Felszólalás adatai

BAJOR TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor a területfejlesztési bizottságban tárgyaltuk a költségvetést, rákérdeztem arra, hogy mennyire megalapozottak ezek a számok, akkor az Állami Számvevőszék jelen lévő képviselője szó szerint a következőt mondta: "Annyiban bizonytalan, mert bizonyos módosítások nyilvánvalóan szükségessé válnak, amennyiben a külgazdasági helyzet változik, alakul, és ez nyilvánvalóan befolyásolja majd a főbb számok kialakítását is." Magyarán, itt két évre tervez a kormány, jelen pillanatban két évre a nemzetközi vonulatokat nem nagyon lehet látni, és ha nem lehet biztosan látni, ez azt is jelenti, hogy az egész költségvetés nagyon ingatag alapokon áll.

Mint tudjuk, minden ember és minden család készít költségvetést, ha tetszik, ha nem; ez megfontolt embereknél úgy történik, hogy először számba veszik a bevételeiket, majd ehhez szabják a kiadásaikat, lehetőleg úgy, hogy egy kis maradék is legyen, mi úgy mondanánk, hogy megtakarítás. Számba veszik a családok, mit kell felújítani, mit kell pótolni, mit kell kicserélni, milyen új beszerzésekre van szükség. Tulajdonképpen az ország költségvetésének is kellene készülnie, csak rendre közbeszól a politika.

Az utóbbi időben rendre maradtak el szükséges fejlesztések és beruházások ellenzéki képviselők választókörzetében, és adott esetben nem egészen szükségszerű beruházások valósultak meg kormánypárti környezetben. Hogy példát is mondjak: a záhonyi határátkelőhöz tartozó 4-es főút Záhony és Tiszabezdéd közötti szakaszának felújítására és bővítésére még az 1998-as költségvetésében biztosított fedezetet a Horn-kormány, ezt a pénzt azóta sem kapta meg ez a körzet, most mégis megépülhet, mégpedig úgy, hogy a Phare-programban kaptak pénzt. Tehát azt kell mondjam, hogy ami Brüsszelnek fáj, úgy látszik, Budapestnek nem fáj.

De van másik ilyen probléma is, a Magyar Államvasutak. Minden költségvetési vita során évek óta felmerül a vasút adósságának kérdése. A válasz állandó: meg kell szüntetni a mellékvonalakat, mert azok nem gazdaságosak. Tisztelt Képviselőtársaim! A MÁV a személyszállításra fizet rá, tehát minél nagyobb az adott vonalszakaszon a személyszállítás, annál nagyobb a MÁV ráfizetése. A mellékvonalakon, ahol csekély a személyszállítás, szinte nincs is ráfizetés, ha egy-két áruszállító szerelvény is közlekedik.

Minden magyar állampolgárnak és állam nélküli polgárnak tudni kell, hogy a vonalmegszüntetés mint program azért kell, hogy több éve eltakarja a lényeget, mert a MÁV elmúlt évek alatt felhalmozott adósságát előbb-utóbb rendezni kell, mert jelenleg a MÁV-nak már ahhoz is hitelt kell felvennie, hogy fizesse a régi tartozásait. Ha ezt a tartozást rendezik, akkor még csak a jelenlegi állapot lesz tiszta, ebből még se egy új vagon nem lesz, se egy méter vasúti pályát nem fognak építeni. A jelenlegi kormány azt harsogja, hogy dől a pénz a kasszába, akkor most itt az ideje a MÁV adósságainak rendezésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar parlamentben igen sokszor elhangzik az, hogy hátrányos helyzetű város, falu, kistérség. A hallgatóságnak időnként úgy tűnik, hogy a képviselők versengenek, ki a leghátrányosabb, de ez a verseny nem öncélú, akinek sikerül célba érni, az támogatáshoz jut, lehet osztani a pénzt. Az utóbbi időben feltűnően sokszor elcsodálkoznak a választópolgárok: de érdekes, hogy ez a település hátrányos helyzetű, pedig egyre-másra történnek a beruházások!

