A felszólalás szövege:
HORVÁTH CSABA, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat valóban egy fontos kérdést próbál meg orvosolni, a lánctartozások elmúlt évekbeli rendkívül káros hatásait próbálja mérsékelni, hiszen ezek mértéke több tíz milliárd forintra rúg. Ezeknek a károsultjai elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások, de természetesen ha egy önkormányzat vagy egy állami megrendelő nem teljesít határidőre, akkor ugyanolyan nehéz helyzetbe kerülhet egy generálkivitelező is. Ebből a szempontból fontos lenne megvizsgálni, hogy a garanciák kellőképpen összhangban vannak-e egymással, hogy ne kerüljön sokkal hamarabb lehívásra annak az összege, amelyet az alvállalkozó, illetve a teljesítési segéd joggal követelhet a munka átvételét követően.
Összességében azért merültek fel problémák, többek között az, hogy a biztosítási termék, amely arra lenne hivatott, hogy ezt a kockázatot tartalmazza, jelenleg nem hozzáférhető, tehát a biztosítási szakma még nem felkészült egy ilyen termék kialakítására, az egyeztetések szerint még nem rendelkeznek ilyen termékkel. Egy másik probléma pedig, hogy ennek a többletköltsége a szakemberek becslése alapján 2-3 százalék, amely beépül a beruházás összegébe. Tehát a sok kedvező tendencia mellett van némi költségnövelő hatása is. Mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy milyen jogi garanciák mellett lehetne ennek a szerződéses kockázatát csökkenteni.
Természetesen a nemzetgazdaság alapvető érdeke, hogy próbáljuk meg a körbetartozások nagyságrendjét, volumenét csökkenteni, hiszen a munkahelyek megszűnésével, a lánctartozásban részt vevő cégek ellehetetlenülésével rendkívül komoly a társadalomra gyakorolt negatív hatása. Én magam is mint építésüggyel foglalkozó szakpolitikus, számos olyan esettel találkoztam - ezért is örülök, hogy ez a jogszabály itt van az asztalunkon -, amely ellehetetlenített kisvállalkozókat, középvállalkozókat, ahol néhány millió forintos vállalási díjat nem kaptak meg, annak ellenére, hogy a projekt befejeződött. Persze, ez a magánberuházásokra ebből a szempontból nem érvényes, de érdemes lenne megvizsgálni, hogy hogyan lenne kiterjeszthető egy jóval nagyobb jogalanyra is ennek a törvénynek a hatálya.
Összességében rendkívül pozitívnak tartjuk, hogy a kormány előállt ezzel a javaslattal, aminek egy alátámasztása az is, hogy a gazdasági és informatikai bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)
HORVÁTH CSABA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Babák Mihály: Kevesen vannak a szocik!) Szeretném egy rövid megjegyzéssel az előzőekben elhangzottakat kiegészíteni.
Nagyon nehéz úgy kooperációra, együttműködésre törekedni, hogy minden esetben, amikor az ellenzéket konstruktív javaslatokkal megkeressük, szakmai egyeztetéssel szeretnénk elérni (Babák Mihály: Igen?), hogy legyenek együttműködő partnereink, legyenek együttműködők abban, hogy egy sikeres Magyarországot közösen hozzunk létre, azt gondolom, hogy rendkívül szemforgató magatartás az, amikor ettől eltérően minden javaslatot elutasítanak.
Én azt kérem, hogy ha önök felelősséggel viseltetnek az önöket tévesen megválasztókkal szemben, akkor legyenek szívesek, képviseljék azokat az érdekeket szakmailag és politikailag egyaránt, területileg is. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból. - Ékes József: Csaba, államtitkár leszel!)
Tisztelt Ház! A 2007-es költségvetés a főváros vonatkozásában is az egyensúly, a reform és a fejlesztés költségvetése. Egyensúlyt kell teremteni az országban, így a fővárosban is, ehhez pedig természetesen reformokra van szükség. A reformok bevezetése elengedhetetlen, mert ez a feltétele az előttünk álló, hosszú évtizedekre szóló fejlesztéseknek. A 2007-es költségvetés a felelősség költségvetése. A felelősségé, amelyet a következő évtizedekre vállalunk.
Ezt a felelősségvállalást várja el a jövő évi költségvetés a fővárostól is. A költségvetés utakat, megoldásokat jelöl meg, és lehetőséget kínál többek között Budapest számára is. A főváros készen áll arra - remélem, hogy majd egyszer önök is -, hogy a reformok élére álljon, mert modernebb, jobb minőségű, szolgáltató egészségügyet akarunk a budapestieknek és mindenkinek, aki betér hozzánk; mert magasabb színvonalú, versenyképesebb tudást adó oktatást akarunk adni gyermekeinknek. Jobb utakat, európai minőségű tömegközlekedést, a XXI. századi követelményeknek megfelelő gyors ügyintézést és közszolgáltatást akarunk. Egyszóval olyan Budapestet, amely minden fővárosinak és a vidékieknek méltó életkörülményeket, illetve utazási célpontot biztosít.
Tisztelt Ház! A 2007-es költségvetés, amely a Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramon alapul, a kulcs, amely a fejlődés útjának kapuját nyitja. Nem azért kell szigorúan betartanunk a költségvetés számait, mert ezt kéri tőlünk Brüsszel, hanem azért, hogy ki tudjuk nyitni a kaput. (Babák Mihály: Mert nagy a baj.) A kaput, amely hét éven keresztül folyamatos fejlődést jelent az országnak, és azon belül is kiemelten Budapestnek; Budapestnek, amely Magyarország gazdasági motorja.
Az elkövetkezendő hét évben EU-s forrásokból 8000 milliárd forintot költhetünk az ország modernizációjára. A privát és az állami források bevonásával ez az összeg akár ennek duplája, többszöröse is lehet. Csak az EU-s forrásokból minden magyar állampolgárra mintegy 800 ezer forintnyi fejlesztési forrás jut. Ez azonban nem minden, hiszen Budapest tőkevonzó képessége, gazdasági központ jellege vonzza a magánbefektetéseket is, így ha élünk a lehetőséggel, Budapesten és vidéken egyaránt megsokszorozhatjuk ezeket a lehetőségeket.
A jövő évi költségvetés gondoskodik arról, hogy meglegyenek a feltételei ezeknek a fejlesztési forrásoknak a fogadására. A Gazdasági Minisztérium költségvetési fejezetében az Új Magyarország fejlesztési terv keretében létrejönnek az operatív programok, így például a fővárost érintő közép-magyarországi operatív program is. A fejlesztések már jövőre elindulnak, a megkezdett fejlesztések pedig folytatódnak. Így a jövő évi költségvetésben a gyorsforgalmi utak építésére fordítható összeg lehetőséget biztosít arra, hogy jövőre befejeződjön az M0-s keleti szektorának építése, összeköttetést teremtve az M5-ös és M3-as bevezető szakasza között. Ezzel csökkenni fog a Hungária körút forgalmi terhelése is. 2007-ben továbbépül a körgyűrű részeként a megyeri híd, amely jelentősen csökkenti a budapesti hidak forgalmát: elérhetjük azt, hogy Békásmegyerről a város megkerülésével viszonylag könnyen eljuthassunk a Ferihegyi repülőtérre. A 2007-es költségvetés biztosítja azt is, hogy közel két évtized után jövőre a metróalagút-fúró pajzsok érdemben dolgozzanak a főváros alatt, így zökkenőmentesen folytatódhat a 4-es metró építése.
Az oktatási és kulturális tárca fejezetét fellapozva örömmel láthatjuk, hogy a Szent György téren és a Mátyás-templomnál folytatódhat Budapest egyik idegenforgalmi központjának, a Várnak a rekonstrukciója. Az EU-val közös fejlesztések lehetővé teszik, hogy a következő költségvetési évben is folytatódjon a csepeli szennyvíztisztító építése, valamint a külső kerületek csatornázása.
Tisztelt Ház! Természetesen nem csak a nagy beruházásokról kell beszélnünk. A közös fejlődés érdekében félre kell tennünk ellentéteinket. A fővárosi gazdasági elitnek, a politikusoknak és a civil szférának is össze kell fogni. Eljött az összefogás ideje a fővárosi politikában is. A politikának a budapestiekről, a fővárosról, a fejlesztésekről és a lehetőségek kihasználásáról kell szólnia.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2007-es költségvetés nem a magyar történelem legkönnyedebb költségvetései közé tartozik. Kemény, feszített, de őszinte és tisztességes költségvetés. Ez több, mint ami sokszor a kétéves költségvetést jellemezte. Áldozatokat kíván, de ezeknél jóval több lehetőséget is, csak jól kell hogy éljen ezekkel a lehetőségekkel az ország, és akkor az áldozatok súlya közel sem olyan nagy.
Ehhez a munkához kérjük az önök segítségét is, függetlenül a költségvetési vitában elhangzottaktól. Kérjük, hogy miután elmondják hozzászólásaikat, érdemben, szakmai, politikai javaslataikkal járuljanak hozzá egy sikeresebb, a harmadik évezredet építeni kívánó társadalom munkájához, egy sikeres Magyarország megteremtéséhez.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(16.10)
HORVÁTH CSABA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2008-as költségvetés a szerény, de kiegyensúlyozott növekedés és az egyensúly fenntartásának a költségvetése. Jobb elosztással, a hiány csökkentésével, ha szerényen is, de többet tudunk költeni a fontos társadalmi célokra, és mindez megalapozza, hogy 2009-ben még nagyobb legyen a mozgásterünk. A 2008-as költségvetés a felelősség és a következetesség költségvetése is, a felelősségé, amelyet a következő évtizedekre vállalunk, a következetességé, hogy amit elkezdtünk, azt végig is csináljuk.
Budapest már az idén is élt a lehetőségekkel, és nem elszenvedője, hanem irányítója volt a fővárost érintő változásoknak. Bizonyítottuk azt, hogy a középfokú és szakoktatási rendszer átalakítása nem elsősorban intézménybezárásokat jelent, hanem a sokkal modernebb szakmai képzés megteremtésének a lehetőségét, ez pedig biztos jövőt és jobb érvényesülést fog jelenti a budapesti fiataloknak. Létrehozzuk az új szakképző központokat a költségvetésben megjelenő Új Magyarország fejlesztési terv támogatásával, amelyre közel 60 milliárd forint fog rendelkezésre állni jövőre. Az irány helyességét jelzi, hogy a közelmúltban is a Lufthansával tudtunk megállapodást kötni a szakképzési együttműködésben. Remélem, hogy még több ilyen példa lesz ennek a programnak a folytatásaként.
Tisztelt Ház! Az idén a kórházi ellátórendszer keltett gyakran mondvacsinált feszültségeket. Budapest vezetése akkor úgy döntött, hogy nem ellenáll, hanem az élére áll a folyamatnak, és ha hibát észlel a központi elképzelésekben, akkor nem toporzékol és demonstrál, hanem cselekszik és együttműködik a tárcával. Ésszerűsítésekkel, intézményirányítási korszerűsítésekkel eddig minden felmerülő problémát meg tudtunk oldani. Kórházakat vontunk egységes irányítás alá, így nem kellett egyetlen intézményt sem bezárnunk, pluszforrásokat vontunk be az ellátás színvonalának növelésére a szaktárcával együttműködve. A főváros természetesen nem elégszik meg azzal a résszel, amely szerint a kórházi bővítményre mintegy 50 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évben, hanem pluszforrásokat vonunk be, vontunk be az ellátás színvonalának, a gyógyítás minőségének a javítására. Ezt fogjuk tenni jövőre is, ezzel emelve a budapestiek életminőségét.
Üdvözlendő, hogy a kulturális területen továbbra is jelentős források állnak rendelkezésre egyedi rendezvények támogatására, a reneszánsz évre és a színházi-kulturális intézményrendszerünk fenntartására. Külön öröm, hogy további színházzal, színházakkal bővülhet az eddig a közönség igényét kielégítő színházi kör.
A költségvetés következetes, jövőre is biztosítja a lehetőségeket, hogy elkészüljön az M0-s híd és annak az új szakasza. Megvalósulhat a Hungária körgyűrű tehermentesítése, ezzel a környéken élőknek komoly életminőség-javulás fog bekövetkezni az életében. A források rendelkezésre állnak, így folytatódik a 4-es metró beruházása. A villamosvonalak korszerűsítésére is lesz lehetőség, és tovább folyhat Közép-Európa legnagyobb léptékű szennyvízberuházásának az építése, ezzel feloldva azt az áldatlan állapotot, hogy a szennyvíz jelentős része Budapest közepén ömlik be tisztítatlanul a folyóba.
A 2008-as költségvetés takarékos költségvetés, de az önkormányzatok költségvetési támogatása, ha szerényen is, de emelkedik, jövőre összességében 141 milliárd forinttal költhetnek többet az önkormányzatok, mint idén. Ennek köszönhető, hogy akárcsak országszerte, Budapesten is a rászoruló ötödik évfolyamos gyermekek bekerülnek az ingyenes étkeztetésre jogosultak körébe. Jövőre elindul az óvodáskorúak teljes körű ellátását eredményező hároméves program, és több támogatás jut a sajátos nevelési igényű gyermekekre is.
Felelősséggel és következetességgel párosulva ez az egyelőre jövőre még szerény költségvetési növekedés és a reformok kritikai, de alkotó végrehajtása a fővárosnak jövőre is garanciát fog jelenteni a továbblépésre.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
HORVÁTH CSABA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném arra a pozitív tradícióra felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy az előző alkalommal, amikor ez a jogszabály a Ház asztalán volt, és elfogadtuk ennek a törvénymódosításnak az eredetijét, akkor ötpárti konszenzussal sikerült megállapodni azokban a minimumfeltételekben, amelyekben egyetértünk és egyetértettünk, és amelyekről azt gondoltuk, hogy jól tudja majd szolgálni a tervezői és építészkamara érdekét.
Az élet bebizonyította, amit akkor persze felvetettek a szakmai körök, hogy bizonyos kérdések tekintetében nem biztos, hogy működőképes lesz az a modell, amelyben más eljárást kívántunk alkalmazni, mint a többi köztestületnél - annak a választási szabályaitól való eltérést -, és ezért indokolt, hogy ezt az élet többi részéhez, az egyéb köztestületek választására, irányítására megszokott eljárásokhoz igazítsuk.
Ezért javasoljuk Nagy Sándor képviselő úrral közösen, hogy a tervezői és építészkamarát ne tekintsük - egy diszkriminatív eljárás miatt - más eljárás alá vont szervezetnek, hanem ugyanazon szabályok, szabályrendszerek alapján történhessen meg a vezető tisztségviselők kiválasztása és delegálása, mint bármely más köztestületnél, amelynek érdekében a szükséges módosítást Göndör képviselő úr felvetette. Ezért köszönet illeti, és bízunk benne, hogy ismét egy teljes, ötpárti konszenzussal sikerül ezt az egyébként nem politikai, hanem kimondottan szakmai ügyet kezelni és rendezni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
HORVÁTH CSABA, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy nagy csomag része, és alapvetően az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósítását szolgálja.
Számos olyan intézkedést tartalmaz, ami más beruházás számára is jobb feltételeket biztosít, lehetővé teszi azok gyorsabb és hatékonyabb megvalósítását. Ez a csomag kifejezetten a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósítását elősegítő törvényt módosítja; kiterjed az építési törvény, a kamarai törvény, tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény, az illetéktörvény, a társulási törvény, a kereskedelmi törvény és a hulladékgazdálkodási törvény módosítására.
A javaslat a beruházás-előkészítéstől a tervezésen át, a hatósági engedélyeztetés, ellenőrzés, megvalósítás, kivitelezés teljes spektrumát átfogja, és minden egyes folyamatot - ha lehetett - rövidít és egyszerűsít. A jogszabály figyelembe veszi mindazon szakmai követelményeket, amelyeket az ágazati normák írnak elő. Ennek érdekében a telekalakítástól kezdve a tervtanácsok feladatkörének módosításán át a településrendezési tervek gyorsabb módosítási lehetőségein keresztül számos rendelkezést tartalmaz.
