Felszólalás adatai

ELNÖK: Képviselő úr, ez már végképp nem tartozik a törvény tárgyához!

Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Nincs ilyen jelzés.) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a pénteki ülésnap végén kerül sor.

A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bauer Tamás képviselő úr, az SZDSZ képviselője: "Háttal Európának LI." címmel. Megadom a szót, ötperces időkeretben.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az elmúlt hetek figyelemreméltó gazdaságpolitikai fejleménye, hogy a kormány ismét dönteni készül a Postabank sorsáról. Ismerjük a történetet: a Postabank volt Magyarországon az első magánbank a kereskedelmi bankok között, felelőtlen gazdálkodás nyomán 1997 elején válságba került. Hadd emlékeztessek arra, hogy a válság időpontjában a kormány a bank stabilitásáért szállt síkra, és ebben élvezte többek között az ellenzéki pártok, így a Fidesz támogatását is. Ezt követően a bank helyzete tovább romlott, a felelőtlen gazdálkodás nyomán hatalmas veszteséget halmozott fel. 1998-ban, a választások után az új kormány lecserélte a bank vezetését, és egy igen költséges konszolidációhoz kezdett. Mintegy 180 milliárd forintot fordítottak a bank konszolidációjára, több mint tízszeresét annak az összegnek, ami az előző kormány idején a Budapest Bank körüli ribillió kiváltó oka volt.

A konszolidáció valójában államosítást jelentett; az egykori magántulajdonú kereskedelmi bankból az egyetlen állami tulajdonú kereskedelmi bank vált napjainkra. Amikor a konszolidációt elkezdték, akkor azt hangsúlyozta még a pénzügyminiszter, hogy a cél a konszolidációt követően a Postabank privatizációja, hiszen a hatályos hitelintézeti törvény nem teszi lehetővé, hogy kereskedelmi bank tartósan állami tulajdonban maradjon.

Néhány hónappal ezelőtt az az elképzelés látott napvilágot, hogy a kormány - elvetve a nyílt privatizációs pályázat lehetőségét - a Postabankot úgy, ahogy van, felajánlja az Országos Takarékpénztárnak egyfajta részvénycsere keretében, ami eleve azt jelentette, hogy a konszolidációra költött hatalmas összegnek legfeljebb egy apró töredéke az, ami visszajut az állami költségvetésbe. Minthogy azonban az Országos Takarékpénztár igen alacsony ajánlatot tett csak, hiszen nem volt kivel versenyeznie a Postabankért, a kormány elállt ettől az elképzeléstől, és kiderült, hogy a Postabankot az állami tulajdonú Magyar Postával kívánják egyesíteni.

(19.10)

Amikor én azt kérdeztem már kétszer is a pénzügyminisztertől vagy államtitkártól, hogy miért, akkor erre nem kaptam választ.

Hogy miért ezt az eljárást követték, erre választ adott Orbán Viktor miniszterelnök úr a Magyar Televízióban adott, havonta rendszeresen vetített interjújában március 13-án, és a következőt mondta. "Ezek után, hogy az OTP ajánlata nem volt elfogadható, az a kérdés állt előttünk, hogy eladjuk-e másnak, más magánbanknak. A más magánbanknak való eladás azt jelentené, hogy egy külföldi kézben lévő banknak kellene eladni, mert Magyarországon az OTP-n kívül lényegében minden bank külföldi kézben van, és ezzel én személy szerint nem értettem volna egyet. Tehát úgy döntöttünk, hogy inkább nem adjuk el, hanem akkor az állam megtartja."

Tisztelt Országgyűlés! Arról van tehát szó, hogy a miniszterelnöknek az volt az álláspontja, hogy ne kerüljön egy külföldi magánbank kezébe a Postabank. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a magyar adófizetők, a magyar költségvetés elesik attól, hogy a konszolidációra költött 180-200 milliárd forintnak egy részét legalább visszakapja. Ez a hátránya. A további hátrány, hogy az állam tulajdonába kerül egy bank, ehhez módosítani kívánják a törvényes szabályokat, a hitelintézeti törvényt, hogy ezt lehetővé tegyék.

Van-e a dolognak valami előnye? Van-e előnye annak, hogy ha egy kereskedelmi bank nem kerül külföldi tulajdonba? Meggyőződésem, hogy nincsen, a miniszterelnöknek erre nincs magyarázata. Az, hogy egy bank mennyi pénzt fizet, hogyan gyűjt betéteket, hogyan nyújt hiteleket, kinek az érdekét szolgálja, mennyiben szolgálja a magyar társadalom érdekét, ebből a szempontból ugyanúgy közömbös az, hogy a részvényesek hazaiak vagy külföldiek, mint egy péküzem vagy egy textilgyár vagy egy cementgyár esetében.

