Felszólalás adatai

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Megfizethetetlenül drága albérletek” címmel az LMP képviselőcsoportjából Csárdi Antal képviselő úr kért szót napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, Magyarországon szinte mindenkinek egyértelmű tapasztalata az, hogy milyen mértéktelen módon elszabadultak az albérletárak ebben az országban. Nem csak Budapest a vesztese ennek a folyamatnak, és nem csak a nagyvárosaink.De menjünk sorba! Mára azt látjuk, hogy a lakhatással összefüggő költségeink, az albérletár elviszi egy átlagfizetésnek több mint 70 százalékát, és ebbe nincs beleszámolva a rezsi, pedig van megoldás arra, amennyiben a kormányzat persze akarja. Mindannyian tudjuk, akik itt majd a költségvetésről fogunk dönteni, hogy az albérletárakat elsősorban a kereslet és a kínálat határozza meg. Mit is jelent ez? Azt, hogy amennyiben építenénk bérlakásokat, abban az esetben csökkenthetők lennének az albérletárak. Önök mindig cáfolják, hogy igény lenne jó minőségű, megfizethető, fenntartható módon felépített bérlakásokra, pedig komoly igény mutatkozik a megfizethető árú albérletekre.

Menjünk sorba! Pontosan tudjuk, közeleg majd szeptemberben az iskolakezdés, és már augusztusban elkezdődik az albérletek keresése a diákok részéről. Diákok ezrei, akik nem a lakóhelyükön tanulnak, keresnek lakhatást arra az időszakra, amíg ők tanulni szeretnének.

Önök azt mondják, hogy 2018 a családok éve - ilyenkor én mindig fölszisszenek -, és azt mondják, hogy demográfiai fókuszú kormányzásra készülnek. Ha önök demográfiai fókuszú kormányzásra készülnek, akkor azt gondolom, figyelembe kell venni, hogy ma Magyarországon körülbelül 580 ezer 20-25 év közötti fiatal él. Ez az 580 ezer fiatal szeretne önálló életet kezdeni, de higgyék el nekem, hogy e fiatalok jelentős részének nem parlamenti képviselő az apukája vagy az anyukája, ami egyébként azt hordozza magában, hogy nem biztos, hogy tud segíteni a fiatal életüket elkezdőknek abban, hogy néhány millió forintot belegyűrjenek a zsebükbe, ezzel egyébként saját tulajdonú lakásvásárláshoz segítve őket.

De ha továbbmegyünk ezen az úton, akkor pontosan tudjuk, hogy mára évente több mint 50 ezer házasságkötést láthatunk, és szerintem ez egy örömteli fejlemény, de higgyék el, hogy ezek a friss házasok nagyon szeretnének biztos lakhatást tudni az életük mögött. Amennyiben nem tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy hogyan fognak ezek a fiataljaink biztonságosan lakni, akkor kudarcot vall. Ez nem az LMP kudarca lesz, hanem az egész Országgyűlés kudarca lesz.

Azt gondolom, nem lehet megkerülni ezen a ponton a devizahitel-károsultakat sem. Engedjék meg, hogy néhány számot felolvassak! 2012-ben 1020 volt a kilakoltatások száma, 2015-ben, három évvel később már 2300 lakásból történt meg a kilakoltatás, 2017-re ez a szám elérte a 3636-ot. Ez azt jelenti, hogy minden egyes napra, a mai napra, a tegnapira és a holnapira tíz kilakoltatás jut. Amennyiben önök egy egészséges társadalomban gondolkodnak, és amennyiben önök valóban nem akarják az út szélén hagyni a rászoruló polgártársainkat, akkor az ő lakhatásukat meg kell oldani. Mert amennyiben nem tudunk segíteni nekik megoldani a lakhatásukat, kudarcra vagyunk ítélve.

Az LMP tudja a megoldást, és azt gondolom, önök is tudják a megoldást: bérlakásokat kell építeni. Erre meg is van a forrás a költségvetésben. A Lehet Más a Politika már a tavalyi évi költségvetési vitában is kezdeményezte egy 50 milliárd forintos alap létrehozását. Ebből el lehetne kezdeni egy bérlakásépítési programot. Persze ez önmagában kevés, de azt látjuk, hogy Németország hasonló problémákkal küzd, és azt gondolom, ha Németország példa, akkor ebből a szempontból példa. Angela Merkel egy hete hirdette meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy másfél millió bérlakást kíván felépíteni 6 milliárd forintból. (Németh Szilárd István: Forintból? - Dr. Völner Pál: Mégiscsak erősödik a forint! - Derültség a kormánypárti sorokból.)

