Felszólalás adatai

DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Szocialista Párt parlamenti frakciója ugyancsak maradéktalanul egyetért a törvényjavaslat céljaival. Éppen ezért a javaslat alkotmányügyi bizottsági vitájában általános vitára ajánlottuk a javaslatot.

A Répássy képviselőtársam által részletesen ismertetett paragrafusok közül - miután egyet is értek mindazzal, amit elmondott ezekről - egyetértünk a hivatalos személyek körének bővítésével - reméljük, nem kell emiatt a hatálybalépési szabályt áprilisban majd megváltoztatni -, és egyetértünk a rémhírterjesztés javasolt szabályozásával is. Egyetértünk a rendzavarás tényállásának megjelenésével is a Btk.-ban. Ennek a megfogalmazásával azonban már fenntartásaink vannak, helyesebben: lényeges átdolgozását és kiegészítését ajánljuk.

Tesszük ezt azért, hogy összhangba kerüljön az a jogalkotói szándék a törvény szövegével, amit igen meggyőzően lehet az indokolásban olvasni. Répássy képviselőtársam - de az expozé is - részletesen taglalta azokat a társadalmi indokokat és azokat a jelenségeket, államtitkár úr táblázatba foglalva számokkal is igazolta, ami azt igazolja, hogy az ilyen típusú bűnöző, bűncselekményt megvalósító magatartások az elmúlt évek sajnálatos tapasztalatai okán fokozottabb veszélyt jelentenek a társadalomra, mint korábban.

Ilyenkor a büntetőjog-alkotásnak az a feladata, hogy szedje össze, vegye számba mindazokat az elemeket, amelyekkel egy, a Btk.-ban fellelhető, eddig meglévő büntetési formáknál, felelősségre vonási módoknál, büntetőjogi tényállásoknál hatékonyabb, eredményesebb, szigorúbb fellépést tud biztosítani az ilyen magatartással szemben.

Ha megnézzük ezt a törvényjavaslatot, akkor azt látjuk, hogy ezt a célt, ezt a jogpolitikai, szakmapolitikai célt a javasolt tényállás nem tudja teljesíteni, a legjobb szándék ellenére sem. Sem az elkövetés alanyai - magyarán az elkövetők -, sem a szándékolt helyszínek, sem a büntetési tétel, sem a védendő tárgy fontossága, specialitása nem derül ki ebből a javaslatból. Ha nagyon röviden akarom minősíteni: a javaslat megoldása rossz és következetlen.

Emlékeznek képviselőtársaim, nem túl régen két szocialista képviselő, Bakonyi Tibor és Páva Zoltán tett egy kísérletet ennek a magatartásnak a Btk.-beli szabályozására. Személyes véleményem szerint az sem érte volna el valóban a célját, de érdemes lett volna már akkor erről vitatkozni, és közösen megtalálni a helyes megoldást.

Miért fogalmazok ilyen kritikusan? Azért, mert azzal, hogy a törvényjavaslat - jóllehet hangsúlyosan - a sportrendezvényekre óhajtja alkalmazni ezt a tényállást, ennél szélesebb kört fog át, mert kiterjeszti az egyéb kulturális, politikai gyűlésekre, rendezvényekre is a hatályát. Ez nem baj.

A baj az, hogy nem tudja hogyan megfogni az ilyen magatartást, hiszen tartalmában a Btk. 270. §-ában szabályozott garázdaság törvényi tényállásához képest a stílusbeli eltérésen kívül tartalmilag semmi újat nem hoz, sem az egyes tényállási elemekben, sem a büntetési tételben. Ha igaz az a tétel, hogy ez egy sajnálatosan szaporodó és a köznyugalmat súlyosan veszélyeztető magatartási forma, akkor ennek meg kell jelennie a szabályozásban is.

Kik követik el ezeket a magatartásokat a javaslat és annak indokolása szerint? Azok követhetik el, akik az ilyen rendezvényeken megjelenve felfokozott hangulatban, felfokozott idegállapotban, nemegyszer alkoholos befolyásoltság alatt állva a köznyugalmat súlyosan veszélyeztetik, és ezért tevőlegesen tesznek is.

Emlékezzünk azokra a nem túl régen lejátszódott, sporteseményeket követő utcai, metróbeli háborúkra, amelyekről bőségesen tudósított a média. Mutassa meg nekem valaki ebben a törvényjavaslatban, hogy hol lép fel a rendezvényt követő randalírozásokkal szemben ez a javaslat! Ugyanis csak a rendezvényről beszél. Ráadásul csak a rendezvény rendezője intézkedésével szembeni ellenállásról beszél.

Abszolút nem értek a futballhoz - talán egyetlen vagyok a tízmillió magyar polgár között -, de úgy tudom, hogy például a futballmérkőzéseket a sportegyesület rendezi, és kiadja a biztosítást egy biztosítási cégnek, vagy megkéri erre a rendőrséget. Akkor kivel szemben követjük el vagy követik el az elkövetők? Úgy gondolom, hogy a rendező - ha személyesen látja el ezt a biztosítást - vagy annak megbízottja ellen követi el - és talán ez a gyakoribb.

Visszatérnék arra a gondolatra, hogy nem oldja meg az utcai randalírozással szemben való fellépés kérdését ez a javaslat, ezért mindenképpen indokolt egy olyan kiegészítése, hogy a rendezvénnyel közvetlenül összefüggésben lévő - a pontos megfogalmazást most nem fogom tudni idézni, de beadtam a módosító indítványt erre vonatkozóan -, de annak helyszínén kívül lévő magatartást és elkövetőket is rendelje büntetni.

Ugyanis mi a védendő tárgy? Mint mondottam volt, a köznyugalom, a közrend. Hogy lehet megfogni az ez ellen vétőket, ha konzekvensek akarunk lenni a büntető törvénykönyv egyéb fogalmaihoz, kategóriához is, aki ilyen helyzetekben, ilyen területeken, ilyen közegben olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít vagy erőszakosan lép fel, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen?

Ha elfogadjuk a törvényjavaslat logikáját, akkor semmi egyebet nem tettünk ezzel a törvényjavaslattal, mint visszahelyeztük az utcai harcokat abba a garázdasági tényállásba, aminek az alkalmazásával egyébként is elég sok probléma van, de semmiképpen nem emeltük a specialitás szintjére ezeket a magatartásokat.

Következetlennek tarjuk a javaslatot azért - végezetül -, mert miközben az ilyen újonnan megjelenő, a társadalomra fokozottabban veszélyessé váló bűncselekményeket az elmúlt néhány évben egyre szigorúbban rendeli bünteti a Btk., aközben ezt a magatartást meghagyja a vétség szintjén.

Ha igaz az az állítás, hogy ez súlyosabb bűncselekményforma lesz, mint a garázdaság, akkor súlyosabban is kell hogy büntesse a törvény. Ha ennek elmaradásának az az oka - mert az a büntetőjog-politikai elv is tartandó -, hogy az ilyen cselekményeket elkövetők a szokásos igazságszolgáltatási menetrendhez képest gyorsabban nyerjék el méltó büntetésüket, tehát az úgynevezett gyorsított eljárással bíróság elé lehessen őket állítani, akkor azt mondom, hogy ezt az elvet meg kell tartani, de az, hogy a büntetési tételt emeljük, nem akadálya a gyorsított eljárásnak.

(10.30)

Tessenek emlékezni a gyorsítócsomag elfogadására '96-ban: éppen az ilyen elkövetőkre tekintettel tette lehetővé, hogy az egyszerűen, könnyen megítélhető, tetten ért tetteseket az ilyen bűncselekmények miatt gyorsított eljárásban is felelősségre lehessen vonni.

Mindent összefoglalva tehát támogatjuk a javaslatot, a szándékot is támogatjuk, és módosító indítványt nyújtunk be annak érdekében, hogy ezt az egyre fokozottabban veszélyessé váló és egyre nagyobb társadalmi csoportokat fenyegető, időnként ijesztő magatartásokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az eddigiekhez képest gyorsabban és szigorúbban lehessen elbírálni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz soraiban. - Taps az MSZP soraiban. - Dr. Hende Csaba tapsol.)