Felszólalás adatai

Most viszont ebben a javaslatban - úgymond az önkormányzatok érdekében - újabb olyan korlátozásokat vezetnek be, ami nehezen elfogadható, és a gyámság, az önkormányzati gyámság szintjét már-már az elviselhetetlenségig vagy a komikusságig, tragikomikusságig fokozzák. Természetesen mi sem vagyunk amellett, hogy adósodjanak el az önkormányzatok, és az is igaz, hogy nagyon sok önkormányzat esetében egyébként a politikai vezetést éri a legtöbb kritika, pártállástól függetlenül; erre nagyon sok példa van az elmúlt több mint húsz évben. Bizony nem vagyunk amellett, hogy adósodjanak el ezek az önkormányzatok, de nagyon sok példa van arra, hogy bizonyos fejlesztéseket jó irányba valósítottak meg, és nem minden hitel olyan működési hitel, amely egy felélést jelent, és csak azzal kompenzálható, ha különböző ingatlanokat el kell adni. Erre Hegedűsné képviselőtársam részletesen kitért, én nem sorolnám fel újra, hogy melyek lehetnek azok az esetek, amikor szükség lehet adott esetben előremutató hitelfelvételre.

Az viszont, amit önök itt javasolnak, nevezetesen, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú városok esetében a kormányzati hozzájárulás határa - tehát ameddig nem kell elszaladni és engedélyt kérni a hitelfelvételhez - például Budapest esetén százmillió forint lenne, ez egészen egyszerűen nevetséges összeg. Felmerül, hogy akkor ezek után egyrészt technikailag hogyan fogják megoldani az állandó igényeket, mi alapján fognak szelektálni. Ez is egy nagyon fontos szempont, tehát ez lehet egy újabb fegyelmezési eszköz olyan önkormányzatok vagy olyan polgármesterek felé, ahol nem önöknek tetsző vezetés van. Lehet, hogy majd meg fogják engedni sok esetben a saját csókos cimboráiknak, hogy felvegyék azokat a hiteleket egy kormánydöntéssel, más esetben meg a legcélszerűbb és legindokoltabb esetekben is el tudják ezt majd utasítani, ha ezt majd esetleg olyan településvezető, olyan település kéri, ahol nem önök vannak hatalmon. Hozzáteszem, hogy ez 2014-től akár még életbevágóbb és gyakoribb példa is lehet. Itt a főváros, a megyék esetén a százmillió forint egyértelműen nagyon kevés, és akár a megyék sakkban tartására is fel lehet majd használni 2014-ben, ha nem borul ennyire narancsba az ország. Az országos nemzetiségi önkormányzatok esetén még hagyján a húszmillió forint; viszont a következő, a nem megyei önkormányzatok vagy nem megyei jogú városok esetében a javasolt tízmillió forint meg már olyan szinten minősíthetetlenül alacsony összeg, ami tulajdonképpen teljesen érthetetlenné teszi a jogintézményt, vagy komikusnak hat a bevezetése.

Ha mondjuk, egy fővárosi kerületet nézünk, mondjuk, a XI. kerületet, Zuglót és sorolhatnánk, de akár más nagyvárost is mondhatnánk Magyarországon, akkor az ő működési költségeikhez, illetve a bevételeikhez képest - akár több tíz milliárd forintos költségvetéssel is működhetnek ezek az önkormányzatok - a tízmillió forint egészen egyszerűen abszolút komikusnak hat. Ennyi erővel nullára is tehették volna, vagy százezer forintban is meghatározhatták volna, körülbelül ugyanott tartanánk. Ami viszont érdekes, hogy emellett a saját bevételek 20 százalékában, de legfeljebb tízmillió forintban határozzák meg, ami viszont a kisebb települések esetében az eladósodást nem fogja meggátolni. Vannak ugyanis olyan települések - főleg a néhány száz fős településekre, községekre gondolok -, ahol a saját bevételek 20 százaléka nem éri el a tízmillió forintot, tehát nyugodtan, állami hozzájárulás nélkül felvehetik majd a hiteleket, de azt azért érezzük, hogy az, hogy a saját bevételek 20 százalékát, mondjuk, évente vagy egymás után több alkalommal hitelre költik, vagy felvesznek ekkora hiteleket, kötelezettségvállalásokat, nagyon könnyen az eladósodáshoz vezethet.

(17.00)

Persze, lehet erre azt mondani, hogy azok "néhány" tízmillió forintok, és könnyen segíthet újra az állam, de ne szakítsuk szét az arányosság meghatározását a nagyobb községek, városok és a kisebbek között. Itt azt fogjuk javasolni, hogy ez 10 százalékban kerüljön meghatározásra, viszont a 10 millió forintot 100 millió forintra emeljük fel, és így arányos lesz az összeg a saját bevételekhez, egy község, egy település saját bevételeihez egyrészről, ami egy fontos mérőszám, hogy mennyi az a bevétel, amiből gazdálkodhat. A 100 millió forint egy olyan határ, ami talán még a nagyobb városoknak, településeknek is lehetővé teszi, hogy ne kelljen minden egyes hitelfelvétel esetében a kormányhoz szaladgálni, és a kormány majd természetesen kegyet gyakorol, vagy nem.

Egyébként hozzáteszem, akár a plázastop esetében is ezt láthattuk, azon múlt, hogy valaki megkapja-e vagy sem, hogy milyen kormányzati pozícióban, minisztériumi pozícióban voltak jó ismerősei. Ha ez megvolt, akkor lehetett a plázastop alól felmentést kapni, ha nem, akkor ezt elutasították. Természetesen annak örülünk, ha egy plázával is kevesebb épül, persze ebben az eseten a 300 négyzetméteres nagyság nem csak plázákra vonatkozhat, de nem szeretnék ebbe az irányba elhaladni. Csak szeretném hangsúlyozni, hogy minden esetben, ahol valamiféle diszkrecionális jogot, tehát döntési jogot adunk a kormányzat kezébe, ezzel a visszaélés jogát is megteremtjük.

A másik eset, amit én is ki szeretnék emelni, Hegedűs képviselőtársammal egyetemben, ami valószínűleg az Európai Unió nyomására kerülhetett be, hogy bizonyos esetekben a hitelfelvételhez azt kell az adott településnek bemutatnia vagy garantálnia, hogy kivet legalább egyet a törvényben felsorolt adók közül. Ez azért is nehezen érthető, mert ahogy ez elhangzott, tulajdonképpen gyámság alá kerülnek az önkormányzatok, és az a maradék pici kis önrendelkezési joguk abban az esetben is, amikor, mondjuk, a kormánytól megkapják az engedélyt, hogy felvegyék azt a hitelt, az is ahhoz van kötve, hogy kivessék az adókat. Engem ez nagyon emlékeztet arra, pedig önök kampányoltak is ellene, hogy az IMF mindenhol az ingatlanadót várja el. Önök talán még nagy plakátokon hirdették is, hogy "nem az ingatlanadóra", az IMF-nek mi majd így-úgy rákoppintunk az orrára. Nos, ez a javaslat sajnos abba az irányba hat, hogy valakiknek bizonyára nagyon meg akarnak felelni, ha helyi iparűzési adó, vagyoni típusú adó vagy kommunális adó kivetését kötelezően rendelik és várják el abban az esetben például, ha hitelfelvételhez a kormányzat hozzájárul.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A távolléti díjas felszólalást, Bertha Szilviát nem szeretném már kiegészíteni, és nem szeretném a tisztelt Ház idejét sem rabolni. De zárszóként el szeretném mondani, hogy az önkormányzati törvénynek ezek a módosításai sajnos abba az irányba hatnak, hogy a leghatározottabban felszólaljunk azért, hogy az önkormányzatok további gyámolításából nem kérünk. És abból sem kérünk, hogy a kormányzat egyfajta saját jogkörbe vonja a méltányosságot, és a saját döntési hatáskörébe vonja, hogy majd kinek enged lehetőséget, ki fejleszthet a saját pénzéből, ha van, ha nincs. Ez 2014 után is egy elég baljós előképet vetíthet előre. Tulajdonképpen lehet ez jutalmazás, de az olyan önkormányzatok felé, és a megyei önkormányzatokat is ideértjük, súlyos büntetés is, amelyek esetleg nem a kormánnyal szimpatizálnak, vagy nem a kormány vagy a kormányzó pártok által irányítottak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)