Felszólalás adatai

Ön is elmondta, hogy körülbelül 120 privatizációs szerződésben van egyáltalán környezetvédelmi kötelezettségre utalás, ez a szám is roppant kevés. Értem én, hogy az önök álláspontjából csak ezeket lehet vizsgálni, de azért feltenném fordítva is a kérdést: miért nem vizsgáljuk azt, hogy azok az emberek hogyan ülhetnek még, mondjuk, akár itt a patkóban is tőlünk jobbra, akik ezeket a szerződéseket ilyen módon engedték aláírni, ilyen módon nem követték figyelemmel a privatizációs szerződések feltételrendszerét, hogy miért nem alakított ki az állam erre egyfajta minőségi kontrollt. Ebben is sokkal tudatosabb lépésekre lenne szükség.

Ne felejtsük el, hogy azért az első Orbán-kormány idején is még komoly privatizációs szerződések köttettek, amelyek érdekes módon nem kerültek be a vizsgált körökbe, akár csak, mondjuk, a 12 állami gazdaságot ha említjük, amelyeket akkor privatizáltak el, miközben manapság már az állam birtokpolitikáját úgy hirdetik meg, hogy fontos az, hogy az állam a lehető legtöbb esetben éljen az elővásárlás jogával, és a Nemzeti Földalapkezelőhöz legalábbis szavakban minél több földterületet szeretnének rendelni, ahhoz képest még az első Orbán-kormány ennek homlokegyenest az ellenkezőjét lépte, és a lehető leggyorsabban a sajátjai javára igyekezett megszabadulni ezektől a területektől. Érdekes módon ezeket nem vizsgálták. Vagy például a Gyurcsány-féle privatizációs szerződések egyik legkiemelkedőbbjét, például a mosonmagyaróvári Motim gyár ügyében is elvárhattunk volna egy komoly vizsgálatot, lett volna mit ott is keresni. Vagy éppen azzal sem értünk egyet, hogy a cukoripar privatizációjával kapcsolatban nem vizsgálódtak, mondván, hogy azt már egy külön vizsgálóbizottság vizsgálta. Ez nem igaz! Én abban a cukoripari vizsgálóbizottságban részt vettem, tényleg egy tanulságos és egyébként számomra pozitív vizsgálódás volt, hiszen tényleg nagy neveket hallgattunk meg, alapos vizsgálódás volt, de egyrészt annak sem lett következménye, ott sem fogalmaztunk meg a jövőre mutatóan semmit, illetve ami még nagyobb probléma, hogy egyáltalán nem környezetvédelmi oldalról vizsgáltuk akkor a cukorgyárak privatizációját, tehát bőven belefért volna az önök szempontjai szerinti felülvizsgálat is.

(16.00)

Ebben az egész kérdéskörben, amit államtitkár asszony elmondott, az a véleményem, hogy a Jobbiknak az a fajta kampányígérete és hozzáállása a kérdésekhez, úgy gondolom, beigazolódott, amikor azt mondtuk, hogy húsz évet a húsz évért. Semmi mást nem kellene egy átlag magyarral, egy átlag állampolgárral megértetni, mint amit államtitkár asszony elmondott: azok a számok döbbenetesen mutatják azt, hogy micsoda hanyag módon kezelte az állam a nemzeti vagyont az elmúlt két évtizedben.

Nem okozok nagy meglepetést, ha azt mondom államtitkár asszonynak, hogy én egy konkrét ügyre térnék ki egy kicsit részletesebben. Gondolom, ezzel nem lepem meg, hiszen már sokszor találkoztunk, sokszor vitatkoztunk vagy éppen cseréltünk gondolatokat ebben a témakörben, mégpedig a Fertő tó nádasaival kapcsolatban szeretném elmondani a gondolataimat. Ugye, ez is belekerült a felülvizsgált privatizációs szerződésekbe; remélem vagy bízom benne, hogy ehhez némi közöm is lehetett, hiszen sokat firtattam ezt a kérdést. Tényleg csak a legfontosabbakat emelném ki, hogy mik azok a pontok, amelyekben az önök felülvizsgálatával kapcsolatban nem értek egyet, de meg fogom azt is említeni, ahol szerintem helyesen gondolkodtak.

Ugye, a Fertő-tavi Nádgazdaság Zrt. 2004-től kezdődően igényel például támogatást a nemzeti vidékfejlesztési terv alapján a központi költségvetés, valamint az európai mezőgazdasági orientációs és garanciaalap garanciarészlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatás nádgazdálkodási célprogramjában - 2004-2009 közötti adat van nálam, ezt önök küldték el egy írásbeli kérdésemre adandó válaszban -, ahol 382 millió forintos támogatást vett fel a Fertő tavi Nádgazdaság Zrt., mindezt nádaratás nélkül természetesen; amit önök ugye sem erősíteni, sem cáfolni nem tudnak, mivel ezt nem vizsgálták, nemcsak önök, hanem a korábbi kormányok sem, hogy valóban elvégzi-e például a zrt. ezt a kötelezettséget.

Hosszasan részletezhetném, hogy milyen egyéb aggályok merülnek fel, de mivel ezt már elmondtam a Házban is, és államtitkár asszonynak is elküldtem, ezért nem akarom megismételni, csak azért, hogy az ügy világos legyen, néhány részletét azért mégiscsak kiemelném. Ami miatt fontos lehet ez az ügy, úgy gondolom, az, hogy egy tipikus állatorvosi lóként mutatja azt, milyen problémát jelent az, ha felelőtlen kormányzatok felelőtlen privatizációja folyhat, és ha ennek nem lesz következménye, és egy kétharmados, állítólagosan nemzeti jobboldali kormány sem tesz meg mindent annak érdekében, hogy ezt az állapotot felszámolja. A zrt. egyébként már a privatizáció előtt sem végezte el a Fertő tó vízminőségének megőrzéséhez szükséges legminimálisabb beavatkozásokat sem, miközben egyébként - a sok rossz kivételtől eltérően - itt a privatizációs szerződésben azért erre volt némi utalás, tehát lehetne kapaszkodót találni.

Itt ugye arról a Budai Kontó Kft.-ről beszélünk elsősorban, amelyik 2006-ban - tehát nem is olyan régen - megszerezte a szavazati jogok több mint 50 százalékát a zrt.-n belül, és egyébként - azokról a területekről beszélek, hogy mindenki értse, Trianonban hatezer hektárnyi nádas maradt Magyarországon a Fertő tóból, és ennek a tórésznek a 85 százalékát borítja nádas - ezt a hatezer hektárt megszerezte magának gyakorlatilag ez a kft. Hiába maradt a tulajdonosa a magyar állam, vagyonkezelőnek hiába van az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kétharmad részben beírva, illetve a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatósága a maradék egyharmad részben, a használati jog jogosultja a Fertő-tavi Nádgazdaság Zrt. lett a tó 89 százalékán, ezen az említett 6891 hektáron. És az a helyzet, hogy ezzel a használatijog-jogosultságával olyan kiválóan él, hogy a magyar állam a mai napig nem tudta a legminimálisabb környezetvédelmi, helyi településfejlesztési érdekeit érvényesíteni. Egyszerűen nem tudtuk elérni azt, hogy az osztrákokhoz hasonló módon egy egységes márkaként lehessen, mondjuk, kezelni a Fertő tavat.

Ezzel kapcsolatban, ahogy már említettem, önök - nagyon helyesen - beletették ezt a kérdést is ebbe a felülvizsgálatba, és nagy örömmel olvastam, hogy megérkezett a jelentés; ez év elején, valamikor januárban került föl a parlament honlapjára. Ez egy húszoldalas jelentés, sokat lehetne belőle szemezgetni. Azt nem mondom, hogy nem fordítottak időt ezen kör kivesézésére, egy alapos anyagot kaptunk. De mivel voltak benne problémák, ezért feltettem egy írásbeli kérdést, amelyben ugyanezeket már elmondtam. Tehát méltattam azt, hogy valóban látszik, hogy időt fordítottak erre, ugyanakkor a jelentésből - ahogy már mondtam - hiányzik az, hogy bármiféle előrelépést szeretnének ez ügyben elérni. Pedig ugye a környezeti károk, amelyekre már utaltam, napról napra nagyobbak, és a helyben élő becsületes nádarató vállalkozások már szinte teljesen eltűntek. Sőt, ha azt mondom: múlt héttől kezdve, akkor igaz is, hogy 100 százalékban eltűntek ezek a cégek.

Feltettem három konkrét kérdést ezen felülvizsgálattal kapcsolatban, amelyek sajnos még mindig aktuálisak, és remélem, hogy most választ kapok rá. Egyrészt mikorra várható konkrét lépés az állam oldaláról az ügy gyors és megnyugtató rendezése érdekében? Másrészt véleményem szerint a jelenlegi helyzet nem alakulhatott volna ki a korábbi állami vezetés rossz gazda módjára történő hozzáállása nélkül. Tehát mikor kívánják bevonni a felelősök felkutatására a nyomozó hatóságokat? Illetve várható-e a kormánytól egy átfogó nádstratégia? Mondjuk, azt hagyjuk is, mert az nem ezen javaslat tárgyát kell hogy képezze.

Önöktől erre kaptam egy semmitmondó választ, amiben gyakorlatilag - egy mondat a lényeg - arra hivatkozva utasítják el az én kérésemet, hogy a lakosság kimerítette valamennyi jogorvoslati lehetőségét, és a Kúria ugye, elutasította a döntéssel szembeni lépést, hogy hát nincs helye fellebbezésnek a döntéssel szemben. Itt még hosszasan ecsetelik, hogy milyen szörnyű dolog valóban ez, ugyanis azzal a furcsa helyzettel találkozhatunk, hogy én pontosan négy minisztérium véleményét kértem ki, nyolc polgármester véleményét, az illetékes nemzeti park véleményét, az illetékes vízügyi hatóság véleményét, és mindenki-mindenki egyöntetűen biztosított arról, hogy nem én látom rosszul a dolgokat, valóban igazunk van, valóban tenni kellene valamit. Önök ezt megfejelték egy jó jelentéssel, ahol húsz oldalon részletesen leírják, hogy igen, valóban a helyi embereknek, nekem, nekünk van igazunk, és még mindig, a sokadik, ezt a témát érintő törvénymódosítás után sem látjuk a kiutat, vagy hogy mit kellene tenni.

Sőt ugye, a ma elénk került privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozat elfogadásával kapcsolatban azt szeretnék elfogadtatni velünk, hogy az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága után itt a parlament is vitassa meg ezt a javaslatot, és fogadja el. De hogyan fogadhatnánk el, ha mindezen súlyos ügyek után nem hajlandók semmiféle érdemi előrelépésre legalább utalni, vagy konkrétan leírni azt, hogy mik azok az intézkedések, amelyekkel ezt a szörnyű, a magyar emberek és a magyar nemzet komoly anyagi-erkölcsi veszteségét okozó privatizációs időszakot jóvá lehetne tenni. Persze, 100 százalékban nem lehet ezt visszacsinálni, ezzel tisztában vagyok, de legalább néhány felelőst komolyan megbüntetni, hogy egy életre elmenjen az ilyen emberek kedve a hasonló szerződések megkötésétől; mindkét oldalról természetesen, itt elsősorban az állami szereplők felelősségét firtatom.

De rátérve konkrétan erre a jelentésre: ahogy mondtam, húsz oldal, néhány gondolatot szeretnék belőle csak kiemelni, ahol úgy gondolom, hogy eltér a véleményünk. Ez nem azt jelenti tehát, hogy az egész jelentést kritizálnám, hanem konkrétan azokat a lépéseket, ahol szerintem nem jó álláspontot képviselnek ezen konkrét ügyben.

Ugye, a jelentésnek a Fertő-tavi Nádgazdaság Zrt. privatizációját érintő részéről beszélek. Ahogy már mondtam, csodálkozva olvastam a jelentést, hogy a részvénycsomag privatizációja általánosságban a jogszabályoknak megfelelően zajlott. Önök leírták ezt a mondatot. Hát szerintem önmagában nem állja meg a helyét, hiszen a világörökség részét képező Fertő tóról beszélünk, ahogy mondtam, hatezer hektár állami tulajdonban lévő ingatlanra jegyeztek be használati jogot, akkor nem csak általánosságban kellene megfelelnie a jogszabálynak, úgy gondolom. Tehát ez már eleve itt kibukik.

Ez a kijelentés különösen annak tükrében értelmezhető nehezen, hogy a jelentés maga mondja ki: az ajánlatkérő által meghatározott azon feltételekről, miszerint a Fertő Zrt. vagyonkezelését független könyvvizsgálónak kell elkészítenie; egyértelműen kijelenthető, hogy az nem teljesült. Önök leírják először azt, hogy minden a jogszabályoknak megfelelően zajlott, utána leírnak egy valós mondatot, ami meg bizonyítja, hogy egyértelműen nem zajlott az akkori jogszabályoknak sem megfelelően a privatizáció. Egyébként a privatizáció eredményeképpen a részvénycsomag a Budai Kontó Kft. tulajdonába került, amely jogi személyről maga a jelentés mondja ki a következőket - ismét egy ellentmondás -: a privatizációs eljárás harmadik, ártárgyalásos szakaszában az ÁPV Zrt. a Budai Kontó Kft.-t fel sem hívta ajánlatának megtételére, és nem állapítható meg egyértelműen, hogy a Budai Kontó Kft. milyen értesülés útján és milyen módon lépett be a tárgyalásba, a privatizációs eljárásba - itt megint egy ellentmondás.

(16.10)

A jelentés szerint a Fertő Zrt. árbevétele 2004-ben 61 százalékára esett vissza, és az ÁPV Zrt. több esetben nyújtott tulajdonosi kölcsönt a Fertő-tavi Zrt. részére. A jelentés kimondja, hogy az EU-hoz történt csatlakozás lehetőséget biztosított az AKG-célprogramban történő részvételre, ennek ellenére mégis, ki tudja, milyen okból, sor került a privatizációra. Egy újabb pont, ami szerintem legalább az elszámoltatás oldalát erősíthetné, és elindulhatnánk ezen az úton.

Ez mit is jelent pontosan? Azt jelenti, hogy a 2004. szeptember első napjától induló ötéves időtartamra szóló támogatási időszak tekintetében 3624 hektár állami tulajdonban lévő terület vonatkozásában összesen 382 millió forint támogatási összeg került kifizetésre az immár magántulajdonban lévő Fertő-tavi Nádgazdaság Zrt. részére, amely az államé is lehetett volna, és a Fertő tó vízminőségi védelmére lehetett volna ezt az összeget fordítani.