Felszólalás adatai

SIMON JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Pap Képviselőtársam! Itt van a kezemben a bizottság jegyzőkönyve. Ebből szeretnék idézni, csak hogy - a félreértések elkerülése végett - senki ne gondolja, hogy akár a környezetvédelmi bizottságban is mi ezt jó elképzelésnek tartottuk volna az ellenzék részéről.

Én azt mondtam, hogy valóban, még ebben a ciklusban meg kellene alkotni ezeket a törvényeket. Korábban meg kellett volna csinálni, ez szent meggyőződésem, mert ez a társadalom érdeke is. De van itt egy nagyon komoly probléma, amiről eddig inkább agrárszempontokból beszélgettünk, és a földtörvény, a szakmánk sajnos abba az irányba ránt minket, hogy ezt az aspektust feszegessük, pedig a környezetvédelmi bizottság feladata - és erre szeretném a környezetvédelmi bizottságban a tagtársaim figyelmét felhívni -, hogy a törvényben két olyan probléma van, amely nagyon súlyosan a mi bizottságunk kompetenciája. Nem biztos, hogy ebben a törvényben kellett volna a helyben lakás és a családi gazdaság problémáit értelmezni, de ha már megtörtént, ez a bizottság nem teheti meg, hogy nem foglalkozik vele. Nagyon súlyos probléma ez, de mind a kettőnek nagy jelentősége van.

Az Európai Unióban az elmúlt 15-20 évben olyan változások mentek végbe a környezetvédelem területén, hogy gyakorlatilag a természeti környezet és a termőföld megóvásának feladatait nagyrészt döntően az agráriumra telepítették, nem az agrárbizniszre, nem az agrárvállalkozásra, hanem a mezőgazdálkodó és mezőgazdálkodásból élő családra. Úgy állították össze mind az agrár-, mind a vidékfejlesztési, agrár-környezetvédelmi támogatási rendszert, hogy ennek a családnak a vidéki térségben a helyben lakáshoz szükséges egzisztenciáját európai szinten biztosítani lehessen.

Ezért lényeges az, hogy amikor mi helyben lakásról beszélünk - értettem ez alatt a környezetvédelmi bizottságot legalább -, és ehhez kötünk földtulajdonlási, gazdálkodási, támogatási és egyéb jogosultságokat, ebben az összefüggésben a helyben lakást úgy értjük, hogy csak az a helyben lakó minősül helyben lakónak, aki személyes résztvevője, szereplője a helyi közösségnek, mert a helyi közösségre és annak agrárvállalkozó tagjaira telepítik az agrár-környezetvédelmi, természetvédelmi és úgy általában a vidéki térség tájvédelmi feladatait. Ebben az összefüggésben képtelenség helyben lakónak minősíteni az ország egy aprófalvas településszerkezeti részén, Kelet- és Nyugat-Magyarországon egyaránt az öt faluval arrébb lakó gazdálkodót. A bizottsági ülésen világosan kifejtettem, hogy mit jelentenek ezek a problémák.

Összességében azt gondolom, hogy a környezetvédelmi bizottságnak kellett volna olyan állásfoglalást magáévá tenni, hogy a helyben lakást ilyen értelemben kell értelmezni, másrészt pedig a családi gazdálkodót abból a szempontból kell preferált gazdálkodónak tekinteni, hogy olyan feladatokat is kívánunk távlatosan környezetvédelmi megfontolásokból rájuk telepíteni, amelyek nem kifejezetten és nem direkt mezőgazdálkodáshoz kapcsolódnak.

Amíg ezek a kérdések nem kerülnek szóba, ez még ürügynek is elfogadhatatlan, hogy a helyben lakásra és a családi gazdálkodásra hivatkozunk, mert agrárhatékonyság szempontjából a dolog minden ponton megkérdőjelezhető. Ez a törvénycsomag abba az irányba viszi a fejlődést, hogy koncentrált családi nagybirtokok jöjjenek létre, és minimum 300 hektárral, ami viszont nem megoldás azokra a problémákra, amelyekről előzőleg beszéltem.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért olvastam fel majdnem szó szerint a jegyzőkönyvet, hogy világossá tegyem: kormánypárti képviselőtársaim félreértelmezik a mondatainkat, a szándékainkat.

Képviselőtársam bizottsági jelentésének az elejére visszatérve, világossá tettem, hogy a környezetvédelmi bizottságban '99-ben az előző törvénymódosítás során felhívtuk a figyelmet mindazokra a problémákra, amelyek az ingatlan-nyilvántartás nehézségei miatt alkalmatlanok az akkor nagy hangon beharangozott zsebszerződési ügyek kezelésére. Elmondtuk, hogy a Takarnet hiányosságai miatt nincs lehetőség arra, hogy akár azt ellenőrizze a földügyi apparátus, hogy minden megyében legyen valakinek 300 hektárja, mert hasbemondásra alapulva a földhivatalba bejegyzik a szerződéseket.

Ezen a bizottsági ülésen hallottuk a választ a kérdésre, hogy még most is csak tesztelik a rendszert, ami majd elvben jövőre esetleg lehetővé teszi az ilyen anomáliák kiszűrését. Az összes többi kérdésről, meg kell mondanom, ugyanilyen pontossággal kaptunk tájékoztatást, amit a magam részéről természetesen nem tudok megakadályozni, de ezzel a néhány gondolattal szerettem volna kiegészíteni.

Környezetvédelmi megfontolásokból ez a törvénycsomag nem korrekten bánik a magyar termőföld lehetőségeivel, és ezért nem javasoljuk a bizottság kisebbsége nevében általános vitára sem.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)