Felszólalás adatai
16. ülésnap (2010.06.21.), 4. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Nógrádi Zoltán (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | napirend előttihez hozzászólás |
Videó/Felszólalás ideje | 2:27 |
Felszólalások: Előző 4 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az igazságtalanság minden korban, minden helyen, minden időben fájdalmas. Különösen fájdalmas elviselni az igazságtalanságot, ha a hatalom gyakorlói a nép nevében követik el azokat.
A kommunista diktatúra egyik szörnyű cselekedetével, a kitelepítésekkel állunk most szemben, illetve ezek évfordulójával, amelyek közül a kegyetlenségben kiemelkedő volt a hortobágyi kényszermunkatáborokba történt kitelepítés. Hatvanadik évfordulójára emlékeztek gyermekek és unokák, közösségek, és emlékeztek azok is, akik emberségükben befogadóként igyekeztek a hatalom túlkapását, kegyetlenségét valamilyen módon enyhíteni, emberi cselekedetből, emberi méltóságból megadni mindazt, ami a kitelepítettek számára megadható.
(13.20)
Engedjék meg, hogy megköszönjem a magyar kormány képviselőjének és az államtitkár úrnak azt, hogy ezen a szomorú évfordulón személyesen vett részt, és mondta el mindazokat a gondolatokat, amelyeket itt a parlamentben is hallhattunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hatvanadik évforduló alkalmával talán a kései utókor számára, a gyermekek és az unokák számára, a ma élők számára a legfontosabb, hogy sose múljon el a lehetősége annak, hogy bocsánatot tudjunk kérni. Jogorvoslatot nem kaptak ezek a családok, rehabilitációban nem részesültek, kártalanítást nem kaptak, holott valóban, sokszor pusztán csak személyes bosszú volt az, amely családok sorsát örökre megpecsételte, tulajdonuktól őket megfosztotta.
Van egy átok, amely így szól: ne legyenek ünnepeid, és ne legyenek öregeid. Az egyik legkegyetlenebb átok ez, amit elviselhet közösség vagy család. Itt még élnek az elhurcoltak közül mintegy 10 százaléknyian, még élnek a gyermekek és az unokák, és ők ünnepet tettek, és fejet hajtottak az öregeik előtt. Ezt kell megtennünk nekünk is, hiszen bocsánatkérésből sohasem lehet elég, és a bocsánatkérésnek mindig meg kell találni a megfelelő időpontot, meg kell találni annak a 10 százaléknyi túlélőnek, akiknek a lelkébe örökre bevésődött a megalázottság, és a gyermekeiktől és az unokáiktól, akiknek a lelkébe örökre bevésődött a megbélyegzettség. Bocsánat mindannyiukhoz!
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
Felszólalások: Előző 4 Következő Ülésnap adatai