Felszólalás adatai

DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627. számú törvényjavaslat, továbbá az ahhoz benyújtott 101 módosító javaslat közül az 58. számú is alkalmas arra, hogy a jövő nemzedékek érdekeit, a környezeti értékek megóvását a legmagasabb szinten biztosítsa.

Lázár János és Harrach Péter képviselőtársaim az Alaptörvény Szabadság és felelősség fejezetét új XX. cikkel javasolják kiegészíteni. (1): Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A környezetvédelem nemzetközileg elfogadott és európai uniós alapszerződések által is megerősített alapelvei nem csupán a környezetvédelmi jogra tartoznak, hanem át kell hogy hassák az egész jogrendszer működését. Ez csak úgy biztosítható, ha alaptörvény szintjén fogalmazzuk meg őket. Az egészséges környezethez való jog úgynevezett harmadik generációs jog, amely, szemben az első generációs klasszikus alapjogokkal, illetve a második generációs gazdasági, szociális, kulturális jogokkal, a XX. század második felében tett szert igazi jelentőségre.

A környezet védelmének fontossága és a fenntartható fejlődés követelménye a legutóbbi alkotmányozás óta eltelt 20 évben még hangsúlyozottabbá vált. Az elkövetkező évtizedek gazdasági, társadalmi fejlődését éppen a természeti erőforrások, ivóvíz, energia, termőtalaj, egyebek szűkössége befolyásolja a legmarkánsabban. Ezért alapvető fontosságú, hogy a jogrendszer alapjának tekinthető norma, azaz maga az Alaptörvény fogalmazza meg az állam elkötelezettségét, hogy a jövő generációk iránti felelősségétől áthatva kívánja társadalmi politikáját folytatni.

Tisztelt Ház! A módosító indítvány egyértelművé teszi, hogy az egészséges környezethez való jog alapjog, amelynek érvényesítése érdekében az államnak intézményvédelmi kötelezettségei is vannak. Ez a vállalás a jelenlegi alkotmányban is benne van, az állam védi és elismeri az egészséges környezethez fűződő alapjogot. A jelenlegi meghatározásra az Alkotmánybíróság nagyon jól tudott építkezni, és nagyon sokszor kifejtette, hogy a környezetvédelemnek két pillére van. Az első az egyéni aktivitás, ami az alapjogokon alapszik. Ezért szólhat bele minden ember a lakókörnyezetében zajló, az egészségére és a környezetére ható döntésekbe, mert alkotmányos joga van az egészséges környezethez, amint ezt már Ángyán József államtitkár úr is említette előttem felszólalásában. A második pillér úgy épül fel, hogy az államnak jogszabályokat, költségvetési forrásokat, intézményeket kell felállítani és működtetni. Ez egyben megoldás is a részvételi demokrácia, a jog és az állami aktivitás között, és egyiket sem lehet kivenni a rendszerből. A környezetvédelem a tervezetben alapjogként szerepel, ami megkönnyíti az önkormányzati és a civil fellépést a környezetkárosító beruházásokkal szemben.

Tisztelt Ház! A környezeti kihívások és problémák egyre súlyosabbak, a globális ökológiai összeomlás egyre fenyegetőbb. Ugyanakkor hazánk igen gazdag a válság elkerüléséhez, mérsékléséhez alapvető fontosságú vízben, termőföldben, biológiai sokféleségben, genetikai állományban. Egyedül ezeket megőrizve lehet biztosítani a jövőt. A megváltozott viszonyok között számos egyéb alapjog védettsége csökken vagy megszűnhet, így az egészséges környezethez való jog érvényesítése voltaképpen előfeltétele és alapja számos más alapjog oltalmának. Erre hívta fel a figyelmet a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos ügyben Weeramantry bíró különvéleménye. Idézem: "A környezet védelme szintén alapvető része az emberi jogok jelenleg érvényes doktrínájának, hiszen számos emberi jog, így például az egészséghez, illetve magához az élethez való jog előfeltétele."

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindennapos tapasztalatunk, hogy jogok és kötelezettségek sok esetben nincsenek összhangban. Az emberiség önmagának vagy az emberek önmaguknak sok jogot adnak, ugyanakkor viszont elég kevés kötelezettséget vállalnak. Az új XX. cikk bekezdésében megfogalmazott elv szakít ezzel a hagyománnyal, és harmóniát teremt jogok és kötelezettségek vonatkozásában. (2): "Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni." A módosító javaslatban tehát teljességgel megjelenik a "szennyező fizet" elve. Az Európai Unió alapszerződéseiben már szöveg szerint is szerepel ez a bizonyos "szennyező fizet" elve. Az Európa 2020 stratégiában, ami fontos alapdokumentum, és kiemelt jelentőségű, a jövőre nézve követendő vezérfonal, ugyanis hangsúlyos szerepet kap a "szennyező fizet" elve, és ennek gyakorlati lépései többek között az adórendszer átalakítása, ami már alkotmányos szint.

Az elv nagyon egyszerű dolgot jelent, kimondja, hogy a környezetterhelés költségeit, a környezeti erőforrások árait a szolgáltatások igénybe vevőinek kell megfizetni, és nem valamennyi állampolgárnak, nem mindannyiunknak kell ezeket a terheket állni. Azt gondolom, hogy ezt alkotmányos alapelvként kimondani mindenképpen a jövő irányába tett jó lépésnek hat.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a feltétlenül üdvözlendő alkotmányozó célkitűzés érvényesülésének az érdekében kérem önöket, támogassák a módosító javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(11.10)