Készült: 2024.04.26.05:25:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

230. ülésnap (2001.10.15.), 20. felszólalás
Felszólaló Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:21


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mondandóm címének az első fele "Itt a piros, hol a piros...", ami egy közismert játék, amit úgy játszanak, hogy három gyufaskatulya alatt vándoroltatnak három golyót, amely közül az egyik piros; persze csak addig játsszák, amíg nem jön a rendőr, mert tiltott szerencsejátékról van szó. És az a lényege, hogy valakit a játék közben gyalázatosan becsapnak, elveszik, elnyerik a kis pénzét, mert azt kell kitalálnia, hogy hol van a piros golyó, de hiába kíséri feszült figyelemmel, ezt nem találja meg, és kis vagyonkája, kis pénze elvész, míg valaki más, a játékmester röhög a markába, és bezsebeli ezt a nyereményt.

Körülbelül ugyanez a helyzet a téeszvagyonnal, ugyanígy tűnt el, szinte a semmibe veszett, és egy-kétezer ember vagyonosodott, gazdagodott meg több százezer kisember vagyonkáján. Ezzel is igazolták azt a régi tételt, hogy a nagy vagyonok tulajdonképpen más megtévesztésével, megrövidítése útján jön létre. De mielőtt a megrövidítés módszereit elmondanám, azt is el kell mondjam, hogy a megrövidítések száma olyan sok, hogy nem fér bele öt percbe, ezért majd holnap folytatni fogom.

Most elöljáróban csak annyit, hogy történelmi előzménye is van a dolognak; itt is elöljáróban csak a '92. évi I. és II. törvényre szeretnék utalni, ugyanis '92-ben még 1621 termelőszövetkezet volt, ezeknek a vagyonáról van szó, ezekre vonatkozott a szövetkezeti törvény, illetőleg a vagyonnevesítés. Itt jött az első trükk: a vagyonnevesítést úgy lehetett megoldani, hogy három irányelvet kellett figyelembe venni, először is a bevitt vagyont 20 százalék erejéig vették figyelembe, de ha az örökösök, tehát a jogosultak száma több volt, mint ahányan a vagyont bevitték, akkor már ezt a 20 százalékot is arányosan csökkenteni kellett; ezt követően még 40 százalékért lehetett felszámolni a személyes közreműködést, 40 százalékért pedig a tagsági viszony idejét.

A második tétel, a személyes közreműködés újabb szubjektív elemet, egy újabb becsapási lehetőséget kevert az egész elszámolásba. Minden termelőszövetkezet közgyűlése maga határozta meg az üzletrészek összegét, arányát az előterjesztések alapján, amit természetesen az előterjesztők, elnök elvtársék - fogalmazzunk így gyűjtőfogalommal - terjesztettek be, és itt már mód volt arra, hogy több legyen az üzletrésze, mint a kis tehenésznek, és annak csak azt kellett mondani, hogy úgyse megy ez a téesz, szabaduljon meg tőle; meg is vették elnök elvtársék 10 százalékért, esetleg 15-ért. Annak a kisembernek persze ez a pénz is jól jött, de ezalatt vagyonok gyűltek össze.

Ez főleg a külső üzletrészeseket sértette, akiknek még csak szavazati joga sem volt a téeszben, míg a többi tagnak ugyanúgy egy szavazata volt, mint elnök elvtárséknak, mindaddig, amíg hozzá nem lehetett jutni a vagyon nagy többségéhez, a több mint 50 százalékhoz; abban a pillanatban már át lehetett alakítani ezt a termelőszövetkezetet részvénytársasággá vagy más gazdasági társasággá. S akkor már nem az volt a helyzet, hogy egy szavazat-egy szavazat, hanem a társasági törvény előírásai szerint a vagyon arányában lehetett szavazni, vagyis a kisember alig-alig kapott szót ennek a részvénytársaságnak a vezetésében, szemben azokkal - nevezzük újra csak elnök elvtárséknak -, akik összevásárolták ezeket az üzletrészeket. És erre '94-97 között még olyan lehetőséget is kaptak, hogy az erre fordított összeget 30 százalék erejéig leszámíthatták az adójukból, és nekik természetesen magas adójuk volt, míg a kistagnak meg a nyugdíjasnak nem volt, tehát nem is volt lehetősége és pénze sem megvásárolni ezeket az üzletrészeket.

Nos, csak eddig kellett eljutni, hogy a termelőszövetkezet vagyona ilyen formában átvándoroljon, átváltozzon részvénytársasági, társasági tulajdonná, és akkor máris itt a piros, hol a piros, hova lett a téeszvagyon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - eltűnt a téeszvagyon. Azaz dehogy tűnt el: ott van elnök elvtársék zsebében! (Az elnök ismét csenget.)

A további trükkökről holnap fogok szólni, úgyhogy még folytatom. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

 




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai