Készült: 2024.09.20.03:58:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

133. ülésnap (2020.06.02.), 20. felszólalás
Felszólaló Szijjártó Péter (Fidesz)
Beosztás külgazdasági és külügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:15


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi egy olyan nemzet tagjai vagyunk, amelynek a határai nem esnek egybe az ország határaival. Ennek történelmi okai vannak. Azonban minden egyes, történelmünk során felmerült ok ellenére itt élünk a Kárpát-medencében egy egyre erősebb nemzetként, amely a történelem viharai során képes volt arra, hogy a szuverenitását és a függetlenségét megtartsa, a szuverenitásáért és a függetlenségéért folyton megharcoljon. Különösen az elmúlt tíz esztendőben ez a nemzet jelentősen megerősödött, és mára hangja van Európában, sőt hangja van a világban is.Tisztelt Képviselőtársaim! Mi a magyar nemzet valamennyi tagját egyenrangúnak kezeljük. Egyenrangúnak kezeljük azokat, akik az anyaország területén élnek és akik a határainkon túl élnek, legyen ez a Kárpát-medencében vagy a diaszpóra keretein belül a világ bármely távoli pontján. Mi is valljuk, ahogyan képviselő úr is idézte: minden magyar felelős minden magyarért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sok százezernyi magyar él a velünk szomszédos országok területein. Az ő érdekükben is arra törekszünk, hogy a szomszédos országokkal a lehető legjobb kapcsolatokat alakítsuk ki. A helyzet ugyanis az, hogy az sokkal jobb a szomszédos országok területén élő magyaroknak, hogyha a lakóhelyükül szolgáló országgal jó kapcsolatot alakítunk ki. Emlékezhetünk azokra az esetekre több mint tíz évvel ezelőttről, amikor rendkívüli feszültségek borzolták a kedélyeket Magyarország és a szomszédos országok között. Az rossz volt. Az nagyon rossz volt a határon túl élő magyaroknak. Most a legtöbb szomszédos országunkkal kiegyensúlyozott kapcsolatot tudtunk kiépíteni, és ez sokkal jobb helyzetet eredményez a határon túl élő magyaroknak. Azt gondolom, két dolog kell ahhoz, hogy Magyarország és a szomszédos országok között jó legyen a kapcsolat. Először is a kölcsönös tisztelet, aztán pedig a közös sikerek. A kölcsönös tisztelet bizony azt is jelenti, hogy tisztelnünk kell egymás érzéseit akkor is, amikor ugyanazokhoz a történelmi eseményekhez teljesen másfajta érzelmek társulnak a határ két oldalán.

Minden egyes szomszédos országnak el kell fogadnia, hogy a trianoni békediktátum a magyar történelem egyik legszomorúbb fejezete. Magyarország elveszítette területeinek kétharmadát, senki nem várhatja, hogy mi ezt ünnepeljük, senki nem várhatja el tőlünk, hogy ezt mi ne sajnáljuk, senki nem várhatja el azt, hogy ezt mi ne tekintsük a legszomorúbb pillanatnak, az egyik legszomorúbb pillanatnak Magyarország történetében. És ha ezen kérdésben is el tudunk jutni a kölcsönös tiszteletig, akkor, én azt gondolom, hogy egy óriási lépést teszünk abba az irányba, hogy a Kárpát-medencében élő valamennyi magyar ember életminőségét javítsuk.

(14.00)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A történelmi tényeket tiszteletben kell tartani, a történelmet meghamisítani nem szabad, ezért mindenki pontosan tudja, hogy egy olyan állam, egy olyan ország esetében, amely több mint ezer éve létezik, bizony előfordult az, hogy változott a területének a nagysága. Ezt letagadni történelemhamisítás, és természetesen mi ezt minden esetben elfogadhatatlannak fogjuk tartani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Közös sikertörténetekre van szükség. (Zaj a Jobbik soraiban.  Az elnök csenget.) Mi a kisebbségi nemzetiségi politikánkat nem úgy alakítjuk, hogy kitaláljuk Budapesten, hogy mi a jó a határon túli magyaroknak, aztán megkérjük őket, hogy azt fogadják el, hanem megkérdezzük őket, hogy mit gondolnak helyesnek, mit gondolnak jónak, és azt mi képviseljük, azt mi végrehajtjuk. És valóban, az egyik kérése a határon túli magyar nemzeti közösségeknek az volt, hogy gazdaságilag erősítsük meg őket, mert ha ez megtörténik, akkor az hozzájárul ahhoz, hogy egy hídszerepet tudnak betölteni az anyaország és a lakóhelyük szerinti ország között.

Ezért tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy 2016 óta 236 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés történt a határon túli magyarlakta területen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a magyar kormány támogatásának köszönhetően, és ezt a támogatást a jövőben is fenntartjuk. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai