Készült: 2024.09.23.06:09:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

84. ülésnap (2015.06.11.), 100. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:14


Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én visszatérnék a javaslathoz. Megmondom őszintén, nem nagyon értettem az előttem felszólaló szocialista képviselőtársamat. Bár bizonyos pontokban egyet lehet érteni, hogy a kormány sok esetben nem támogatta a közadatok kiadását, igen, ez így van, sok esetben mindent megtett, hogy visszatartsa, a korrupcióval problémák vannak, azon persze lehet vitatkozni, hogy olyan mértékben-e, mint a szocialista kormányzatok idején. Természetesen az egy komoly és kiélezett harc lenne, ha azt akarnánk meghatározni, hogy milyen területen és hogyan tudott többet lopni a két kormány. Ebben is vannak igazságok.

De az előttünk lévő javaslat egy irányelv átültetése, és amit átültetnek, az tulajdonképpen a közadatokhoz való hozzájutást sok esetben egyszerűbbé teszi, és költségeinek a kiszámítható tervezését is megteremti, ami szerintem nem feltétlenül baj, sőt egyértelműen pozitív. Az, hogy az egy EU-irányelvben szerepel, attól még lehet jó. Mi minden javaslatot, akár egy irányelvet is úgy tekintünk, hogy ha az emberek érdekét szolgálja és a közadatokhoz való hozzájutást bővíti vagy a költségeket kiszámíthatóbbá teszi, akkor természetesen támogatni tudjuk. Attól még, hogy egy irányelvről van szó, lehet jó is. Ellentétben azt is elmondjuk, ha nem, ha az Európai Unióból egy olyan javaslat érkezik, ami a magyar érdekeket, a magyar szuverenitást sérti, akkor azt is szóvá tesszük. Azt hiszem, ez az a konzekvens hozzáállás, amit az emberek elvárnának egyébként az itt ülő minden párt képviselőitől, és nem csak a Jobbiktól, de úgy tűnik, hogy a legtöbb esetben csak tőlünk kapják meg.

A módosítás célja, ahogy elmondtam, az irányelv átültetése, de itt gyorsan egy kritikával is élnék. 2013 júniusában módosult ez az irányelv, amit átültetünk most, és a határidő a módosítások elfogadására 2015. július 18. Ez itt van a nyakunkon. Nem értem, hogy miért szinte minden esetben az utolsó pillanatig kell várni, sokszor határidőn túl, bár a kötelességszegési eljárás megindítása előtt, de határidőn túl, azonban a legtöbb esetben a határidő előtt néhány nappal történik meg az átültetés. Erre érdemi választ soha nem szoktunk kapni. Gondolom, ilyenkor jönnek rá, hogy hoppá, van még egy-két feladat, amit meg kell oldani. S annál is jobb lett volna, ha 2013-ban ez elfogadásra kerül, mondjuk 2013 őszén, mert a költségek a közadatokhoz való hozzájutás esetében is kiszámíthatóbbá váltak volna, és ezeket a garanciákat jó lett volna nem az utolsó pillanatban beépíteni. Tehát a kritika lehet ez irányú is. Nyilván nem gondolom, hogy a kormány elismerné, azért várt az utolsó pillanatig, hogy még a korábbi szabályokat kihasználhassák. Lehet persze ez is az indok, de úgy gondolom, hogy itt inkább csak a hanyagság esete áll fenn.

A javaslat fő szabályként írja elő a közadatok rendelkezésre bocsáthatóságát. Ez egy nagyon fontos garanciális szabály, hogy a rendelkezésre­bocsát­hatóság lesz a jövőben a fő szabály. Egyébként jó lett volna, ha ez eddig is így lett volna. A hatályos szövegben csak a végrehajtási jogszabályban megjelölt adatkörökre volt ez igaz, egyébként a szervezet vezetőjének engedélyétől függött. Tudjuk, hogy sok esetben ezek a szervezeti vezetők meg az ő vezetőiktől kértek engedélyeket, akik ezt esetleg még tovább passzolták. Lehet, hogy ilyen ügyekben is, de sok esetben hallottuk, amiatt, hogy senki nem volt hajlandó, bár döntési jogköre lett volna, bizonyos kényes döntéseket meghozni, és a döntések sajnos sokszor ‑ és ez megint nemcsak a Fidesz-kormányra igaz, hanem a korábbi szocialista kormányokra is, de a Fidesz-kormányra ez bizonyosan kimondható ‑ a legmagasabb szintig fölmentek és politikai döntéssé váltak ahelyett, hogy szakmai döntésként alacsonyabb szinten az, aki ezt meghozhatta volna, nyugodt szívvel meg is tette volna, ezzel időt, pénzt, energiát megspórolva és politikai hitelességet is nyújtva az embereknek.

A rendelkezésre bocsátásért felszámítható díjak mértéke fő szabályként ‑ és ez kimondásra kerül ‑ nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátás határköltségét. El kell mondani, hogy ezek is nagyon fontos garanciális szabályok, azzal kiegészítve, ez azt jelenti, hogy csak a kiadással közvetlen összefüggésben felmerült költségeket lehet elszámolni és megtéríttetni, tehát az adat előállítását is fedező díj megállapítására csak kivételes esetekben van lehetőség. Ez azért fontos, mert sajnos az elmúlt 25 évben azt láthattuk, nem volt elég, hogy kialakult, hogy a közadatok egyfajta kiadása egy nagyon fontos dolog, s nemcsak az állami, hanem az önkormányzati szervek részére is, és olyan gazdálkodó szervezeteknek is, amelyek állami és önkormányzati tulajdonban vannak. Ebben a körben az új Alaptörvény üdvözlendő passzusokat is tartalmazott, hiszen egyértelműen kimondta, hogy azok a vagyontárgyak ‑ s ez lehet egy cég is, egy cégben a megfelelő 50 százalék fölötti részesedés ‑, amelyek önkormányzati vagy állami vagyonhoz köthetők, illetve önkormányzati vagy állami tulajdonban vannak, igenis megismerhetők, igenis átláthatóan kellene működniük, és igenis a nemzeti vagyon részét képezik. Tudjuk, hogy sok esetben ezek csak szépen kimondott szavak maradtak, de legalább az Alaptörvénybe bekerült, és sok esetben erre lehetett hivatkozni.

De azt is látjuk, hogy főleg az önkormányzatoknál, de azért állami szerveknél vagy akár miniszteri szinten is ‑ s itt lehetne akár Lázár János útjára gondolni, s több ilyen útja is volt, ahol nem hajlandók kiadni, hogy pontosan mire költötte azt a közpénzt, amit állítólag utólag be is fizetett, de hogy minden út esetében megtörtént-e, hogy visszafizette ezeket a költségeket, ha viszont visszafizette, akkor először miért akarták állami pénzből elszámolni; ezt csak zárójelben jegyeztem meg ‑, tehát minisztériumi szinten is megtörténhet, hogy nem lehet hozzájutni a közadatokhoz.

(14.20)

De az önkormányzatoknál elég gyakran megtörtént, hogy arra hivatkozással próbálták megnehezíteni az ezekhez a közadatokhoz való hozzáférést, hogy olyan költségeket mondtak ezeknek a kiadására, vagy nemcsak a közvetlen költségek megtérítését, mondjuk, egy fénymásolási költséget próbáltak megtéríttetni az adatkérőkkel, hanem egy kis túlzással azt is, hogy mondjuk, egy ügyintézőnek azzal kellett foglalkoznia, hogy ezeket az adatokat megfelelő formában kikeresse. Sőt, volt olyan példa is, amikor az ügyintézőnek a bérét is ki szerették volna fizettetni, hiszen szegény önkormányzatnak egy külön embert kellett erre foglalkoztatni, és úgy gondolták, hogy ezáltal ez áthárítható az adatkérőkre.

