Felszólalás adatai

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Számos módosító javaslatot nyújtottunk be a törvényjavaslathoz Fodor Gábor és Mécs Imre képviselőtársaimmal. És azt gondolom, hogy az a helyes, ha mindenekelőtt elhelyezzük ezeket a módosító javaslatokat ennek a törvényjavaslatnak, illetve magának a hatályban lévő honvédelmi és szolgálati törvénynek az egész rendszerében.

(21.10)

Ez a törvényjavaslat, amely előttünk áll, a hatályos honvédelmi törvényhez képest kétirányú módosítást tartalmaz. El kell mondanom, hogy a törvényjavaslat indoklása ezt korrekt módon a tudomásunkra is hozza.

Egyfelől azt mondja, hogy csökkentsük a kötelező sorkatonai szolgálat idejét a jelenlegi kilenc hónapról hat hónapra. Másfelől azt mondja, érjük el azt, hogy mindenkit, aki a megfelelő korosztályban van, mármint minden fiatal, nem kifejezetten beteg - azért használom ezt a kifejezést, mert ez egy vitakérdés - és alkalmatlan fiatalembert hívjanak be katonának. A miniszterelnök úr egy országos állománygyűlésen nagyon határozottan fejtette ki és hozta az ország közvéleményének tudomására azt a... - hogy fogalmazzam... - beállítottságát, hogy úgy ítéli meg, hogy az a helyes, ha minden fiatal, sorköteles korban lévő fiatalember katonai szolgálatot teljesít, ott megkapja a kötelező alaki és alapkiképzést.

Azt kell mondanom, hogy a törvényjavaslat egyik szándéka a szabad demokraták számára mint első átmeneti lépés, elfogadható. Mármint az a lépés, hogy amíg még átmenetileg van Magyarországon kötelező sorkatonai szolgálat, addig az legyen rövidebb; a vita az "amíg"-ről szól többek között. De van ennek a törvényjavaslatnak egy másik szándéka, hogy addig viszont - és hogy ez az "addig" meddig tart, az ugye egy meghatározatlan kérdés - mindenki legyen katona, mert - és a miniszterelnök ezt is hozzátette - az az igazi magyar, aki volt katona.

Mi úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslatnak ezzel a második törekvésével semmilyen szempontból nem lehet egyetérteni. Nem lehet egyetérteni a Magyar Honvédség szempontjából sem, mert a Magyar Honvédségnek nem érdeke, hogy tömegével teljesítsenek ott sorkatonai szolgálatot olyan fiatalemberek, akik ezt nem akarják, akiknek olyan ez, mint púp a hátukon. Nem érdeke, mert nem lehet velük jó hadsereget csinálni.

Azt gondoljuk ezért, hogy ez a törekvés nem helyes, és azt is hozzátesszük, hogy ez a törekvés nem is szükséges. Ez a vita Magyarországon tulajdonképpen 1991 óta tart, amióta az a kérdés egyáltalán fölmerült, hogy mire is való a Magyar Honvédség. Az első ciklusban, az Antall-kormány idején hatpárti egyetértéssel - hadd tegyem hozzá, ez egy olyan fogalom, amely annak idején még ismert volt - születtek meg a honvédelmi alapelvek és a biztonságpolitikai alapelvek. Ezeket aztán a második ciklusban módosítottuk is. Akkor, a kilencvenes évek elején még nyitott kérdés volt, hogy feladata-e a Magyar Honvédségnek Magyarország megvédése egy Magyarország ellen irányuló hagyományos, átfogó katonai támadás ellen. Voltak, akik azt hitték, hogy a XXI. században még Magyarországnak ezzel számolnia kell.

Mi már akkor is rámutattunk, hogy abban az új nemzetközi környezetben, amely Európa kettéosztottságának megszüntetése után kialakult, nem kell ilyesmivel számolni. A Magyar Honvédséget nem kell ilyesmire felkészíteni, és tegyük hozzá, Magyarország gazdasági lehetőségei nem is teszik lehetővé, hogy egy olyan típusú fegyveres erőt tartsunk fenn, amely ilyesmire alkalmas. Akkor még, a kilencvenes évek elején-közepén, azt kell mondanom, meg lehetett érteni azt, ha egyes képviselőtársaink - azt kell mondanom, akkor mindenekelőtt az akkori Kisgazdapártban, mondjuk, Lányi Zsolt volt egy tiszteletreméltó és markáns képviselője ennek az álláspontnak - azt mondták, hogy nem indokolt ez a felfogás, igenis Magyarországnak képesnek kell lennie egy ilyen hagyományos típusú védelemre. No de azóta, tisztelt Országgyűlés, a NATO tagjává vált Magyarország! Magyarországnak nem kell egyedül gondoskodnia a védelméről (Az elnök csenget.), nem is lenne racionális, ha egyedül gondoskodna a védelméről...

ELNÖK: Képviselő úr, ha nem haragszik, eddig az általános vita megismétlését hallgattuk - most akkor tessék a 24 ponthoz szólni!

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Én a pontokhoz szólok hozzá, mindjárt észre fogja venni.

Ebben a helyzetben, amelybe Magyarország jutott, egyszerűen nincs értelme és nincs racionalitása az egész korosztályok sorkatonai kiképzésének. Ebből a filozófiából, amit korábban még a Fidesz is magáénak vallott, következik az egyik legfontosabb javaslatunk, amely az ajánlás 5. pontjában szerepel, és amelyet Mécs Imre röviden már említett.

Igaz, hogy a hatályos honvédelmi törvény is tartalmaz olyan rendelkezést mindjárt az elején, hogy a katonai szolgálat csak a legszükségesebb mértékben terhelheti békeidőben a polgárokat. Mi azonban ezt a követelményt ebben a módosító javaslatban lefordítjuk a sorkatonai szolgálatra való behívás nyelvére, amikor kimondjuk azt, hogy nem lehet mindenkit, aki életkoránál fogva jelenleg szóba jöhet sorkatonának, behívni sorkatonának; nem lehet, nincs értelme, nem indokolt mindenkit kiképezni katonának, hanem csak azokat, akikre valóban szükség van azon feladatok ellátásához, amelyek ma a Magyar Honvédség feladatai. És ezek sokkal szűkebbek, mint amiben hagyományosan Magyarországon gondolkodnak; ezek szövetségi feladatok, békefenntartó feladatok, kárelhárítási feladatok, és ehhez egy sokkal kisebb hadseregre van szükség.

Ezt szolgálja az 5. pontban lévő módosító javaslatunk, és azt gondoljuk, hogy mindaddig, amíg a kormányoldal ezt a követelményt, ezt a kikötést nem fogadja el, addig nem lehet komolyan venni azt az ígéretüket, azt a szándékukat, hogy valóban egy modern, a mai magyarországi feladatoknak megfelelő honvédségben, fegyveres erőkben gondolkodnak. Ez az első kérdés, amiben a módosító javaslatunk rendkívül nagy jelentőségű.

Vannak azután olyan javaslataink, amelyek mindenekelőtt a katonák emberi jogaival függenek össze, és ahol olyan korlátozások vannak részben a hatályos törvényben, részben a módosításban, amelyek a mai feltételek mellett nem indokoltak. Nem akartam rá visszatérni, mert Mécs Imre kimerítően indokolta, de mégis vissza kell térnem ezek után a 2. pontban szereplő javaslatunkra, nevezetesen arra, hogy ugye a hatályos törvény szerint a hadkötelesnek kell adatot szolgáltatnia - a javaslat azt mondja, hogy szolgáltasson adatot a felsőoktatási intézmény. Vidoven képviselő úr most Mécs Imrével vitatkozva azt mondta, hogy ez kényelmes a hadkötelesnek, ha nem neki kell jelenteni, hanem a felsőoktatási intézmény jelent. Igaz?

Igen ám, csak mi azt gondoljuk, hogy a felsőoktatási intézménynek ahhoz, hogy milyen viszony van a hadköteles és a honvédség között, nincs köze. Ez a fiatal állampolgárnak, tehát a felsőoktatási intézmény hallgatójának és a honvédségnek, hogy úgy mondjam, a belügye. Ez egy olyan szférája az egyetemi hallgatók életének, ami fölött nem gyakorolhat a felsőoktatási intézmény semmiféle ellenőrzést. Ezért azt gondoljuk, hogy a felsőoktatási intézménynek nincs olyan joga, funkciója, hogy a hallgató tudta nélkül a hallgatóról bármilyen információt továbbítson a honvédségnek. Én tudom, hogy ez kényelmesebb adott esetben önnek, nekem mint egyetemi hallgatónak, de én mégis azt gondolom, hogy az emberek önrendelkezése fontosabb követelmény, és mi ezt a módosítást ezért tartjuk elfogadhatatlannak. Alapvető emberi jogi kérdésről van szó!

Hasonlóképpen fontos emberi jogi probléma ez a bizonyos egyenruhakérdés. Beszélt már erről Göndör képviselő úr is. Nem merült volna fel bennünk ez a kérdés, ez a probléma, ha a vezérkari főnök nem tett volna olyan nyilvános kijelentéseket, hogy vissza akarnak térni ahhoz a rendszerhez, amikor a katonák a laktanyán kívül is egyenruhát voltak kötelesek viselni. Szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy a hatályos honvédelmi törvény ezt nem teszi lehetővé, mármint azt, amit a vezérkari főnök javasol - meg kell nézni!

(21.20)

De mi fontosnak tartjuk, hogy explicit mondattal erősítsük meg, hogy ilyesmit nem lehet csinálni; meg fogom mutatni Simicskó képviselő úrnak a hatályos honvédelmi törvénynek ezt a helyét.

Van itt egy hasonlóképpen - ha úgy tetszik - emberi jogi természetű kis módosító javaslatunk, és aki csak az ajánlást nézte át és nem a javaslatunk indoklását, talán észre sem vette. A 21. pontban, ahol a hatályon kívül helyezésekről van szó, javaslunk egy további hatályon kívül helyezendő rendelkezést. Annak a szabálynak a hatályon kívül helyezését kezdeményezzük, amely azt mondja ki, hogy a sorkatona a személyi igazolványát és útlevelét köteles leadni a hadseregnek a sorkatonai szolgálat idejére. Tudjuk jól, hogy ez egy olyan rendelkezés, amely nagyon régóta érvényben van Magyarországon, amely a sorkatonát - hogy mondjam - mint a hadsereg szolgáját és nem önálló embert kezeli. Neki nincs személyi igazolványa, neki csak katonaigazolványa van.

Azzal a felfogással, amit tíz-tizenkét évvel ezelőtt még a Fidesszel együtt vallottunk, hogy a katona egyenruhás állampolgár, akinek a jogai csak a katonai szolgálathoz szükséges legszükségesebb mértékben korlátozhatók - ezt képviselte az első ciklusban Orbán Viktor, Fodor Gábor, Wachsler Tamás mint a Fidesz akkori katonai szóvivője -, ez összeegyeztethetetlen, és nincs is rá szükség, semmilyen gyakorlati jelentősége nincs. Miért ne lehetne a katonánál személyi igazolvány? Ugyanaz a kérdés, mint az egyenruha kérdése: véletlenül se tüntethesse fel magát a laktanyán kívül is olyan valakinek, aki nem katona. Szükség van ma Magyarországon erre a szabályra? Nyilvánvalóan nincs szükség. Ennek a megalázó szabálynak az elhagyását javasoljuk a 21. pontban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat csökkenti a sorkatonai szolgálat idejét, és nem fogalmaz egyértelműen abban a tekintetben, hogy mi történik a polgári szolgálattal, ugyanis a polgári szolgálatra vonatkozó hatályos szabály alapján nem világos, hogy azoknak, akik most már hat hónapos rövidített sorkatonai szolgálatot teljesítenek, a hat hónapját vagy a korábbiaknak a kilenc hónapját kell figyelembe venni a polgári szolgálati idő számításánál. A 23. pontban lévő javaslatunk egyértelművé kívánja tenni, hogy a polgári szolgálat ideje a sorkatonai szolgálat időtartamával együtt, azzal arányosan csökken, és itt a jogbizonytalanságot kívánja megszüntetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek azok a legfontosabb javaslataink, amelyek a sorkatonák pozícióját, hadseregen belüli helyét mint egyenruhás állampolgárokét kívánják összhangba hozni a modern kor szabályaival.

Végezetül még egy módosító javaslatról szeretnék említést tenni, és még egy módosító javaslatunkat szeretném indokolni, amelyet kapcsolódó módosító javaslatként a mai napon nyújtottunk be. Ennek a kapcsolódó módosító javaslatunknak a benyújtására az az új helyzet késztetett, amely az elmúlt napokban alakult ki ahhoz képest, amilyen körülmények között három héttel ezelőtt ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája elkezdődött. Ugye, emlékeznek rá, képviselőtársaim, az elmúlt fél évben folyt itt egy komoly vita az SZDSZ kezdeményezésére a sorkatonai szolgálat megszüntetéséről. Akkor az SZDSZ, nem azt mondom, teljesen egyedül maradt ebben a kérdésben, a Szocialista Párt felszólalói egy felemás álláspontot foglaltak el, szerették is meg nem is a mi javaslatunkat, de nem tartották még megvalósíthatónak, a kormányoldal és a MIÉP szokás szerint egyértelműen elutasította azt.

Azóta változott a helyzet. A szocialisták egy népszavazási kezdeményezést indítottak el. Hogy lesz-e belőle népszavazás, azt ma még nem tudjuk, de a lényege ugyanez, csak az időpontot nem határozza meg egyértelműen. Azt a választ kapták a miniszterelnök úrtól, hogy a miniszterelnök úr az elsők között kész aláírni ezt a népszavazási ívet, hiszen a Fidesznek is és a kormánypártoknak is az a törekvése, hogy Magyarországon szűnjön meg a kötelező katonai szolgálat, és térjünk át az önkéntes hivatásos hadseregre.

Azt javasoljuk, hogy ennek a törvényjavaslatnak a jóváhagyásakor mind a szocialisták, mind a kormánypártok erősítsék meg emelletti elkötelezettségüket a következő módon: illesszünk be a zárórendelkezések közé egy olyan pontot, amely kimondja, hogy mindazok a rendelkezések a törvényben, amelyek a kötelező sorkatonai szolgálatra vonatkoznak, egy meghatározott időpontban hatályukat fogják veszteni. Erre a meghatározott időpontra mi a következő parlamenti ciklus harmadik évét, 2005. január 1-jét javasoljuk. Ha önök és a miniszterelnök valóban egyetértenek azzal, hogy az irány a kötelező katonai szolgálat megszüntetése, akkor nyilván nincs kifogása az ellen, hogy ennek a törvénynek a megszavazásával együtt arról is döntsön az Országgyűlés, hogy 2005. január 1-jén megszűnik Magyarországon a kötelező katonai szolgálat.

Amikor az előző ciklusban alkotmányt próbáltunk módosítani, akkor a pártok - köztük a Fidesz is és az MDF is - egyetértettek abban, hogy az alkotmányból vegyük ki a hadkötelezettség jelenlegi fogalmát. Ebben akkor egyetértés volt - a majdani új alkotmányból -, elfogadták ezt a javaslatunkat. Azt gondolom, hogy ha már a miniszterelnök egy ilyen állásfoglalással - amit nyilván a kormány, illetve a Fidesz nevében tett - oda jutott, hogy néhány év után ezt el tudja fogadni, akkor azt hiszem, ez a javaslatunk megszavazható. Talán emlékeznek még - különösen az idősebbek -, hogy valaha nekünk azt tanították, hogy majd jön a kommunizmus, amikor minden szép lesz, minden jó - majd -, addig azonban az ellenkezője történik. Akkor majd megszűnik az állam, de addig erősítjük az államot. Talán még emlékeznek rá, legalábbis az idősebb kormánypárti képviselők, a miniszter úr biztosan emlékszik még, ő is hallotta ezt.

Nem szeretném, mi, szabad demokraták nem szeretnénk, ha úgy járnánk most a kötelező katonai szolgálat megszüntetésével, mint annak idején a kommunizmussal, hogy majd igen, de egyelőre az ellenkezőjét csináljuk. Majd megszüntetjük, de most megerősítjük a mindenkire kiterjedő, kötelező sorkatonai szolgálatot. Gondolom, ezt a kommunista mintát a jelenlegi kormánykoalíció nem kívánja követni a honvédelmi törvény kezelésében, hanem kész egy határozott időpontbeli kötelezettséget vállalni velünk együtt arra, hogy a kötelező katonai szolgálatot megszüntetjük. Melyik időpont az, amely tisztességgel vállalható? Egy olyan időpont, amely a következő parlamenti ciklusra esik, hiszen önök is, mi is választási kampányt fogunk folytatni, valójában már folytatják is. Akkor tessék a következő ciklusra vonatkozó kötelezettségeket vállalni, tessék ezt a módosító javaslatot megszavazni, és akkor mi is meg fogjuk tudni szavazni az egész törvényt. Ha nem, akkor nem.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiból.)