Ezek mellett megfogalmaz olyan szabályokat is, amelyek a beruházások átláthatóságát segítik elő, például a tervezői szerződés írásos kötelezettségét, annak tartalmi elemeit. Az elvi engedélyezés átalakul, a kötőereje nő, valamint megjelenik egy új engedélyezési eljárás, az összevont elvi és építési engedélyezési eljárás.
Lehetőség lesz építésügyi igazgatási szakértő alkalmazására, aki a tervdokumentációk összeállítását végzi, ezzel a hatóság munkáját könnyíti, és az engedélyezés időtartamát pedig csökkenti. Aki ilyen szakértőt alkalmaz, számíthat arra, hogy gyorsabb ügyintézésben lesz része, a kiemelt építéshatósági eljárásban részt vevők a többletköltségeket igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kompenzálják. A módosítások megfelelnek a beruházások megvalósításához kapcsolódó gazdasági érdekeknek, elősegítik az EU-s források felhasználhatóságát, és összhangban vannak a nemzetközi szabályokkal is.
Természetesen a nemzetgazdaságilag nem kiemelt építési beruházásokat is gyorsítani, egyszerűsíteni kell, ennek lehetőségeit tovább kell vizsgálni, a vonatkozó jogszabályokat módosítani kell. Ezt a munkát az érintett minisztériumokkal és parlamenti bizottságokkal, szakmai és társadalmi szervezetekkel és érdekképviseletekkel közösen kell elvégeznünk annak érdekében, hogy a változások ne a minőség rovására történjenek meg. Ennek garanciális elemeit is ki kell dolgozni.
A gazdasági bizottság ülésén megfogalmazódott ez az igény, ezért a lakás- és építésügyi albizottság a feladat előkészítésére az érintettek bevonásával munkacsoportot hoz létre. A gazdasági bizottság a jövő héten határozatot kíván elfogadni, amelyben az építési eljárások folyamatát áttekintő munka után, lehetőleg szeptember 30-áig egy ütemes menetrendet készít elő - természetesen a tárcák felkérésével -, amelyben nemcsak a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásoknál, hanem általában a hatósági eljárásoknál az egyszerűsítés irányában tenne határozott lépéseket.
Természetesen tudjuk, hogy ez egy-két évet igénybe vevő folyamat lesz majd a végrehajtás szintjén, és ehhez számos, nagyjából tíz törvény hatálya tartozik. Tehát fontos ezt a munkát minél előbb megkezdeni, és szeptemberre a szakbizottságok elé terjeszteni, hogy érdemben lehessen arról tárgyalni, hogy ebben az Országgyűlés milyen menetrendben kíván eredményt elérni.
A konkrét jogszabályt a gazdasági bizottság az ülésén általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
HORVÁTH CSABA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ország, így a főváros sem kerülheti el a világgazdasági válság miatti megszorításokat. Néhány héttel korábban egy jóval nagyobb forrásokkal kalkuláló költségvetési tervezetről tárgyaltunk volna. Mint minden önkormányzatnál és költségvetési szervnél, természetesen Budapesten is szűkülni fognak ezek a források. Ugyanakkor vannak olyan területek, és szeretném, ha Pánczél Károly képviselő úr még várna néhány percet, hogy meg tudjam nyugtatni néhány témát illetően (A távozni készülő Pánczél Károly visszaül a helyére.), ahol az általános tendenciák ellenére is fejlődésről és fejlesztésről beszélhetünk.
Például az oktatás és kultúra terén a következő évben tovább fog fejlődni az ország, így a főváros is, tisztelt Ház, és egyben szeretném megnyugtatni Pánczél Károly képviselőtársamat, és erről kívánok a továbbiakban beszélni, hogy a válság közepette is különös figyelmet kell szentelnünk az oktatásnak. Ebben a helyzetben is fontosnak tartjuk az "Új tudás - műveltség mindenkinek" program célkitűzéseit, amelyre jövőre 29 milliárd forintot fordítunk. Ez az összeg nagyságrendileg pótolja a kiesett forrásokat, kárpótlást adhat az oktatás területén a jövőre remélhetőleg csak átmenetileg kieső 13. havi bérért. Nagyon fontos, hogy országszerte is támaszt adhat a lemaradó rétegeknek az óvodába járatás ösztönzése. A kormány és a főváros célja ezzel a programmal ugyanaz, minden magyar fővárosi gyermek és fiatal számára biztosítani a lehetőséget a minőségi tanulásra, hogy a későbbiekben megfelelő képzettséggel el tudjanak helyezkedni a munka világában. Ez összességében azt jelenti, hogy a szakképzésben részt vevőknek biztosítanunk kell a korszerű tudást, a biztos pályakezdést, olyan szakmát, amely akár egy gazdaságilag válságos időszakban is védettséget, sőt perspektívát jelenthet számukra.
A program szerint is kiemelt figyelmet kell fordítanunk a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Örvendetes, hogy szüleik és pedagógusaik is számíthatnak a kormányzat és a költségvetés támogatására. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket oktatók ösztönzésére 3,7 milliárd forint, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok támogatására mintegy 1 milliárd forint jut; ezenkívül további juttatásra 2,5 milliárd forintos pluszkeret - megerősítem: pluszkeret -, amely az osztályfőnökök számára biztosít egy kiegészítő illetményt, ami elismeri a többletmunkát.
Az "Új tudás - műveltség mindenkinek" program fontos része és Budapest számára is lehetőség az előkészületben levő előadó-művészeti törvényben megjelenő 3,7 milliárd forintos forrásnövekedés, amelyet többek között a színházak támogatására fordíthatunk. Ez azt jelenti, hogy az ország és a főváros kulturális és színházi élete tovább gazdagodhat, és segítségével elérhetővé válik az a cél is, hogy Budapestet az európai alternatív színjátszás központjává, fővárosává is tegyük; ugyanakkor lehetőség arra is, hogy a kőszínházakat is továbbfejlesszük. Ennek köszönhetően a tavalyihoz képest az idén mintegy 26 százalékkal növekedhet a színházak állami támogatása, amely 11 milliárd forintról körülbelül 14 milliárdra növeli ezeket a forrásokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tavaly és tavalyelőtt is üdvözöltem, hogy a költségvetés forrást biztosít a Vár, elsősorban a Mátyás-templom felújítására. A tervezet garanciát ad arra, hogy 2012-ig ez a munka be is fejeződik. A főváros oktatásügyének és kulturális életének további fejlődését két területen elkezdett egyeztetéssel szeretném tovább segíteni. Ami a budai oldalnak a Mátyás-templom, a pestinek ugyanaz az Erzsébet híd lábánál lévő Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templom. A templom idegenforgalmi központ, meghatározó és megkerülhetetlen látványosság, a pesti oldal legősibb temploma, Budapest egyik legrégebbi temploma, történelmi, vallási ereklyék, Szent Gellért őrzőhelye. Romos és életveszélyes, amilyen a Mátyás-templom is volt, évek óta el kellett volna kezdeni a felújítását, különösen, hogy valamilyen furcsa véletlen folytán ez a templom a főváros tulajdonát képezi. A főváros azonban egyedül nem tudja vállalni ennek a rendkívül nagy kulturális emlékhelynek és történelmi értéknek a rekonstrukcióját. Az első lépések megtételére a főváros intenzíven egyeztet az oktatási tárcával.
Budapest és a megyei jogú városok régi problémája a bejáró diákok finanszírozásának kérdése. Ennek jövő év közepétől történő emelése jelentősen megkönnyíthetné azoknak az önkormányzatoknak a helyzetét, amelyek más településen élő fiatalok számára is biztosítják az oktatási ellátást. A források igazságosságot jobban szolgáló átcsoportosításáról szintén egyeztetünk a minisztériummal. Ezért szeretnék felidézni egy régi vitát, vannak települések, vannak önkormányzatok, amelyek előszeretettel parcelláznak, anélkül, hogy a megfelelő humán infrastruktúrát, a humán szolgáltatásokat biztosítanák a beköltöző és a régi lakók számára.
Tisztelt Ház! Nagyon sok területen természetesen a világgazdasági válság következményeként megszorítások tapasztalhatók, de úgy gondolom, hogy a költségvetésnek találhatók országosan és a főváros számára pozitív elemei is.
A hozzászólásom célja az volt, hogy felhívja a figyelmet, hogy a rendkívüli nehéz helyzetben, rendkívül nehéz költségvetési időszakban is szükség van a jövőbe mutató tervek megvalósítására és az innovációs kihívásoknak való megfelelésre. Ezért lehet, hogy ellenzéki képviselőtársaim már unják, de én kötelességemnek érzem, hogy továbbra is az együttgondolkodásra, az összefogásra, az együttműködésre hívjam fel a tisztelt Ház figyelmét.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
HORVÁTH CSABA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! (Zaj. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Április végén megdöbbentő feliratok miatt hívták a felháborodott tatabányai polgárok a rendőrséget; a "Cigányirtás", "Gázkamrát a cigányoknak!", "Meghaltok, cigányok!" feliratok a tatabányai rendőrkapitányság számára egyértelműek voltak. Minden úgy alakult, ahogyan egy jogállamban illik: a rendőrség nagy nyilvánosság előtt elkövetett izgatás megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. De hamar kiderült, hiába vannak az európai normáknak megfelelő törvényeink, hiába akarja azt betartatni a rendőrség, a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség főügyészhelyettes asszonya szerint közösség elleni izgatáshoz szükséges uszításnak nem nevezhető jogilag a felirat, ahogy mondta, "túl általános a felirat, nem egy személy, hanem egy csoport ellen irányul".
A bírói gyakorlat azt mondja, "az uszítás olyan gyűlölet felkeltésére irányul, ami aktív tevékenységbe megy át". Lehet, hogy az ügyészség nem ismeri a Legfelsőbb Bíróság idevonatkozó határozatát? EBH 1999/5. A bűncselekmény megvalósulásához elegendő, ha az elkövető tudatában van annak, hogy sokak előtt tett megnyilvánulása gyűlölet szítására alkalmas, feltétlenül magában foglalja annak felismerését is, hogy a felhevített gyűlölet szélsőséges aktivitásba, végső esetben erőszakos jellegű cselekvésbe csaphat át.
Vajon az ügyészség nem hallott-e a tatárszentgyörgyi és a tiszalöki gyilkosságokról, vagy folytatásként a hét végén Nagykanizsán történt fenyegetésről? Mit gondol a legfőbb ügyész úr arról, Magyarországon a romák elleni uszítás átcsapott már erőszakos cselekményekbe? Szerintem igen, a magyar polgárok szerint igen, és a világ közvéleménye szerint igen.
Kérdezem a legfőbb ügyész urat: egyetért-e beosztottjával abban, hogy azok, akik rendszeresen, vadászatszerűen elveszik roma honfitársaink életét, látva egy ilyen feliratot, nem érezhetik úgy, hogy igazuk van? Ön is úgy véli-e, mint beosztottja, hogy ez a cselekmény nem meríti ki a közösség elleni izgatás bűncselekményét, hanem csupán rongálás? Tervezi-e, hogy kivizsgálja a főügyészhelyettes asszony eljárását?
Kérem válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)
HORVÁTH CSABA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten döntött a kormány az Új Magyarország lakásfelújítási program 2008-ban benyújtott pályázatairól. Baloldaliként üdvözölni tudom a kormány elhatározását, hogy a gazdasági világválság közepette sem kell leállítani az évekkel korábban megkezdett panelprogramot. Szocialistaként és a lakásügyi albizottság elnökeként fontosnak tartom, hogy a jövő évben legalább a jelenlegi tempóban folytatódjék a panelben élő mintegy kétmillió magyar ember életminőségét jelentősen javító program.
A kormány szerint a pályázatokban jövőre sem lesz rendszerszintű változás. Remélem, ez azt jelenti, a lakótelepen élők hamarosan tájékoztatást kapnak arról, hogy mikor és hogyan folytatódik a program, és mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy jövőre minimum akkora összeget fordít a kormány erre a programra, mint eddig.
A baloldali kormány panelprogramja rendkívül népszerű, egyre több pályázatot nyújtanak be a lakóközösségek, egyre inkább komplex beruházások és rekonstrukciók valósulhatnak meg. A tavaly decemberben felosztott 4,8 milliárdnyi támogatásnál a lakásonkénti igény 200 ezer forintról 310 ezer forintra nőtt. A múlt héten újabb 1110 pályázat esetében 14,9 milliárd forint támogatás nyújtásáról született döntés, ami 54 546 lakás felújítását teszi lehetővé; ez kéményfelújítást, panelrekonstrukciót és ökoprogramot jelent. További 11,5 milliárd forintnyi nagyságú támogatási igény hiánypótlása, illetve elbírálása van folyamatban, amely június 30-ig határidő-hosszabbítást nyert.
Mi, szocialisták - szemben az ezt folyamatosan megkérdőjelező ellenzéki nyilatkozatokkal - bátran állíthatjuk, hogy az elmúlt évek baloldali politikájának sikereként könyvelhető el a panel- és fűtés-korszerűsítési program, hiszen országos programként való elindítása mindenképpen az MSZP kormányra kerüléséhez köthető.
Még ha azt is állítja a legnagyobb ellenzéki párt, hogy 2001-ben a Széchenyi-program részeként indult, a valóság az, hogy a Fidesz-kormány alig nyújtott valamit a lakótelepen élőknek. A számok nem hazudnak: csak 141 háznak adtak támogatást. A szocialista kormány idején már 2004-ben 429 ház pályázott, 2005-2006-ban 1500-1500, tavaly pedig 1800 lakóközösség nyújtotta be pályázatát. Minden évben növekedett a panelprogramban részt vevők száma, az új döntés értelmében az idén a program elérheti a 65 milliárdot és a 260-270 ezer lakást.
A zöldberuházási rendszer részeként zajló panelprogram megnyugtató jövőt, biztonságot jelent a lakóknak, jelentős segítség az önkormányzatoknak és - ma talán nem kell külön kihangsúlyozni, de mégis - munkát ad a magyar építőiparnak, továbbá elősegíti hazánk klímavédelmi vállalásainak a megvalósulását, egy zöldebb Magyarország megteremtését.
Elhangzott az az igaztalan vád is az ellenzék részéről, hogy a kormány késlekedik a pályázatok elbírálásával. Nos, ennek éppen az ellenkezője igaz, a lakóközösségek kérésére történt a határidők hosszabbítása, az ő igényük volt, hogy hosszabbítsák meg a pályázatok elbírálási határidejét, hogy minél többen tudjanak pályázni. Innen is felhívom a panellakásban élő magyar polgárok figyelmét, hogy még van idejük pályázni az ökoprogram esetében 2009. július 31-ig.
Budapesti képviselőként, főpolgármester-helyettesként fontos számomra, hogy Budapest sikeres Öko Plusz programjába is még több lakótelepen élő fővárosi kapcsolódjon be. Erre a kormány összesen 5 milliárd forintot irányzott elő a fővárosi lakások egyedi mérési rendszerének a kialakítására. Azoknak, akik csatlakoznak a programhoz, 2008. január 1-jéig visszamenően 10 százalékos alapdíjcsökkentést biztosít a főváros és a Főtáv. Budapesten eddig 135 ezer lakás kérte, hogy a Főtáv adjon ajánlatot az átalakításra. Ez 2-4 év alatt megtérülő befektetés a panelban élőknek, és évente 27 ezer forintot spórolhatnak egy átlagos 50 négyzetméteres lakásban élők.
(9.20)
Ezek már a felújított budapesti házak adatai, tehát nincs semmi gond a szigetelések minőségével, mint ahogyan azt irigyeink állítják. A magyar panelházak egyharmada már megújult, vagy meg fog újulni. Bármelyik lakótelepen járunk, látjuk a munkát, vagy már látunk felújított épületet. A szocialista frakció eltökélt abban, hogy folytatódjon a lakótelepek megújulása, és a következő 5-6 évben az összes magyar panellakásra sor kerüljön.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)