Világos, tisztelt Országgyűlés, hogy a kormányt csak az vezeti, hogy ő tartsa kezében ezt a bankot.

Köszönöm szépen. (Dr. Hack Péter tapsol.)

ELNÖK: Megkérdezem, a kormány nevében kíván-e valaki reagálni. (Jelzésre:) Hende Csaba államtitkár úr jelentkezett. Megadom a szót.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Postabank és Takarékpénztár Rt. hosszú távú tulajdonosi struktúrájának kialakításáról szóló 2263/2000. számú kormányhatározat alapján az ÁPV Rt. elsőként az Országos Takarékpénztár Rt.-vel folytatott tárgyalásokat annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan bankcsoport, amely növeli a hazai bankrendszer stabilitását és a lakossági szolgáltatások színvonalának jelentős emeléséhez vezet. Ezek tehát azok az érdekek, amelyeket Bauer képviselő úr számon kért a kormány döntésén. Az OTP Rt. ajánlatát azonban nem tartotta kielégítőnek a kormány, ezért a tárgyalások megállapodás nélkül lezárultak.

Ezt követően született az a döntés, hogy ki kell dolgozni a Postabank Rt. jövőjével kapcsolatos elképzeléseket. A Postabank Rt. helyzete a konszolidáció és a bank vezetése által végrehajtott reorganizációs intézkedések következtében stabil, likviditása jó. A bank helyzete nem igényel azonnali kormányzati intézkedést, további tőkebevonást. A bank jövedelemtermelő képessége azonban az örökölt portfólióproblémái miatt alacsony. A banki szolgáltatások színvonalának emelése és az ügyfelekért folytatott piaci verseny megköveteli a folyamatos informatikai fejlesztéseket.

A hosszú távú tulajdonosi struktúra kialakításának egyik lehetséges módja a Magyar Posta Rt. és a Postabank Rt. közötti szoros, stratégiai együttműködés létrehozása, amely speciális előnyökkel jár mindkét társaság számára. A Magyar Posta Rt. tulajdonosi szerepvállalása erősíti az érdekeltségét a postai hálózaton keresztül történő banki termékforgalmazás területén. Az informatikai fejlesztések összehangolása következtében mind a postai, mind a banki szolgáltatások színvonala jelentősen növelhető. A postai hálózat adottságának kihasználása lehetőséget biztosít a Postabank Rt. piaci részesedésének növelésére. Az együttműködés hatására azoknak a településeknek a lakói is magas színvonalú banki szolgáltatásokat tudnak majd igénybe venni a postán, ahol a kereskedelmi bankok eddig nem nyitottak fiókokat - lásd: kistelepülések.

A hitelintézeti törvény előírásai jelenleg nem teszik lehetővé, hogy a Magyar Posta Rt. tulajdoni hányada vagy az általa gyakorolt szavazati jog mértéke a Postabank Rt.-ben vagy más hitelintézetben a 15 százalékos mértéket meghaladja. A 15 százalékos mértéket csak a magyar állam, más hitelintézet, biztosítóintézet, befektetési társaság vagy meghatározott esetek bekövetkeztekor az Országos Betétbiztosítási Alap tulajdoni hányada vagy szavazati joga haladhatja meg.

A hitelintézetek tulajdonosaira vonatkozó hazai szabályozás szigorúbb az Európai Unió előírásainál, mivel az EU-szabályozás nem tesz különbséget a tulajdonosok által megszerezhető tulajdoni hányad vagy szavazati jog tekintetében.

Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a hírközlésről szóló T/3934. számú törvényjavaslatot, amely módosítja a hitelintézeti törvény fenti előírását, és lehetővé teszi, hogy az egyetemes postai szolgáltató 15 százalék fölötti tulajdoni hányadot vagy szavazati jogot szerezzen egy hitelintézetben, s mindez nem sérti a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás EU-konformitását. (Bauer Tamás: Hogyne sértené!) Képviselő úr, most fejtettem ki, hogy az Európai Unióban nincs ilyenfajta különbségtétel.

A Magyar Posta Rt. és a Postabank Rt. közötti együttműködés részleteit még ki kell dolgozni. Meg kell vizsgálni a Magyar Posta Rt. tulajdoni hányadának célszerű mértékét, meg kell határozni a társaságok összehangolt stratégiáját, üzleti és pénzügyi terveit, ki kell dolgozni a szükséges fejlesztések terveit, valamint a finanszírozás módját és ütemezését. A kormány csak mindezek ismeretében hozhatja meg azt a döntést, amely a Magyar Posta Rt. és a Postabank Rt. közötti együttműködés feltételeit szabályozza.

Köszönöm figyelmüket.