Felszólalás adatai
147. ülésnap (2000.06.13.), 183. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Kuncze Gábor (SZDSZ) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés |
Videó/Felszólalás ideje | 2:51 |
Felszólalások: Előző 183 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Választókörzetem egyik településének, Szigetszentmiklósnak a gazdálkodóit súlyosan aggasztja az a probléma, amelyet most felvetek. A Magyar Bányászati Hivatal szolnoki bányakapitánysága egy 1999-es határozatával kutatási engedélyt adott ki homok és kavics kutatására Szigetszentmiklós határában mintegy 4,3 négyzetkilométeres területre. A területen egyébként 38 aranykoronás földek találhatóak, több mint száz család tulajdonosként, illetve gazdálkodóként ebből a területből biztosítja megélhetését. Érthető tehát, hogy tiltakozó akciót szerveztek a kiadott engedély ellen. A Bányászati Hivatal a tiltakozások hatására először engedélyét visszavonta, majd egy bírósági eljárás közbejötte után az engedélyt megadta.
A problémát alapvetően az okozza, hogy a Bányászati Hivatal vezetője 2040/99-es számú határozatával megszüntette a zárt területté minősítést az ország különböző helyein. Ezzel lényegében megszűnt az előkutatás, vagyis megszűnt a gazdasági, környezeti, természeti, ökológiai, régészeti és társadalmi hatások vizsgálata. Ennek aztán egyenes következménye, hogy azok, akik a kutatási engedélyről, majd később a bányászati jog kiadásáról döntenek, nem veszik figyelembe az érintett tulajdonosok szempontjait.
A szigetszentmiklósi gazdák joggal tartanak attól, hogy a kutatást majd a bányatelek lefektetése, később a bányanyitás követi, ami egyszerűen megélhetési lehetőségeiket veszi el. A kutatásnak ugyanis más értelme nincs, mert nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy feltételezzük a végeredményt: a Csepel-szigeten kavics található. Ehhez kár kutatni, ez ismert. Ha viszont nem a bányanyitás a végső cél, akkor felesleges a kutatás.
Nyilvánvaló, hogy a kérdés jogi szabályozása ellentmondásos, rendezetlen. Kérdéseim ezért a következők:
1. Mit tett a minisztérium 1999 novembere óta, amikor a témát először fölvetettem a parlamentben, és amikor ígéretet tett a szabályozási problémák megoldására?
2. Mit kíván tenni a minisztérium annak érdekében, hogy hasonló esetekben érvényesüljenek mind a föld tulajdonosainak, mind pedig a földvédelemnek a szempontjai?
3. Milyen megoldást lát a minisztérium a konkrét ügyben keletkezett feszültségek feloldására?
Tisztelt Államtitkár Úr! Várom válaszát. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)
Felszólalások: Előző 183 Következő Ülésnap adatai