Felszólalás adatai

DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, a környezetvédelmi bizottság előadója: Nagyon szépen köszönöm a segítséget. Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Természetesen az Országgyűlés környezetvédelmi bizottság is megtárgyalta június 19-ei ülésén a T/286. számon benyújtott, a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosítására irányuló előterjesztést.

A bizottság kormánypárti többsége tudomásul vette azt a tényt, hogy nem kerül sor a teljes törvény hatályon kívül helyezésére, és most csak a módosításra kerül sor, bár többen kifejtették azon álláspontjukat, hogy új, egységes szellemű és szerkezetű törvényjavaslatra lett volna szükség. Helyeseltük azonban a módosításban azt, hogy országgyűlési határozat szintjére kívánja emelni a földpolitikai irányelveket, ezek megalkotását és elfogadtatását, ezzel is garantálva az irányelvekben megfogalmazottak hosszabb távon való érvényesülését és ellenőrzését.

Ez a megoldás álláspontunk szerint összhangban van a kormányprogram agrárfejlesztést célzó célkitűzéseivel, erősíti a Nemzeti Földalapba tartozó állami termőföldvagyon rendeltetésszerű használatát, ennek parlamenti ellenőrzését, a Nemzeti Földalap működtetésének kontrollját, a kormány felelősségét is hangsúlyozva a végrehajtás egészéért. Az is csak helyeselhető álláspontunk szerint, hogy a javaslat hiteles intézményt kíván létrehozni és működtetni a Nemzeti Földalap gyakorlatára és a működtetést társadalmi ellenőrzés alá kívánja helyezni - vélhetően a klientúraépítés megakadályozása céljából - a döntéshozatali mechanizmus teljes egészében.

Bár voltak rá törekvések, a környezetvédelmi bizottság többsége nem látta indokoltnak, hogy e bizottság tárgyalja azokat a jogtechnikai megoldásokat, az egyes, jellemzően a polgári jog keretébe tartozó elemeinek az értékelését, illetve a Nemzeti Földalapot működtető szervezet kialakítására, illetve a helyi társadalmasítás részleteinek kialakítására vonatkozó szabályozását. Úgy gondoltuk, hogy a törvényjavaslatot elsősorban a saját szakirányú feladatainknak megfelelően a környezet- és a természetvédelmi szempontok alapján kell értékelnünk.

Örömmel konstatáltuk eközben, hogy szemben a korábbi kedvezőtlen és a természetvédelmi szempontokat nem kellően figyelembe vevő törekvésekkel, a javasolt új törvényszöveg kimondja, hogy a védett és védelemre tervezett természeti területek nem tartoznak a Nemzeti Földalap vagyoni körébe. Nekünk meggyőződésünk ugyanis, hogy bár szükséges és igényelt az ilyen területek ésszerű, ellenőrzött hasznosítása, de ennek módját, gyakorlatát külön szabályozásnak kell tartalmaznia, méghozzá jól elkülönítetten és kellő pluszgaranciákkal körülbástyázva.

A védett és védelemre tervezett természeti területek esetében ugyanis - gondolom, nem kell külön hangsúlyoznunk - nem a mindenáron való hasznosítás, hanem a védelem a cél. A hasznosítás nem akadályozhatja, nem lehetetlenítheti el a védelmet, hanem kifejezetten elő kell hogy segítse. Úgy látjuk, hogy a mostani szabályozás ezt elősegíti. Álláspontunk szerint e területek vonatkozásában speciálisan meg kell fogalmazni és véleményünk szerint kérlelhetetlenül be is kell tartani azokat a természetvédelmi követelményeket, amelyeket az erre hivatottak meg tudnak fogalmazni. Az ilyen területek hasznosítását vállalókat pedig, azokat a gazdálkodókat, akik erre vállalkoznak, megfelelő kompenzációban kell részesíteni, hiszen a védett területeken való gazdálkodás bizony többletköltségekkel és kevesebb haszonnal jár.

Álláspontunk szerint tehát összességében ez a törvényjavaslat jól szolgálja a Nemzeti Földalapba tartozó területek hasznosítását, örülünk annak a megoldásnak, hogy nem dőlt el a védett és védelemre tervezett területek ügyének kérdése, és bizottságunk abban reménykedik, hogy a jövőben sem lesz olyan szabályozás a természeti értékek vonatkozásában, ami környezetvédelmi szempontokból nem megfelelő.

Összességében általános vitára ajánljuk a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)