Felszólalás adatai

Felszólalások:   13-18   19-22   23-26      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Következik Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, az LMP részéről: „A jövő felélésének költségvetése” címmel.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hát, ténylegesen egy ilyen választási kampányba csöppentünk itt az Országgyűlés mai ülésén. Én azt gondolom, hogy meg lehet jegyezni, hogy ne használják az Országgyűlés ülését önkormányzati kampányra az ellenzéki képviselők, de akkor úgy gondolom, hogy a megfeddés indokolt lenne a kormánypárti képviselők felé is. Azt tapasztaltuk az elmúlt egy évben, hogy nem csak választási kampányban vagy választási időszakban használják a kormány tagjai az Országgyűlés ülését kampánycélokra. De én egyébként a mai napon napirend előtt nem aktuálpolitikai vagy szakpolitikai kérdésről szeretnék beszélni, hanem a költségvetési vita kezdetéről. Ha már arról beszélünk, hogy ki mire használja az Országgyűlést, hát, ez az időszak a költségvetési vita időszaka, amikor kiderül, hogy a kormánynak mi a világképe, és a kormány valójában milyen politikát kíván végrehajtani vagy érvényesíteni egy ország esetében. Ugye, van egyrészt a propaganda, meg másrészt van a valóság, és azt önök nyomán megtanulhattuk, hogy nem azt kell nézni, amit mondanak, hanem azt, amit tesznek, és a költségvetés számaiból olvasható ki az, hogy mi az, amit a kormány tenni akar, vagy mi az, amit a kormány éppen elmulaszt megtenni.

Összességében azt tudjuk mondani  ránézve a költségvetés szerkezetére, a költségvetés filozófiájára és a költségvetés számaira , hogy ez a jövő felélésének a költségvetése.

Látható a költségvetés fő számaiból, hogy a kormány továbbra sem kíván szembenézni azokkal a legfontosabb társadalmi, gazdasági és környezeti kérdésekkel, amik sújtanak minket, és amire egyébként egyes kérdések kapcsán ellenzéki képviselőtársaim is utaltak. Elmondhatjuk, hogy a költségvetés veszteségei közé tartozik a felsőoktatás, a szociális rendszer, a teljes vidék, a vesztesek közé tartoznak az önkormányzatok, és a közszolgáltatások fenntartása is a költségvetés vesztese.

Én napirend előtti felszólalásomban kérdéseket szeretnék feltenni, problémákat szeretnék felvetni, de mondhatjuk, hogy ezek egyelőre költői kérdések, hiszen nem arra számítok, hogy majd a kormány illetékes tagja néhány percben válaszol; ezek nem néhány percben megválaszolható kérdések. Inkább azt szeretném jelezni, hogy melyek azok a kérdések, amelyek mindenképpen a vita tárgyát kell hogy képezzék a következő időszakban a költségvetési vita során.

Azt mondjuk, hogy a jövő felélésének a költségvetését terjesztette be a kormány. Hát igen, Tordai Bence képviselőtársam környezeti kérdésekben a klímaváltozás hatásairól beszélt, és hogy mennyire képes erre reagálni, mondjuk, egy város vagy maga egy önkormányzat. Hát, láthatjuk azt, hogy már az országnak egy jelentős részében az éghajlatváltozás kapcsán válsághelyzetet, krízishelyzetet hirdetnek. A pápa is ennek a kérdésnek a fontosságára, ennek a küzdelemnek a fontosságára felhívja a figyelmet. Ezzel szemben a kormány továbbra is tagadja ezt a kérdést, és környezetvédelemre, konkrétan környezetvédelemre a múlt évinél is kevesebbet kíván költeni.

Néhány számot említek. A jövő évi költségvetésben a tavalyihoz képest 482 milliárd helyett csak 385 milliárd forint szerepel a környezetvédelmi kérdések mellett, az államháztartás szintjén az önkormányzatoknak 247 milliárd helyett 140 milliárd. Miért gondolják a kormány tagjai, hogy mentesíthetjük magunkat ezen rendkívül súlyos kihívások kapcsán?

De éppen Dömötör Csaba államtitkár úrnak a felszólalására is emlékezhetünk: ma a nemzetet érintő legfontosabb kihívás a kényszerelvándorlás kérdése. Tudjuk azt, hogy már több mint 600 ezren voltak kénytelenek megélhetési okokból elmenni az országból a kormány politikájának betudhatóan, és ami ijesztő, legalább ennyien vannak továbbra is, akik még itt élnek, de tervezik vagy egy lehetséges opciónak tartják a saját életük tekintetében, hogy elmenjenek ebből az országból. És sajnos a kormány politikájából és a költségvetésből is arra következtethetünk, hogy nem kívánnak szembenézni ezzel a problémával, nem kívánnak cselekedni.

Dömötör Csaba államtitkár felszólalásából hallhattuk, hogy még tagadják is a problémát. Ugye, azt mondta államtitkár úr, hogy 2018-ban már többen tértek haza, mint ahányan elmentek (Zsigó Róbert: Ez nem így van!), hát tudjuk, hogy mértékadó statisztikák szerint ez nem így van. Sokkal több azoknak a száma, aki elmegy a mai napon is, és a múlt évben Németországban sokkal több magyar gyerek született, mint bármikor korábban. Tehát az elvándorlás kérdése továbbra is aktuális, rendkívül aktuális probléma, amire önök nem akarnak választ adni.