Az én kérdésem az, ami persze költői, hogy a magyar kormány kíván-e bármit tenni ennek a lakhatási problémának a megoldása érdekében. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Tállai András államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! El kell ismerni, ön ugye felveti a magas albérletárak problémáját, amit nagyon nehéz megfizetni mind munkavállalóknak, mind pedig felsőoktatásban tanulóknak. Azonban azt is elmondta ön, és engedje meg, hogy megismételjem és hangsúlyozzam, hogy alapvetően az albérletárakat a piac, a kereslet és a kínálat dönti el. Nyilvánvalóan miután magasabb a kereslet és nincs annyi kínálat, ezért a kínálók magasra teszik az árat.Azonban ha megengedi, arról is beszélnék röviden, hogy hogyan is jutottunk ide. Bizony 2010-ben, amikor a Fidesz átvette a kormányzást, akkor ilyen problémáról ebben az országban nem kellett beszélni. Nem ilyen problémákról kellett beszélni, hanem arról kellett beszélni, hogy a több mint 500 ezer munkanélkülinek hogyan fogunk munkahelyeket teremteni, hogyan lesznek munkahelyek az országban, hogyan állítjuk meg a reáljövedelem és a reálnyugdíjak csökkenését, hogy hogyan fogunk jövőképet mutatni az ország lakosságának, a munkavállalóknak, a nyugdíjasoknak, a tanulóknak.

Eltelt két ciklus, most kezdjük a harmadik ciklust, komoly eredményekről tudunk beszámolni. Az egyik komoly eredmény az, hogy 750 ezer új munkahely létesült Magyarországon a Fidesz-kormányzás ideje alatt. A 750 ezer új munkahely betöltése - való igaz, ez egy jó dolog - viszont magával hozta azt a problémát, hogy a lakáspiac, a munkaerő mobilitásának gazdasági háttere nem volt kialakítva, nem volt megteremtve Magyarországon. Ennek a következménye most az, hogy arról beszélünk, hogy sem a munkaerő, sem pedig a felsőoktatásban tanulók nem tudnak vagy nehezen tudják megtalálni a megfelelő albérletet és azt különösen kigazdálkodni.

(9.20)

Az a helyzet, hogy ki kell mondani, hogy két ciklus alatt, illetve legfőképpen 2013-tól a Fidesz-kormány alatt a munkanélküliségből munkaerőhiány lett. A munkaerőhiány következménye az, hogy nem tudja a hátterét biztosítani a lakáspiac a magyar munkavállalók keresletének. Ebben a kérdésben természetesen a kormánynak is van szerepe. A kormány szerepe az, hogy szabályozási eszközökkel, adópolitikával próbálja segíteni a valós piaci igényeket.

Nagyon fontos döntést hozott a kormány például az egészségügyi hozzájárulás eltörlésével; ezzel a lakást bérbe adók adózási terheit csökkentette; vagy a lakhatási támogatási rendszer kialakításával; vagy a munkásszállás-építéshez adott támogatással, ezzel négy önkormányzat élni is tudott; öt munkásszállás felújítására adott forrásokkal; vagy az ez évben a Pénzügyminisztérium által meghirdetett 5 milliárd forintos pályázati forrással.

Nagyon komoly eredményeket tud fölmutatni ezen a téren a kormány: ugyanígy a felsőoktatásban a kollégiumi férőhelyek számának növelésével, a felsőoktatási intézmények költségvetésében a lakhatási költségek megemelésével, ami például most 3,8 milliárd, vagy ha a diákhitellel rendelkező gyermeket vállal, gyermeket szül, akkor a diákhitel törlesztőrészleteinek az átvállalásával. Hosszan lehet sorolni, ez öt percbe nem fér bele.

De a legfontosabb változás mégiscsak a CSOK terén született meg, amelynek az eredményei már láthatók. Nagyon fontos azt is elmondani, hogy a magyar emberek nem szeretnek más tulajdonú lakásban élni, azt szeretik, ha az a lakás, amiben élnek, a saját tulajdonuk. Ezt figyelembe kell venni, és a kormány a CSOK adta lehetőségekkel ezt teremti meg a magyar emberek számára.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai