogy a látható rendőrség programja keretén belül 10-15 százalékos illetményemelésre már sor került. (Dr. Kontrát Károly: Csak a rendőrök nem vették észre!) Ez, ami most előttünk van… - képviselő úr, szeretném az ön figyelmébe idézni, hogy a rendvédelmi szervek tárcaközi érdekegyeztető tanácsának az asztalánál ülő szakszervezetekkel történt megállapodás alapján kerül sor most erre a változtatásra, visszamenőleg 2004. január 1-jéig. Nem akarok részt venni abban a vitában, hogy ön azt mondta, hogy nem történt semmi. Az államtitkár úr beszélt a tűzoltópótlékról és még sok minden másról, én ezen az esti órán nem akarnám húzni az időt. Amire felhívnám a figyelmet, sőt beszélhetnék arról, lehet igényeket megfogalmazni. Ha ön részt vett volna a ma délelőtti ülésen, ahol a jegybank beszámolója körül vitatkoztunk, ott pedig a bérkiáramlást mint egyik elemet határozták meg képviselők a költségvetési egyensúlyi problémáknál.

Összefoglalva azt gondolom, hogy az, ami történik a rendvédelmi szerveknél, egy további kis lépés. Ugyanúgy, mint a társadalom más rétegeiben, ennél sokkal nagyobbra lenne igény, ez természetes. De ebben a változtatásban azért kifejezésre kerül, hogy a társadalom igenis elismeri a rendőrség munkáját. Bízom abban, hogy ez a változás is hozzájárul ahhoz, hogy a továbbiakban sem növekszik a fluktuáció a rendőrségnél, és azok a fizetések, amelyekről Pál Tibor államtitkár úr beszélt, a rendőrök számára már egy elfogadható, biztonságos megélhetést jelenthetnek a jövőben. Hiszem, hogy a rendőrök is tudják, ugyanúgy, ahogy a tűzoltók és más rendvédelmi szervek, hogy nem ez az utolsó lépés, ami történik a bérvonalon, de most az érdekegyeztetésnek megfelelően itt törvényt kell módosítanunk ahhoz, hogy ami a megállapodásban szerepel, végrehajtható legyen.

Nem akarom megismételni azokat a számokat, amelyeket az általános és a részletes indoklásban minden képviselőtársam elolvashat. Frakciónk támogatja ezt a törvényjavaslatot, és további sok sikert kívánunk minden rendvédelmi szerv dolgozójának.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Két percre Kontrát Károly képviselő urat illeti a szó.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! További jó étvágyat is szeretnénk kívánni a hivatásos állomány tagjainak ahhoz a többletjövedelemhez, amit ez a kormány nem tud vagy nem akar biztosítani. Ön azt mondja, hogy a társadalom elismeri a rendőrök munkáját - akkor az a kérdés vetődik fel, hogy vajon a kormány az ígéretei ellenére miért nem ismeri el a rendőrök munkáját.

Képviselő úr, illetve államtitkár úr, szeretném felhívni az önök figyelmét, önök is szavaznak majd a 2005-ös költségvetés vitája során, mi szeretnénk benyújtani módosító indítványokat, már előre mondom én (Dr. Avarkeszi Dezső: Mihez?), ismerve azt a kormányzati szándékot, hogy az illetményalapot nem fogják növelni. Tehát szeretnénk benyújtani módosító indítványt, és most kérem tisztelettel az államtitkár urat, a képviselő urat, MSZP-s, SZDSZ-es képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg. Ne csak ilyenkor, amikor néhány Péter-fillért juttatnak a hivatásos állományú rendőröknek, tűzoltóknak és az egyéb hivatásos szolgálati viszonyban állóknak, hanem amikor érdemben lehet emelni az illetményt, akkor kérem, hogy támogassák, és akkor is gondolják azt, hogy a társadalom elismeri a rendőrök és a hivatásosok munkáját.

Ami pedig többször elhangzott már és reagálnom kell rá, hogy az előző kormány megszüntette a tűzoltók veszélyességi pótlékát - szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a polgári kormány nem szüntette meg a veszélyességi pótlékot, csak a veszélyes helyzetben lévők részére állapította azt meg. (Derültség az MSZP soraiban.) Továbbra is kapták, csak azok, akik nem voltak veszélyben, valóban nem kapták, tehát korrigálta, módosította.

Még szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy nemcsak beszéltünk az illetményemelésről, hanem meg is valósítottuk. 1999. január 1-jétől 20 százalékos illetményemelés volt, 2001. július 1-jétől pedig 70 százalékos illetményemelés volt. Kérem, folytassák önök a sort!

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Szintén kétperces időkeretben megadom a szót Göndör István képviselő úrnak.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatnám azt is, hogy engem zavarba hoz a felelősen gondolkodó ellenzékünk.

Képviselő Úr! Az, amikor azt mondja, hogy még nincs előttünk a 2005. évre vonatkozó költségvetés, de már tudja és már benyújtja a módosító javaslatát, tökéletes. Ez tökéletes korrajz arról, hogy milyen felelősen gondolkodik az ellenzék akkor, amikor beszél (Dr. Kovács Zoltán: Ismerünk benneteket!) Varga Mihály volt pénzügyminiszter költségvetési hiányról, beszélnek az állam kiadásainak csökkentéséről, és közben azt mondja, hogy mi majd benyújtunk módosítót, tessék megszavazni. Szóval, képviselő úr, ez nem így működik!

Ez úgy működik - és én hiszem azt, hogy a rendvédelmi szervek dolgozói is tudják -, hogy nekünk, kormánypártoknak, a kormánypárti koalíciónak felelőssége van abban, hogy egyensúly legyen.

(20.30)

Ez pedig azt jelenti, hogy közalkalmazottak, köztisztviselők és benne a rendvédelmi szervezetek és még sok minden más terület, mondhatnám azt, amit Kovács Zoltán képviselő úr elmondott a zárszámadás kapcsán, hogy önkormányzatok - szóval, nekünk ebben egyensúlyt kell teremteni. Miközben egyetértünk abban, hogy jó lenne, az élet más területén nagyon sokan szeretnének a mai meglevő jövedelmüknél sokkal többet kapni, de én azt gondolom, hogy azok a valós számok - mert azt senki nem vitatta, amelyeket elmondott az államtitkár úr - beilleszkednek a ma Magyarországon meglevő bérrendszerbe. És nekünk ebben kell egyensúlyt, megfelelő egyensúlyt tartani. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Ismét Kontrát Károly képviselő úrnak adom meg a szót két percre.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön kiforgatja az én szavaimat. Én azt mondtam, hogy akkor nyújtunk be módosító indítványt az illetményalap emelésére vonatkozóan, ha igaz az az információ, hogy 2005-ben sem emelkedik az illetményalap. Ha emelkedik 15 százalékkal, akkor nyilvánvalóan nem fogunk benyújtani, mert úgy gondoljuk, ahogy az első hozzászólásomban mondtam, hogy felelősséget érzünk a hivatásos állomány iránt, és tudjuk azt, hogy van egyfajta korlát e tekintetben.

Mégis úgy gondolom, nem elfogadható, ha önök komolyan gondolják, hogy a társadalom elismeri, meg a kormány elismeri a hivatásos állományúakat, hogy nulla százalék legyen az illetményemelés, és úgy gondolom, abban is egyetértés van, ha titokban átgondolják, de nyilvánosan is megtehetik, hogy igazándiból az illetménykiegészítés nem egy generális módja az illetmény emelésének, hanem ehhez az illetményalapot kellene emelni. Az meg érdekes, ahogy ön fogalmazott, hogy az élet másik oldalán állókra is kell gondolni.

Én úgy tapasztalom, vagy a hivatásosok úgy tapasztalják, hogy a hivatásos állományúak az MSZP-SZDSZ-kormány regnálása idején az élet másik oldalára kerültek. Sajnáljuk.

ELNÖK: Tekintve, hogy több képviselőtársaim nem jelentkezett felszólalásra, megkérdezem Pál Tibor államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Pál Tibor: Igen.) Igen, megadom a szót az államtitkár úrnak.

PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Igazából én azt gondolom, túl nagy vita nem volt, ebből én azt érzékelem, hogy mindenki fontosnak tartja, hogy a rendvédelmi szerveknél dolgozók, a területi szerveknél, illetve a központi szerveknél dolgozók jövedelmi helyzetét javítsuk. Ez elég bonyolult rendszer, mint ahogy ez itt elhangzott a vitában.

Szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy itt most kimondottan arról van szó, hogy aki gyorsan segít, az kétszeresen is segít. Ha nem nyújtanak be módosító indítványt, akkor minél hamarabb túl tud esni a parlament ennek a törvénymódosításnak a szavazásán, ezzel akkor minél hamarabb lehetett volna ezeket a pénzeket kifizetni. Én teljesen megértem azt, hogy amikor egy ilyen törvény módosítása van napirenden, akkor mindenki még tesz javaslatot arra, hogy milyen mértékben és hogyan kellene még több pénzt adni. Azt gondolom, a szándék érthető és teljesen világos, de a másik oldalon azért ott van a költségvetés teherbíró képessége, ezt egy felelős kormányzatnak mindig figyelembe kell venni.

Viszont a vitában talán egy elem egy kicsit kevesebb indokolást kapott, vagy kevesebbszer került szóba, ez pedig az, hogy azért e mögött a törvénymódosítás mögött a munkavállalói oldal és a munkaadói oldal megegyezése van. Én ezt nagyon fontosnak tartom. Fontosnak tartom azt, hogy egy olyan korrekt tárgyalás végeredménye a mostani törvényjavaslat, amit a munkavállalók is el tudtak fogadni, meg tudtak érteni. Ők megértették azt, hogy a költségvetés ma ennyit bír. Természetesen ők is szerettek volna többet, de a tárgyalásnak az a menete, hogy mindenki elindul valamilyen pozícióból, aztán ezek közelednek egymáshoz, és a végén egyezségre tudunk jutni. Az a megállapodás, amit aláírtunk a munkavállalói oldallal, az ebben a törvénymódosításban szerepel, ezt ők maguk is el tudták fogadni, kérem, hogy képviselőtársaim is erre legyenek figyelemmel.

Nem véletlen mondtam el az expozéban, hogy a kormány már több mindent megtett a hivatásos állomány bérhelyzetének a javítására, és nem véletlenül tértem ki, és időben mentem egy kicsit vissza, amikor azt mondtam, hogy a helyi szerveknél bevezettük a 10, illetve 15 százalékos illetménypótlékot, és nem véletlenül utaltam én vissza a tűzoltók veszélyességi pótlékára. Ezek olyan ígéretek voltak, képviselő úr, amelyeket ez a kormány vállalt. Azt mondtuk, hogy alanyi jogon visszaállítjuk mindenki számára a veszélyességi pótlékot, és ez a 45 százalékot fogja elérni. Ez ma már megvan, a költségvetésben a fedezet megvan hozzá, a törvényi módosítás megvan.

A 10 és 15 százalékos kiegészítés pedig annak a szemléletváltásnak a számokban megjelenő eleme, ami arról szól, hogy a számunkra az utcán szolgálatot teljesítő, a látható rendőr elismerése, premizálása nagyon fontos dolog, hiszen az emberek velük találkoznak, ők azok, akik közvetlenül képviselik a rendőrséget. Ezért mondtam, hogy ez 2003-ban 6 és 8 százalék volt, most pedig 2004-ben 10 és 15 százalék, mert a mi számunkra elsősorban ez volt a fontos. Ezt mondtuk, ezt ígértük, azt mondtuk, hogy létbiztonság, jogbiztonság, közbiztonság; ebben benne van. Ennek a megjelenése az volt, hogy a 10 és 15 százalékos pótlékot bevezettük, a költségvetési fedezetet pedig biztosítottuk.

Nagyon tanulságosnak tartom ezt a vitát, azt gondolom, kétségtelenül a költségvetésnél ez még elő fog kerülni, de arra kérem képviselőtársaimat, hogy a törvény elfogadását támogassák, pontosan azért, hogy minél előbb az itteni módosítás alapján azok a bérek januárig visszamenőleg kifizethetők legyenek, amelyekről ez a törvénymódosítás most szól.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.

Most soron következik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/10527. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/10527/1-6. számokon kapták kézhez.

Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalások következnek, 10-10 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Balogh László képviselő úrnak, MSZP.