Érdekes és természetesen igazságtalan párhuzamot vonnak az emberek a hátrányos helyzetű címet elnyert település és a település polgármesterének pártállása között, közben az igazán hátrányos, határ melletti térségekben nem történik semmi, csak akkor, ha kiönt a Tisza, vagy elönt a belvíz, mert a víz okozta károkat helyre kell hozni, pedig szükség volna a vonalas infrastruktúra fejlesztésére, és a kormány azt mondja, olyan ügyesen gazdálkodom, hogy tele a pénzeszsák, akkor miért nem folyik gyorsabb ütemben az autópálya-építkezés, miért nem korszerűsítik a vasúti pályákat, miért nem nyílnak új határátkelőhelyek, miért szegények az önkormányzatok. (Sasvári Szilárd: Tegnap nyílt!) Az ideiglenes nyílt meg, tisztelt képviselőtársam.

Ha elgondolkodunk a dolgokon, újabb kérdések fogalmazódnak meg. Például: mikor számol el a kormány a Postabank úgynevezett konszolidációjával? Azért nem emelik a fizetéseket, mert elviszi a fedezetet az új 4-es metró? Eddig se metró, se bérfizetés, majd lesz jövőre.

Ha ez a 40 ezer forintos minimálbér-tervezet hivatalossá válik, de a többi bér nem igazodik hozzá, akkor 40 ezer forint lesz a fizetése a 16 éves kezdő takarítónőnek, a 20 éves kezdő szakmunkásnak, a 24 éves kezdő tanárnak. Bűvészkedések közben a különböző százalékokkal a bérfejlesztési tervekben, elfelejtik hozzátenni, hogy a minimálbér felemelése is ezeket a százalékokat terheli. Azokon a munkahelyeken, ahol sokan dolgoznak a tervezett minimálbér-színvonal alatt, mindazok, akik efelett vannak, nem 10-20 százalékos bérfejlesztésben fognak részesülni, hanem jó, ha egyáltalán kapnak valamit.

(12.20)

Egyébként az a véleményem, hogy nem az keseríti meg a polgárok örömét, szája ízét, ha az ellenzék felhívja a figyelmet, hogy itt valami nem stimmel, hanem az, ha rájönnek, hogy becsapták őket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt folyik a költségvetési vita, a költségvetés teljesítésének egyik legfontosabb feladata az infrastruktúra fejlesztése. Szeretném megkérdezni: az ezért felelős miniszter éppen hol tartózkodik? Talán új autópálya-szakaszt ad át? Vagy az M0-ást korszerűsítik? Alapvető feladat a programban a kistérségek fejlesztése, az önkormányzatok térségi együttműködése, a területfejlesztés. Szeretném megkérdezni, hogy hol van a miniszter? Hogy fog válaszolni a költségvetési vitában elhangzott kérdésekre? Vagy éppen jelen pillanatban Japánban adja el repülőgépen a dinnyét? Hol van? Hogy fogunk itt egymással konszenzusról tárgyalni, megbeszélni a problémákat, ha éppen a felelősök valahol távol tartózkodnak?

A kormány és a jelenlegi kormánypártok kiemelten kezelik az ötmegyés fejlesztési programot. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ötmegyés fejlesztési programnál az a keret, amit szét lehet osztani, 10 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor a Gazdasági Minisztériumban is és több minisztériumban azok a fejlesztési lehetőségek, amire pályázni lehet, 30-40-50-60 százalékkal emelkednek. Nagyon jó, hogy megemelték bázisszemlélettel 10 százalékkal az ötmegyés támogatást, de ha ezek a megyék csak és kizárólag ezen a kereten belül pályázhatnak, az azt jelenti, nemhogy fejlesztési többletforráshoz jutnak, hanem még csökken is az a pénz, amire pályázhatnak, illetve amit felhasználhatnak.

Végezetül: meggyőződésem, hogy a kétéves költségvetés lényege az, hogy csak az országgyűlési választások után legyen szükség a kormánynak a pénzekkel elszámolni. Ez nem más, mint a 2002-es választási kampány előrehozása.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)