Felszólalás adatai

Felszólalások:   50-56   56-64   64-70      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tehát ha jól értettem, a képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr válaszát. (Volner János bólint.) Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)A Ház a választ 115 igen szavazattal, 44 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „A választások véget értek, a kilakoltatási moratórium lejárt: ismét utcára tehetőek a családok? Miért nincs pénz a lakhatási válság megelőzésére?” címmel. Képviselő asszonyé a szó.

KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves tisztelt Képviselőtársaim! Májussal vége lett a kilakoltatási moratóriumnak, amit a kormány csak azért hosszabbított idén meg, hogy a választások előtt ne lássák a választók, ahogy utcára rakják családok tömkelegét.Ma ismét családok ezreit fenyegeti az utcára kerülés. Közülük a legnagyobb csoportot továbbra is a devizahiteleseknek az a része jelenti, akiknek nem segítettek az állami mentőövek. Ők még mindig több tízezren vannak annak ellenére, hogy a bankok számára sokuk már eltűnt a rendszerből.

De nemcsak a hitelcsapdába esettek tarthatnak a kilakoltatástól, hanem az önkormányzati szociális bérházakból, bérlakásokból is hontalanná válhatnak családok egyik napról a másikra.

A minisztérium tavaly ősszel úgy becsülte, hogy több mint 30 ezer lakás vagy ház esetében fordulhat elő, hogy sikeres árverés után kiteszik a lakókat, ha önként nem költöznek el. Már ez is rettenetesen magas szám, de a valóság még ennél is rosszabb lehet, a késedelmes jelzáloghitelek száma ugyanis tavaly 120 ezer körül volt. Szakértők szerint a kilakoltatások száma ebben az évben is elérheti a majdnem 40 ezres számot, és így már 100 ezer ember lakhatási válságát hozhatja el Magyarországon.

Nagyon sokszor kérik számon az önkormányzatokat, hogy miért nem segítenek jobban a szegény elesett nyomorultakon. Célzott állami segítség nélkül nem tudják az önkormányzatok ezt a hatalmas lakhatási válságot kezelni, tudjuk nagyon jól.

Önök csodafegyverként használták a magáncsőd intézményét. Szintén a minisztérium adatai szerint 2792 embernek nyújtottak ez idáig bárminemű védelmet. Kérem, a magáncsőd maga a csőd, de mostanra a Nemzetközi Eszközkezelő is bedugult teljesen.

A kormány a legnehezebb körülmények között élők szociális támogatását is durván megnyirbálta az utóbbi években, a nagyjából 20 milliárd forintot kitevő lakásfenntartási támogatást megszüntette. Önök bármelyik pillanatban egy közepes vagy rosszabb focistára elköltik ezt a pénzt, és még futni se tud a pályán, ahelyett, hogy a bajban lévők ezreinek segítenének.

De mondhatnám a CSOK-ot is, merthogy biztosan ezzel fognak minket bombázni. Sajnos ez sem segít, és a továbbtanuló, az otthonteremtés előtt álló fiatalok lakhatását sem segítik sem a lakásbérleti árak csökkentésével vagy leszorításával, de kollégiumi férőhelyeket sem hoznak létre.

Az meg aztán tényleg felháborító, hogy Bajkai István, aki ezzel az egész szánalmas és felháborító ötlettel előállt, hogy a hajléktalanságot tiltsuk be az alkotmányunkban, azt mondta, hogy menjen el közmunkásnak mindenki, és majd tudja fizetni a saját bérleti díját és egyéb rezsijeit. Azt javaslom Bajkai úrnak, álljon már be egy hónapra közmunkásnak, és fizesse ki, próbálja ki, hogy ki bírjae fizetni a gyógyszereit, a lakhatását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) és egyebeket.

Kérdezem tisztelt államtitkár urat, miért nem tesznek valamit azért, hogy ma tízezrek normális lakhatáshoz jussanak Magyarországon. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Ismét Tállai államtitkár úr fog válaszolni, parancsoljon!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Interpellációját elolvasva, amit nem tudott itt végigmondani, 15 kérdést fogalmazott meg benne. (Közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból.) Nyilvánvalóan számomra ez azt jelenti, hogy ön valójában nem kér ezekre választ, hiszen 4 percben nagyon nehéz lenne 15 fontos társadalmi kérdésre, szociális kérdésre válaszolni.Ami pedig az interpellációját illeti, ha megengedi, politikailag úgy értelmezném, hogy a saját kormányzati politikájuk elé tartott tükröt, amelynek az eredményét most a Fidesz-kormányon kéri számon, és ebben annak a társadalmi problémának a megszüntetését, a felszámolását, amit önök okoztak.

Mit is okoztak önök a társadalomnak? 2002-ben a devizahitelek aránya Magyarországon még összesen 15 százalék volt, ami 2007-re, 5 éves kormányzásukat követően már 60 százalékra emelkedett, ez már 4300 milliárdot jelentett. 2008-ra már a lakossági hitelek 70 százaléka volt devizahitelben.

(14.50)

Több mint egymillió szerződés köttetett meg, több mint kétmillió magyar embert érintett a devizahitelezés problémája. Önök ugyanis azt csináltak, hogy a forinthitelezés kamatát fölemelték, hogy az embereket a devizahitelek irányába tereljék. Ezt éveken keresztül tették, mert ez valakiknek nagyon jót tett. S 2008-ra, mire jött a válság, 2009-re és 2010-re, mire jött a kormányváltás, mi maradt az országban? Az maradt, hogy az önök által, a devizahitelezés által okozott társadalmi válságot, társadalmi feszültséget a Fidesz-kormánynak kellett a helyére tenni.

Ön persze most mondhatja, hogy ebből a több millió emberből maradt 120 ezer, akinek ez a problémája még mindig fönnáll. Valószínűleg, ahogy ön is mondta az interpellációjában, ezek azok az emberek, akiknek lényegében sem ingatlanjuk, sem ingóságuk, sem vagyonuk nincs, fölvették a hitelt, és most képtelenek fizetni. Összesen 5200 ingatlanárverés van folyamatban. Ön 750 ezer végrehajtást említett, abból 522 ezer az, ami vagyont érint, amit be lehet hajtani, s annak jelenleg 1 százaléka van árverezés alatt.

Azt gondolom, a legfontosabb, hogy a kormány az elmúlt két ciklusban a devizahitelezés válságát alapvetően megoldotta. Ezt több lépcsőben tette, de a végeredmény az, hogy ma már Magyarországon egyetlen ember sincs a devizahitelezés kockázata miatt veszélyben. Ma már csak olyan hitelt lehet fölvenni Magyarországon, ami mögött biztos jövedelem áll, és a törlesztés veszélye nem fenyegeti sem a családot, sem pedig a hitelezőt. Azt gondolom, hogy ez komoly eredmény, olyannyira komoly eredmény, hogy Magyarországnak a devizahitelezés problémájára adott válaszait és megoldásait nemzetközi szinten is elismerik, például Lengyelországban és Romániában is alkalmazták. Tehát amit az önök kormánya okozott problémát, azt a Fidesz-kormány az elmúlt két ciklus alatt egyértelműen megoldotta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Viszonválaszra Kunhalmi Ágnesnek adom meg ismételten a szót.

KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Politikailag csak annyit, hogy nem tudom, ki volt a jegybank elnöke akkor, bizonyos fideszes úr, akinek ki volt adva megrendelésbe az, hogy minél rosszabb, annál jobb. Semmilyen árat nem szégyelltek akkor azért, hogy bedőljenek az emberek és bedőljenek az önkormányzatok. De a görög salátára is emlékeztethetném, amikor bedőltek Kósa úr alatt a hitelek. Visszautasítjuk és morálisan elfogadhatatlannak tartjuk a Fidesz szociális gettósításának a programját, amely az elmúlt nyolc évben is folyamatosan futószalagon gyártja a hajléktalanokat Magyarországon. Visszautasítjuk azt is, az egész ellenzék nevében mondhatom, de a baloldal nevében kimondottan, hogy összeugrasszák az utcán élő hajléktalanokat mindazon devizahiteles lakhatási problémásokkal, amit önök okoztak. Azt javasoljuk, hogy ezt a két problémát válasszák szét. Külön kell férőhelyeket biztosítani, mert négyszer annyi férőhely kellene a hajléktalanoknak, és tízezer (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) szociális bérlakást kellene építeni Magyarországon a devizahiteleseknek. Sok sikert hozzá!

ELNÖK: Képviselő asszony, az előbb sem volt ideje elmondani a kérdéseket. Most arra válaszoljon, hogy elfogadjae a választ vagy sem.

KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Nem fogadom el.

ELNÖK: Ja, bocsánat! Tehát a képviselő asszony nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadjae azt. (Szavazás.) A Ház a választ 115 igen szavazattal, 38 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Varju László, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: „Az ukrán nyugdíjbizniszről” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára fog válaszolni. Képviselő úré a szó.

Felszólalások:   50-56   56-64   64-70      Ülésnap adatai