Készült: 2024.09.20.21:09:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

83. ülésnap (2011.04.11.),  167-170. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:55


Felszólalások:   163-166   167-170   171-174      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti fejlesztési miniszternek: "Hogyan fordulhat elő, hogy a kilakoltatási moratórium ellenére családok tömegeit távolítják el otthonából?" címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úr Szatmáry Kristóf államtitkár urat bízta meg válaszadásra. Z. Kárpát Dániel képviselő urat illeti a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormányzat hosszas unszolásra bevezetett egy kilakoltatási moratóriumnak hívott valamit, amivel kapcsolatban már többször jeleztük azon fenntartásunkat, hogy lényegében ez azoknak biztosít teljes védelmet, akik lakáscélra felvett hitellel vannak elmaradva, és kizáratnak ebből a körből azok, akik úgynevezett szabad felhasználású kölcsönökbe kényszerültek, példának okáért akkor is, ha azt lakás célra fordították, vagy úgynevezett adósságrendező, adósságegyesítő hitelbe kényszerültek. Őrájuk semmilyen védelem nem vonatkozik a jelek szerint.

Óriási probléma, hogy ma mintegy 9 millió hitelszerződést tartunk nyilván Magyarországon. Ezek között vannak fogyasztói, személyi hitelek, de még a hitelkártyákkal kapcsolatos elmaradások is; a mai magyar végrehajtási jog és törvénykezés hiányosságai miatt oda vezethetnek, hogy az állampolgár elveszíti a lakását, ingatlanát, még adott esetben egy lejárt parkolási bírság, vagy ami még súlyosabb, közüzemi számlatartozás miatt is.

Éppen ezért a legeslegaktuálisabb kérdés, hogy miért nem rendezik a moratórium kérdéskörét teljes egészében, teljeskörűen, hogyan fordulhat elő az, hogy a végrehajtási jog ilyetén hiányosságai miatt lényegében a kereskedelmi bankok vadászterületeihez önök nem mernek hozzányúlni, tehát nem terjesztik ki ezt a moratóriumot olyan személyekre, akik valóban - mint már említettem - egy parkolócédula miatt is szélsőséges jogi esetben elveszíthetik azt az ingatlant, ahol élnek.

Nincsenek illúzióink. A mai napon a Fidesz-KDNP bizonyította azt, hogy azon jobbikos indítvány esetében, amely a magyar földet kizárólag magyar kézben tartotta volna meg, önök egyszerű és kategorikus nemmel szavaztak. A kérdés adódik: kinek akarják odaadni a magyar földet? E tárgykörben is adódik a kérdés: kinek akarják kiszolgáltatni a magyar ingatlanvagyont, hiszen nulla forintba kerülő, egyszerű törvénykezési fordulattal megakadályozhatnák azt, hogy egy végrehajtó maffia kezébe kerüljön a magyar ingatlanvagyon egy része. Hogy fordulhatott ez elő Magyarországon?

Várom megtisztelő válaszukat. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Szatmáry Kristóf államtitkár úrnak.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt hónapok során hozott valamennyi kormányzati intézkedés azt a célt szolgálta egyébként, hogy mind a vállalkozások, mind a lakossági hitelfelvevők stabilabb, kiszámíthatóbb helyzetbe kerüljenek. A kormány kiemelt célja a versenyképesség, továbbá a munkaerőpiac helyzetének javítása, mindez pedig a foglalkoztatás bővítését és a munkanélküliség csökkentését eredményezheti, amely által végső soron minél több ember számára biztosítható legyen a rendszeres jövedelem, amely alapvetően hosszú távon javíthatja a törlesztőképességüket.

A törlesztőrészlet megemelkedése ugyanakkor sok korábbi hibás döntésből adódóan jelenleg is rengeteg családnak okoz problémát. Épp ezért vezettük be - én nem nevezném unszolásnak, hiszen egy kategorikus lépés volt - a kilakoltatási és árverési moratóriumot addig, amíg egyébként más eszközökkel az érdekeltek érdekében lehet lépni. Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás szerint a lakáscélú hitelek közé tartozik bármely olyan hitel, akár szabad felhasználású hitel is, amelyet az adós azon célból vett fel, hogy ingatlant vásároljon, építsen, bővítsen, korszerűsítsen vagy felújítson, így akár az ön által is példaként felhozott hitelkártya-tartozás is lehet lakáscélú, ha egyébként azt a felek az okiratban előzetesen rögzítették.

A kormány - azt gondolom, a korábbi intézkedések alapján is látható -alapvetően a megoldást keresi, és együtt érez azokkal, akik ilyen nehéz helyzetbe kerültek. Ugyanakkor szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy a követelés behajthatósága egy csomó más területre nagyon érzékeny terület, és a pénzügyi hitelezési rendszer egyik alapköve. Tehát amíg nem szükséges, addig ezt a dolgot lehetőleg nem szabad bolygatni. Két szempont alapján jutott oda a kormányzat, hogy az Országgyűlés a moratórium lakáscélú hitelekre vonatkozó fenntartásáról döntött csak. Ez egy átmeneti fenntartás, hosszabb távon a kormány által hamarosan véglegesítendő komplex megoldás biztosítja azt, hogy - az ön szavaival élve - senkit ne lehessen tömegesen (Az elnök a hozzászólási idő leteltét csengetéssel jelzi.) kilakoltatni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:   163-166   167-170   171-174      Ülésnap adatai