Nem az, és hogyha ez a törvénybe is bekerül ‑ és egyértelműen bekerül ‑, akkor ezt üdvözlendő dolognak tekintjük. És az is jó, hogy a formátum tekintetében előírásra kerül az elektronikusan feldolgozható, nyílt formátumok előnyben részesítésének a kötelezettsége, ami azt jelenti, hogy egy könnyebben feldolgozható, könnyebben megismerhető formában kerüljenek átadásra ezek az adatok. Ez a sajtónak és mondjuk, az ellenzéknek is egy fontos szempont lesz, hogy mondjuk, egy hosszú anyagot ne csak nyomtatott formában lehessen kiadni, hiszen hogyha nyomtatott formában, mondjuk, egy ezeroldalas dokumentumot valaki elé odatesznek, és bizonyos szavakra vagy bizonyos tárgykörökre kíváncsi, mondjuk, a sajtó, az ellenzéki képviselő, vagy akár bármelyik állampolgár, akkor ez nehezen kereshető lesz. Bár teljesítették formálisan a kötelezettségüket, de hogyha ezeknek a feldolgozása nehézséget vagy akár szinte lehetetlen nehézséget jelent, hogyha nem egy komoly infrastruktúrával rendelkező sajtószervről beszélünk, hanem egy egyszerű állampolgárról, akkor tulajdonképpen el is lehet lehetetleníteni a célját az adatszerzésnek. Tehát ezért én azt is tudom mindenképpen üdvözölni, hogy az elektronikusan feldolgozható formátumok kerüljenek előtérbe.

Azt is remélem egyébként ‑ és itt zárszóként el kell mondjam ‑, hogy azokra az esetekre is megoldást tudunk találni, bár itt azért elutasították néhány indítványunkat, hogy ha valaki megtagadja az adatnak a kiadását, akkor ne kelljen egy hosszas procedúrán, adott esetben feljelentésen keresztülmenni, hanem ezt valamilyen módon meg tudjuk gyorsítani, vagy egyértelművé tenni, egyértelműbbé tenni ezeket a szituációkat. Sőt, a büntetőjog eszközeivel és megfelelő mértékben kellene honorálni azt, hogy ha valaki tudva, és nemcsak hogy tudva, hanem a bíróság által kimondott módon nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, akkor azt akár büntetőjogi eszközökkel is egy megfelelő módon büntethetővé kellene tenni. Elrettentő módon, tehát ez egy fontos szempont, hiszen akkor hiába van leírva a törvény, hogyha ennek nem lehet vagy csak nagyon hosszadalmasan lehet érvényt szerezni, akkor tulajdonképpen megkérdőjeleződhet ezeknek a jogszabályoknak a valódi életben való alkalmazhatósága.

Úgyhogy én ezt az előttünk fekvő javaslatot úgy látom, hogy ez egy támogatható javaslat, és attól függetlenül, hogy jobb lett volna az átültetést megtenni akár 2013 év közepén vagy év vége felé, de azért jó néhány garanciális elemet tartalmaz. Azt kérem a kormánytól, hogy ezen túl is próbáljuk meg biztosítani azokat az egyrészt jogi kritériumokat, hogy ne lehessen ezeket a közadatokat eltitkolni, eldugni vagy olyan módon rendelkezésre bocsátani, ami a feldolgozást megnehezíti, és a jogi aspektuson kívül legyenek szívesek a jogalkalmazás területén is valahogy ‑ és nemcsak az állam, hanem akár az önkormányzatoknak a szintjén is ‑ egyértelművé tenni, hogy milyen módon kell az adatszolgáltatást megtenniük. Hiszen nagyon jól tudjuk ‑ és ez több javaslatnál is előkerült ‑, hogy nem elég egy törvényt meghozni, hanem a törvény annyira fog megvalósulni és a végrehajtása annyira lesz sikeres, mint ahogy, mondjuk, a legutolsó ügyintéző, akinek ezt végre kell hajtani, neki a tudatában mennyire lesz ez egyértelmű, és mennyire tudja majd a kérelmeket kiszolgálni.

Ez egy feladat, akár képzési feladat is lehet, de azt kérem, hogy ezt a szemléletváltást próbálják meg elkezdeni, és a közadatokat mindenféleképpen - egyéb­ként a törvényekben leírt módon ‑ bocsássák rendelkezésre, és az egész állami szektort ez az elv és ezeknek a kötelezettségeknek való megfelelés hassa át. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai