Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által most benyújtásra került Nemzeti Földalapról szóló törvénymódosítás általános indoklása így hangzik: "A kormányprogram kiemelten foglalkozik a termőföld-tulajdonlás, illetve -használat kérdésével. Ennek részét képezi a Nemzeti Földalap átalakítása, társadalmi ellenőrzés mellett történő működtetése."

Amennyiben a kormányprogram kiemelten foglalkozik a termőföld-tulajdonlás, illetve -használat kérdésével, akkor érthetetlen, hogy a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat a földbirtok-politika részletes irányelvei között a földhasználók helyzetének stabilizálását, fejlődésük elősegítését teszi kiemelten az első helyre. Tessék mondani, a magántulajdonon alapuló polgári társadalom törvényeinek nem a magántulajdon biztonságát kellene erősíteniük? Miért a földhasználók jogainak érvényesítéséről beszél ez a kormány elsődlegesen?

A kormány a földhasználók fogalmának módosított értelmű használatával azt a hamis illúziót kelti, mintha a földhasználó a földet megművelőt jelentené, és itt van a legnagyobb birtokpolitikai csúsztatás. A földet műveltetők a pártállamban arisztokratizálódott földbirtokos és nagytőkés urakat jelentik, akik elsőbbséget kapnak az elővásárlásban és az előhaszonbérletben, a földet immár ezer éve ténylegesen művelő magyar paraszttal szemben. Ezeknek a diszkriminatív törvényi módosításoknak persze az a még ki nem mondott célja, hogy a földhasználóé legyen idővel a tulajdonjog is, de ezzel egy időben a földet művelő magyar paraszt nemcsak az állami földhasználati jogához nem jut, hanem még a saját tulajdonú és használatú földjéből is ki lesz szorítva.

Persze, hogy mindez törvényesen történjék, ezért van szükség a földet művelő magyar paraszt érdekeit képviselő törvények megváltoztatására. Ezt nem én mondom, a fölbirtok-politika új irányelvei ezt tartalmazzák - az imént szó szerint idéztem. Valószínűleg ezért is változtatja meg a Nemzeti Földalapról szóló törvény a Magyar Nemzeti Földalap Kht. nevet "magyar" nélküli Nemzeti Földalapra.

Voltaképpen a kormány földbirtok-politikájában jelent meg először az a dél-amerikai birtokpolitikai vonzalom, amely dél-amerikai modell, a kormányfő múltján keresztül a kormányt is lassan megismerve, immár nem csupán birtokpolitikai modell, hanem a dél-amerikai katonai rendőri juntáktól ismert kormányprogram. (Moraj az MSZP padsoraiból, közbeszólások ugyanonnan: Úristen! - Taps a Fidesz padsoraiból.) A polgári szakmai törvényhozás után most az elején még szokatlan ez a politikai haditörvénykezés. Lehet, hogy később majd hozzászokunk, hisz majdnem ugyanazok a személyek terjesztették be az ugyanezen ideológia alapján fogalmazódott szocialista földjogi törvényeket, csupán az átmenetnélküliség miatt túl nagy a kontraszt. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)

A polgári kormány EU-konform birtokpolitikáját tükröző, társadalmi konszenzusra épülő földtörvénycsomagja után még szembetűnőbbek a szocialista nómenklatúra érdekeinek és a miniszterelnök úr szerteágazó nemzetközi és titkosszolgálati elköteleződéseinek érvényt szerző (Moraj és derültség az MSZP padsoraiból.) félkatonai törvénymódosítások. (Taps a Fidesz padsoraiban. - Közbeszólás ugyanonnan: Úgy van!) Ezek a törvénymódosítások a szűk hatalmi elit politikai és hatalmi bebetonozódásának tulajdoni és pénzügyi hátterét szolgálják. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) Semmi közük a szakmához (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Neked se!), vegytiszta politikai törvények, akárcsak az 1948. évi kommunistatulajdon-törvények. (Moraj az MSZP padsoraiból. - Dr. Szanyi Tibor: Hajrá, Zoli!)

Akik esetleg kételkednének az elmondottak igazságában, azoknak a figyelmét szabadjon felhívnom a társas vállalkozásoknak rendszeresen folyósított állami hitelek sorsára. Ezen hitelek túlnyomó része nem az agráriumban kerül felhasználásra, vajon hová kerültek? (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: A Fidesz-kasszába!) Majd ezeknek a hiteltartozásoknak a rendszeres elengedésével a társas vállalkozás fedőnevű politikai nagybirtokosok újra hitelképessé válnak. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!)

A múlt héten a földtörvény általános vitájában még lelepleződött a strómanrendszerre épülő földtulajdon-titkosítási folyamat, most vegyük szemügyre a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításának szakmai ellentmondásait és politikai szándékait!

(11.30)

A módosítások arra irányulnak, hogy a jelenlegi állami földhasználókat kizárólag helyzetben tartsák, a jelenlegi bérlői kör, beleértve a külföldieket is, az állami földek olyan monopolisztikus használói maradjanak, mint korábban, a szövetkezeti időkben. Ezeket a szándékokat úgy igyekszik leplezni a törvénymódosítás, hogy úgymond megteremti a földalap feletti társadalmi ellenőrzést.

A Nemzeti Földalap működését ugyan 5 tagú ellenőrző bizottság felügyeli, de az ellenőrző bizottság működési feltételeire a törvény nem tér ki, azt a Nemzeti Földalap hatáskörében hagyja, pedig ettől függ a tényleges ellenőrző jogosítványa a bizottságnak. Vagyis ez lett a deklarált társadalmi ellenőrzésből: az ellenőrzendő szervezet írja elő az ellenőrző bizottságnak, mit és hogyan ellenőrizhet.

A másik társadalmi ellenőrző szervezettel hasonló a helyzet. A szocialista, áldemokratikus intézményrendszernek, a tanácsrendszereknek a visszacsempészésével találkozunk ugyanis a törvénymódosítás tervezetében.

A Magyar Agrárkamara irányítása alatt működő, helyi birtokhasznosítási tanácsoknak a törvénymódosítás 5. §-a az állami tulajdonban lévő termőföldek értékesítésekor, illetve haszonbérbe adásakor ad véleményezési és javaslattételi jogot. Ismerjük ezt a jogosítványt. Ilyen, semmire sem kiterjedő jogosítványokkal tudott a kommunizmus 70 évig regnálni.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény egy másik módosítása, a 6. §, a szocialista birtokpolitika egy jól bevált intézményét próbálta feleleveníteni. Ez a módosítás lehetőséget ad a Nemzeti Földalap számára nyugdíjas földtulajdonosoktól a termőföldet életjáradékért megvásárolni. Emlékezzünk a lenini önkéntesség alapján a szövetkezetbe vitt földért járó földjáradék fizetésére! (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Nos, valami hasonlóról van itt szó.

A Nemzeti Földalap jogosítványainak kiterjesztésével törvényi lehetőség nyílik a nyugdíjas földtulajdonosok tulajdoni becsapására. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Ez, a kormányprogramban is szereplő, a földet járadékért program már a klasszikus gyarmatosítás idejéből ismert. (Derültség.) Akkor aranyat üveggyöngyért volt a program neve. Magyarországon az '50-es, '60-as években kezdődött a most felelevenítésre kerülő földet járadékért program. Akkor is hatékony volt. Hatékony megvalósítása ma is csupán attól függ, mekkora létszámú karhatalmi erők bevonására gondoltak a program készítői. (Derültség az MSZP soraiban.)

A törvénymódosítás 9. §-a az érvényben lévő Nemzeti Földalapról szóló törvény 13. §-át változtatja meg. A Nemzeti Földalapról szóló törvény 13. §-a eredetileg a Nemzeti Földalaphoz tartozó földrészleteket versenytárgyalás keretében kívánja értékesíteni. A versenytárgyalásos értékesítés ugyanis egyszerűbb, áttekinthetőbb és költségkímélőbb forma a jelenlegi módosítás által tervezett, pályázat útján történő eladásnál, illetve a haszonbérbe adásnál. A költséges pályázatírás és pályáztatási rendszer a családi gazdálkodókat eleve hátrányosabb helyzetbe hozza. Sajnos, az eredeti törvény 13. §-a helyett a módosításként javasolt 9. § egyéb vitatható módosításokat is tartalmaz. A (6) bekezdésben a Nemzeti Földalaphoz tartozó földrészletek birtok-összevonási célú földcseréit az állattenyésztő telepek földszükségletét kiegészítő földcserékre csak erős, korlátozó rendelkezésekkel szabadna alkalmazni. Nemzetgazdaságilag nem indokolt ugyanis a külföldi tulajdonú állattartó telepek spekulációs célú befektetőit további befektetői spekulációkban törvényileg támogatni.

Ebből az erőltetett földszerzési programból is kitűnik, hogy szemben a 400 ezer hektár mezőgazdasági területről rendelkező, érvényben lévő Nemzeti Földalapról szóló törvénnyel, a jelenlegi módosítások révén a Nemzeti Földalap kezelésébe - az állami erdő, nádas, halastó Nemzeti Földalapba delegálásával - 1 millió 400 ezer hektár kerül. Ezzel a hatalmas földvagyonnal privilegizált földhasználói kör a birtokpolitikai irányelvekre történő hivatkozással örökös tulajdoni helyzetbe hozható. Ezt nyíltan meg is fogalmazza a jelenlegi törvénymódosítás 9. §-ának (3) bekezdése. Az eladás, illetőleg haszonbérbe adás során előnyben kell részesíteni a földbirtok-politikai irányelvekben meghatározott feltételeknek megfelelő személyeket. A földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat szerint a földbirtok-politika elsődleges célja - idézem -: "a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése". Ezen elsődleges földbirtok-politikai irányelv deklarálása után elképzelhető, milyen jövő vár ezen módosítással a Nemzeti Földalaphoz kerülő mintegy 1 millió hektár állami erdőre. Nem az erdő tulajdonosának, a magyar állam érdekeinek védelme és tulajdonvédelme lenne az elsődleges feladat? Amennyiben nem az erdő védelme és nem az erdő tulajdonosának érdekvédelme az elsődleges törvényi elv, akkor a privilegizált erdőhasználó azt csinál az erdővel, amit akar. Erre kap ugyanis az elénk terjesztett országgyűlési határozati javaslatban felhatalmazást. A földhasználók, erdőhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése - hallottuk, nem az erdő helyzetét kell stabilizálni, hanem az erdőhasználóét. Ez a megközelítés rámutat a birtokpolitikai, szemléletbeli különbségekre a mostani kormány által beterjesztett országgyűlési határozati javaslat és a polgári kormány birtokpolitikai irányelvekről szóló 1010/2002-es - II. hó 1-jén kiadott - kormányhatározata között.

Ez a birtokpolitikai különbség a szocialisták és a polgári oldal között immár 1948 óta fennáll. 1948-ban a mai szocialisták kommunista jogelődei a magántulajdonnal és a magántulajdonossal szemben kollektivizált állami tulajdonnak és az állami tulajdon használóinak adtak elsőbbséget. Ma, 2002-ben a kommunisták szocialistáknak nevezett jogutódai ugyanazt az 1948. évi antidemokratikus tulajdonelvet emelik törvényi erőre. Érdemes felidézni, hogy a jelenleg érvényben lévő birtokpolitikai elvekről szóló kormányhatározat mennyivel demokratikusabb volt.

A birtokpolitika alapvető célja, feladatai című részben a 1. pont szerint kiemelt cél a jól működő családi gazdaságok kialakítása, illetve a már meglévő megerősítése. Fontos szempont, hogy minél több mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó termelő válhasson családi gazdálkodóvá.

Ezt szolgálják a családi gazdaságokkal összefüggésben hozott törvények és kormányrendeletek, az agrártámogatások továbbfejlesztése, az új, kedvezményes agrárhitelezési rendszer kialakítása. Mindebben kiemelt szerepet tölt be a Nemzeti Földalap.

Ugyancsak tekintsük a birtokpolitika elvei című rész 2. pontját, amelyben ez áll: az állami földvásárlás és földeladás révén a földalap a földpiac befolyásolásával járuljon hozzá ahhoz, hogy a hazai földárak és földbérleti díjak megfelelően alakuljanak! A földalap avatkozzon be ott, ahol spekulációs földügyletek koncentrált jelentkezése és a földárak gyors emelkedése miatt ez szükséges!

Az 5. pont pedig így szól: a földalap működjön együtt az illegális földtulajdon és földhasználat kiszűrésére, valamint a törvényes állapot helyreállítására hivatott szervekkel! Érezhető, hogy a külföldiek és a brókerek spekulációs földszerzésének megakadályozása a cél. Javaslom mindenkinek, hogy hasonlítsa össze a jelenlegi és a most beterjesztett változatot! A múlt héten tárgyalt földtörvény-módosításra ezek a megállapítások ugyanúgy helytállóak, hisz a földtörvény-módosítás elsődleges elővásárlást biztosít a haszonbérlőknek, a feles bérlőknek és a részes művelőknek.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása révén az állami földek eladása, illetve haszonbérbe adása kapcsán a jelenlegi fölhasználók kedvezményezett helyzete emelkedik törvényi erőre.

(11.40)

Látván a befektetői földhasználók egyoldalú támogatását a földet ténylegesen művelő réteg rovására, eszünkbe jut Németh Lászlónak az 1943-as szárszói konferencián elhangzott beszédében megfogalmazott kérdés: nem lehetne Új-Guinea netán a pápuáké? Lehetne, hogyne lehetne, de akkor a pápuák tulajdonjogait kimondó és megvédő törvényeket nem szabadna egyoldalúan módosítani.

Az elmondottak alapján a Fidesz-Magyar Polgári Párt a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítását és a földbirtok-politikai irányelvekről beterjesztett OGY határozat elfogadását nem támogatja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)