Felszólalás adatai

KÁRPÁTI TIBOR (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Nevezett képviselőtársaimmal törvénymódosító indítványt nyújtottunk be, amelyik a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről szóló törvény kiegészítését, illetve módosítását irányozza elő. Mint tudjuk, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről szóló törvény célja a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése mellett az érintett térség terület- és vidékfejlesztését biztosító program megteremtése. E nagy volumenű és nagy térségre kiterjedő program igazából három pilléren áll. Az első pillér az árvízvédelmi építmények, létesítmények, műtárgyak rendszere. A második pillér a tározóhoz közvetlenül kapcsolódó települések, önkormányzatok infrastrukturális, az árvízvédelemmel vagy a magas vízszinttel, vízállással összefüggő infrastrukturális fejlesztéseinek, létesítményeinek a megteremtése, valamint közvetetten a térség fejlesztését szolgáló infrastruktúrák kialakítása. A harmadik pillére pedig az árvízvédelmi tározórendszer területén lévő földtulajdonosok támogatása abban az értelemben, hogy az új helyzetnek megfelelően gazdaságos, életfeltételeiket biztosító és a táj értékeit is megkímélő gazdálkodás alakuljon ki.

Az elmúlt időszakban, kicsit úgy is fogalmazhatnám, a törvény eredeti szándékaival ellentétben változások történtek. Ezek a legfontosabb változások indokolják igazából az általunk benyújtott módosítások elfogadását, illetve törvénybe illesztését. Melyek voltak ezek? Az egyik, hogy jelentős csúszás van ennek a programnak a megvalósításában a törvény eredeti szándékaihoz képest. A második nagyon jelentős változás, hogy Magyarország ebben az időben belépett az Európai Unióba, így ennek a fejlesztési programnak a finanszírozásában is jelentős változás történt, a nemzeti források, kormánytámogatások helyett átváltott európai uniós támogatási rendszerre. A harmadik változás, ami történt, az volt, hogy az elmúlt években a csúszásokból, a tározók megvalósításából, kivitelezéséből különböző tapasztalatokat lehetett levonni, és ezek is új információkkal szolgáltak.

A törvény módosítását szükségessé teszi az is, hogy a térségben élők, az önkormányzatok fórumain olyan javaslatok fogalmazódtak meg, amelyek megfogadása vagy megvizsgálása mindenképpen szükséges, ugyanis ezeknek figyelmen kívül hagyása a leginkább legfontosabb személyek, a földtulajdonosok, az ott élők támogatását, egyetértését nem fogja biztosítani a program megvalósítása során. Együttműködésük nélkül ez a program nehezen valósulhat meg. Az így összeszedett javaslatokat, észrevételeket egy tárcaközi bizottság elé terjesztettük. A tárcaközi bizottság, amely mintegy öt minisztérium képviselőiből jött létre, ezeket megtárgyalta, megvizsgálta, és ezekből a javaslatokból azokat választotta ki és ítélte támogatandónak, amelyeket mi önálló indítványként a törvény módosításánál előterjesztettünk.

Melyek ezek a legfontosabb módosítások, illetve változtatások? Az egyik legfontosabb az, hogy financiálisan nem volt pontosan leszabályozva, mivel a tározók első részének finanszírozása nemzeti forrásokból történt, majd ez folyamatosan átment európai uniós támogatásba, és ebben az átmeneti időszakban, a tározók előkészítési folyamataiban vannak olyan feladatok, munkafolyamatok, amelyeket nem lehet európai uniós forrásból támogatni, mindenképpen szükséges a hazai forrásból való támogatás. Ezt mindenképpen meg kell jeleníteni a törvényben, hogy ezek az előkészítési munkák milyen forrásból lesznek biztosítva.

A második nagyon fontos észrevétel az volt, hogy ezek a tározók az ország legszegényebb, leghátrányosabb helyzetű térségeiben épülnek meg, ahol - statisztikai adatokat tudok mondani a saját kistérségemből - az aktívkorúak foglalkoztatása 25 és 30 százalék között van. Ez azt jelenti, hogy nagyszámú lakosságnak egyszerűen nincs munkalehetősége, az országnak ezekben a részeiben van a legnagyobb közfoglalkoztatási igény, közmunkaigény. Ezért belevettük a törvénybe, hogy a tározók kialakításánál, üzemeltetésénél vagy a tározóhoz kapcsolódó infrastruktúrák kiépítésénél, üzemeltetésénél közmunkát lehessen végeztetni, és ennek pénzügyi forrásai megteremtési feltételeiről is szóljunk.

A harmadik nagyon fontos terület az volt, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről szóló törvény 2004-ben lett megalkotva, akkor lett megállapítva egy egyszeri térítési díj. Úgy gondoltuk, hogy az elmúlt időszakban inflációkövetővé kell ezt tenni, hiszen jelentős mértékben lecsökkent az értéke. A törvény biztosítja, hogy felzárkózik az infláció mértékéhez, majd a jövőben inflációkövetővé válik ez az egyszeri térítés. Nagyon fontos része a törvénymódosításnak, hogy a törvény, illetve a vízügyi szakemberek 30-40 évenkénti egyszeri elárasztással számolnak a jelenlegi helyzetben. Ezeket az elárasztási időszakokat figyelembe véve indokolatlannak tartjuk, hogy nagyon erős művelési korlátozásokat, gazdálkodási korlátozásokat vezettek be. Úgy gondoljuk, ennek feloldása mindenképpen szükséges.

El kell mondanom, ahogy korábban is említettem, ebben a térségben munkahely, megélhetési lehetőség: a minimális önkormányzati foglalkoztatás mellett csak az ott lévő földekből tudnak megélni az emberek. Ha ezeket az embereket elzárjuk attól, hogy az évszázadok óta folytatott hagyományos gazdálkodásból próbáljanak megélni, és adminisztratív eszközökkel olyan művelési, gazdálkodási formákat próbálunk előírni, amelyeknek az adott térségben, a tájgazdálkodásra gondolva, semmilyen hagyományuk nem volt, jelen pillanatban nincs bemutatható tájgazdálkodási minta vagy projekt, amely egyértelműen meggyőzné őket arról, hogy lehetséges ez a forma is a megélhetésre, akkor semmilyen formában nem fogjuk megnyerni az ő támogatásukat.

(21.10)

Azzal a törvénymódosítással, hogy ezeket a hagyományos gazdálkodási formákat, tehát a korábbi meg a jelenleg meglévő gazdálkodási formákat alkalmazzuk, lehetőségük adódik arra, hogy az úgynevezett nemzeti és európai támogatási formákat megszerezhetik mind a beruházásnál, mind pediglen a művelésnél.

Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy a tározók kiépítése nemzetgazdasági érdek, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy az állam a földterületek nagy részét nem sajátította ki, az továbbra is magántulajdonban, a földtulajdonosok birtokában marad, akiknek ebből kell megélniük. Ezért indokolatlannak tartunk olyan erős korlátozásokat bevezetni a művelésre vonatkozóan, amely a létbiztonságukat, életben maradásukat, családjuk eltartását veszélyezteti. Azt gondolom, ezek a módosítások bevezethetők, és az ott élő lakosok, önkormányzatok támogatását is elnyeri e műtárgyak megvalósításánál.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)