Felszólalás adatai

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2010. június 14-ei ülésnapján fogadta el a T/189. és a T/190. számú törvényjavaslatokat. A T/189. számú képviselői önálló indítvány az alkotmány 32/A. § (4) bekezdését úgy kívánta módosítani, hogy az alkotmánybírák tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló 8 tagú jelölőbizottság tesz javaslatot, és a megválasztásukhoz az országgyűlési képviselők kétharmadára van szükség.

A T/190. számú indítvány az 1989. évi XXXII. törvény 6. §-át kívánta módosítani azzal, hogy a törvény szövegébe beemelte a 8 tagú jelölőbizottságot, amely javaslatot tesz az Alkotmánybíróság tagjaira. Az előterjesztő a parlamenti vita során mindvégig kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

Ahhoz, hogy a hatályos törvényben rögzített funkcióját maradéktalanul el tudja látni, biztosítani szükséges a függetlenségét, önállóságát, folyamatos működőképességének jogi feltételeit. Az 1989. évi XXXII. törvény 4. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság 11 tagból, köztük az elnökből és a helyettes elnökből álló testület.

Jelenleg, tisztelt Ház, az Alkotmánybíróság csupán 9 tagból áll, ami veszélyeztetheti a testület teljes ülésének határozatképességét. Ugyanis a hatályos törvényi rendelkezés legalább 8 tag, köztük az elnök vagy akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelenlétét követeli meg.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslatunk világos iránymutatást tartalmazott arra nézve, hogy a jelölőbizottság összetétele igazodni fog a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, és biztosítani kívánta a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit.

A köztársasági elnök úr dr. Schmitt Pál elnök úrnak írt levelében megerősítette azon állításunkat, miszerint az elmúlt 20 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatályos jelölési szabályok nem biztosítják a testület folyamatos és zavartalan működését, ezért szükséges azok felülvizsgálata. Az elnök úr továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvénynek az alkotmánybírák jelölésére és megválasztására vonatkozó rendelkezései a Nemzeti Kerekasztalnál, illetve a szabadon választott Országgyűlésben 1990 nyarán létrejött kompromisszumot tükrözik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! 1989-ben az egyensúlyt keresték a megállapodást kötő felek, és nem az igazságot. Azóta, tisztelt Országgyűlés, 20 év telt el, és többszöri sikertelen választás után, mint korábban említettem, a jelenleg csupán 9 tagból álló testület veszélyeztetheti a teljes ülés határozatképességét. Eleget téve a köztársasági elnök úr levelében megfogalmazott követelményeknek, zárószavazás előtti módosító javaslatot terjesztünk elő mind a T/189., mind pedig a T/190. számú törvényjavaslatokhoz.

Az államfő levelében leszögezte, hogy az alkotmánybírákat jelölő bizottság tagjainak számát nem indokolt megállapítani az alkotmányban. Az alkotmánynak ugyanis csak a bizottság összetételére vonatkozó szabályokat kellene tartalmaznia. Erre tekintettel a zárószavazás előtti módosító javaslat a következőképpen rendelkezik: "Az Alkotmány 32/A. § (4) bekezdése úgy módosul, hogy az Alkotmánybíróság 11 tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira a képviselőcsoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

A T/190. számú módosítással kapcsolatban a köztársasági elnök úr levelében azt írta, hogy az eredeti javaslat szerint 8 fős jelölőbizottságban a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett matematikailag lehetetlen teljesíteni az arányosság követelményeit. A zárószavazás előtti módosító javaslat az elnök úr levelében megfogalmazott követelménynek tesz eleget azáltal, hogy megnöveli a jelölőbizottság létszámát, így lehetővé teszi az arányosság követelményének érvényre juttatását.

Ennek figyelembevételével az 1989. évi XXXII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt legalább 9, legfeljebb 15 képviselőből álló jelölőbizottság tesz javaslatot. A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia."

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül a köztársasági elnök úr javaslatában az irányadó európai példákra hivatkozott. Hangsúlyozni szeretném, hogy az Európai Unió tagállamaiban nincs egységes európai modell. Vannak azonban olyan országok - példaként említeném Csehországot -, ahol az államfő, és van olyan ország - mint például Málta -, ahol a kormányfő kizárólagos joga a jelöltállítás. A magyar szabályozás azonban leginkább a német és a lengyel modellhez hasonlítható, ugyanis a parlament ezekben az országokban kizárólagos szerepet kap a jelölésre. Álláspontunk szerint a köztársasági elnök úr által kifejtett indokok arra hívták fel a figyelmet, hogy a szabályozás pontosításra szorul.

Ennek eleget téve terjesztettük be a T/189. és a T/190. számú, zárószavazás előtti módosító javaslatainkat, amelyek elfogadását kérem a tisztelt Háztól.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)