Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-8   9-26   27-68      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon köszönöm. Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3624. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként ismét megadom a szót Kaderják államtitkár úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, előterjesztőnek. Parancsoljon!

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az említett T/3624. számú törvényjavaslat hét energetikai tárgyú és kettő klímapolitikai tárgyú törvény, továbbá az energetikai tárgyú törvényekhez kapcsolódóan két adózási tárgyú törvény módosítására irányul. A módosításokat az elmúlt időszak jogalkalmazói, hatósági tapasztalatai, az energiaszektorban végbement változások és végrehajtott intézkedések teszik szükségessé. Engedjék meg, hogy a továbbiakban röviden szakterületi bontásban összefoglaljam a törvényjavaslat legfontosabb elemeit. A bányászat tekintetében a törvény javasolt módosítása a bányászati tevékenységekkel kapcsolatos szabályozást finomítja. Egyes kérdésekben, például a fizetési kötelezettségek nem teljesítése esetén szigorítja a rendelkezéseket; más részkérdésekben, többek között a termálvízzel kinyert szénhidrogének kapcsán egyértelműsítő rendelkezésekkel és versenynövelő intézkedésekkel javítja az ágazati szereplők helyzetét.

A javaslat a távhőszolgáltatás, a villamosenergia-ellátás, illetve a földgázellátás terén számos, esetenként az egyes ellátási nemek szabályozásán párhuzamosan átvezetett módosítást tartalmaz. Mindhárom területen megvalósítaná egyes eljárásrendek, többek között a panaszeljárások vagy egyes cégjogi események eljárásrendjének egységesítését.

A villamosenergia- és a földgázellátásra vonatkozóan a fogyasztóvédelmi szempontokat megerősítő javaslatokat teszünk, többek között újraszabályoznánk a piacfelügyeletet, és két évről három évre emelnénk a panaszeljárások és a szerződésből eredő igények elévülési idejét. Emellett teret engednénk a digitális megoldások terjedésének is, például a mérőleolvasás mobilapplikáción keresztüli elvégzésének lehetővé tételével.

Mindezeken felül, összhangban a bürokrácia csökkentésére irányuló egyéb intézkedésekkel, a távhőszolgáltatással kapcsolatban derogációra teszünk javaslatot. A módosítás a földgázellátás terén átvezeti az uniós adatszolgáltatási előírásokat, valamint lehetővé teszi, hogy a nemzeti közműszolgáltatás kialakításának hatékonyságnövelő és költségoptimalizáló hatása az árszabályozásban már 2019. január 1-jétől figyelembe vehető legyen.

(9.20)

A villamos energia tekintetében a kiegyenlítő fizetések rendszerének átszabása hoz még jelentősebb újítást. Javaslatunk szerint a jövőben a kiegyenlítő fizetéseket nem a fajlagos díjak csökkentésével, hanem egyösszegű kifizetéssel hajtanák végre.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, valamint a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvény módosítása a villamos energiáról szóló törvényben bevezetendő kiegyenlítő fizetések rendszeréhez kapcsolódó adózási tárgyú előírások megalkotását szolgálja, emellett kapcsolódik a földgáz téli rezsicsökkentésével összefüggő kifizetésekhez is.

Két javaslatunk is érinti a hazai biztonsági szénhidrogénkészleteket. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény módosításának háttere, hogy jelenleg a biztonsági földgáztárolóban 51 százalékban tulajdonos a Magyar Fejlesztési Bank, 2020-tól azonban a Fejlesztési Banknak nem lehet részesedése földgáztárolóban, ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy a banki részesedés a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség számára értékesíthető legyen.

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény módosítása pedig azt biztosítja, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség közgyűlésének döntéshozatalában a kőolaj- és a földgázszekció azonos súllyal bírjon, emellett egyértelművé teszi a biztonsági készlet számításának módszertanát.

A klímavédelem terén is számos előremutató javaslatot hoztunk a tisztelt Ház elé. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény módosításával nemcsak a hatósági ellenőrzési jogosítványok erősödnek meg, hanem a létesítményüzemeltetők, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvénnyel pedig a hazai kis- és középvállalkozások elsősorban bürokratikus terhei csökkennek.

Mindezeken túlmenően a törvényjavaslat fontos újítása, hogy elfogadása esetén az állami erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásán alapuló szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó bevételeket teljes egészében kizárólag zöldítési célokra, főként az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését eredményező beruházásokra, pályázatokra lehet majd fordítani a törvény erejénél fogva.

Végül pedig megemlítem az energiahatékonyságról szóló törvény módosítását is, amely elsősorban a fogalmi keretek pontosítására és tisztázására irányul a gyakorlati tapasztalatok alapján. Létrejön az energetikai szakreferensi névjegyzék, ami könnyebbséget jelent a szakreferensek igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek számára, hiszen a névjegyzéken szereplő, a törvényi előírásokat igazoltan teljesítő szakemberek közül választhatnak, a kritériumoknak való megfelelésüket a jövőben nem kell vizsgálniuk. Ráadásul a szakreferensekkel fennálló jogviszony bejelentése is átkerül maguknak a szakreferenseknek a kötelezettségei közé.

Tisztelt Országgyűlés! A bemutatott módosításokkal jelentős előrelépéseket tehetünk energetikai és klímapolitikai szabályozásunkban. A törvényjavaslat elfogadásának köszönhetően a földgáz- és villamosenergia-szektorban a piacfelügyelet korszerűsítése révén jobban érvényre fognak jutni a fogyasztóvédelmi szempontok, ugyanezen két szektorban elősegítjük az engedélyesek és a fogyasztók közötti elektronikus kapcsolattartást, a digitalizáció elterjedését és az innovatív technológiák térnyerését. Ha úgy tetszik, ez a kormányzat első digitalizációs törvényalkotási csomagja, amelyet szándékaink szerint továbbiak fognak követni ezen a területen.

Az energetikai tárgyú törvényekhez kapcsolódó adószabályozás módosítása hozzájárul az alacsony rezsiköltségek védelméhez. A kvótaértékesítésből származó bevételeket az utolsó fillérig mind gazdaságzöldítésre, azon belül többek között energiahatékonyságot növelő beruházásokra fordítva jelentős előrelépést teszünk az éghajlatvédelem területén, hiszen a legtisztább, leginkább klímabarát energia a feleslegesen el nem használt energia.

Végül a szakreferensi rendszer fejlesztésével megvalósul az energiahatékonysági erőfeszítések támogatása is. Segítséget kap a hazai feldolgozóipar energetikai innovációs képessége és általános erőforráshatékonyság-javítási törekvése.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló T/3624. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként Manninger Jenő képviselő úr, a Fidesz vezérszónokának véleményét hallgathatjuk. Parancsoljon!

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszak jogalkalmazói hatósági tapasztalataira, az energiaszektorban végigment változásokra és végrehajtott intézkedésekre tekintettel az energetikai tárgyú, valamint azokkal összefüggő egyes jogszabályok vonatkozásában több különböző tárgyú, de a hazai energiaszabályozás egyes eseteiben kiemelt jelentőséggel bíró módosítás vált szükségessé. Az önök előtt fekvő energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat több lényeges módosítást tartalmaz a bányászat, a távhőszolgáltatás, a földgáz, illetve a villamos energia vonatkozásában. A bányászatról szóló 1993. évi törvény módosítása keretében a kutatási engedély adása, a bányatelep megállapítása, valamint a bányászati jog átruházása pénzügyi-gazdasági feltételei szigorításra, és a kérelmezőt terhelő fizetési kötelezettségek elmaradásából eredő jogkövetkezmények szélesítésre kerülnek, ugyanakkor a szabályozás fizetési kedvezményt biztosít olyan esetekre, amikor a bányavállalkozón kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést.

A kutatási tevékenységgel kapcsolatban felmerült hatósági feladatok bővülésével és a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének növekedésével párhuzamosan a felügyeleti díjat fizetők köre a kutatási tevékenységet végző bányavállalkozókra is kiterjesztésre kerül. A törvény szerinti egy bányavállalkozóra vonatkozó 15 ezer négyzetkilométer kutatási területi korlátozás 20 ezer négyzetkilométerre megemelésre kerül, mivel az előírás több bányavállalkozó esetében akadályozza a koncesszió alapján történő versenyhelyzet kialakulását.

Tisztelt Országgyűlés! A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi törvénynek a villamos energiáról szóló törvénnyel és a földgázellátásról szóló törvénnyel párhuzamos módosítása egységes eljárásrendet biztosít az egyes energetikai engedélyes társaságokat érintő cégjogi események  befolyásszerzés, számviteli előírások, az adatszolgáltatás alóli mentességi előírások, valamint a szektor felügyeletét ellátó Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által folytatott panaszeljárások  vonatkozásában.

A vonatkozó ágazati szabályozások szerint a kőolaj és kőolajtermékek, valamint a földgáz biztonsági készletezését a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség végzi. A jogszabály erejénél fogva a MSZKSZ tagjává válik minden, a végfogyasztók kőolajtermékkel, illetve földgázzal ellátását végző társaság.

Ezenfelül a módosítások biztosítják az elosztók közötti költséghelyes elszámolást a kiegyenlítő fizetések rendszerének átalakításával. Míg a jelenlegi rendszerben ezen elszámolásoknak korlátot szab, hogy azok fajlagos díja  forint/kilowattóra  csökkentésén keresztül történhetnek, addig az új javaslat szerint a kiegyenlítő fizetések egy összegben forintban kerülnének végrehajtásra.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak van egy másik fontos újítása is, amely az állami kvótaértékesítések eddigi tapasztalatain alapul. Magyarország jelentős állami tulajdonban álló, bizonyos típusú szén-dioxid-kibocsátási egységek, azaz az ESD-egységek többletével rendelkezik, amelyeket nem vihet át a 2020 utáni időszakra. A vonatkozó parlamenti és tanácsi rendeletek előírják a tagállamok számára, hogy az ESD-egységek értékesítéséből származó bevételt kizárólag az éghajlatváltozás kezelésére használhatják fel az Unióban vagy harmadik országokban. Mindezeket alapul véve a törvényjavaslat szerint a szén-dioxid-kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználása kötött, és száz százalékban zöldítési célokra fordíthatók, jelentős mértékben támogatva ezzel a gazdasági növekedést is.

(9.30)

A változtatás további hangsúlyos indoka még, hogy a potenciális kvótavásárló országok egyértelműen jelezték, hogy csak akkor érdekeltek a magyar ESD-egységek megvásárlásában, ha azokat Magyarország száz százalékban igazolt módon kibocsátáscsökkentést eredményező beruházásokra, pályázatokra fordítja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat is tükrözi, hogy az energia területén a kormány legfontosabb célja az ellátásbiztonság és a versenyképesség elvének mint hosszú távú célnak az érvényesítése az aktuális energiapolitikai koncepció és szakterületi stratégia mentén, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-KDNP-frakcióhoz hasonlóan támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kepli Lajos képviselő úr a Jobbik vezérszónoka. Tessék!

DR. KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Az előző napirendi ponthoz hasonlóan most sem kívánok hosszas és részletes szakmai fejtegetésekbe bocsátkozni az előterjesztés kapcsán, hiszen bár valóban vannak benne jelentősebbnek mondható változtatások, mégis azt gondolom, hogy nagyon sok az adminisztratív és az előző időszak tapasztalatai alapján felmerült technikai jellegű pontosítás. Talán amihez mégis hozzáfűznék pár mondatot, az éppen a klímapolitikával kapcsolatos, illetve a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos kereskedelem és az abból származó bevételeknek a kérdése, hiszen itt elhangzott az imént a fideszes képviselő vezérszónoki felszólalásából, Manninger képviselő úr felszólalásából, hogy tulajdonképpen nemzetközi nyomásra döntött úgy Magyarország, hogy a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó bevételeinek a száz százalékát zöldítésre fogja fordítani. Számunkra teljesen természetes volna, hogy ez így történik, azonban úgy tűnik, hogy a kormány számára eddig nem volt természetes, most azonban a kvótavásárlók kérésére…  elhangzott, hogy akkor érdekeltek magyar egységek megvásárlásában, hogyha Magyarország a bevételeket teljes egészében zöldítésre fordítja. Ez szerintem nagyon jó és nagyon helyes, hiszen nagyon sok tennivaló van, különösen az energiahatékonyság területén, és bármilyen pluszforrás, ami erre rendelkezésre áll, mind üdvözlendő, és hogyha ezt mostantól törvényileg is szabályozzuk, az különösen kívánatos és üdvözlendő számunkra vagy részünkről.

Azonban az energiahatékonyság területén szintén tartalmazza a törvényjavaslat, hogy az épületállománynak, az alapterületre nézve a kritikus épületállománynak a 3 százalékát minden évben fel kell újítani, vagyis korszerűsíteni energiahatékonysági szempontból. Ez a 3 százalék nem tűnik egy túlzottan ambiciózus vállalásnak, hiszen hogyha így, ebben az ütemben haladunk, akkor nagyon soká mondhatjuk el azt, hogy Magyarországon az épületállomány az energiahatékonyság szempontjából megfelelő, és megspóroljuk azt az energiamennyiséget, amelyet jelen pillanatban tulajdonképpen az ablakon dobunk ki, hiszen nem épületfűtési célokat vagy az épületenergetikát szolgálja, hanem tulajdonképpen a feleslegesen felhasznált energia kategóriájába esik amiatt, hogy ezek az épületek nincsenek megfelelően szigetelve, épületgépészetileg megfelelő energiahatékonyságú berendezésekkel ellátva.

Ezt sokkal-sokkal erőteljesebben kellene a kormánynak és a szakminisztériumnak képviselnie nemcsak a közcélú középületek, hanem a lakások kapcsán is, és itt különösen a családi házakra, az úgynevezett Kádár-kockákra gondolunk, mert még mindig rengeteg olyan lakóépület van, amely rendkívül rossz energiahatékonysággal rendelkezik, és ezekre igazából számottevő forrás az elmúlt években nem állt rendelkezésre, hogy ezen érdemben javítsunk, beszélhetünk itt akár európai uniós forrásokról vagy hazairól. Többek között persze azért nem áll rendelkezésre, mert a kormány az erre rendelkezésre bocsátott európai uniós forrásokat még az előző ciklusban átcsoportosította a középületek felújítására vagy energiahatékonysági javítására, emiatt a családi házak forrás nélkül maradtak, és ez azt eredményezi, hogy Magyarországon…

Valódi rezsicsökkentést úgy lehetne végrehajtani, hogyha a családok, a magyar családok így a családok évében lehetőséget kapnának arra, hogy a lakóingatlanjaikat, a családi házaikat, lakásaikat korszerű nyílászárókkal, épületgépészeti berendezésekkel vagy hőszigeteléssel láthassák el, és valóban hosszú távon spórolhassanak a rezsiköltségeiken, és ne csak az a 10 vagy 20 százalékos, törvény által szabályozott rezsicsökkentés álljon a rendelkezésükre, hanem így akár a 40-50 százalékát is meg tudnák spórolni az energiaköltségeiknek, természetesen a kiindulási helyzet függvényében akár még nagyobb hányadot is.

Úgyhogy azt szeretnénk, hogyha hatást tudnánk gyakorolni a kormányra, bár tudom, hogy az ellenzéki pártok ma, a mai Országgyűlésben vajmi kevés hatást tudnak gyakorolni a kormány politikájára, de mégis abban bízom és abban reménykedem, hogy legalább a szakmai kérdésekben sikerül valamiféle konszenzusra jutnunk a tekintetben, hogy rendkívül fontos volna egyrészt a klímapolitikai célok teljesítése és minél hatékonyabb megvalósítása, másrészt ezen belül  talán mondhatom, hiszen ez is a részét képezi  az épületek energiahatékonyságának javítása. Természetesen ez az energiahatékonyság kérdésének csak az egyik része, mert rendkívül energiapazarló többek között a közlekedésünk is, és más szegmensekről is beszélhetnék, de most a jelen törvényjavaslat kapcsán én maradnék annál, amit a törvényjavaslat is tartalmaz, hogy korszerűsítsük az épületeinket, és szigeteljük, hiszen ez a gazdaságot is élénkíteni tudja, és természetesen valódi megtakarítást eredményez a magyar lakosság számára.

A törvényjavaslat többi elemét igazából azért nem fejteném most itt ki részletesebben, mert  mint azt említettem  részben technikai jellegű módosításokat tartalmaz, részben pedig már korábban említésre kerültek, illetve majd nyilván képviselőtársaim is igény szerint fognak róla beszélni. Egyébként azok a részei számunkra vagy részünkről támogathatóak, ez az egy olyan kritikus pont van, a klímavédelem és az energiahatékonyság, amelynek a kapcsán szükségesnek tartottam ezeket a gondolatokat elmondani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Aradszki András képviselő úr, a KDNP vezérszónoka a következő felszólaló. Parancsoljon!

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk levő T/3624. számú törvényjavaslat 11 törvény módosítását irányozza elő, indítványozza, amelyek döntően energetikai tárgyúak, 7 darab, és 2 darab klímapolitikai tárgyú, a többi hozzá kapcsolódó, szükséges törvénymódosítás. Sokan feltehetik azt a kérdést, hogy az az indok, ami itt szerepel az előterjesztésben, meg amit az államtitkár úr is mondott, hogy az energiaágazati szabályozások módosítása kapcsán az elmúlt években szerzett tapasztalatok, gyakorlatok ismeretében szükséges az energetikai tárgyú törvények ismételt módosítása, ez miért van, miért nem képes a jogalkotó, a jogszabály-előkészítő egy átfogó jellegű és szilárdabb bázison álló törvényjavaslat benyújtására, aminek a kapcsán nem válik szükségessé, hogy minden egyes alkalommal, amikor az élet úgy hozza, módosítsuk. Hát, pontosan azért állt elő ez a helyzet, mert az energetika egy rendkívül komplex, rendkívül sok társadalmi viszonyt, piaci, gazdasági viszonyt érintő és befolyásoló terület, és amellett egy állandó mozgásban lévő, nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is állandó mozgásban, változásban levő terület nemcsak gazdasági értelemben, hanem szabályozási oldalról is. Ez indokolja azt, hogy a jogszabály-előkészítő időről időre behoz olyan javaslatokat, amelyek ezeket a változásokat lekövetik, vagy a változások jobb alkalmazhatósága érdekében, végrehajtása érdekében jobban alkalmazható szabályokat a tapasztalatok alapján törvényi szintre vagy az adott, megfelelő jogszabályi szintre tudják emelni.

Ebből a szempontból tehát indokoltnak és igazoltnak látom azt, hogy ez a törvényjavaslat a Ház elé került, már csak azért is, mert 2011 óta, amióta az energiastratégiát a magyar parlament elfogadta, azóta számos kezdeményezés történt az európai uniós szabályozásban, sőt ezek a szabályozások is változásban vannak, sőt 2015-ben a párizsi klímaegyezmény alapján teljes mértékben megváltozott, reményeink szerint pozitív irányba fordult az energiagazdálkodás, az energiahatékonyság és a klímavédelem kapcsolati rendszere, amelyhez az Európai Unió és benne Magyarország igen pozitív, előremutató szerepet tud társítani, és amelyben igen aktív, proaktív részvétellel tudjuk szolgálni az emberiség klímavédelmi céljait is.

(9.40)

Emellett természetesen vannak a részletszabályban olyanok, amiket a gyakorlat során sikerült feltárni, és jobbá tenni a jogi szabályozást és ezáltal a jogi szabályozásban megfogalmazott célok elérésének lehetőségét. Az egyik ilyen terület a bányászatról szóló LXVIII. törvény rendelkezése, amely, nagyon helyesen, az elszámoltatás jogkövetkezményeinek rendszerét módosítja a tekintetben, hogy tisztázza azt, milyen anyagi következményekkel jár egy-egy bányavállalkozó mulasztása bizonyos, a törvényben előírt esetekben, és természetesen ad vállalkozóbarát módon kimentési lehetőséget az ilyen szankciók alól, amennyiben az indokolt, méltányolható és elfogadható.

Fontosnak tartom a módosításnak azt a részét, amely az úgynevezett termálvízzel kitermelt kísérőgázok szabályozását írja elő. Ez a szabályozás is mutatja, hogy ez is egy komplex terület, bár egy egyszerű módosításnak tűnik, ugyanis a termálvízzel kitermelhető kísérőgázok hasznosítása és energetikai célú felhasználása nagymértékben befolyásolhatja például a távhőszektor nyereségességét, és nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, főleg az alföldi területen, ahol jellemző a termálvizeknek az ilyen gáztartalmakkal való felhozatala, hogy Magyarország gazdasága, a magyar energiatermelés a megújuló források intenzívebb felhasználását jelentse, és ehhez szükséges, hogy a termálvízzel kitermelt kísérőgázok felhasználhatóságára világos szabályozást tudjon a törvény tartalmazni.

A kutatási tevékenységekkel kapcsolatos szabályozás sem kutatásellenes, hanem a közjavaink, a magyar állam tulajdonában lévő bányavagyon hasznosításával kapcsolatos; nem szigorítást, hanem pontosítást érzek ez alatt, hogy a kutatás során kitermelt bányászati termék, illetve ásványi vagyon után is értelemszerűen kelljen, mint a többi bányavállalkozónak, akik nem kutatási, hanem már kitermelési tevékenységet folytatnak, fizetni bányajáradékot.

Fontosnak tartom, és meg kell említenem a törvényjavaslatnak azon részét, amely a kutatási területek korlátozását felemelte 20 000 négyzetkilométerre. 2013-2014-től indult el egy jelentős folyamat a magyar bányászkodás területén, legfőképpen a földhő, a földgáz, valamint a kőolaj termelése területén. Egy folyamatosan változó, a piaci viszonyokhoz igazodó koncessziós eljárási rendszer keretében megújult a magyar kitermelés, illetve kutatás a földgáz és a kőolaj területén elsősorban, amelynek következtében elmondhatjuk azt, hogy az elmúlt négy évben nem csökkent a magyarországi termelés, hanem nőtt.

Ezt a versenyhelyzetet, ezt a világos, átlátható rendszert azon bányavállalkozók érdekében, akik befektetnek és bíznak a magyar gazdaságban és a magyar bányászati kapacitásokban, számukra kedvezőbb módosítást nyújtott elénk a törvényjavaslat. Hozzá kell tennem azt is, hogy ebből a szempontból azért megérett a helyzet arra, hogy a bányatörvény piacibb alapú, átláthatóbb, a hatósági eljárásokat és a stratégiai célokat jobban elkülönítő kodifikációját készítse elő a tárca, ha van rá ideje, energiája a megnövekedett energetikai feladatok mellett.

Fontosnak tartom a távhőszolgáltatási, valamint a földgázellátási és a villamosenergia-törvény egységes módosítását a felügyeleti díjak megállapításával kapcsolatban; azt, hogy a nemzetközi számviteli szabályok szerint működő társaságok beszámolóit is lehessen alkalmazni a felügyeleti díj megállapításánál. Az energetika meg igazán egy nemzetközi terület, nagyon sok külföldi befektető van, nagyon sok anyavállalat leányvállalata dolgozik Magyarországon, teljesen természetes ezen nemzetközi sztenderdeknek megfelelő számviteli rend alkalmazása, így egy szolgáltató államnak, egy modern, vállalkozóbarát államnak természetes kötelessége, hogy ha ilyen problémák vannak, akkor pozitívan álljon hozzá és a szabályozást tegye meg.

A földgáz készletezéséről szóló törvény azon módosítása, hogy azon földgázkereskedő is automatikusan az MSZKSZ tagjává váljon, amelyik saját célra használ földgázt, ez is a közös teherviselés kiszélesítését jelenti, és egyébként az olyan földgázfelhasználó, ami nem érinti a biztonsági célokat, gondolok itt a vegyipari célú földgázvásárlásra, továbbra sem lesz része a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek.

Érdekes és fontos dolognak tartom, hogy egységes eljárási rend lesz bevezetve a villamosenergia-, a földgázellátás meg a távhő tekintetében az úgynevezett befolyásszerzéssel meg egyéb cégátalakításokkal kapcsolatos területeken, ami az energetikai engedélyes társaságokat érinti természetesen, így ezáltal mindenki számára világos és egyértelmű lesz, hogy milyen keretek között lehet társasági tranzakciókat véghez vinni.

Én azt látom, tisztelt Ház, hogy a javaslat további részében egy fontos dolgot lehet érzékelni, hogy a módosítás célja a jobbítás, amely egyszerre vállalkozóbarát, azaz szolgáltatóbarát és fogyasztóbarát is. Ezek az elemek kellő egyensúlyban vannak, és remélhetőleg kellő módon éreztetik majd rövid távon is a pozitív hatásukat a szolgáltatók részéről is, meg a fogyasztók részéről is.

Fontosnak tartom, és a fogyasztóbarát eleme ennek a csomagnak az, hogy a fogyasztóvédelmi szabályozásban a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében a panaszeljárás elévülési határideje három év  nem módosult, hanem eddig is ez volt a lehetőség , és ezzel összhangban a fogyasztóval kötött hálózathasználati és kereskedelmi szerződésekből származó igények érvényesítési határidejét, azaz elévülési határidejét is fel kell emelni három évre; ez is egy jogharmonizációs, jó meglátású módosítási indítvány.

Az energiahatékonysággal kapcsolatos módosítások legkardinálisabb része egy elmaradt jogi szabályozás pótlása: az energetikai szakreferens státuszát, felelősségét, nyilvántartását és ellenőrizhetőségét szabályozza. Úgy gondolom, hogy ez a funkció, amit az energetikai szakreferens fed le, fontos szereplője lesz a magyar energetikának, ad egy megfelelő szakmai hátteret; fontos lesz a tájékoztatásban is, és fontos lesz abban is, hogy az adott gazdálkodó szervezet az ő személyében tudjon konkrét felelősséggel nyilatkozó személyt felállítani a hatóságok részére.

Az energiahatékonysági kereskedéssel, az ESD-kereskedéssel kapcsolatban azt kell mondanom, eddig is mindig az volt a kormányzat célja, hogy az ebből származó bevételeket a megújuló, illetve a zöldítési célú beruházásokra használjuk fel, de erre nem volt törvényi kötelezés. Egyfajta jó testtartás és jó hozzáállás eredményezte azt, hogy e tekintetben nem álltunk rosszul, és nyilvánvalóan a piac is erre reagált. Párizs után egészen másképp gondolkozik a piac is, és nyilvánvaló, hogy az ESD-egységek megvásárlásakor elsődleges szempont, mert ebben verseny van, verseny alakult ki a piacon, hogy azoktól vásárolnak az arra jogosultak, akik az ebből származó bevételekből a kibocsátáscsökkentést célzó tevékenységüket támogatják. Ez teljes mértékben a magyar társadalom érdeke, tehát messzemenőleg lehet támogatni.

(9.50)

Én úgy gondolom, tisztelt Ház, az elmondottak alapján, hogy ez a törvényjavaslat szolgálja az energiahatékonyságot, az energiabiztonságot, szolgálja a fogyasztóvédelmet, szolgálja az energiaszolgáltatók érdekét is, ezért a Kereszténydemokrata Néppárt részéről támogatni tudjuk a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP vezérszónoka következik. Parancsoljon!

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvénytervezet olyan adminisztratív lehetőségeket nyit meg a kormányfelügyelet alatt működő energiahivatal számára, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint mindig a kormányzati befolyásszerzést szolgálták. Ez a fajta befolyás nem feltétlenül állami tulajdont jelent, de minden esetben a kormányzati akarat érvényesítése van mögötte. A törvényszöveg arra utal, hogy a kormány a villamosenergia-iparban és a távhőszektorban kívánja erősíteni a kormányzati befolyást, várhatóan olyan formában, hogy piaci szereplőket szorít ki onnan, és kormányközeli szereplőket hoz helyzetbe. Ezeket a lépéseket az Orbán-kormány, amikor éppen veszi a fáradságot, hogy megindokolja, mit miért tesz, rendszerint fogyasztóvédelmi szempontokkal szokta alátámasztani, ugyanakkor az elmúlt nyolc évben azt kellett látnunk, hogy a fogyasztók jogai például a számlázás átláthatóságával, a leolvasások időbeli észszerűsítésével kapcsolatban szemernyit sem erősödtek, miközben a kormányzat alaposan átrendezte a piacot. Tartunk tőle, hogy a valódi motiváció most sem a fogyasztók helyzetének javítása, hanem sokkal inkább a piac befolyásolásának szándéka. Az LMP számos alkalommal elmondta már, hogy az olyan jelentős környezeti hatású természetes monopóliumok esetében, mint amilyenek az energiaszolgáltatók, nem ellenzi a közösségi tulajdon térnyerését.

A közösségi tulajdon azonban a mi véleményünk szerint nem a Nemzeti Közművekhez hasonló, áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen állami mamutvállalatokat vagy Mészáros Lőrinc-féle, kormánybarát oligarchákat és egyéb családi vállalkozókat jelent, hanem a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően az önkormányzati, a szövetkezeti és az állami tulajdon olyan sokszínű elegyét, ami a helyi közösségek kezébe adja a termelés és az árak ellenőrzését. Ennek a fajta közösségi tulajdonnak azonban Magyarországon a nyomát sem látjuk, és az Orbán-kormány láthatóan most sem ebbe az irányba kíván haladni.

A javaslat egyik fejezete „a villamosenergia-piaci verseny erősítése” (sic!) címet viseli, valójában azonban nem a versenyt, hanem az energiahivatal beavatkozási jogosítványait erősíti, azét az energiahivatalét, amelyet eddig sem zavart, hogy Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz kötődő cégek vásárolják meg, a magyar hatósági rendszer aktív közreműködésével sokszor nyomott áron, a hazai energiaszektor egyre nagyobb hányadát. A piacfelügyeleti eljárás részletes szabályait ugyanúgy a kormány állapíthatja majd meg rendeletben a törvényjavaslat elfogadása esetén, ahogyan a megújuló energiaforrásokkal termelt áram kiemelt és garantált átvételének reguláit is. Ismételten hangsúlyozni szeretném: egyetlen alkalmat sem láttunk az elmúlt nyolc évben, amikor a kormány ezeket a jogosítványokat a verseny erősítésére és ne privilegizált tulajdonosi csoportok előnyben részesítésére használta volna föl.

Ugyanezt látjuk és ugyanezt a hatást valószínűsítjük a földgázpiaci szabályozás átalakításánál, ahol pillanatnyilag a magyar kormány tesz a legtöbbet az átlátható viszonyok megteremtése ellen, hiszen titkos tartalmú szerződésekben szerzi be a földgázt Oroszországtól, és hasonlóan titkos szerződésekkel bocsátja Oroszország rendelkezésére a magyar gáztároló-kapacitás egy részét.

Ahogyan a távhő- vagy a villamosenergia-szektorban, úgy a gázpiacon is minden, a tulajdonosi viszonyokat érintő piaci eseményhez az energiahivatal, végső soron a kormány engedélye kell a jövőben, ami egyértelműen az Orbán-kormány egyik legkártékonyabb gazdaságpolitikai húzásának, a járadékvadász gazdasági modell további kiterjesztésének szándékára utal. A kormány eldönti, hogy ki és milyen feltételekkel kereskedhet az ismeretlen áron beszerzett gázzal, a lakosság kötelezően fizeti a számlát, a profit pedig azoknál jelentkezik, akiket a kormányzat erre kijelöl, ahogyan azt az egyetlen év alatt multimilliárdossá tett MET-csoport esetében is láthattuk.

Gyászos a törvénytervezetben szereplő energiahatékonysági intézkedéscsomag is. A 2010-es választási programban a Fidesz még évente az épületállomány 10 százalékának energiahatékonysági korszerűsítését ígérte. Ha 2010-ben elkezdték volna, már a végénél járnánk, ebből azonban mára annyi maradt, hogy kizárólag a középületeknél évente 3 százalékot kellene az energiahatékonysági minimumkövetelmények szintjére felhozni.

Azt kérdezem: kiszámoltáke önök, hogy ebben a tempóban mikor lesznek energetikailag korszerűek a magyar épületek? Mert mi azt gondoljuk, hogy úgy nagyjából három évtized alatt. Ez több, mint amennyi idő a rendszerváltás óta eltelt.

Önök mindig a kötelező kazáncserétől meg az energetikai szakreferensek és energetikai auditorok kötelező foglalkoztatásától, vagyis az értelmetlen bürokrácia szaporításától várják a kényszerű energiapazarlás megszüntetését, de egyetlen szó sincs a tervezetben a lakossági energiahatékonysági beruházások vissza nem térítendő támogatásáról, meg az okosmérők és okoshálózatok rendszeréről, amelyek szinte automatikusan érdekeltté tennék a lakosságot az energiával történő takarékoskodásban. Holott 8 évnyi tapasztalatunk van már benne  mármint önöknek , hogy ezek az adminisztratív kényszerek nem működnek. Olyasmihez, ami csak a lakosság és a vállalkozások terheit szaporítja a megoldás reménye nélkül, az LMP nem kívánja a támogatását adni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az MSZP vezérszónoka Bangóné Borbély Ildikó. Ön következik, parancsoljon!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat igazi salátatörvény, szerteágazó indokok mentén tartalmaz módosításokat. Kiemelendő, hogy a javaslat számos korábbi, értelmetlen és érthetetlen, bizonyos esetekben nyilvánvalóan egyes gazdasági szereplők magánérdekeit szolgáló rendelkezéseket helyez hatályon kívül, így különösen a 2018 februárjában kivételes eljárásban áterőltetett Vet.-módosítást, amelyben a kormány szakmaiságot nélkülöző beavatkozásokkal igyekezett könnyíteni a naperőművek hálózati csatlakozásait. Kiemelendő, hogy a biztonsági földgázkészletet a jövőben nem kell feltétlenül a biztonságiföldgáz-tározókban tárolni; lehet, államtitkár úr, hogy ez azt jelenti, hogy külföldön is, csak akkor meg kell kérdezni, hogy miért kellett Magyarországon földgáztározókat vásárolnia a kormánynak. Ugyancsak beismerése a kormányzati dilettantizmusnak, hogy míg 2012-ben előírták, hogy a biztonságiföldgáz-tározóknak kizárólagos állami tulajdonban kell állniuk, most akkor ezt a rendelkezést miért törlik el.

Nem támogatható, hogy emelkedik a MEKH részére fizetendő felügyeleti díj. Nem támogathatóak a fogyasztókat érintő szigorítások, a kevesebb ügyfélszolgálat. Itt megkérdezem államtitkár úrtól: kevesebb irodában lesz elérhető az egyetemes szolgáltató, megszűnik az egyetemes szolgáltató azon kötelezettsége, hogy azokon az ötezer főnél nagyobb lélekszámú településeken, ahol nem volt ügyfélszolgálat, biztosítsa munkanapokon a panaszfelvétel lehetőségét, illetve formanyomtatások, szabályzatok elérhetőségét. Szerintem ez teljesen elfogadhatatlan, hogy a magyar állampolgárokat ilyen helyzetbe hozzuk.

A javaslat tesz bizonyos lépéseket az uniós kötelezettségek teljesítése irányába  például az energiahatékonysági törvény módosítása , azonban nem tesz lépéseket a harmadik belső piaci szabályozási csomagnak történő megfelelés érdekében, és továbbra is fenntartja az egyetemes szolgáltatásban a zárt ellátási rendszert, nem biztosítja a rendszerhasználati díjak meghatározásával kapcsolatban a jogorvoslati jogot.

A javaslat alapján elvárható lenne a lakossági energiaárak csökkentése.

A módosítások a teljes beismerését jelentik annak, hogy a kormány késve és rosszul ültette át a magyar jogba az energiahatékonysági irányelvet, amely miatt kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Bizottság.

Az orvosolandó problémák: a Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai működési kereteit nem biztosították, ezért nincs lakossági energia-tanácsadó rendszer sem; nem valósult meg a közintézmények épületeinek energetikai jellemzőit tartalmazó, működő adatbázis; kétséges az intézkedések elszámolt eredményeinek hitelessége, ezért szükségessé válik a 2014-16-os, már lejelentett intézkedések felülvizsgálata is.

(10.00)

A Magyar Szocialista Párt a törvényjavaslat elfogadását, bár vannak benne pozitív elemek és az ágazatközi szabályozások szakmai pontosítására irányuló törekvések, illetve a korábbi hibás kormányzati intézkedések beismerésére utaló jelek, jelenlegi formájában nem tudja támogatni. Mondom, mi az a három pont, ami miatt nem, vagy négy.

A javaslat szabályozása nem biztosítja az uniós jogszabályi előírásoknak történő megfelelést. Érthetetlen, hogy miért költött a magyar állam adófizetői pénzekből 400-500 milliárd forintot gáztározók vásárlására, ha a biztonsági készletet akár külföldön is lehet most már innentől fogva tárolni. Érthetetlen, hogy miért akar titkolózni a hosszú távú gázvásárlási szerződések ügyében a kormány az Európai Bizottsággal szemben. A fogyasztók számára hátrányos rendelkezéseket is tartalmaz a törvénymódosítás.

Ezért, ahogy jeleztem, nem fogjuk tudni ebben a formában támogatni ezt a törvénymódosítást. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hajdu László képviselő úr, a Demokratikus Koalíció vezérszónoka a következő. Parancsoljon!

HAJDU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A törvényjavaslat 133 paragrafusból áll, és 75 oldalt tartalmaz. Azt gondolom, megérte volna egy hatástanulmány csatolását egy ekkora terjedelmű, ilyen sok ágazatra, ilyen sok szolgáltatásra kitérő témát is érintő előterjesztésben. Egy egyszerű hatástanulmány sokat jelenthetett volna, noha indoklások vannak a paragrafusokhoz hozzátéve, olyan kétsorosak, vagy 4-5 sorosak legföljebb. De azt gondolom, ez megkönnyítette volna az ellenzékieknek is az elhangzott kifogásait.Maga az előterjesztés meglátásom szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal primátusát erősíti, lényegében azt pontosítja. Az úgynevezett hivatal, régi nevén tröszt, vagy Budapest esetében közmű-főigazgatóság, annak a jogainak a visszaállításáról van szó az egyik üzenetében a mi olvasatunkban. Azokat a jogokat kapja vissza, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nélkül ezek a szolgáltató cégek semmit nem csinálhatnak, lényegében az önállóságukra telepszik rá. Előttem az LMP-s hozzászóló már említette, hogy tulajdonképpen a kormány akaratának megjelenítése hivatal formájában ez az előterjesztés.

Azzal együtt számos olyan fejezetrész van, amit, azt gondolom, amikor létrehozták a hivatalt, akkor kifelejtettek, vagy azóta rájöttek, hogy ez a hivatal még erre is használható, mert ilyen kiegészítések vannak. Kezdeném azzal, hogy a kormánypárti képviselőtársam hozzászólását kicsit megerősítve, kicsit pedig annak más értelmezést adva, a bányászatról szóló ’93. évi törvény, ami ebben a nagy, 133 paragrafust érintő ügyben 15 paragrafust is érint, egészen érdekes. Nem is tudjuk pontosan, a bányászatról szóló törvény a héten már egyszer, tegnap is szerepelt. Igaz, akkor a bányászok különböző jogairól, de lehetett volna talán együtt is ezt beterjeszteni. Csak az egy teljesen más joghely, valószínűleg ezért történt, hogy a héten kétszer is a bányászatról szóló jogszabállyal foglalkozunk.

Ha ezt tekintem, akkor úgy látom, és ha a többi törvény jó részét is figyelembe veszem, mármint amit érint, 11 törvényt és a végén a zárórendelkezés a 12., ebben az esetben tudjuk azt meg, hogy a koncessziós díj módosulni fog, a bányajáradék módosulni fog vagy a felügyeleti díj módosulni fog, a bányajáradék pótlásának megállapítási díja módosulni fog, és több más térítési díj és bírság is módosulni fog. Tehát ez egy pénzbeszedő előterjesztés, ha a fantáziánkat kicsit megmozdítjuk. Szerepel is itt 2 százalékos emelés, 0,4 százalékos emelés, számos ilyen kis emelés van. A viszonyítást csak a hatástanulmány tudná megmondani, hogy az nulla egész, nulla, nem tudom, mennyi, mert van ilyen emelés is, forintosítva hány milliárd forintról szól. Ezt nem lehet, csak következtetéssel, vagy arra gondol az ember, hogy ez is valamiféle új pénzhez való jutást jelent.

Az az érdekes dolog egyébként, és nagyon egyetértek az előttem szóló ellenzéki képviselőtársaimmal, amit a távhőszolgáltatással kapcsolatban megemlítettek. Noha az is igaz, amit a kereszténydemokrata képviselőtársam, Aradszki úr említett, hogy a keletkezett gázok hasznosítása és nyereségre fordítása itt most legalább törvényben van szabályozva.

Szeretném én is megemlíteni azt, amit mások megemlítettek, és azt gondolom, ez talán a törvénynek egy fontos részét jelentheti, hogy most nem csak e-mailben kaptuk meg, és 24 óra állt rendelkezésre ennek a törvénynek az alaposabb átolvasására. Igaz, hogy nagy terjedelmű törvényről van szó, de volt időnk, és ez azt jelenti, hogy nem rapid gyorsasággal bejött törvényt tárgyalunk itt ma, hanem feltehetően közigazgatási és szakmai egyeztetés is megelőzhette ezt a törvényt. Hozzá kell tegyem, hogy ez erénye, úgy gondolom.

Érdekes, hogy ennek a hivatalnak, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak az elnöke a jövőben rendeletalkotásra is jogosult lesz, az is benne van ebben a törvényben. Ez egy egészen érdekes tröszti jogosítvány; anno a trösztökben a tröszt vezetőjének volt ilyen jogosítványa. Úgy tűnik, itt is igazolva van, hogy ez visszatér.

Más gazdasági feltételek szigorítása is kiolvasható ebből a törvényből. Az egyik, hogy pénzbevételt jelent, szinte majdnem mindegyik fejezetnél, amelyben törvényeket érint ez a salátatörvény. A másik, hogy gazdasági szigorításokat jelent, több esetben egyébként talán jogosan, vagy a tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy indokolt. És talán előbbre lépés a kérelmezőt terhelő fizetési követelmények emelése.

Tegnap este itt tárgyaltuk a Balaton-törvényt, illetve tárgyaltuk a budapesti agglomerációs törvénnyel az egybeolvasztását. S hogy egy pillanatra visszanyúljak a bányászati jogról szóló törvényhez, az a veszélyem van nekem, hogy itt szabályozzuk 15 paragrafusban a bányászati törvény pontosítását, a bányatelek alakítását, a bányászati jog megnyitását, a Balaton-törvény környezetében viszont könnyen lehet, hiszen többféle bányáról lehet itt szó, sóderbányáról, homokbányáról, kőbányáról, egész sor bányászati lehetőségről, és miután összegyúrásra kerül majd három alapvető és fontos, nagy horderejű törvény, nem véletlen, hogy mi itt ma a bányászati törvényt is tárgyaljuk. Ezt persze megint csak a felügyeletidíj-fizetési kötelezettség kiterjesztéséből vagy a fizetési kedvezmény biztosításából olvasom ki.

Egyetértek azokkal a hozzászólókkal, ezt nem is mondom el, ami a távfűtéssel, az energiatakarékossággal, a rezsicsökkentéssel összefügg, és ami hiányzik ebből a törvényből, egyáltalán még célzás sem jelenik meg arra vonatkozóan, hogy a gyári technológiával épült házak esetében vagy egyáltalán a magánszemélyeket milyen módon érinti. Egészen biztos, hogy ez a törvény elég jelentős mértékben az úgynevezett nagy cégek érdekeit képviselő törvény a hivatal részéről.

(10.10)

Igazán a kis- és középvállalkozások ebben szinte nem játszanak szerepet, sőt az önkormányzati vállalkozások ilyen típusú szakmai része se túlzottan. Budapest vonatkozásában a gázellátás a hivatal hatáskörébe tartozik, és persze mivel a hivatalhoz tartozik a víz és a csatornázás is, ez is egy ilyen exlex állapot, fővárosi képviselőként pontosan nem is tudtam megállapítani.

Az egy érdekes dolog, hogy sok éve tudjuk azt, hogy a külföldi cégek számviteli rendje eltér a magyar számviteli cégekétől, szeptemberben vagy mikor van náluk az év vége, nálunk december 31-én. Ezt most át kell nekik alakítani, és december 31-én ér véget számviteli értelemben a gazdasági évük a Magyarországon lévő multicégeknek, azoknak, akik a hivatalhoz tartoznak. De a többieknél nem tudjuk: van itt Audi, Opel, Suzuki cím, ehhez sok minden. Azoknál ugyanígy van, hogy év közben van, vagy csak a hivatalhoz tartozóknál fordul az elő, hogy a számviteli év december 31-én ér véget, és nem úgy, ahogy az eddigi gyakorlat.

Összegezve azt gondolom, hogy ez a törvénytervezet, amely előttünk van, és ilyen nagy terjedelemben, próbálkozik  és ebben egyetértek az előttem szólókkal is  az európai uniós jogharmonizációnak eleget tenni, ez megjelenik konkrét paragrafusokban is, mégis úgy gondolom, hogy az ilyen nagy jelentőségű térségeket érintő, településeket érintő törvény, amely itt tárgyalásra kerül, ebben a formában, ha nem kapunk hozzá legalább egy picike hatásmagyarázatot, hogy mit miért és hogyan kell értelmezni  mert ebből a jogszabályból csak következtetünk, hangosan gondolkodunk róla, de valójában nem állapítható meg , így egyéb feltételek teljesülése esetén támogatható csak a részünkről. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra nem jelentkezett senki. Normál szót kérő képviselőként Turi-Kovács Béla képviselő urat hallgathatjuk. Parancsoljon!

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az energiastratégiával összefüggésben szeretnék néhány gondolatot megosztani. A magyar vidéknek, falvaknak, kistelepüléseknek a döntő hányada azokból a házakból áll, amelyek jó 50 évvel ezelőtt vagy némelyek még régebben hatalmas erőfeszítéssel családi házakként épültek, olyan módon, hogy akkor csak összefogással, csak családok teljes összefogásával jöhetett ez létre. Ezeknek a családoknak ez egy kitörési lehetőség volt a korábbi még rosszabb, sokkal nehezebb lakáskörülmények közül. Ezek a házak ezért  és ezt szeretném leszögezni  nem Kádár-kockák, hanem egy kornak, egy korszaknak olyan házai és lakóépületei, amelyek ma is azokat a családokat szolgálják, amelyek, meggyőződésem szerint, nem a felső tízezer és azok leszármazói közül valók, hanem a kétkezi emberek, azok, akik itt még mindig laknak és otthont találnak. Minden stratégia, amely az elkövetkező időben olyan változásokat igényel, ami az energia mostani lehetőségeinek valószínű beruházásokkal megváltoztatható formáját helyezi kilátásba, meggyőződésem szerint kelthet bizonyos aggodalmat. Amikor arról volt szó, hogy a fűtés-korszerűsítés van és a fűtés-korszerűsítés során kazáncserékre kerül sor, magam is elképedtem, hogy milyen árak jelentek meg a kazáncseréknél.

Azt gondolom, hogy a stratégia elkészítésénél  és ezért kértem szót  rendkívül nagy figyelemmel kell lenni arra a szempontra, mi az a teherbíró képesség, amely azokat a családokat fogja érinteni elsősorban, akik hasonló helyzetben vannak. Ott is meg kell majd oldani ezeket a problémákat.

Ezeknek a megoldásához biztosítani kell azokat a központi forrásokat is, amelyek ezeket lehetővé teszik.

Miért nem mondjuk azt, hogy akkor költözzenek majd modernebb helyre, menjenek onnan el. Azért, tisztelt Ház, mert lehet, hogy nagy boom van most az ingatlanpiacon, de ezeket az épületeket ez nem érinti, innen elmozdulni nem lehet. Aki itt született, itt él és valószínűleg itt fog élni még nagyon sok helyen az utód is, azoknak ez marad az otthona, ennek kell lenni kényelmes, jövőt szolgáló, biztonságos helynek.

Ezért a stratégia elkészítésénél, különösen akkor, amikor majd ezeket a stratégiákat már lebontjuk olyanfajta célokra, amelyeket már meg is kell majd valósítani… És csak egy egyszerű példát: nyílászárócserék nélkül ezek az épületek nem korszerűsíthetők. Ha valaki végigmegy a falvakon, tessék végigmenni Heves megye, Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár megye falvain, óriási erőfeszítéseket tesznek az ott élők, hogy ki legyen festve, hogy láthatóan az ő otthona barátságos, otthonos legyen, de arra már nincs pénz és lehetőség a többségénél, hogy a nyílászárókat is cserélje. Tehát azt gondolom, hogy majd a stratégiánál a kormánynak rendkívüli nagy figyelmet kell arra fordítania, hogy a lehetséges erőforrások itt is megjelenjenek, sőt, ha lehet, elsősorban itt jelenjenek meg.

