Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint ismeretes, a Mizo Részvénytársaság fizetésképtelenné vált, s jelenleg felszámolás alatt áll. Fizetőképtelensége sajnos nemcsak likviditási, hanem adózási okok miatt is nagyon súlyosan érinti a kárt szenvedett szállítókat. A szállító cégek a Mizo Részvénytársaság részére teljesített értékesítés kiszámlázott értékét behajthatatlan követelésként tartják nyilván. A kiszámlázott összeg nettó értékét árbevételként kell nyilvántartani, ami társasági adóalapot képez, és az erre számított forgalmi adó ugyanezen időpontban a költségvetés felé teljesítendő fizetési kötelezettségként jelentkezik. Ezeket az 1999. évre vonatkozó adókat annak ellenére ki kell fizetniük a vállalkozóknak, hogy a Mizo Részvénytársaság mind a mai napig semmit sem fizetett ki az általa is elismert tartozásaiból. A jelenleg is hatályban lévő többször módosított, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény nem ad arra lehetőséget, hogy a behajthatatlan követelésekre jutó általános forgalmi adót a károsult vállalkozás visszaigényelje. Ezt mint adottságot tudomásul veszem, bár nem érzem méltányosnak. Mindenesetre jelzem, hogy az üzleti veszteség mellett méltánytalan forgalmiadó-fizetési kötelezettség is hárul a vétlen beszállítókra.

Súlyosan méltánytalannak érzem viszont a fiktív, nem is létező vállalkozói nyereség után valódi adókötelezettség kiszabását. Miért kell fizetni a bizonytalan követelések után nyereségadót? Miért nem csak a reálisan létező árbevétel az adóalap? A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. §-a értelmében a 360 napon túli kintlévőségek esetében az év utolsó napján fennálló ilyen összegek 25 százaléka mértékéig csökkenthető a társasági adó alapja, de még így is 75 százaléknyi a fiktív árbevétel utáni adó, aminek káros hatását tovább növeli, hogy a jelenlegi adóelőleget az előző évi fiktív nyereség után is fizetni kell.

Az évek során tehát fiktív, nem is létező nyereségek után további, fikciók szerinti adókat kell megfizetnie a valójában veszteséges vállalkozóknak. Kinek az érdeke ez a valóságtól elszakadó adóztatás? Mit tud tenni a tárca ezeknek a sérelmeknek az orvoslása érdekében?

Várom államtitkár úr válaszait. Köszönöm.