Felszólalás adatai

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid hozzászólásban két kérdést szeretnék érinteni, az egyiket, a szabad demokratáknak a 89. sorszám alatt benyújtott módosító indítványát már ez a polémia az előbb érintette. Ezt csak röviden annyiban szeretném összefoglalni és még egyszer hangsúlyozni, mert erről képviselőtársaim többet fognak még a mai napon beszélni, hogy ebben a módosító indítványban azt célozzuk meg, hogy a különböző szintű, nagyságrendű és különböző területen működő vállalkozásokat az állam milyen módon támogassa.

Ebben a támogatásban elsősorban beruházási támogatást célzunk meg, elsősorban olyan beruházásokat, amelyek termék-előállítást szolgálnak, munkahelyet teremtenek, és a szolgáltatás olyan területein jelentkeznek, amelyeknek a nemzetgazdasági hasznossága nagy, ugyanakkor nem kötjük ezeket a beruházásokat általában véve a nyereségességhez. A másik pontja pedig az, hogy a beruházáshoz adott kedvezményeket több évre elnyújtottan javasoljuk igénybe venni, pontosan azért, mert Magyarországon a legnagyobb gondot a kis-, illetve mikrovállalkozások körében ott tapasztaljuk, hogy egy év alatt átlagosan minden harmadik ilyen vállalkozás megszűnik, nem tud életben maradni. Ezzel a támogatással létre akarjuk hozni, esélyt akarunk adni arra, hogy ezek a vállalkozások megkapaszkodjanak, és valóban családi vállalkozássá nőjék ki magukat, egy európai értelemben vett kisvállalkozássá.

A második, amiről beszélni szeretnék, az a személyi jövedelemadóról szóló törvényhez benyújtott módosító indítványunk. A szabad demokraták a "Korszakváltás programja" című saját gazdasági programcsomagjukban elkészítettek a személyi jövedelemadó szabályozására egy új, reform jellegű szabályozást.

(9.20)

Magyarországon mindenki érzékeli és tudja, hogy már a középjövedelmű, sőt nyugodtan mondhatom, kis jövedelmű, tehát a pedagógus- vagy a közalkalmazotti körben is érzékelhető, hogy a legkisebb túlmunka esetén is közterhekre megy el a jövedelemnek több mint 50 százaléka. Egy 10 ezer forintos jutalom esetén jó esetben 4300 forintot tud hazavinni az a tulajdonképpen kis jövedelmű közalkalmazott, aki egyáltalán nem mondhatja, hogy éppen a nagy jövedelmi kategóriába esne és jólétben élne.

Mi úgy érzékeljük, hogy sokkal jobban szolgálná a magyar gazdaság és a személyi gyarapodás érdekét is az, ha egyszerűsítenénk a személyi jövedelemadó rendszerét Magyarországon. Úgy gondoljuk, hogy a legnagyobb adókedvezmény az alacsony adó. Úgy gondoljuk, hogy öt éven belül Magyarországon át lehetne térni az egykulcsos, egységesen 20 százalékos személyi jövedelemadóra, és ezt két lépésben gondoljuk megvalósítani.

Az első lépésben egy kétkulcsos, 20 és 40 százalékos adórendszert képzelünk el, amelyben a 20 százalékos adókulcs alá elég nagy jövedelmi határon belül esnének bele a jövedelemszerzők, tehát gyakorlatilag valamennyi közalkalmazott és a köztisztviselők jelentős része, a bérből, fizetésből élők jelentős része; és 40 százalékot az ezt meghaladó magasabb jövedelemmel vagy magas jövedelemmel rendelkezők fizetnének. Egy következő lépésben pedig áttérhetnénk az egységes, 20 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsra.

Ezt a célkitűzést tartalmazza az a módosító indítvány, amit képviselőtársaimmal közösen nyújtottunk be, és amelynek, még egyszer hangsúlyozom, az a célja, hogy valóban, legalább a személyi jövedelemadó területén jelentős reformlépés történjen az adózásban. Szerencsére a 21. számot kaptuk az ajánlásban. Reméljük, hogy ez nyerő szám lesz. Meggyőződésünk, hogy az állampolgárok számára mindenképpen nyerő vagy nyertes lenne, ha ezt a kormánykoalíció többsége is elfogadná.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)