A nagy célok nagyon szépek: csökkentsük a kibocsátást, és így tovább, ezek ismertek, ezeket is meg kell oldani, meg haladni kell, de azt gondolom, hogy most elsősorban azokat az embereket kell elérni, akik azt remélik, hogy majd ezek a változások az ő számukra egy jobb életkörülményt, egy korszerűbb életkörülményt hoznak. Ne felejtsük el, még egyszer elmondanám, mindaz a lakásállomány, amely ott van ezeken a településeken, ezek nem úgy épültek, hogy fölvettünk tízmillió forintos hitelt, hanem úgy épültek fel, hogy a rokonok, a barátok éveken keresztül építették és segítették.

Az épületek, higgyék el, kitűnő alapokra épültek, mert arra nagyon vigyáztak. Ezek még ötven év múlva vagy talán száz év múlva is ott állhatnak. Ezért nagyon fontos  és ezért kértem szót, még egyszer mondanám, ezért is jöttem be most , hogy a stratégia arról szóljon, hogy ezeknek az embereknek jövőt és lehetőséget biztosít. Egyébként pedig támogatom a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Kíváne még valaki felszólalni? (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra nem jelentkezett senki, az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat mint előterjesztőt, kíváne reflektálni. (Jelzésre:) Parancsoljon!

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, és nagyon szépen köszönöm a törvényjavaslat vitájában az alapos és a jobbító hozzászólásokat. Csak néhány ponton szeretnék reagálni az elhangzottakra. Talán a legfontosabb pont, amit szeretnék kiemelni, hogy az előterjesztésben  egy valóban nagyon sok területre kiterjedő előterjesztésről van szó , az összefogó fő koncepció az volt, hogy a magyar energiafogyasztók helyzetét tegyük kedvezőbbé a lehető legtöbb módosítás révén. Erre utal és ezt célozza a panaszeljárások gyorsítása. Ezt célozza  és itt külön szeretnék megállni egy pillanatra  a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogosítványainak a több ponton történő megerősítése.

Több hozzászólásban is elhangzott, hogy a MEKH jogállásának az erősítése valamiféle, kicsit azt mondanám, összeesküvés-elmélet alapján különféle vállalati tranzakciókban való kormányzati beavatkozást szolgálna. Ezt én messzemenőleg szeretném visszautasítani, és amellett érvelni, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal mint a kormánytól egyébként nagyon nagy mértékben független szabályozó hivatal, jogállását, lehetőségeit ez a törvénycsomag több helyen éppen azért erősíti meg, hogy sokkal határozottabban, nagyobb felhatalmazás révén tudjon a fogyasztói érdekek védelmében fellépni.

(10.20)

Rendeletalkotási joga éppen azért van a hivatalnak. Varga képviselő úr utalt rá, hogy majd most kap rendeletalkotási jogot  már van neki. Tehát pont azért van rendeletalkotási joga már ma is, hogy a döntései sok esetben csak az Alkotmánybíróságon lehessenek megtámadhatóak. Teljesen önállóan, teljes felelősséggel tudjon, még sokszor a kormánytól függetlenül természetesen olyan döntéseket hozni, ami a fogyasztóknak és az iparág fejlődésének hosszú távú érdekeit szolgálja. Rendeletalkotási jogkörét valóban több ponton igyekszik kiterjeszteni ez az előterjesztés, például a piacfelügyelet területén. Ez is szóba került, hogy ez egy olyan nagyobb fejezet, ahol a törvényjavaslat újraszabályozást ír elő, valóban.

A piacfelügyelet erősítése éppen azt szolgálja, hogy abban a nagyon szofisztikálttá vált villamosenergia- és gázpiaci környezetben, ahol már nemcsak Magyarország, hanem az egész összekapcsolt európai villamosenergia- és gázpiac ma működik, azok a piaci szereplők, akik vissza szeretnének élni a piaci szabályokkal, ne kapjanak lehetőséget erre, vagy ha mégis megteszik, akkor a legszigorúbb eljárásban, a legszigorúbb szabályok alapján lehessen őket megbüntetni, hogy elmenjen a kedvük attól, hogy ilyesmit csináljanak. Európában számos országban láttunk ma példát arra, hogy a piaci szereplők próbálkoznak a piac torzításával, és nagyon nagy szükség van arra, hogy egy olyan önálló, nagyon nagy hatáskörrel rendelkező felügyelet, mint a MEH, ezekben az ügyekben lépni tudjon.

De említhetem a fogyasztóbarát megoldások közül a digitalizáció lehetővé tételét is. A magyar fogyasztókat azért ma sok esetben bosszantja, hogy ott is papíralapú ügyintézést kell már elvégezni, ahol arra már más szektorokban egyáltalán nincs szükség. Megnyitja ez a javaslat a fogyasztók számára azt, hogy például mobiltelefonos applikációkkal olvassák le vagy küldjék be a szolgáltatóhoz az óraállást. Azt gondolom, hogy ezek mind egytől egyig a fogyasztók érdekeit szolgálják.

És akkor itt egy olyan pontra térnék ki, ahol, azt gondolom, hogy én a magam részéről  és azt gondolom, a kormány részéről is mondhatom ezt  nagyon sok felszólalással értek egyet; nevezetesen, az energiahatékonyság kérdésével és azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehet a jövőben minél több forrást olyan irányba terelni, hogy különösen az épületállomány korszerűsítése területén, illetve különösen olyan területeken, amilyeneket Turi-Kovács képviselő úr is említett, a magyar emberek energiafelhasználását csökkenteni tudjuk, fenntartható módon tudjuk a rezsiköltségeit kordában tartani, és egyáltalán az életlehetőségeit javítani tudjuk.

Azt a magam részéről meg tudom ígérni, hogy a folyamatban lévő energiastratégia-alkotási folyamatban ezt a tényezőt, ezt a kérdést a messzemenőkig figyelembe fogjuk venni.

Kiemelt szerepet fog játszani ez a kérdés a következő időszak energiastratégiai cselekvésében. Valóban azt a lépést, hogy most már olyan kvótaértékesítésből származó bevételeket is, mint ez a bizonyos ESD-kvóta, ami az erőfeszítés-megosztási szabályozásból fakad, és amelyet a kormány részéről, amennyiben jó vevőt találunk rá, értékesíteni szeretnénk…  minden fillért, amit megkeresünk, arra szeretnénk fordítani, abba az irányba szeretnénk terelni, hogy éppen ezeket a lehetőségeket bővítsük ki.

És talán egy utolsó megjegyzés. Elhangzott az, hogy a biztonsági gáztárolás Magyarországon veszélybe kerülne. Hangsúlyozottan szeretném itt kijelenteni, hogy természetesen a biztonsági földgázkészletek Magyarországon voltak, vannak és lesznek. Természetesen azért építettük ki és azért rendelkezik rendkívül jelentős földgáztározó kapacitásokkal Magyarország, hogy ezeket a kapacitásokat használni tudjuk. Ez a félelem teljesen alaptalan. Ezzel szeretném megköszönni még egyszer a türelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   1-8   9-26   27-68      Ülésnap adatai