Felszólalás adatai

BEDŐ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most egy olyan törvényt tárgyalunk, amiről egyébként ma viszonylag kevés szó esett, illetve egyes résztémáiról esett szó, hiszen talán én úgy mondom, örvendetesen, ezt a törvényt azért jóval megelőzte annak a szakmai anyagnak a társadalmi vitája, elfogadása, tervezési metódusa és szakmaközi szervezetekkel történő egyeztetése, ami miatt már hála istennek ott tarthatunk, hogy egy ilyen törvény van előttünk, ami majd ezeknek az európai uniós támogatásoknak a szétosztását, lehívását, pályáztatását szabályozza.

Miről is van szó? Arról van szó, hogy most már azt lehet mondani, hogy hónapok óta tart a társadalmi vitája a szakmai szervezetek közt, és most már a nagy nyilvánosság előtt is, hiszen a honlapon is rajta van, az Új Magyarország vidékfejlesztési programnak, annak tengelyeinek, célkitűzéseinek, és hogy tart a vita, azt a mai nap is visszaigazolta, hiszen nagyon sokan ennek a programnak a tartalmát, annak forrásfelosztását, prioritástengelyét és azon belül, a prioritástengelyen belül is a hangsúlyokat mondták, illetve tették szóvá.

De ahhoz, hogy ezekhez a pénzekhez, túl a verbális dolgokon, hozzájuthassunk, kell egy keretszabályozás, és ez a keretszabályozás az a bizonyos T/2082. számú törvényjavaslat, ami miatt ma egyébként itt vagyunk, és beszélünk erről a témáról.

Mi is tette szükségessé ezt a törvényjavaslatot, és mi az, amit az előterjesztő ettől a törvényjavaslattól vár, és utána hogyan lesz ebből a magyar gazdának egyébként jó? Itt a vezérszónoki vitákban a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka, Demendi László képviselő úr elég kiterjedően elmondta ennek a jogszabálynak a lényegét. Ez egy jogszabály, ez egy szabályozó rendszer, nem pénzekről, nem pályázatokról szól, arról egy teljesen más téma kell hogy szóljon.

Ez arról szól, hogy az új KAP-finanszírozási, tehát közös agrárpolitikai finanszírozási rendszerből az EMOGA kiesik, és helyette két olyan új alap jön létre, amelyet eddig egységes EMOGA-ként kezeltünk, egy, a jövedelemkiegészítő direkt támogatási forrásokra az egységes mezőgazdasági alap, és a valós vidékfejlesztésekre fordítható EMVA, az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap. E kettőnek a világos elkülönülése a KAP-nak egy kimondottan fontos célja, és ez utána az általános költségvetés része is lesz majd.

(13.20)

Ehhez nekünk a jogszabályi rendszerünket egy kicsit át kell dolgozni, hiszen egy európai uniós forrás helyett így kettő van, bár ugyanabból táplálkozik, és egyébként egy összegről van szó. A vidékfejlesztési támogatások az EMVA-ba kerülnek, a direkt támogatások pedig maradnak az új EMGA-ban, tehát egy O betű fog majd hiányozni belőle. Ezt egészíti ki az a támogatási forma, amiről Godó képviselő úr itt már említést tett, az európai halászati alap, illetve azon belül majd a magyar halászati operatív program, amelynek kidolgozása folyamatban van.

De nézzük, hogy ennek a törvényjavaslatnak mi is a célja! Az alapvető célja az, amit már nagyon sokszor megfogalmaztunk, leginkább a SAPARD kapcsán, de már az AVOP-nál is - tehát inkább úgy mondom, hogy a SAPARD-nál jöttek ki az első hibák, amelyeket az AVOP-ban részben ki lehetett javítani -, hogy egyszerűsítse és sztenderd eljárási szabályokkal szabályozza ezeket az eljárásokat. Itt is volt szó arról, Kis Zoltán képviselő úr is szólt róla, hogy a Ket. szabályozza alapvetően most már majd ezeket a pályázatokat és ezeket a jogszabályi rendszereket, de természetesen egyes európai uniós közösségi szabályozásokat majd itt át kell vezetni.

Az egyes intézmények feladataihoz jogi eszközöket társít, különválasztja az irányítási és felügyeleti jogosítványokat - ez nagyon fontos, és erről többen is beszéltek, hogy így azért az elbíráló nem önmagát fogja ellenőrizni, ami azért nagyon fontos -, új jogintézmények bevezetéséhez jogi kereteket ad - itt ezekről szólt Demendi László. Ami talán egy kicsit nagyobb nyilvánosságot kapott, az adatvédelem, az adatok nyilvánosságra hozatala, azok közzététele, és ami ezeknél az ellenőrzéseknél - akik már pályáztak, tudják - talán a legfontosabb: a nemzeti és közösségi pénzügyi érdekek védelme, és ebből kifolyólag nagyon szigorú ellenőrzési rendszer.

A javaslat által érintett jogterület alapvetően három szabályozás, ezt, úgy gondolom, hangsúlyos még egyszer elmondani. Az első szint elsősorban az európai szintű, tehát a rendeleti szintű közösségi jogi szabályozások. Ezeket a tagállamoknak közvetlenül kell alkalmazni, de ehhez a megfelelő szabályokat természetesen ki kell majd alakítani. A második szint a tagállami hatáskörben megállapított jogszabályok, amelyek viszont nem ütközhetnek az európai uniós jogszabályokkal, és kerülni kell a kettős szabályozást. A harmadik pedig azok a végrehajtási jogszabályok, amelyeket itt majd valószínűleg rendeleti szinten természetesen az előterjesztő képviseletében az FVM kidolgoz, ez a kifizető ügynökség, illetve közreműködő szervezet, illetve lesznek ebben kormányrendeletek is. Ezeknek a törvényi szabályoknak a kidolgozása biztosíthatja azt, hogy az elkövetkező hét évben megfelelő jogi garanciák mellett lehessen ezekhez a forrásokhoz hozzájutni.

Az indokai ennek a jogi szabályozásnak: megkönnyíti az új feltételekhez való alkalmazkodást, a végrehajtási intézményrendszerének az akkreditációját és a stabil informatikai rendszer kiépítését, természetesen új jogszabályt léptet a korábbi, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény helyébe, az alapelvek az eljárás sajátosságaihoz igazodnak, pontosítják, illetve kiegészítik a Ket.-ben lévő alapelveket - erről ejtettünk szót -, és természetesen a közösségi előírásoknak is messzemenőkig megfelel. Ezek a célok.

És mit akar ezzel elérni az előterjesztő? - csak néhány slágvortban hadd mondjuk el. Tehát alapvetően az a cél, hogy rendezett viszonyok legyenek az agrártámogatások lehívásának és felhasználásának rendjében, tehát az EMGA-EMVA-EHA-hármasnak most már egységes és átlátható szabályozási és végrehajtási rendje jöjjön létre. Itt egy egységes törvény fogja ezt kezelni, úgy gondolom, hogy ez mindennél fontosabb, hogy átlátható és egyszerű legyen.

A másik ilyen cél, hogy csökkenjen a bürokrácia. Ez az, amit már azért több bizottsági ülésen Ángyán képviselő úr is elmondott, és én úgy gondolom, hogy ez az a határozati rendszer, amit viszont most meg támadott, hogy miért rendelet fogja meghatározni... - ez alapján határozatban lehet megállapítani a támogatást, és nem kell több tíz nappal meghosszabbítani az ügyintézést, én úgy gondolom, hogy ez a termelők szempontjából nagyon jó dolog, és nem hiszem, hogy itt bármi mást feltételezni kellene. Ezzel kapcsolatban nem kell különböző árajánlatokat bekérni például egy építési beruházásra, hiszen most már referenciaárak alapján fog az egész működni. Hatékony intézményi struktúrát fog teremteni, legalábbis az előterjesztő szándékai szerint, egységes intézményi rend lesz, és a hatáskör-átruházások, költségtakarékos megoldások, párhuzamosságok kiküszöbölése során létrejöhet. Az irányító hatóság is illetékes hatóság erős jogosítványokkal, itt válnak majd el az eddigi jogkörök.

A támogatási adatok nyilvánossága és az adatok védelme: az előterjesztő szándéka is az, hogy nyilvánosak legyenek ezek az adatok, sőt - és itt szeretném elmondani - a pályázatos adatok valóban most is nyilvánosak, hiszen az interneten bármikor hozzáférhetőek ezek az adatok, akik pályázat útján nyerték el. A normatív alapú támogatások, a jövedelemkiegészítő támogatások, amelyek egy egyszerűsített igénylési rendben működnek, ezek az EU tagállamaiban sem egységesen kezeltek, 2009-től tervezi az EU, hogy ezt egységessé fogja tenni. Ha már most van ilyen szándék, és egyébként e törvény elfogadásának az egyetlen akadálya a tisztelt ellenzék részéről az, hogy ezt a nyilvánosságot teremtsük meg, akkor ebben nyitott a minisztérium, de akkor azt is tudni kell, hogy ezt azért egyeztetni kell az adatvédelmi feladatokkal. Én úgy gondolom, hogy ez nem lehet probléma, hiszen - ahogy államtitkár úr is mondta - ha valaki ki akarja számolni a szomszéd termelőnek adott támogatást, a sajátjából gyakorlatilag felszorozhatja, hogy körülbelül mennyit kap egy hektárra. És ezenkívül minden más pályázatos, tehát már az AKG-támogatások is nyilvánosak (Gőgös Zoltán bólint.), mert azt is pályázat útján kapja, az nem normatív.

A végrehajtás költségeit az állam viseli, ez nagyon fontos az illetékmentesség szempontjából. Nagyon szigorú az ellenőrzési rend, itt jön be az a zéró tolerancia, amit Demendi képviselő is mondott, viszont bejön az is, hogy vis maior esetében - természetesen igazolás alapján - e támogatással kapcsolatban az elszámolási kötelezettségeket könnyítik, hiszen a mezőgazdaság alapvetően nem tető alatt van, fűtött helyen, hanem az ki van téve bármilyen egyéb környezeti tényezőknek is.

Nagyon reméljük, hogy utána ez a jogszabály, amelyet várhatóan elfogad majd a parlament, és amit én személy szerint egyébként elfogadásra javasolok, főleg úgy, hogyha ebben a konszenzus például a nyilvánosság tekintetében meglesz, majd megfelelően fogja szolgálni a versenyképességet alapvetően segítő Új Magyarország vidékfejlesztési programot.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)