Még egy kérdést említek a vidék helyzete kapcsán. Azt többször elmondtuk már itt különböző viták során, hogy továbbra sem tudtak lépéseket tenni annak érdekében, hogy a leszakadó magyar régiókat felzárkóztassák. Jól ismerjük mindannyian, főleg vidéki képviselők a magyar falvak és a magyar vidék helyzetét.

Ugye, önök különböző programokat elindítottak, a „Magyar falu” programot vagy a falusi CSOK kérdését, aminek nyilván vannak pozitív elemei. De ha megnézzük azt, hogy a vidék legfontosabb infrastruktúrája az önök kormányzása alatt egyre gyorsuló ütemben pusztul le, akkor mégis önök miért gondolják, hogy ezek az intézkedések majd hasznosak lehetnek vagy hatásosak lehetnek?

A múlt heti interpellációmból kiderült, hogy önök az idei költségvetésben is néhány száz kilométer út, alsóbbrendű út felújítását tervezik, holott 16 ezer kilométer várja az azonnali beavatkozást, és ezzel szemben a költségvetésben önök idén több mint 60 milliárd forintot fognak elkölteni a semmilyen valós utazási vagy szállítási igény végrehajtására nem való Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására.

De elmondhatjuk, igen, és ezt említette Tordai képviselőtársam, hogy önök a városoknak nem adják meg azt a megfelelő állami forrást, ami alapján nemhogy a kötelező feladataik ellátását el tudják végezni, de hogy fel tudjanak készülni a XXI. század kihívásaira. És igen, az önök költségvetése a jövő felélésének a költségvetése, hiszen azáltal, hogy elmulasztják a cselekvést, azáltal a jövőben ezen rendkívül súlyos problémáknak a megoldását nemhogy megnehezítik, de szinte lehetetlenné teszik majd. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Válaszadásra Tállai államtitkár úrnak adom meg a szót.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kicsit megelőzve a költségvetési vitát, kis türelmet kérnék azért az LMP-től, hiszen szerdán indul a költségvetés vitája, reggel 8 órától 30 óra fog rendelkezésre állni a képviselőknek, hogy megvitassák valójában részleteiben is, hogy miről is szól a 2020-as költségvetés, amit Magyarország Kormánya nyújtott be az Országgyűlés elé.Ellentétben önnel, semmiképpen nem lehet a jövő felélése költségvetésének nevezni a benyújtott 2020-as költségvetést, hiszen 1 százalékos költségvetési hiánycéllal számol, ilyen alacsony még nem volt sosem a költségvetés hiánya, és ugyanakkor pedig az uniós adósságráta is mintegy 2,5 százalékkal fog csökkenni. De ha a számokat kezdjük összehasonlítani 2019-2020 között, akkor csak példaként mondom önnek, hogy a családok támogatására 224 milliárd forinttal többet, az oktatásra 48 milliárddal többet, az egészségügyre 184 milliárd forinttal többet, a nyugdíjakra 136 milliárd forinttal többet, az államháztartásban dolgozók bérére 238 milliárd forinttal többet, a védelmi és rendvédelmi kiadásokra pedig 174 milliárd forinttal többet fog a költségvetés tartalmazni 2020-ban, mint 2019-ben. Azt gondolom, ez a költségvetés az elmúlt két ciklus kormányzati munkájának az eredménye. Ez a költségvetés Magyarország biztonságának költségvetése, és a Magyarországon élő családok költségvetése, kiegészülve a vállalkozások számára ajánlott, biztosított gazdaságvédelmi akciótervvel.

Nagyon fontos, hogy ez a költségvetés  ideértve, hogy egyébként az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is megalapozottnak minősíti  nem egy év teljesítménye, hogy most a 2020-as költségvetés ilyen, hanem bizony 2010-től egy szigorú és egy felelős kormányzatnak a költségvetése és gazdaságpolitikájának az eredménye.

Nagyon fontos kiemelni a családok támogatásának növekedését, hiszen Magyarország számára, a magyar kormány számára a gyermek az első, a gyermek, aki összetartja a családot. Nagyon fontos, hogy az eddigi családpolitikai intézkedések következtében a GDP-hez viszonyítottan az Európai Unióban Magyarországon a legnagyobb a családokra, a családok támogatására fordított összeg.

(14.00)

Nagyon fontos azt is megemlítenünk, hogy az infláció növekedése 2,8 százalék lesz, ami az európai gazdasági folyamatokba helyezhető. A makrogazdasági adatok, a gazdasági növekedés az, amely megalapozza Magyarország biztonságos költségvetését, hiszen ez bizonyítja, hogy az idei év első negyedévében 5,3 százalékkal növekedett a gazdaság, ami az európai uniós tagállamok rangsorában az első helyet foglalja el. Nagyon fontos, hogy nagyon sokat tett azért a kormány, hogy ez a gazdasági növekedés stabil és hosszú távon kiszámítható legyen. Fontos, hogy a költségvetési hiányt mindig szem előtt tartotta, hogy csökkenteni tudjuk, ugyanakkor az elmúlt években azzal együtt tudta megtenni, hogy az adót csökkentette, mind a társasági adót, mind néhány áfakulcsot és természetesen a személyi jövedelemadót is.

Nagyon fontos még egyszer megemlíteni az adósságráta finanszírozását. A napokban indítottuk el a Magyar Állampapír Plusz kötvényt, ami igen sikeresnek bizonyult, 539 milliárd fogyott a lakosság körében egy hét alatt, ami azt bizonyítja, hogy a lakosság is bízik a magyar államban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), bízik az állami költségvetésben, bízik a magyar kormányban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   13-18   19-22   23-26      Ülésnap adatai