Felszólalás adatai

Meglepően heves vita bontakozott ki a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatosan. Képviselőtársam, aki jelen is van a Jobbik soraiban, fogalmazott úgy, hogy egy agyrém, talán ezt a szót használtad, ha megengeded, beidézem ide, hogy azon fáradozik az ember, hogy a geológiai kőzetekbe toljon be olyan szén-dioxidot, ami aztán ott akár föl is robbanhat. Én egy kicsit meglepődtem ezen a kifejezésen, de azért azt el kell ismerni, és ennyiben igazat is adok képviselőtársamnak, hogy a CO₂ geológiai tárolása mint technológia, valóban vitatott. Azt gondolom jómagam is, hogy nem feltétlenül az a célunk, hogy úgy működtessünk szenes erőműveket, amelyekre, megjegyzem, valószínűleg szükség lesz, mert az energiára szükség van. A szenes erőművekkel Lengyelországnak is, Németországnak is, de nekünk is az a problémánk, hogy az Európai Bizottság, az Európai Unió mint európai uniós tagállamoknak előírja, hogy a CO_2-kibocsátást csökkentsük, tehát ennek mi nem tudunk nem megfelelni. Ezért van szükség ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalására is, mert az Európai Bizottság előírja, hogy vegyük át ezt az irányelvet.

Tehát vitatott technológiáról van szó. Ugyan én nem vagyok geológus, de beszéltem azért geológusokkal, és tudom jól azt is, jártam többször a Földtani Intézetben, beszéltem azokkal a magyar szakemberekkel, akik a '70-es évek óta foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy hogyan lehetne a szenes erőművek CO_2-kibocsátását csökkenteni, és azokban a földtani kőzetekben tárolni, amelyekre egyébként Magyarország alkalmas lenne. Tehát a geológusok engem megnyugtattak afelől, hogy ne aggódjunk, itt nem olyan technológiákról van szó, amelyek bármilyen módon is veszélyeztethetnék a környezetet. De azért ebben nincsen egységes szakmai álláspont. Örülnék én magam is annak, ha lenne ennél jobb megoldás. Azt gondolom, hogy 20-30 év múlva a világ ott fog tartani, és ez a bizottsági ülésünkön is elhangzott, hogy nem ezt tekintjük, mármint a CO₂ földkőzetben való tárolását a végső megoldásnak, hanem ennél jobb és akár olcsóbb megoldások is lesznek.

Elhangzott a bizottsági ülésünkön az, hogy a világban jelenleg 11 olyan pilótaprojektet ismerünk, amelyekben azt kutatják, hogy hogy lehet a CO₂-t biztonságos módon és ipari méretekben is hosszú távon úgy tárolni, hogy annak egészségügyi, illetve környezeti vonatkozásai, kockázatai a minimálisra csökkenjenek.

(15.20)

Az az igazság, hogy ezek a projektek - talán Norvégiát leszámítva - még nem tartanak ott, hogy bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy ez egy jó megoldás lehet. Elhangzott a bizottsági ülésünkön az is, hogy vajon a magyar kormány vizsgál-e más technológiákat is, és erre államtitkár úr, aki személyesen jelent meg a bizottsági ülésünkön, elmondta, hogy igen. Megemlítette az algatechnológiát, amit én magam is kifejezetten érdekesnek tartok. Itt arról van szó, hogy - idézőjelben - algákkal etetik meg a CO₂-t, a füstgázt, és ezekből biomassza képződik, amit egyébként újra el lehet aztán égetni. A Vértesi Erőmű foglalkozik is ilyen kísérletekkel, de ezek is kísérleti stádiumban vannak.

A bizottsági ülésünkön képviselőtársam, kormánypárti képviselőtársam jegyezte azt meg, hogy vajon ennek az egész geológiai CO_2-tárolásnak az üzleti modellje kedvező-e az olyan kis tagállamok számára, mint amilyenek mi is vagyunk, hiszen ezek a kísérletek olyan mértékű invesztíciót, olyan mértékű beruházásokat igényelnek, hogy itt is az erősebb tagállamok rúgnak labdába leginkább, és Magyarország ilyen szempontból hátrányt szenvedhet.

Megfogalmazódott az a kérdés is, hogy vajon szolgálja-e Magyarország nemzeti érdekeit egy ilyen megoldás. Erre egyértelműen azt tudom mondani, hogy mivel a Vértesi Erőmű ezzel a problémával már szembesült, és a Vértesi Erőmű működése magyar nemzeti érdek is, hiszen ott energiát állítanak elő, állami tulajdon is van benne, ezért szolgálhat ennek az irányelvnek az átvétele egyébként magyar nemzeti érdekeket is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)