Felszólalás adatai

Egyetértés mutatkozott abban a kérdésben is, hogy a víziközmű-szolgáltatás, bármennyire meglepő vagy megdöbbentő a külső szemlélő számára, egészen az év végezetéig, az elmúlt év végéig szabályozatlan terület volt, ellentétben azokkal a monopolisztikus, vonalas közműszolgáltatásokkal, amelyek az energiaellátás területén már mindenki által ismert és megszokott módon regulált, szabályozott körülmények között végezték a közműszolgáltatással járó feladatokat, amely szolgáltatásra egy állami hatóság, a Magyar Energia Hivatal figyelt.

Nem lehetett a továbbiakban ezt a szabályozatlanságot fenntartani e kényes szolgáltatási területen, amely nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet, ezért született meg a szakmai szervezetekkel egyeztetett formában a korábbi törvény tervezete, és fogadta el a tisztelt Országgyűlés.

Abban is egyetértés mutatkozott a bizottsági vita során, hogy a szabályozatlanság időszakában az önkormányzatok között voltak felelősséggel gondolkodó és gazdálkodó települések is, amelyek tisztességesen, átlátható módon biztosították a víziközmű-szolgáltatást, de voltak olyan önkormányzatok is, amelyek éltek a szabályozatlanság adta lehetőséggel, és kevésbé átláthatóan, kevésbé felelősen gazdálkodtak a vízközművagyonnal, és nyújtották a szolgáltatást a települések számára. Tehát szükséges volt a változtatás.

Ugyanakkor az is megállapításra került, hogy talán a szakmai szervezetek erőteljesebben tudták érvényesíteni a sajátos üzemeltetési, gazdasági, műszaki elvárásaikat a településekkel szemben, mint ahogy azt kellett volna. Éppen ezért a kisvárosi és kistelepülési, községi víziközmű-szolgáltató társaságok hátrányos helyzetbe kerültek, ami felvetette azt a kérdést, hogy valójában az önkormányzati törvényben rögzített kötelezettségek figyelembevételével az önkormányzatok eleget tudnak-e tenni a szolgáltatási kötelezettségüknek, van-e módjuk arra, hogy érdemben befolyásolják a közműszolgáltatás biztonságát, megfizethetőségét, elérhetőségét.

Nos, az kiderült az elmúlt hónapokban, hogy szakmailag ugyan helytállónak mutatkozott az új szabályozási környezet kialakítása, de nem kellő mértékben került figyelembevételre a kisebb települések önellátáshoz, önrendelkezéshez való joga.

(18.30)

Ezen igyekezett korrigálni az a törvényjavaslat, amelyet képviselőtársaim benyújtottak.

Nagyon fontos kijelenteni, hogy marad a szakmaiság, sőt még egy szemponttal ki is egészül, hiszen azzal, hogy a továbbiakban nem kényszerítjük össze két-három gazdasági társaságba a vízközmű-szolgáltatást országos szinten, jobban figyelembe lehet venni a hidrogeológiai adottságokat és lehatároltságokat, az integráció értelemszerűen tovább folytatódhat, ugyanakkor a helyi települési érdekek sokkal markánsabban érvényesülhetnek.

Azt is ki kell jelenteni, hogy a közérdekű üzemeltető kijelölésének a kérdése is pontosításra kerül a jogszabályban. Ugyanúgy, mint bármely szolgáltatási területen, a szolgáltató lehetetlenülése esetén a szabályozó regulátor hatóság kijelölheti azt a közérdekű üzemeltetőt, amely az ellehetetlenült gazdasági társaság helyébe léphet, így az ellátásbiztonság nem sérülhet az ivóvízellátás területén sem.

A gazdasági bizottság 18 igen szavazattal támogatta az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)