Felszólalás adatai

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Amint a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség vezérszónokaként is próbáltam jelezni, az egyik fő problémánk ezzel a törvényalkotási menettel éppen az, ahogy a kérdések ebben a menetben rendeződnek; ami talán röviden úgy foglalható össze, hogy egy rendeleti típusú kormányzás előkészületei vagy folyamata zajlik, ahol a törvényhozás elé nem azok a lényegi kérdések kerülnek, ami az értékrend-választást mutatná, amit itt közösen kellene a különböző politikai erőknek ebben az arénában megvitatniuk, hogy azután majd a kormány a saját rendeleteiben a technikai kérdéseit és a lebonyolítás kérdéseit szabályozza.

Mélységesen egyetértek azzal, hogy ehhez a bizonyos váltáshoz, amiről most beszélünk, szükség van egy nagyon komoly intézményrendszerre. Még azt is készséggel elfogadom, hogyha a kormány úgy gondolja, hogy ezt törvényi szint gondolja szabályozni, és behozza a Ház elé. De szeretném még egyszer határozottan leszögezni, az alapkérdések törvényi szintű szabályozása nélkül rendeleti kormányzásról beszélhetünk pusztán, és ez elfogadhatatlan a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség számára, de ez valószínűleg elfogadhatatlan lenne, ha a másik oldal ülne az ellenzéki helyzetben.

Ami miatt mégis szót kértem, az, hogy azok a lényegi kérdések, amelyek tehát a törvényben most nem szerepelnek, benne kellene hogy legyenek ebben a rendeletben. Mik ezek? Milyen alapkérdések nincsenek, amelyeket valahol máshol szabályoz a kormányoldal?

Alapkérdés a forráselosztás. Nem étlapot vár a magyar társadalom, hogy mi mindent lehet Európában támogatni, mert ezek étlapok, hanem arról kellene konszenzusos döntést hoznunk, hogy ezen az étlapon szereplő lehetőségek közül mit akarunk fölhasználni, és milyen arányban akarjuk a forrásokat erre fölhasználni. A támogatás elveit és mértékét bizony itt kellene megbeszélnünk, például olyan dolgot, hogy vajon akinek 100 ezer hektárja van, a százezredik hektárra is ugyanazt a százszázalékos támogatást kapja-e, mint a századikra. Alapkérdések; alapkérdések a lineáris támogatás vagy nem. Ha valami, akkor ez idetartozik. Vagy olyan kérdések, hogy hogy húzzuk meg az alsó és fölső határokat. Ezzel csoportokat vagy beveszünk a támogatottak közé vagy kizárunk. Ezek bizony idetartozó és törvényi szabályozást igénylő kérdések, s ezekről szó sincs.

Ezek közül hadd emeljek ki egyet, amit viszont mutatnak azok a háttéranyagok, amire miniszter úr is utalt, hogy nagyon sok minden a háttérben van, e mögött a törvény mögött van, ami csak a lebonyolítást hivatott a tárca megítélése szerint szabályozni. A háttérben az 1400 milliárd forint elosztását szabályozó Új Magyarország vidékfejlesztési program áll, amelynek most már a számai is ismertek. Szeretnék akkor tiszta vizet önteni a pohárba. Bedő Tamás képviselőtársam nagyon pregnánsan sorolta, hogy mi minden szól majd a vidéknek Európában. Ehhez képest nézzük, hogy a magyar programban mennyi forrás milyen arányban szerepel ezekre a jogcímekre.

Versenyképesség, első tengely: humánerőforrás-fejlesztésre, szakoktatásra és tájékoztatásra 2 százalék. 2 százalék! A fiatal gazdák induló támogatására és az idős gazdák korai nyugdíjazására vagy gazdaságátadásra 0,64, illetve 0,5 százalék, ami a folytonosságát biztosítaná a családi gazdálkodásnak, ami megerősítené a vidék társadalmát. Az egész vidékfejlesztési tervből kevesebb mint másfél százalék az erre szánt forráskeret.

Gőgös államtitkár úr említette, hogy milyen fontos a szaktanácsadási szolgáltatás igénybevétele. Egyetértünk, főleg a kisebbeknek, mert nem tud minden jogcímre külön embereket alkalmazni. De kérem szépen, ebben a tervben 0,7 százalék az, ami a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételére rendelkezésre áll, 9 milliárd forint hét év alatt az egész gazdatársadalom szaktanácsadási igénybevételére. (Gőgös Zoltán: Ez nem igaz.)

Fizikai tőkére viszont, kedves barátaim, vagyis a nagyberuházások finanszírozására 536 milliárd forint, a teljes összeg 38 százaléka. Tessenek szívesek lenni az arányokat egy picit egymással összehasonlítani! Az étlapon szerepel ugyan minden, de gyakorlatilag a konyhában nincs az adott étel.

Ugyancsak versenyképességi tengely: a mezőgazdasági termelés és termékeinek minősége csoportban összesen, barátaim, 2 százalék. Beszélünk a minőségi szerkezetváltásról, az ehhez kötődő európai eszközökből 2 százalékot gondol a kormány itt elkölteni, szemben a 38 százalék fizikai tőkével, ismét csak ezt mondom, a versenyképességi tengelyen.

(14.40)

Környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeknek való megfelelés ezen belül 0,9 százalék, 12 milliárd hét évre összesen az egész gazdatársadalomnak. Élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő termelők támogatása 0,39 százalék, csak hogy legyen, hogy ne mondhassa senki, hogy nincs ilyen típusú jogcím. Termelői csoportok élelmiszer-minőségi termékmarketingjének elősegítése, hogy a csoportok versenyképesek legyenek: 0,7 százalék, 9 milliárd forint hét évre összesen.

A kisebbekről; szektorsemlegesek vagyunk, persze mindenkinek van itt jogcím. A félig önellátó gazdaságok támogatására - el nem hiszik, kedves képviselőtársaim - 0,35 százalék jut a teljes vidékfejlesztési keretből, nem egészen 5 milliárd hét évre, az egész több százezres népességnek, aki föl szeretne erősödni. Ebből akarná megtenni! Itt a jogcím, és van is rajta lehetőség, 0,35 százalék!

Termelői csoportok létrehozása? Hurrá! Persze, szervezzünk újra szövetkezeteket! Nem a termelésre szerveződik ez, jelzem, és nem nagybirtokot jelent, hanem a kicsiknek a piacra jutását támogató szövetkezésről van szó. Nos, erre, barátaim, 1,4 százalék áll rendelkezésre, kevesebb, mint 20 milliárd hét évre, hogy a kicsiket piacra juttassam és helyzetbe hozzam, amiről itt olyan szép szavak hangzottak el, hogy mennyire szövetkezni kellene. Akkor tessenek szívesek lenni odatenni a pénzt, különben nem működik ez a dolog! Vagy legalább hozzák ide, hogy beszélhessünk róla! Tavaly nyáron, államtitkár úr, itt mutattam föl a tervet, amikor már látszottak ezek a számok, és azt volt szíves jelezni, hogy ez az anyag nem létezik. Itt mutattam föl a parlamentben önnek.

Nos, államtitkár úr ezeket ide kell hozni. Ezek a kulcskérdések, mert ezek határozzák meg a jövő fejlődését. Ha ezekről nem tudunk itt beszélni nyíltan, őszintén, hogy melyik intézkedés kinek az érdekeit szolgálja, és melyikre mennyi pénzt szánjunk, akkor a későbbiekben borítékolhatók azok a feszültségek, amelyeket, azt gondolom, senki nem kíván Magyarországnak. Szeretnénk együtt fejleszteni a vidéket, szeretnénk az agrárium előrejutását. De minden szerepelőjének ám! És az egész vidéknek szeretnénk megteremteni a feltételeket. Ehhez az kell, hogy idekerüljenek ezek, és ha lehet, törvényi szinten szabályozzuk az alapelveket, az alapértékeket, hogy merre tartunk, mik az értékek, mit akarunk a vidékkel, mit akarunk az agráriummal.

Natura 2000; nagyon szép, amit a képviselőtársam mondott, hogy itt vannak a Natura 2000-es területek. Kedves Tamás, hadd mondjam neked, 0,97 százalék az a forráskeret, ami erre rendelkezésre áll, de abban a brosúrában, amit te fölemeltél, sajnálatos módon ezek nem szerepelnek, mert ez nem tartozik a közvéleményre. Ezek az anyagok csak étlapok ár nélkül, nincs rajta forrás. Nem véletlen, hogy nincs rajta forrás, mert ebből kiderülnének a szándékok és az értékek, amiket meg kellett volna itt vitatni, itt kellett volna megvitatnunk.

Kedvezőtlen adottságú térségek támogatása, hogy a kedvezőtlen adottságú térségeket is szeretnénk fönntartani? Természetesen! Megmondom, milyen arányban. A hegyvidékiekre nulla százalék. Van ilyen Európában. A más szempontból hátrányos helyzetű térségekre 0,46 százalék, 6 milliárd hét évre. Nesztek, kedvezőtlen adottságú területek! A Natura 2000-es területek kétmillió hektár a 0,9 százalékával. Mi lesz az ott gazdálkodókkal? Hogyan tudjuk kifizetni azt a kompenzációt, amit az európai rendszerben ki kell fizetnünk az ott gazdálkodóknak? Így néz ki a kérdés.

A végén: a vidékfejlesztés szűkebben vett területe - ami túllép a hagyományos agráriumon - a minimum diktált 10 százalékhoz képest 13 százalék, hogy szó ne érje a ház elejét. Mondjuk, például alapvető szolgáltatásoknál, amit jeleztem itt, a vasútbezárás, az iskolabezárás s a többi helyett az európai rendszer, a szolidáris rendszer azt mondja, hogy ha a közösségnek szüksége van rá, kiegészíthetem ezeket a forrásokat. Nos, ehelyett a magyar stratégia, hogy megszüntetjük őket, fölszámoljuk, ha a piaci versenyben nem tud megállni. Erre azért van 2 százalék, hogy a vidék alapvető szolgáltatásait fönntartsuk, fejlesszük, hogy meg tudjanak maradni a helyi közösségek, hogy a helyi gazdaság és társadalom erősödjön, erre van 2,14 százalék, kedves Bedő Tamás barátom, úgyhogy én őszintén örülök, amikor valószínűleg őszintén magyarázzátok nekünk, hogy milyen sokféle jogcím van itt, és milyen jó lesz a vidéknek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Kérlek benneteket, nézzétek meg, hogy mi van emögött költségvetési oldalról, és azt javasolom, hogy ezeket az arányokat sürgősen még most újra beszéljük meg, hogy milyen irányba is akarjuk ezeket a forrásokat fölhasználni, és ha lehet, törvényben szabályozzuk ezeket az alapelveket. Ez a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség problémája azzal, amit itt ma elénk hoztatok.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)