Készült: 2024.05.13.05:03:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

169. ülésnap (2012.03.06.), 26. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy Andor (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Fenntartható fejlődés bizottsága
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:05


Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ANDOR, a fenntartható fejlődés bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A mi bizottságunk a tegnapi ülésén tárgyalta meg ezt a törvényjavaslatot, 13-an támogattuk, és 4-en ellene szavaztak a bizottsági ülésen, a Jobbik és a Szocialista Párt nem támogatta az általános vitára való alkalmasságot. A kisebbségi véleményt majd a bizottságunk tagja a Jobbik nevében el fogja mondani, úgyhogy a hozzászólásomban elsősorban arra szeretnék koncentrálni, hogy melyek azok a pozitívumok, amelyek a bizottsági vitában elhangzottak, ami miatt mi ezt a törvényt támogatni tudjuk.

Szeretném azt megismételni, amit a bizottsági ülésünkön államtitkár úr is elmondott, hogy egy fontos törvényről van szó, hiszen négymillió embert érint, négymillió ember közlekedik naponta, jár munkába, iskolába, végzi a dolgát a közösségi közlekedés révén. Tehát egy olyan törvényről beszélünk, amely Magyarországon nagyon sok embert érint.

Elhangzott pozitívumként a bizottsági ülésünkön, hogy nagyon régóta vártunk arra, hogy ez a törvény végre beterjesztésre kerüljön. Államtitkár úr említette, hogy valójában már 2006-ban ennek a törvénynek az elemei ki lettek dolgozva, ennyi ideig tartott, hogy ez benyújtásra kerüljön. Legalább átment egy olyan társadalmi egyeztetésen, ezt pozitívumként többen kiemelték, hogy jelentős társadalmi vita előzte meg ennek a törvénynek a benyújtását. Ugyanakkor elhangzott az is a vitában, hogy néhányan későn észleltek. A munkáltatókkal jelenleg is tárgyal a kormány arról, hogy a napi munkába járáshoz szükséges bérletnek hány százalékát fizessék a munkáltatók, hiszen nem az a célja a kormánynak, hogy a munkaadókat olyan terhek elé állítsa, amiket nem tudnak kifizetni, hanem az, hogy úgy a közlekedési vállalatok, mint a munkáltatók és a munkavállalók is ezzel a törvénnyel jól járjanak.

(10.20)

Elhangzott a bizottsági ülésünkön az is, hogy közösségi közlekedést sehol a világon nem lehet piaci alapon szervezni. Ez állami támogatás nélkül természetesen nem megy, amit az is indokol, hogy a közösségi közlekedésnek számos olyan dimenziója van, amelynek közhaszna, társadalmi haszna van, ezért számon kérni olyan elemeket egy ilyen törvényen vagy akár a rendszeren, amelyek egy piacgazdasági logikát feltételeznek, természetes módon nem lehet.

Üdvözöltük azt is, hogy nagyon sok minden egységesítésre kerül, hiszen lesz egy egységes működési rend, beleértve a menetrendeket. Talán az államtitkár úr fogalmazta meg jogosan úgy, hogy ha valaki véletlenül éppen Esztergomból a Batthyány térre akar eljutni, ami nem egy bonyolult dolog, lehetőleg tehesse ezt meg egyetlen jegy megvásárlásával, és ne kelljen három jegyet megváltania ehhez. Tehát a működés, a szervezeti rendszer, az irányítási rendszer, a fejlesztések, a szabályozás, nagyon sok minden egységesítésre kerül, és nagyon bízunk abban, hogy ez az egységesítés, ahogy az egyik képviselőtársunk megfogalmazta, minőségi változásokat is hoz a közösségi közlekedésben.

Elhangzott a bizottsági ülésünkön az is, hogy a közösségi közlekedés társadalmi megítélése nem feltétlenül pozitív. Ennek részben az az oka, hogy nagyon sokan azt gondolják a közösségi közlekedésről, hogy ez egy feneketlen kút, amiben rengeteg pénz van, és csak elő kell belőle bányászni a pénzt, aztán ebből emelni a közlekedés színvonalát. Tudnunk kell, hogy a rendelkezésre álló pénzből mennyi mindent lehet elérni, ugyanakkor az az állítás is megállja a helyét, hogy jobb szervezéssel, egységesítéssel, amilyen irányba ez a törvény elmegy, a rendelkezésre álló pénzeket igenis jobban fel lehet használni, és bizonyos alapszolgáltatásokat magasabb színvonalon, minőségi színvonalon lehet ellátni. Szeretném külön kiemelni azt az újdonságát ennek a törvénynek, amelyet egyébként már régóta vártak sokan a témával foglalkozók közül, hogy lehetőség nyílik interregionális együttműködésre, azaz a közszolgáltatásokat át lehet vinni a határokon túlra is. Számos olyan településünk van Magyarországon, mondhatnám azt a körzetet is, amelyben én vagyok országgyűlési képviselő, Nógrád megyét, ahol naponta járnak be emberek, akár kórházba is Balassagyarmatra, és én bízom abban, hogy ez a jövőben oly módon történhet, hogy a közszolgáltatás mindenki megelégedésére lehetővé fogja tenni, hogy ugyanazt a jegyet vásárolják Szlovákiában, mint Magyarországon.

A kisebbségi vélemények közül korrekten többen elmondták, hogy számos pozitívuma van a törvénynek, de ahogy az MSZP, illetve a Jobbik fogalmazott, több olyan elem van, amellyel nem értenek egyet, emiatt nem tudják megszavazni a törvényt, általános vitára nem tartják alkalmasnak, de ezt majd ők utánam ki fogják fejteni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai