Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-72   73-86      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 26. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Gelencsér Attila és Lukács László György jegyző urak lesznek segítségemre.Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a tegnapi napon az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló T/10526. számú törvényjavaslatot előterjesztője visszavonta. Emlékeztetem önöket, hogy ez az előterjesztés a hétfői napon elfogadott napirendünk részét képezte. Tájékoztatom önöket, hogy a mai napon a visszavonásnak megfelelően a törvényjavaslat általános vitájára nem kerül sor. A módosult napirend közzétételre került, amely a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! Most általános viták megtárgyalására kerül sor. Felkérem a vitában részt vevő képviselőtársaimat, hogy mindannyiunk egészségének megőrzése érdekében lehetőség szerint csak a vitában felszólaló képviselőtársak és az azt követő két felszólalásra jelentkező képviselőtársunk tartózkodjon a teremben.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/10527. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Orbán Balázs úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Jó reggelt kívánok mindenkinek. Az elmúlt években számos nagyberuházást és kapacitásbővítést jelentettek be hazánkban, ez jelentős mértékben támogatta a nemzetgazdasági célkitűzéseinket és a nemzetgazdaság teljesítőképességének növelését. A magas beruházási ráta a mi megítélésünk szerint a fenntartható növekedés egyik alappillére. A sikeresen felzárkózó országokat, ha körbenézünk a világban, akkor jellemző módon magas, 25 százalékos vagy afeletti beruházási ráta jellemzi.

2019 során, még a koronavírus-járvány megérkezését megelőzően közel 13 400 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon. Ennek eredményeként a beruházási aktivitás több mint 15 százalékkal múlta felül az előző évit. Az elmúlt tíz évben összesen 77 százalékos bővülést regisztrálhattunk. Ennek köszönhetően hazánk beruházási rátája a 2010-hez mért 20,2 százalékról a tavalyi évben már 28,6 százalékra emelkedett. Ez a második helyet jelenti az Európai Unióban.

A növekedési lehetőségek kihasználását támogatja az is, hogy Magyarország tőkevonzó képessége is számottevően erősödött az elmúlt évek során. Csupán az elmúlt időszakban bejelentett vállalati fejlesztések meghaladják a 4000 milliárd forintot. Ez az éves hazai GDP mintegy 9 százalékát kitevő összeg.

Középtávon a beruházások révén megvalósult tőkekapacitások fokozatos felfutásuk után éves szinten mintegy 12 000-20 000 milliárd forinttal emelhetik hazánk exportteljesítményét, ami a jelenlegi kivitelnek a 35-56 százalékát jelentheti, attól függ, hogy hogyan számolunk, és hogyan realizálódnak ezek a célkitűzések.

A kedvező folyamatokat támogatja megítélésünk szerint továbbá az is, hogy a tőkeköltségeket érdemben mérséklő tételként 2017-től 9 százalékra csökkentettük a társasági adó kulcsát. Ez Európai Unió-szerte továbbra is a legalacsonyabbnak számít. A Nemzeti Befektetési Ügynökség, a HIPA által közölt statisztika alapján 2019-ben rekordmértékű, összesen 101 projekt kapcsán született pozitív befektetői döntés hazánk vonatkozásában, és a tőkevonzó képesség tekintetében hazánk egyre kedvezőbbé váló pozícióit az erre vonatkozó indexek, például „global best to invest” indexek is alátámasztják. Sorozatban másodszor kerültünk a világ tíz legjobb befektetési célországa közé. Azt gondoljuk, hogy ez olyan eredmény, amire Magyarország minden polgárának joga van büszkének lenni, és azon dolgozunk, hogy ezeket az eredményeket meg tudjuk őrizni, ezért hazánk tőkevonzó képességét, illetőleg a nemzetgazdaság teljesítőképességét továbbra is növelni tudjuk.

Erről szól az előttünk fekvő törvényjavaslat is, amelynek célja röviden összefoglalható: lehetőséget biztosít arra, hogy különleges gazdasági övezeteket lehessen létrehozni. Ezekre a különleges gazdasági övezetekre eltérő szabályok vonatkoznak mint általános beruházási célterületekre. Ezekre a különleges beruházási övezetekre az a jellemző, hogy természetesen, mivel hazánk minden területe, minden négyzetcentimétere valamelyik település közigazgatási területéhez tartozik, de ezekre a beruházásokra az jellemző, hogy olyan volumenűek, hogy hatásukat tekintve túlmutatnak a fekvés szerinti települési önkormányzat határain, és ezt a településhatárokon túlmutató hatást kívánja kezelni, illetőleg a beruházást elősegíteni és támogatni a kormány ezen törvényjavaslattal.

A törvényjavaslat szerinti megoldás megítélésünk szerint arányosabb elosztást tesz lehetővé a megyén belül, arra való tekintettel, hogy az ilyen övezetben megvalósuló beruházások, amint említettem, nemcsak egy településen, hanem annál tágabb körben, adott esetben a megye egész területére kifejthetik hatásukat.

A törvényjavaslat megengedő, egy lehetőséget kínál, tehát nem kötelező egy beruházással érintett célterületet ilyen gazdasági övezetté nyilvánítani; gazdasági elemzés, hatástanulmány szükséges ahhoz, illetőleg a törvényjavaslatban részletesen rögzítve vannak a feltételek, amelyek mentén ezeket a minősítéseket meg lehet tenni.

A törvényjavaslat alapján ezt követően a megyei önkormányzathoz befolyó adóbevételeket ennek érdekében a megyei önkormányzat a rendelet alapján célzottan tudja felhasználni a megye területén fekvő, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések és a települések működésének támogatására.

A szabályozási logika tehát úgy néz ki, hogy mivel olyan beruházásról van szó, ami több települést érint – tulajdonképpen, azt hiszem, józan ésszel ilyen nagy típusú beruházások esetében ezt nem lehet vitatni , ezért egy másik önkormányzati szereplőt is bekapcsol. Másik önkormányzati szereplő dönt a beruházással érintett adóbevételek felhasználásáról, amit elsődlegesen azon a településen kell felhasználni, amit közigazgatásilag érint a beruházás, de természetesen az átnyúló hatások miatt más települések fejlesztésére, illetőleg az ottani beruházást támogató lépésekre is fordítani kell ezeket az összegeket.

Számos ilyen példát tudunk mi is mondani. Azt hiszem, ez a rendszerváltoztatás óta egy folyamatos probléma volt, amit számos önkormányzat korábban is jelzett. Valójában én azt gondolom, hogy ez rendkívül igazságtalan helyzet.

(9.10)

Most az, hogy hazánk gazdasági teljesítőképessége…  arra kérem önöket, ezt meg tudjuk tenni, hogy a koronavírus-járványt egy percre tegyük zárójelbe, tehát ha ezt a hatást kivesszük, akkor hazánk gazdasági teljesítőképessége növekszik, akkor ez a probléma növekszik. Minél több beruházás van, annál több ilyen probléma van, hogy valójában egy-egy önkormányzatnak jutó adóbevételt egy az egyben az határozza meg, hogy pontosan a beruházás hol fekszik.

Hiába van számos olyan példa, a kollegáim is összegyűjtöttek számos ilyen példát, hogy például a szomszéd közigazgatási egység, település az életben, a gyakorlatban sokkal inkább érintett egy beruházás egyébként pozitív, mondjuk, munkaerőpiaci hatásait tekintve, vagy negatív, infrastruktúra-használati hatásait tekintve, mégsem részesedik az adóbevételből, amit a beruházás hoz, mert az egy másik településen realizálódik. Számos polgármestert, számos helyi szereplőt ismerünk mindannyian, politikai oldaltól függetlenül, aki konkrét beruházások vonatkozásában ezt az elmúlt évtizedekben, tehát azt tudom mondani, hogy a rendszerváltoztatás óta folyamatosan kritizálta, és azt gondoljuk, hogy jogosan.

Éppen ezért azt gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat képes arra, hogy arányosabb forrásmegosztást tegyen lehetővé a megyén belül, úgy, hogy az érintett településeken is megvalósulnak a fejlesztések, úgy, hogy a többi település is részesül az adóbevételből, illetőleg úgy, hogy az egész térségjellege a megyének erősödik.

Ahogy említettem önöknek, a törvényjavaslat értelmében ilyen különleges gazdasági övezetté nyilvánításra szigorú, meghatározott feltételek mentén kerülhet sor. Ez nem egy automatikus, véletlen vagy ellenőrizhetetlen folyamat. A kormány rendeletével olyan beruházások vagy bővítések helyszínét nyilváníthatja annak, amelyet már korábban rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított, és amelyek 5 milliárd forint teljes költségigény fölött vannak, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségűnek minősülnek, és a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy új munkahelyek teremtését szolgálja.

A törvényjavaslattal kapcsolatban azért már a sajtóban elindult a vita, ami megelőzi a parlamenti vitát is. Ezzel kapcsolatban egypár reflexiót szeretnék önöknek így megelőzően tenni. Szeretném arra nagyon nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy a törvénymódosítás semmilyen módon nem érinti a helyi és a központi adóbevételek arányának eddigi rendszerét, az állam semmilyen módon semmilyen összeget nem von el az önkormányzatoktól. A helyi adózás feltételeit a települési önkormányzattal egyenrangú, nagyobb illetékességi területű, a szélesebb térség hatásait figyelembe venni képes, azt sokkal jobban ismerő önkormányzatot hozza pozícióba, és ezáltal biztosítja az önkormányzati rendszeren belüli arányosabb elosztást.

Egyébként ezt az Alaptörvény is megerősíti, a 32. cikk (1) bekezdés h) pontja szerint a helyi adók fajtájáról és mértékéről való döntés a helyi önkormányzatot illeti meg. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alkalmazásával helyi önkormányzat a települési önkormányzat és a megyei önkormányzat is.

A megyei önkormányzat az adóból származó bevétellel kizárólag a törvényjavaslatban meghatározott módon rendelkezhet; tehát nem lehet más célra fordítani, nem lehet elvinni, nem lehet belőle mást csinálni. A helyi önkormányzatnak ilyen felhasználási kötelezettsége van: egyrészt a települések területén megvalósuló fejlesztések, a területen működő szervezetek és a települések működésének támogatása, és ezen túlmenően  mi azt gondoljuk, hogy ez méltányos  legfeljebb a bevétel 3 százalékának erejéig a megyei önkormányzat saját feladatellátásával, tehát a szervezet kialakításával kapcsolatos költséget tudja ebből finanszírozni.

A törvényjavaslat tehát összhangban van a kormány általános gazdaságpolitikájának fő céljaival. A különleges gazdasági övezetek kijelölésének lehetősége hozzájárul a gazdaság újraindításához, hozzájárul új munkahelyek létrehozásához és a meglévő munkahelyek megőrzéséhez. Ebből következően szeretném kérni önöktől az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Hadházy Sándor tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Hadházy Sándor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/10527. irományszámú, a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja Magyarország kiemelt gazdasági jelentőséggel bíró térségei fejlődésének előmozdítása, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése olyan elkülönített területek létrehozásával, amelyek kedvező körülményeket teremtenek a gazdasági tevékenységek folytatására. Vészterhes időszakot él át a világ és benne hazánk is ezekben az embert próbáló hónapokban, melyek nem csupán a döntéshozók, hanem az állampolgárok vállára is hatalmas terheket rónak. A kormány kiemelt célkitűzése a 2010 óta eddig elért gazdasági eredmények megvédése mellett a munkahelyek védelme és új munkahelyek teremtése, mely a törvényjavaslat fő céljai között is olvasható.

A törvényjavaslat által lehetőség nyílik különleges gazdasági övezetek létrehozására, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a már általam is említett munkahelyteremtő és -megtartó célokhoz. A javaslat továbbá elősegíti nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások gyors megvalósítását speciális szabályozási környezet kialakításával, valamint biztosítja a gazdasági térség vonzóvá tételét, fejlesztését, az infrastrukturális fejlesztések megteremtését.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban olvasható, hogy a különleges gazdasági övezetben a települési önkormányzatok egyes feladatait a jövőben a megyei önkormányzat látja el. Ez azért fontos, mert a különleges gazdasági övezetben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházások a megye jelentős részére kiható gazdasági jelentőséggel bírnak. A javaslat lehetőséget teremt legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, munkahelyteremtő és -megtartó beruházások helyszínét és közvetlen környezetét különleges gazdasági övezetté nyilvánítására. A törvényjavaslat arányosabb elosztást tesz lehetővé a megyén belül; az ilyen övezetben megvalósuló beruházások nemcsak egy településen, hanem tágabb körben, akár a megye egész területére kifejtik hatásukat.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat hozzájárul a gazdasági térségek fejlesztéséhez, az infrastrukturális körülmények jobbá tételéhez, mely által ezen gazdasági területek vonzóak lehetnek több száz vagy akár több ezer munkahelyet létesítő hazai és külföldi befektetők számára egyaránt. A befektetők jelentősen közreműködnek a magyar gazdaságban, melynek eredménye az is, hogy az elmúlt években összesen 101 nagyberuházás kezdődött, illetve fejeződött be országszerte, mintegy 1705 milliárd forint értékben.

(9.20)

Az elhangzottak ismeretében úgy vélem, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat előremutató célokat szolgál, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja jelezte, hogy két felszólaló ismerteti a frakció álláspontját. Megadom a szót elsőként Dudás Róbert képviselő úrnak, a Jobbik-frakció első vezérszónokának. Parancsoljon!

DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt napokban többször szó esett már érintőlegesen erről a most tárgyalandó törvényjavaslatról, és számos tekintetben, számos témát érintve egymásnak ellentmondó információkat hallunk akár államtitkároktól, akár Gulyás miniszter úrtól is; engedje meg, hogy néhányra ezek közül én kitérjek. Először szeretnék egypár pontot idézni, miszerint ez a törvényjavaslat különleges gazdasági övezetté nyilvánított területen fekvő, a települési önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen, törzsvagyonba tartozó közterület, közpark, közút tulajdonjogát a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépésével a települési önkormányzat tulajdonából térítésmentesen, kártalanítás nélkül a megyei, Fővárosi Önkormányzat tulajdonába adva, csökkentve ezzel egyébként a települési önkormányzat törzsvagyonát...  ez az egyik, én azt gondolom, figyelemre méltó és problémás felvetés. Nem mehetünk el amellett sem egyébként, hogy a törvényjavaslat szerinti különleges gazdasági övezetet kijelölő kormányrendeleten alapuló tulajdonjog-változás megváltoztatja az Mötv. szerinti területi tagozódást oly módon, hogy változatlanul hagyja ugyanakkor az Mötv. hatályos szabályozását, továbbá a főváros esetében ez sérti az Mötv. 22. §-ának (4) bekezdését. De az 5/2007-es alkotmánybírósági határozat szerint diszfunkcionális a jogalkotás, ha a jogalkotó jogszabállyal egyedi döntést hoz.

Ugyancsak az Mötv. 27. §-a (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. Azonban a törvényjavaslat elfogadásával a megyei önkormányzat települési önkormányzati feladatokat is el fog látni, amelyet viszont az Mötv. nem tartalmaz, és ilyen Mötv.-módosítási javaslat nincs is a törvényjavaslatban. Az Mötv. csak a főváros esetében tartalmazza, hogy a területi önkormányzati feladatai mellett települési önkormányzati feladatokat is ellát.

Továbbá a különleges gazdasági övezet törvényjavaslatban javasolt módon való szabályozása a település egységét is megtöri. Egy településen belül eltérő szabályozás érvényesülésére ad módot, amely jogalkalmazási gondokat is eredményezhet a település lakossága, valamint a településen működő vállalkozások, gazdálkodó és egyéb szervezetek számára.

Illetve a törvényjavaslat elfogadása esetén az adott településen érvényesülő kettős szabályozás mellett a települési polgármesteri és jegyzői államigazgatási hatásköröknek a megyei közgyűlés elnökéhez, főpolgármesterhez, illetve a megyei jegyzőhöz, fővárosi főjegyzőhöz telepítésével hazánkban az 1990-ben létrejött önkormányzati rendszer jelenlegi struktúrája is megbillen, gyengül az egyes helyi, területi és települési önkormányzatok között a mellérendeltségi viszony. És itt szeretném kiemelni, hogy bejárva az önkormányzatiság minden tisztségét, kezdve a kistelepülési önkormányzati tisztséggel, majd megyei közgyűlési 9 éves munkával, polgármesterséggel, illetve nemzetközi színtéren is az önkormányzatiságot képviselve, azt gondolom, hogy rendkívül fontos a megyei közgyűlések helyének megtalálása a rendszerben, a megfelelő feladatok odarendelése.

Ebben, úgy látom, az államtitkár úrral egyetértünk, csak az a gond, tudja, hogy tíz év óta ezt keresi a kormány. Tíz év óta ezt keresi a kormány. Meg is találta mind ’11-ben, mind ’12-ben, amikor elméletileg elvettek tőlük minden feladatot, és azt mondták, hogy elméletileg megtalálták a helyüket. Nem volt semmi feladatuk, könyörgöm! ’14-ben jöttek a területfejlesztési operatív programok, amelyekkel egyébként meg Boldog Istvánokat ültettek a megyei önkormányzatok, illetve a választókerületek nyakára. Igen, államtitkár úr, és erről még egyébként több ilyen példát is lehetne hozni. Mindettől függetlenül én azt gondolom, hogy a megyei közgyűlések helyének a megtalálása nagyon fontos a rendszerben, de ez nem mehet a települési önkormányzatok önrendelkezésének a kárára. (Dr. Orbán Balázs közbeszól.) Hát, ezen kellene közösen dolgoznunk, hogy ezt meg is valósítsuk.

Az általam eddig öt percben elmondottak kapcsán hadd mondjam azt is, hogy ezeket a véleményeket fogalmazta meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, ami egyébként lefedi a települési önkormányzatoknak a több mint 50 százalékát. Azt is megfogalmazták, hogy az előzetes egyeztetések alkalmával jelezve a kormányzat irányába az aggályaikat, illetve azon kritikáikat  legyen szó pozitívról vagy negatívról , amelyek az önkormányzatiságot előreviszik, azokat nem építették be, és nem köszönnek vissza ezen törvényjavaslatban.

Azt gondolom, hogy közösen azon kellene dolgoznunk, hogy olyan törvény szülessen, ami az önkormányzatiságot erősíti, csak sajnos azt látjuk, és én azt szoktam mondani, hogy egyébként alapvetően a jogalkotóról, illetve a törvényjavaslat benyújtójáról nem gondolok rosszat, ugyanakkor az viszont ebből a törvényjavaslatból is visszaköszön, hogy semmiféle gyakorlati tapasztalattal nem rendelkezik. Megkérdezném egyébként azt az államtitkár úrtól, hogy jelen törvényjavaslat kidolgozása kapcsán hány olyan vezető vett részt, aki gyakorlati oldalról is látta az önkormányzatokat, az önkormányzatok működését, volt önkormányzati vezető, tudja, mi az, hogy önkormányzatiság, és nem olyan döntéseket készít elő, amelyek egyébként magát a szubszidiaritás elvét sértik, hogy a döntések legközelebb születhessenek meg a lakosokhoz, hiszen ez nemcsak az önkormányzatok, hanem egyébként minden embernek az érdeke. (Nacsa Lőrinc közbeszól.)

Azt mondta az államtitkár úr, hogy számos nagyberuházást jelentettek be az elmúlt években. Én azt gondolom, pártoktól függetlenül egyébként ennek örülünk, ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a tíz legvonzóbb befektetési célú ország egyikévé vált Magyarország, ami egyébként szintén egy nagyon pozitív dolog, csak ha egy kicsit mögé nézünk, akkor a miniszterelnök úr bejelentése értelmében, amit egy arab országban tett, hogy egyébként jöjjenek hozzánk, mert nálunk olcsó a munkaerő, a magyar munkaerő szisztematikus alacsonyan való tartásával tudják mindezt elérni, azért ez már kicsit árnyalja a képet.

Azt is említette az államtitkár úr, hogy nem kötelező ezen gazdasági övezetté nyilvánítás, nem automatizmusként fog ez működni. Szeretném kérdezni, hogy akkor hogyan fog működni, ezt ki fogja meghatározni. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Nacsa képviselő úr, nyomjon gombot szerintem, és akkor el tudja mondani a véleményét.

Szeretném arra kérni a tisztelt államtitkár urat és a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a döntésük meghozatalánál egy cél lebegjen mindenki szeme előtt: az önkormányzatiság; az önkormányzatiságon túl pedig azok az emberek, akik egyébként az önkormányzatokkal tartják legszorosabban a kapcsolatot, és helyben szinte a mindennapi tevékenység, a mindennapi élet az önkormányzatok hathatós segítségével tud folyni. Az ő segítésük létfontosságú, azt maximálisan támogatjuk, az ellehetetlenítésüket viszont abszolút nem. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja másik vezérszónokának. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eddig volt a jóindulatú verzió egy kiválóan képzett és hozzáértő, a terület minden szféráját bejáró barátomtól, képviselőtársamtól. Én szeretném lefordítani az idézett jogszabályokat és változtatásait: önök lopni készülnek, magyarul ez így szól. Megpróbálják meglopni a magyar demokráciát, a magyar választók akaratát. (A kormánypárti padsorok felé:) Ne röhögjön, képviselőtársam, marhára nem vicces! És el szeretném mondani azt is, hogy igen, forintokat is kívánnak átcsatornázni, átkanalizálni olyan medrekbe, ahol az önök emberei dönthetnek ezek sorsáról. És higgyék el, képviselőtársaim, nem a megyei vezetések által 3 százaléknyi, adminisztratív költségként leírható összeg miatt aggódom, mert sokkal nagyobb, milliárdos tehertételre számíthatnak azok, akik eddig szabadon költhették el, hozzáteszem, a helyi önkormányzatoknak járó forrásokat.

(9.30)

Amikor a demokrácia meglopásáról beszélek, arra gondolok, hogy bizony ellenzéki városvezetéseket hoznak ezzel nehéz helyzetbe, és kiválasztották az egyetlen lehetséges és vegytiszta fideszes többségű közületet  ugye, a megyei vezetésekről beszélünk , érdekes módon ehhez csatornáznak döntési jogosultságokat.

A helyzet az, hogy a választók nem ezt akarták. Nacsa képviselőtársam, igen, a választók szavaztak a megyei vezetésekre és az összetételükre is, na de nem arra, hogy ezek a vegytisztán ellenzéki vezetésű városvezetésektől, helyektől elvonják a források elosztásának lehetőségét. Mondja meg nekem azt, hogy a megyei vezetés dönthete, mondjuk, Göd esetében arról, hogy a gödi önkormányzati dolgozók bérét megemeljék a korábban erre fordított összegből! Nem, nem dönthet. A megyei vezetés nyilván elvon döntési jogköröket, máshova csatornázhatja ezeket a pénzeket, de az eddigi ellenzéki városvezetések lehetőségeit, legyen szó kötelező vagy nem kötelező feladatról, egyértelműen sérti; lehet, hogy Göd esetében 700 millió forinttal  és ez az önök szemében aprópénz, én ezt tíz év tapasztalatával, parlamenti tapasztalatával belátom, igaz, lehajolnak érte, de mégiscsak aprópénz a szemükben , viszont azt kell hogy mondjam, hogy országos szinten mindez milliárdos tehertételt jelent.

Egy biankó csekket kérnek tőlünk, azt, hogy tíz év tapasztalatának a birtokában bízzunk meg vegytiszta fideszes vezetésű megyei vezetésekben, hogy a fejlesztési forrásokat ők majd korrekt és kiegyensúlyozott módon egyaránt biztosítani fogják kormánypárti vezetésű és ellenzéki vezetésű városoknak, településeknek. Miért van az, hogy elbizonytalanodik ilyenkor az egyszeri ellenzéki képviselő? Miért nem tudom önöknek elhinni azt, hogy adott esetben a dunaújvárosi befizetett iparűzési adó elvonása után abból nem, mondjuk, székesfehérvári térkő lesz? És mondhatják önök, hogy a megyei jogú városok nem; tessenek akkor úgy kodifikálni, hogy ez egyértelműen kiderüljön mindenki számára (Dr. Orbán Balázs közbeszól.), mert egész egyszerűen nem tudtak egy olyan, szakmailag mérhető tervezetet letenni az asztalra, amelyből ez kétséget kizáró módon kiderülne. (Dr. Orbán Balázs közbeszól.) Ez a nagy helyzet! És elképesztő, hogy egy álvitát kell folytatnunk erről, miközben megcsúfolják a demokráciát, megpróbálnak átnyúlni a választók akarata fölött.

Nézzük meg, hogy Gödön mi történt! Gödön azok után, hogy a megyei vezetés fog dönteni erről az elképesztő iparűzésiadó-tömegről, önök szerint a beruházásra való ráhatás a helyi lakosság számára lehetségessé válik? Bele tudnak szólni ők abba, ami a beruházás körül történt? Sajnos, eddig sem tudtak komoly mértékben beleszólni, és ezen kellene változtatni, hogy az erdőkivágások, a gyárkerítés lakóövezetig történő elhúzása, illetve az egyik legsúlyosabb: több száz ukrán és ázsiai vendégmunkás szervezett odatelepítése egy Fidesz-KDNP-kormányzás alatt, ezek kontrollálhatóvá, ellenőrizhetővé váljanak.

Ez az önök Magyarországa?! Ezt akarták?! Ezt hazudják versenyelőnynek, hogy alacsonyak a magyar munkabérek és rugalmas a munka törvénykönyve? Az önök miniszterelnöke ezzel reklámozta Magyarországot Szaúd-Arábiában, ezzel próbálják a működő tőkét idecsábítani. Szégyen és gyalázat, hogy egy erős, valamikor büszke nemzetállamból önök ezt akarják csinálni, egy, az olcsóságával versenyző összeszerelő-üzemet! Gyalázat! Mindenben kiszolgálják az említett multicégeket, most pedig azt is megteszik, hogy a velük való még könnyebb bánásmód érdekében ellenzéki városvezetésektől elvonnak helyben felhasználható forrásokat, hogy vegytisztán fideszes boszorkánykonyhák osszák el azt a jövőben olyan módon, ahogy kényük-kedvük diktálja.

Biztos vagyok benne, képviselőtársaim, hogy lesz olyan ellenzéki városvezetés, amely megtarthatja a korábbi fejlesztési forrásait, lehet, hogy nem közvetlenül az iparűzésiadó-bevételből, de majd a megyei vezetéstől lehet hogy megkapja, ennek ugyanakkor ára lesz, és ezt már nem demokráciának hívják. Ez már nagyon furcsa alkudozások rendszere, amely igen-igen távolodik attól, amit mi Magyarországon demokráciaként ismertünk.

Ezért szeretném önöket felszólítani, hogy álljanak meg ezen a ponton, térjenek vissza a normalitás talajára, mert ez, ami előttünk fekszik, egyáltalán nem arról szól. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Nacsa Lőrinc képviselő úr, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Képviselő úr, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha jobbikos képviselőtársam így fejezte be, akkor én sem kizárólag a szakmai érvekkel fogok törődni, hanem politikaibb síkra terelem a vitát, ha már ő is ilyen vádakkal illetett bennünket (Dr. Szakács László közbeszól.), és egy, a valósággal köszönőviszonyban sem lévő felszólalást tett közzé itt az Országgyűlésben. Jobbikos képviselőtársam azt mondta, hogy azt kéri tőlünk, hogy kizárólag és csak az önkormányzatok érdekeit nézzük egy ilyen törvényjavaslatnál. Hát, képviselő úr, nem! Mi a magyar emberek érdekeit szeretnénk nézni, nem kizárólag az önkormányzatokét, hanem az önkormányzatokét, a megyei önkormányzatokét, a megyékét (Dudás Róbert: Hú! Jaj!), a megyei jogú városokban élő emberét, a falvakban élő emberekét, a fővárosban élő emberekét, mindenkiét. Értem én, hogy ön egy önkormányzati lobbista itt a parlamentben (Derültség a Jobbik soraiban.  Z. Kárpát Dániel: Te meg a török vendégmunkások lobbistája vagy!), de mi a magyar emberek érdekét szeretnénk nézni, nem csak az önkormányzatok érdekeit. (Z. Kárpát Dániel: Ez a magyar emberek érdeke?! Szégyen!)

Nyilvánvalóan visszautasítom, hogy Z. Kárpát Dániel lopással vádoljon bennünket. Képviselő úr, az egész ország nem Ózd, tehát ezt tegyük félre! Ne minket vádoljon ilyen vádakkal, amit természetesen visszautasítunk. (Dudás Róbert: Nem? Boldogról mit szólsz?)

Egyértelmű, hogy a mi célunk az, hogy a koronavírus-járvány után is az életet és a gazdaságot fokozatosan, de a biztonságot maximálisan szem előtt tartva közösen újraindítsuk az országot. A járvány okozta gazdasági nehézségeket mi beruházásokkal, fejlesztésekkel, munkahelyteremtésekkel fogjuk megoldani, amit egyszer, 2010 után már véghez vittünk. Annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a járvány elvitt, minden embernek lesz munkája, aki tud és akar dolgozni.

A mi munkaalapú megközelítésünk természetesen éles ellentétben áll a bukott baloldali segélyközpontú megközelítéssel. Két hónapja mást sem hallunk a parlamentben az ellenzék részéről, a Jobbiktól a DK-ig (Közbeszólás és derültség az ellenzék soraiban.), mint hogy terjesszük ki a munkanélküli-segély időtartamát. (Z. Kárpát Dániel: A múlt heti papírt olvasod!) Soha nem azt követelik, egyszer sem azt követelték, hogy mindenkinek legyen munkája, hanem mindig azt követelték, hogy az emberek otthon ülve várják a segélyt. (Dr. Szakács László közbeszól.)

Ismerjük ezt a bukott baloldali, segélyelvű politikát, a balliberális oldal a tisztességes munkából való megélhetés helyett tartósan munkanélküli-segélyeken tartotta a magyar emberek százezreit (Dudás Róbert: Elnök úr, ez nem tartozik a témához! Ez nem tartozik a témához!), és közben bevezette a megélhetési bűnözés fogalmát is. Egykor ez ellen a baloldali nihilizmus ellen a Jobbik még radikálisan fellépett  sajnos mára beállt a kórusba. (Z. Kárpát Dániel: Szánalmas!  Dudás Róbert: Ez a tegnapi papír!) A radikális baloldali pártok és átöltözött új csatlósaik, akik még a kettős keresztet is kivették a pártjuk logójából egy hashtagre cserélve (Z. Kárpát Dániel: Beteg vagy, komolyan!), ugyanazt a bukott baloldali segélypolitikát követelik ma, de egyesek még ezen is túlmennek: azt akarják, hogy legyen kiterjesztett munkanélküli-segély, feltétel nélküli alapjövedelem, és a kevés munkából élő emberek fizessenek irreálisan magas adókat.

Számunkra elfogadhatatlan az adóemelés és a segélyek politikája. (Dudás Róbert: Ebben hol a gazdasági övezet?!) Mi a munkából élő magyar embereket, magyar családokat támogatjuk (Z. Kárpát Dániel: Egyszerűen a multik csicskái vagytok!), munkahelyek pedig beruházásokból lesznek, tisztelt képviselőtársaim. Ezért is sajnáljuk, hogy az ellenzék folyamatosan támadja a beruházásokat, és azok leállítását követeli, mint ahogy itt tették azt kórusban tegnap délelőtt például a Budapest-Belgrád vasútvonalnál. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.)

A mi felfogásunk szerint a válság idején nem leállítani kell a beruházásokat, hanem a munkahelyteremtés érdekében felgyorsítani azok megvalósulását, mint ahogy nem megszorításokra van szükség, hanem támogatásra és a terhek csökkentésére. A mi kormányunk alatt a válság idején is folytatjuk az adócsökkentési politikát, 2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken. A munkát terhelő adó újabb csökkentésével több pénz marad a vállalatoknál (Z. Kárpát Dániel: Lőrinc, ezt melyik napirendi ponthoz olvasod?!), amit a magasabb bérekre és a következő beruházásokra tudnak majd fordítani.

A nemzeti kormány (Z. Kárpát Dániel: Nemzeti kormány?! Ne viccelj!) a válság idején is megőrzi az európai szinten kiemelkedő magyar családtámogatási intézkedéseket, ennyit soha nem költött még Magyarország családtámogatásra, mint az idei évben, amikor is a 2200 milliárd forintot is meghaladja ez az összeg. (Z. Kárpát Dániel: Kötvény!)

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése érdekében lehetővé teszi a különleges gazdasági övezetek létrehozását. Szükségünk van értékes munkahelyeket teremtő beruházásokra, ugyanis azok magyar embereknek adnak tisztességes munkát, biztosítják a családok megélhetését, valamint hozzájárulnak a települések fejlesztéséhez. A mai világban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházások már nem veszik figyelembe a települések határait, hanem nagyobb területre kiterjedő gazdasági térségeket hoznak létre, amelyek több szomszédos település gazdasági életére is hatással vannak.

Ezért indokolt a kiemelt jelentőségű gazdasági övezetek számára egy teljesen új megközelítést alkalmazni, amely a fejlődést a korábbiaknál hatékonyabban segíti, a térséget vonzóvá teszi, infrastrukturális ellátottságát növeli. Ennek érdekében új, speciális szabályozási környezet kialakítására van szükség, amely lehetővé teszi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú, a megye jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű beruházások helyszínét és környezetét különleges gazdasági övezetté nyilvánítani.

Az ilyen kiemelt fontosságú beruházások hatása több településre is kiterjed, a térség több településén élők is oda járnak dolgozni, így igazságtalan, hogy azok az emberek, akik kiveszik a részüket a munkából, ugyanannyit és ugyanolyan jól dolgoznak, de más településen élnek, nem részesülhetnek a beruházás adóbevételéből.

(9.40)

Ismerjék el, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez egy igazságtalan helyzet! Biztos számtalan példával találkoztak önök is az országban számtalan ilyen helyről. Odajár az ember dolgozni, beleteszik az értékteremtő munkát, de ők semmit nem látnak viszont a saját településeiken.

A törvényjavaslat azt a célt tűzi ki, hogy az egy adott gazdasági életén túlnyúló beruházásokból igazságos módon, arányosan a többi érintett település is részesülhessen. A törvényjavaslat szerinti megoldás arányosabb elosztást tesz lehetővé a megyén belül. Ennek érdekében a különleges gazdasági övezetben a települési önkormányzat egyes feladat- és hatásköreit a jövőben a megyei önkormányzat látja el. A megyei önkormányzat több településre kiterjedően átfogó infrastrukturális fejlesztéseket tud megvalósítani, amelyekre az egyes települési önkormányzatoknak nincs lehetőségük, mert hatáskörük a település határainál véget ér. Például azt az útszakaszt, amit az ingázók napi szinten használnak a munkába való eljutás miatt, egy települési önkormányzat nem tud felújítani, de a megyei önkormányzatok hatékonyan tudnak az adott térségben élők érdekében településeket összekötő infrastruktúrát fejleszteni. Ezek pontosan olyan fejlesztések, amelyeket önök, például Keresztes frakcióvezető úr is számtalan alkalommal számonkért rajtunk itt az elmúlt években: kistelepüléseket összekötő utak infrastrukturális fejlesztése. A megyei önkormányzathoz befolyó adóbevételt tehát a megyei önkormányzat célzottan tudja majd felhasználni a megye területén fekvő, különösen is a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések és a települések működésének támogatására.

A törvényjavaslat  az ellenzéki hazugságokkal szemben  nem von el adóbevételt az önkormányzatoktól, nem kerülnek a kormányhoz, hanem a megyei önkormányzat osztja szét a települési önkormányzatok között a korábbiaknál arányosabb és igazságosabb módon. A javaslat nem tartalmazza a pénzek elvonását, nem tartalmazza az önkormányzatok kivéreztetését sem, hanem több települést tartalmazó területi fejlesztési szemléletet valósít meg. Ezeknek a fejlesztési pénzeknek a felhasználásáról nem a kormány dönt központilag, hanem a megyében élő emberek által demokratikusan megválasztott megyei önkormányzatok. Én elhiszem, hogy Z. Kárpát képviselőtársamnak rosszulesik az, hogy a Jobbik két megyében sem tudta összegyűjteni az induláshoz szükséges félszázaléknyi ajánlást, és ezáltal ők ott el sem indultak a legutóbbi önkormányzati választáson (Z. Kárpát Dániel: Nincsenek Kubatov-listáink!), de ismerje el, hogy ez egy demokratikus választás, ahol a megyében élő emberek, akik nem megyei jogú városban élnek, kifejezhették az akaratukat. Az, hogy önök még Fejér megyében  ahol az önök fellegvára található, ön így hívta Dunaújvárost  sem tudtak elindulni, ez csak a pártjuk állapotát jelenti.

A törvényjavaslat ráadásul tartalmazza, hogy a különleges gazdasági övezet kijelölésekor a kormánynak ki kell kérnie az érintett települési önkormányzat véleményét, tehát a törvényjavaslat az együttműködés szellemében készült, nem az ellenzék osztályharcos szemléletét veszi alapul. A törvényjavaslat nem ír elő semmi kötelezettséget a különleges gazdasági övezetek létrehozására, csupán lehetőséget ad rá, hogy a kormány az érintett önkormányzatokkal egyetértésben kijelöljön ilyen különleges gazdasági övezeteket. (Dr. Harangozó Tamás: Nem igaz!) Ez a javaslat a megyei jogú városokat és a fővárost nem érinti, az ott megvalósuló beruházások adóbevételével a megyei jogú városok és a Fővárosi Önkormányzat részesülnek. (Dr. Harangozó Tamás: Megint nem igaz! Megint hazudsz!) Ezzel szemben egyes megyei jogú városok ellenzéki polgármesterei álhíreket terjesztenek ismét, olyanokat (Dr. Harangozó Tamás: Nem igaz! Nem igaz!), amelyek a javaslatban nincsenek benne.

Meg kell jegyezni továbbá, hogy a törvényjavaslat a már megvalósult beruházásokra nem vonatkozik, tehát az is óriási hazugság, hogy a települési önkormányzatok azokból az adóbevételekből, amelyekre eddig jogosultak voltak, ezután akár egy forinttal is kevesebbre lennének jogosultak. Ez a törvényjavaslat csupán a jövőben megvalósítandó új beruházásokra vonatkozik. Szó sincs az önkormányzatok kivéreztetéséről. Az ellenzék megint hazudik, próbálják hárítani a felelősséget, próbálják magyarázni a bizonyítványt, próbálják elterelni a figyelmet arról, hogy az ellenzéki városvezetők miért herdálták el alig fél év alatt az önkormányzatok megtakarított vagyonát. Az ellenzéki hazugságokkal, álhírekkel szemben a jövőben minden egyes települési önkormányzat a jelenleginél csak több bevételt kaphat. Az ellenzéket arra kérjük, hogy ne terjesszenek hazugságot, álhíreket. Ha kritikájuk, ellenvéleményük van, azt itt el tudják mondani, mint ahogy azt a jobbikos képviselőtársaim is megtették, de tiszteljék meg azzal a választókat, hogy erről a törvényjavaslatról nem terjesztenek hazugságot.

A törvényjavaslat a magyar települések fejlesztéséről szól. Minden egyes települési önkormányzat fejlődhet a törvényjavaslat értelmében, átfogó településfejlesztési szemlélet valósulhat meg. Fontos, hogy az ott élők részesüljenek a gazdasági térségekből. Fontos, hogy a többi önkormányzat, ahonnan rengeteg értékteremtő munkát beletesznek az ott élő emberek, részesüljenek ezekből a fejlesztésekből, éppen ezért a KDNP-frakció támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának, aki a pulpitusról mondja el a beszédét. Öné a szó, képviselő úr.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék egyenesen és világosan fogalmazni: ez a törvényjavaslat egy politikai és gazdasági furkósbot a Fidesz és a kormány kezében. Egyszerű útonállás, hívhatjuk lex einstandnak is nyugodtan. Ha az előzményeket akarjuk nézni, akkor kár az előbbiekben elhangzott bármilyen észérveket keresnünk. Szerintem nyugodtan menjünk vissza a 2018-as országgyűlési választásokra, amikor is Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tőlünk nem messze, a Kossuth téren, ha jól emlékszem, világosan megmondta, hogy elégtételt fognak venni a választások után politikai, jogi és erkölcsi értelemben is. Ez a törvényjavaslat ennek a csomagnak a része, tisztelt képviselőtársaim. Ha el akarjuk helyezni rendszertanilag ezt a törvényjavaslatot, akkor előkelő helyen lesz az Orbán-rendszer legnagyobb gazemberségei kötetsorozatban, tudják, ott mindjárt a névre szóló törvények mellett, egyébként nem messze az oligarchákat kitömő törvényjavaslataiktól, és a visszamenőleges hatályú törvények sem lesznek túl távol ettől a kötettől. Szégyellni fogják még ezt! El fog jönni az ideje nem is olyan sokára.

Csak tudják, a bosszút nem politikai ellenfeleikkel fizettetik meg. Ebben a törvényjavaslatban, mint ahogy általában, az önkormányzatoktól nem lehet pénzt elvenni. A településen élő emberektől lehet pénzt elvenni, és önök most éppen ezt csinálják, erre készülnek. Hiszen ha egy települési önkormányzat bevételeit, tervezett bevételeit elveszik, és mondjuk, olyan településről beszélünk, ahol az iparűzési adó komoly bevételt jelent, akkor bizony ennek a következményei nem mások lesznek, mint hogy munkahelyek szűnhetnek meg, embereket kell elbocsátani, esetlegesen civil vagy sporttámogatásokat megszüntetni, közszolgáltatásokat leépíteni, szociális kiadásokat megvonni az ott élő családoktól, idős emberektől, egyedül élő emberektől vagy éppen gyermekektől. Ez a tét. Az összes többi, az duma!

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy-két dolgot szerintem a törvényjavaslat szövegével kapcsolatban is tisztáznunk kéne. Az első kérdésem az, hogy ilyenkor hova lesz Gulyás Gergely. Ugye, a teljes magyar sajtó azzal szórakoztatja magát, meg a kedves újságfogyasztókat, a hírfogyasztókat is, hogy minden törvényjavaslatot Semjén Zsolt nyújt be, és bizonyára ennek megvan az oka mind a két oldalról, hogy miért szórakoztatjuk magunkat ezzel a mondással, de ha valaki megnézi a törvényjavaslatot, pontosan tudja, hogy az Gulyás Gergely és a Miniszterelnökség által gondozott törvényjavaslat. Az a Gulyás Gergely jegyzi ezt a törvényt, aki kétszer is nyilvánosan azt bírta mondani, hogy ez a fővárosra és a megyei jogú városokra nem fog vonatkozni. Látom, Nacsa képviselőtársam most is bólogat. Akkor egy picit, mondjuk, a magyar nyelvtan szabályai szerint értelmezzük, hátha valaki elolvasta magát a javaslatot is! (Dr. Orbán Balázs: Már a múltkor is jól sikerült!)

Az 1. § (4) bekezdése így szól: ahol a törvény megyét, illetve megyei önkormányzatot említ, azon a főváros területén kijelölésre kerülő különleges gazdasági övezet esetében  még egyszer Nacsa úrnak: azon a főváros területén kijelölésre kerülő különleges gazdasági övezet esetében  a fővárost, illetve a Fővárosi Önkormányzatot kell érteni. De ugyanennek a paragrafusnak az indoklását is elolvasnám önöknek. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a főváros területén kijelölésre kerülő különleges gazdasági övezet esetében a településre, illetve a megyére, továbbá a települési, illetve a megyei önkormányzatra vonatkozó rendeleteket kell alkalmazni. Nem csodálom, hogy mindannyiuk nyomogatja a kis telefonját, a kis micsodájukat, mert ez nagyon kellemetlen. Nem én állítom, hogy a fővárosra is vonatkozik, hanem ez az 1. §-ban benne van, és nemcsak a normaszövegben van benne, hanem még külön az indoklásban is világosan leírják még egyszer, hogy a főváros területén kijelölt különleges gazdasági övezet esetén mi fog történni.

(9.50)

Erre kiáll Gulyás Gergely  és tudjuk Orbán Viktortól, hogy nem azt kell figyelni, amit mondanak, hanem amit csinálnak, de azért mégiscsak ennek a kormánynak a második embere a Miniszterelnökséget vezető miniszterként , és szemrebbenés nélkül belehazudik az ország szemébe?! Mutasson már nekem, legyen kedves, államtitkár úr, egyetlenegy olyan helyet, ami a megyei jogú városokat ebben a normaszövegben kizárja, azon kívül, hogy bölcs vezérünk azt mondja, hogy nem indokolt a fővárosban, nem indokolt a megyei jogú városokban! Én úgy tudtam, hogy a kormányinfónak még egyelőre nincs normatív ereje.

Lehet, hogy valamiről lecsúsztam, de ebben a törvényjavaslatban, képviselőtársaim, a települési önkormányzatok vannak benne, köztük a megyei jogú városok, és a fővárosra vonatkozó különleges szabályok is szépen végig vannak vezetve. És én azt vártam volna, hogy Gulyás Gergely idejön, és vagy bocsánatot kér azért, amit mondott, vagy itt esetleg bejelenti, hogy a kormány a) visszavonja, b) módosítja ezeket a szabályokat annak megfelelően, amit ő a nyilvánosság előtt több ízben elmondott. De jelen esetben ebben a törvényjavaslatban továbbra sincsen benne semmilyen kivétel. Nemhogy kivételként nincs benne a főváros, hanem, még egyszer mondom, még konkrétan rendezve is van, hogyha a főváros területén jelölnek ki ilyeneket, akkor kinek mit kell tennie. Ennyit Nacsa úrnak a „ne terjesszenek hazugságot” mondására. Ezt kérjük önöktől mi is.

És az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a megyei önkormányzatokhoz átteszik ezeket a forrásokat, valóban fideszes többségű megyei önkormányzatokhoz: én is csak azt szeretném megerősíteni, hogy itt már nem csak fikcióról beszélünk, nemcsak nincs bizalom. Szerintem a három bíróság előtt  jelenleg is kettő  korrupció miatt álló ország országgyűlési képviselőjükből legalább kettő konkrétan a megyei területfejlesztési EU-s pénzek elcsalásával kapcsolatban van büntetőbíróság előtt, mert fideszes országgyűlési képviselőként, a fideszes megyei közgyűlésen keresztül, az ottani kapcsolatrendszerükön keresztül lopták ki a pénzt a közös kasszából. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Szégyen!) Akkor miért gondoljuk, hogy ennek a rendszerszerű átültetése majd jó megoldás lesz? Én azt gondolom, hogy egyrészt nem lesz az, másrészt meg mindenki tudja, hogy körülbelül mi a valódi motivációjuk. (Z. Kárpát Dániel: Én nem!)

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, volt olyan kedves, államtitkár úr és maga felolvasta az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseit, ami szó szerint azt mondja, hogy ezek a bevételek a települési önkormányzatokat illetik meg. Államtitkár úr, ugye, tudja, hogy a megyei területi önkormányzat az nem települési önkormányzat? Ugye, tudja, hogy szó szerint és szöveg szerint alaptörvény-ellenes, amit csinálnak? És ha azt mondják, hogy egyébként teljesen rendben van, mert egy másik települési önkormányzathoz fogják átküldeni ezt a pénzt, azért halkan jegyzem meg, hogy a megyei önkormányzat működésére fordítandó 3 százaléknyi összegnél biztos, hogy tételesen alaptörvény-ellenes az, amit csinálnak, és én is csak szeretném megerősíteni, hogy nem ezen a pénzen fog múlni a világ dicsősége, de jogilag teljesen elfogadhatatlan.

Tisztelt Képviselőtársaim! Lehetne olyan javaslatot letenni az asztalra, ami mondjuk, azokat az igazságtalanságokat, amik valóban néhány helyen adottak, hogy egy-egy nagyvárosban lévő nagyberuházás és a körülötte lévő kistelepülések forráselosztása nincsen szinkronban, helyre teszi, de azt nem egy ilyen törvénnyel kell, államtitkár úr. Akkor tessék kidolgozni azt, hogy automatikusan hogyan lehet ezeket a forrásokat igazságosan elosztani ezek között az érintett települések között, és nem egy olyan törvényt hozni, amelyik, még egyszer mondom, politikai furkósbotként a kormány diszkrecionális egyéni döntésére bízza, hogy kitől vesz el pénzt, és kitől nem!

Vagy az lesze a szabály, hogy Orbán Viktor este lefekvés előtt a kis jegyzetfüzetébe melyik település nevét írja föl, és melyikét nem? Tervezik, államtitkár úr, a BMW beruházását Debrecen mellett ilyen kiemelt gazdasági övezetnek nyilvánítani? Tervezik Győrtől elvenni az Audi-beruházást? Tervezik a Mercedest Kecskeméttől elvenni? (Dr. Orbán Balázs közbeszól.  Z. Kárpát Dániel: Van az a védelmi pénz, nem?)

Teljesen álságos és elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat. Mi azt kérjük, hogy ha van vér a pucájukban, akkor küldjék el ezt a törvényjavaslatot előzetes normakontrollra. Ha nem, akkor gondoskodni fogunk róla, hogy legalább esélyt kapjon a jogállam, hogy az Alkotmánybíróság normakontrollját kiálljae ez a javaslat, vagy nem. Leginkább vonják vissza ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gyurcsány Ferenc képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

GYURCSÁNY FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szóval, hogyha megöljük az önkormányzatokat, akkor minden bizonnyal megöljük a hazát. Számtalanszor végighallgattam önöktől, hogy a nemzet szuverenitása egy olyan megkérdőjelezhetetlen közös érdek, annak a fenntartása oly fontos valamennyi magyar számára, amiért érdemes megküzdeni akár a sárkánnyal is, de Brüsszellel, Sorossal meg mindenki mással szemben feltétlenül. Hogyha bennünket felkeltenek álmunkból, akkor ezt a szöveget fejből fel tudjuk mondani. De mi a nemzet? A nemzet egy homogén politikai közösség? Vagy a nemzet különbözőképpen gondolkodó, szerveződő, különböző hitekben osztozó, persze magyarságukban egyetértő és azt közösen megélő emberek közössége? Homogén nemzetállamok vagyunke, vagy ezen nemzetállamokon belül differenciált közösség?

Ha az előbbi, akkor egyébként nem kell önkormányzat, sőt általában nem kell semmi sem. Be kell tiltani az egyesületeket, az egyházakat  Uram, bocsássál meg nekem! , a katolikus egyházat, amely világegyházként egyébként országokat átívelően hirdeti az igét, azt ezen eszme szerint talán a leginkább, nem ezt gondolom, teremtő Atyám, csak ebből ez következne, és általában mindent be kell tiltani, kérem szépen, ami lehetőséget biztosít arra, hogy különböző gondolkodású, mentalitású, kultúrájú emberek szövetkezzenek, csoportosuljanak, együtt lépjenek föl.

Én úgy látom, hogy amit önök tesznek, az egyébként egyik oldalról egy homogén nemzetállam irányába próbál meg bennünket elvinni, ami megkérdőjelezi, hogy létezhetneke önálló közösségek bármilyen alapon, szakmai-tudományos műhelyek, civil szervezetek, önkormányzatok, vagy tudomásul vesszük, hogy attól, hogy magyarok vagyunk, még sokfélék. És polgári szabadságunkkal élve nemcsak hogy hajlandóak vagyunk szerveződni, még azt is megköveteljük, hogy az általunk létrehozott állam védje ezen szabadságjogunkat.

Itt van egy alapvető vita. Önök 2010 óta mást sem tesznek, mint felszámolják ezeket a szabadságjogokat, a szabadság kis köreit, a szabad egyetemeket, a civil szervezeteket, a szabad egyházakat, a szabad bíróságokat, a szabad önkormányzatokat. Mennek önök előre, lépésről lépésre.

Minősíthetném a törvényt viszonylag durva szavakkal, de az az igazság, hogy értelmetlen, mert mindig kiderül, hogy önök tudnak még egy annál is rosszabbat és borzalmasabbat lépni. Ez nem a vége ennek a történetnek, hanem egyébként minden bizonnyal majd a történelem homályában nem túl fontos egyik lépése lesz a társadalmi polgári autonómiák felszámolásának.

(10.00)

Nem akarok hosszú történeteket mesélni önöknek, bár belefér a 15 percembe, és hát hallva a kormány előterjesztésének racionálisan is alig követhető dadogását és száraz érvelését, majd a kormánypárti politikusok meglehetősen sekélyes, időnként a szótagolás problémájával küszködő felolvasását, mégiscsak hadd meséljek el önöknek valamit.

Önök is sokat járnak vidékre, sőt önök a vidék pártja elvileg, és nyilván találkoztak azzal a jelenséggel, hogy egymás mellett van 3-4 település. Még a kultúrájuk is hasonló, zsellérsorban élő emberek korábban, a török hódoltság után elnéptelenedő és újra benépesedő települések, és mégis az történik, hogy az egyik település virágzik, és mellette tíz kilométerrel a másik meg senyved. Hát, gyanítom, hogy ahogy én, önök is feltették a kérdést, hogy mi a bánat történik itt. Nem kell hozzá hosszú gondolkodás  önöknek ez erőfeszítés, de hát próbálják meg egyszer , és kiderül, hogy az egyik településen van 2-3-4 kitűnő ember. Nyakába vette a települést. Dolgozott, gondolkodott, szervezkedett, és jutottak egyről kettőre. Zajlik az élet. Hétvégenként vannak történeteik, összejárnak, megértették, hogy együtt kell élni az embereknek a vállalkozásokkal, vigyázni kell egymásra, és működik. Azaz az, hogy ki hogyan vezeti a települését, hogy kiben mennyi ambíció, szorgalom, tehetség van, az kiemel egyeseket, hát, másokat pedig otthagy a reménytelenségben.

Ha ez a példa túl hétköznapi lenne, akkor mondok egy ennél bonyolultabbat, szofisztikáltabbat, ha úgy tetszik. Azt gyanítom, hogy Kornai János nevét ismerik, bár azt hiszem, másként gondolkodunk róla. Kornai egy kitűnő ember és legalább olyan kitűnő közgazdász, minden bizonnyal a mi régiónk egyik legnagyobb közgazdásza. Sok-sok évvel ezelőtt Magyarországon is megjelent egy nagyon izgalmas tanulmánya a Közgazdasági Szemlében, talán ’11-12-ben. Az volt a kérdésfelvetése, hogy valójában mi az, ami hozzásegíti az emberiséget, hogy egyre nyugodtabban, kényelmesebben élhessen, komfortosabban érezhesse magát, melyek azok a társadalmi jellemzők, amelyek előbb-utóbb előállítják azokat az új megoldásokat, termékeket, mondom újra elegánsan szólva: innoválnak, amelyektől ez egy jobb élet, mint volt száz éve.

Az okfejtés hosszú, de jól érthető. És a tanulmány végén van egy hosszú melléklet: Kornai csinál egy listát arról a száz termékről, amelyek alapvetően megváltoztatták a mai ember életét az elmúlt 30-40 évben. Hát, ebben minden van, a mosogatógéptől a tranzisztorig, a telefaxtól a digitális jelátvitelig. És mit gondolnak, a felsorolás táblázatának utolsó oszlopában, mikor az a kérdés, hogy és ezek az innovációk, újítások, ezek hol láttak napvilágot, akkor mi ennek a kérdésfeltevésnek a tárgyszerű válasza? Nagyságrendileg pontos lesz az, amit most önöknek idézek, nem néztem bele ma reggel ebbe a tanulmányba: a százból nagyjából 92 a szabad világban jött létre, a nyugatos világban. Ott, ahol az egyéni és csoportos szabadság, ott, ahol a tudományos szabadság, ott, ahol a közösségi szabadság a legszélesebb és legteljesebb. Mert ott lehet új gondolatokat, új ügyeket megvalósítani. Na most, mindez, amit önök csinálnak, az ezzel szembemegy.

Hát, volt itt központi irányítás, kérem szépen! Önök az önökkel szemben álló ellenzéket állandóan kommunistázzák. De hát, ha itt van bolsevik párt Magyarországon, akkor azok önök. (Nacsa Lőrinc köhécsel.) Ne krákogjon, hanem szopogasson valamit, legyen olyan kedves!

Nem észrevenni, hogy minden, amit csinálnak, az egy eszeveszett centralizáció és mindent a kormányhatalomnak, sőt mindent a kormányfőnek és semmit az embereknek, hogy ez a szovjet típusú modell, hát, nem kell ehhez nagy intellektus. Őszintén mondva csodálkozom, hogy itt önöknél vagy intellektuális, vagy morális probléma van, vagy mind a kettő. Ez lenne a szabad Magyarország? Önök erre büszkék? Itt önkormányzatok fognak vetélkedni azért, hogy ki jusson egyről kettőre; kinek legyen jobb, kihez jöjjön beruházás, kinek legyen több munkája, kinek legyen több adóbevétele. Le akarjuk törni ezt a kezdeményezést? Csináljátok, de ha túl jó lesz majd, majd jönni fogunk mi, és elvesszük! Hát, ehhez gratulálok!

Én egyébként azzal az értelmezéssel, amit önök képviselnek  és itt hallottam az államtitkár úr előterjesztésében is, hogy munkaalapú társadalom, vagy talán ön mondta éppen, képviselő úr , mi ezzel nem értünk egyet. (Nacsa Lőrinc: Én mondtam.) Ön mondta? Hát, gratulálok hozzá! Akkor maradjunk ennél az egyébként jelentős mértékben vitatható megközelítésnél, úgy, ahogy önök mondják! Maradjunk ennél! Van egy település, összetörik magukat, dolgoznak, kitűnő embereket választanak, tanácsadókat bérelnek, elérik, hogy náluk valami történjen. Mi lesz a munkájuk gyümölcse? Einstand! Jönnek Ács Feriék, azok is vörösingesek voltak talán… A hétszázát, megint idetaláltunk! Önök ezt csinálják! Önöknek elment a józan eszük!

A fordítottját kell csinálni: dolgozzanak, csinálják, mi segíteni fogunk maguknak! Egyébként lesz ebben kormányzati beruházás is? Természetesen! De nehogy már veregessék a mellüket! Ha vesznek egy kiló csirkefarhátat, annak az egyötöde bemegy a közösbe. Nem önök támogatják azt a beruházást, hanem az én nyugdíjasom támogatja! Hogy süljön le a bőr a képükről maguknak! Nem maguk adnak pénzt az önkormányzatnak, hanem mindenki, aki vesz egy pohár tejet, egy csirkefarhátat, egy kiló száraztésztát. Ez a feladat, kérem szépen, hogy ezt megértsék.

De túl vagyunk ezen, mert két különböző világot építünk. Maguk a romlottság, az önzés, az önkény világát építik a szabad emberekkel szemben, mi meg ezt védjük. Hogy át fognak gázolni rajtunk most? Természetesen! Hát, kitűnő szónoklatok fognak jönni, a mi közönségünk megtapsol bennünket, mi három percre jól érezzük magunkat, jól megmondtuk nekik, aztán maguk meg tesznek rá. Azt mondja az előterjesztő vagy valamelyikük: ez a partnerségnek a törvénye. Tényleg? Hány önkormányzati szövetséggel tárgyaltak előtte? Hánnyal? Mondják meg! Hány adta erre áldását? Mondják meg! Hány gazdasági, társadalmi tanulmányt végeztek, és tettek közzé, hogy ez jó lesz?

Itt ebben a székben ültem (Rámutat a miniszterelnöki székre.), míg egy másik hivatalt töltöttem be, amikor nagyjából az államtitkár helyén ült Navracsics frakcióvezető úr, és minden alkalommal, amikor beterjesztettünk egy törvényt, és nem volt előtte valamilyen előtanulmány, azt mondta, hogy azonnal tessék kidobni, nem elfogadható.

(10.10)

Milyen előtanulmányaik vannak, hölgyeim és uraim? Meséljék! Át fognak csoportosítani legalább 200 milliárd forintot, ez nagyságrendileg mint a felsőoktatás költségvetése, mert ennyi a kis- és közepes városok és a nagyközségek ebből származó iparűzésiadó-bevétele. Mit csináltak maguk? Semmit! Gyalázatos bandát képviselnek önök! Ölik az országot és az önkormányzatokat. Szégyelljék magukat! Szégyelljék magukat, nemzetrontó emberek! (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Frakcióvezető úr, öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló felszólalók szavaiból, azt hiszem, kiérezhető, hogy itt valami rendkívüli jelentőségű dolog történik, és ahhoz is csatlakozom, hogy egy rendkívül rossz irányú jogalkotásnak egy óriási lépését tapasztalhatjuk.Az teljesen világos, képviselőtársam, hogy ez a törvény mindenről szól, csak arról nem, amit az indoklásban olvashatunk, illetve arról nem, amit a képviselő úr a kormánypárt részéről, illetve az államtitkár úr bevezetésként elmondott.

Ez nem a gazdaság fejlesztéséről szól, államtitkár úr, képviselő úr, ez nem munkahelyteremtésről, nem infrastruktúra-fejlesztésről szól, nem az arányosságról szól. Nacsa képviselő úr, engedje meg, hogy utaljak rá, ön is beszélt gazdaságfejlesztésről, munkahelyteremtésről, gyalázta az ellenzéki képviselőket, hogy tegnap felszólaltunk a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán. Azt javaslom önnek, hogy azt a szóösszetételt, hogy „nemzeti kormány”, ne használják. Önök már méltatlanok erre, lejáratják a „nemzeti” szót, képviselő úr.

Önök a kínai nagyhatalmi érdekek kiszolgálásának oltárán feláldoztak 125 ezer munkahelyet. Önök mondták, hogy 80 milliárd forint befektetéssel 70 ezer új munkahelyet tudnak létrehozni. Önök 140 milliárd forintot az idei költségvetésből elköltenek a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére. No, ebből a pénzből, képviselő úr, lehetett volna infrastruktúrát fejleszteni, ebből a pénzből lehetett volna munkahelyeket teremteni. Azért nem tudnak megfelelő számban munkahelyeket teremteni egyébként a hónapokkal megkésett munkahelyteremtési programjukból, mert elköltik a pénzt erre a semmilyen módon nem igazolható, a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes beruházásra. Önök, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr, azt, hogy „nemzeti kormány”, ne használják, önök lejáratják ezt a szót!

Nézzük, miről szól ez a törvényjavaslat! Ez a törvényjavaslat közvetlenül az ellenzéki vezetésű önkormányzatok, a városokban élő polgárok meglopásáról szól. Itt ne gondolják azt, hogy mi az önkormányzatokat védjük! Mi az önkormányzat? Az önkormányzat egy szerv, amely az ott élők közösségének érdekeit védi, az általuk elérhető szolgáltatásokat nyújtja. Az ott élő emberekről van szó. Mindent, amit elvesznek egy önkormányzattól, az ott élő emberektől veszik el, ez teljesen világos.

Ez a törvény a kézi vezérlésről szól és arról, ami önökre a legjobban jellemző: a teljes önfeladásról. Itt befektetésről, befektetésösztönzésről beszéltek. Hát, milyen módon ösztönzi a magát nemzetinek hazudó kormány a befektetéseket a kiszolgáltatott, olcsó bérért dolgoztatott munkaerővel?! Erre még büszkék is egyébként a lobbistáik, büszkék is a kormány tagjai, lehet idejönni, mert itt a munkavállalók nem tudják magukat megvédeni, itt olcsó bérért lehet dolgoztatni. Leépítik a környezetvédelem szabályait. Ez a törvény is egyébként erről szól. Minden korlátot leépítenek, kizárólag a multinacionális cégek és egyéb befektetők érdekei oltárán mindent feláldoznak. Nem az emberek fontosak önöknek, hanem éppen azok a befektetések, amelyekből utána önök hizlalni tudják a saját holdudvarukat. Ez a javaslat erről szól, tisztelt képviselőtársaim.

Nézzük konkrétan azt az egészen elképesztő képmutatást, amit Nacsa képviselő úr és államtitkár úr is elmondott, hogy az önkormányzatoktól nem vesznek el semmit, mert a települési önkormányzattól a megyei önkormányzathoz kerülnek ezek a beruházások. Harangozó képviselő úr felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy a főváros, egy megyei jogú város nem lehet érintett. Hát, államtitkár úr, hol, konkrétan milyen paragrafus zárja ki a megyei jogú önkormányzatokat? (A dr. Orbán Balázzsal beszélő Nacsa Lőrincnek:)

Tisztelt Nacsa képviselő úr, látom, hogy nagyon jól beszélgetnek, nem igazán érdekli önöket más képviselők véleménye, de válaszoljon arra a kérdésre, hogy ha például egy megyei jogú város esetében kijelölnek egy ilyen övezetet, elveszik azt a beruházást, és odaadják a megyei önkormányzatnak, akkor milyen módon érvényesül a megyei jogú városban élők szavazata.

Azt nem tudom, tudjae, képviselő úr, hogy akik megyei jogú városban élnek, nem szavazhatnak a megyei önkormányzati választásokon (Z. Kárpát Dániel: Hoppá!), így konkrétan olyan módon mennek ki ezek a beruházási tételek, és olyan módon hoznak majd döntéseket a fejük felett olyan szervek, egy olyan területi önkormányzat, a megyei önkormányzat, amely összetételének befolyásolására semmilyen módon nem volt lehetőségük. Ez egészen elképesztő és egyébként még az önök praxisában is egy példátlan intézkedés.

De ha, mondjuk, formailag nem is egy megyei jogú várost érint egy ilyen elvonás vagy ilyen gazdasági övezet kialakítása, az teljesen világos, hogy egy agglomerációt jelentős részben a megyei központban, a megyeszékhelyen élők erőfeszítései éltetik, egy megyei jogú város, egy vidéki nagyváros köré épült agglomeráció terheit ők viselik. Például a közösségi közlekedés rendszerét, a beutazók közlekedtetését, a közösségi közlekedés finanszírozását, amiből egyébként szintén e törvényjavaslat alapján kiszáll az állam, az adott városban élőknek kell finanszírozni, mégis elvennék az ott élő emberektől ezeket a lehetőségeket és az adott térséget, agglomerációt. Ez egészen elképesztő!

Arról nem is beszélve, hogy megyei önkormányzatról beszélnek, a megyei önkormányzatokról pedig tudjuk, hogy kizárólag fideszes vezetésűek mindenhol, és ezeket önök kiüresítették, leépítették, nem rendelkeznek szakemberekkel, nem rendelkeznek apparátussal. Tehát ha csak ezt nézzük, bár nem ez a legnagyobb baja a törvénynek, önmagában is képmutatás, hogy ezek a megyei önkormányzatok majd alkalmasabbak lesznek arra, hogy felkészítsék a területet egy komoly beruházás fogadására, mint mondjuk, egy megyei jogú város önkormányzata, ahol osztályokba vannak rendezve különböző területfejlesztési és közigazgatási szakemberek. A megyei jogú városok önkormányzatai, a megyei önkormányzatok erre nincsenek felkészítve, hiszen önök kivéreztették ezeket.

Ennyit bevezetésként, a törvény teljesen világosan megadja a jogot a kormánynak, hogy rendeleti úton, ahogy elhangzott már, a miniszterelnök döntése alapján, aki rábök bizonyos beruházásokra, és ezeket önök elveszik, és odadobják a megyei önkormányzatnak. De ehhez tartozik az is, hogy elveszik a különböző ingatlanokat, jogokat, tulajdonjogokat is, kiveszik a szabályozás lehetőségét is az ott élők, konkrétan az érintettek kezéből.

Legyen világos, hogy önök semmilyen módon nem mennek szembe a befektetői érdekekkel. Bármire hajlandóak azért, hogy csak jöjjön a pénz, és azt el tudják osztani az önök gazdasági holdudvarában. De most azoknak az önkormányzatoknak, azoknak a városoknak a lehetőségét is elveszik, akik még hajlandóak bármiféle korlátozást az ott élő emberek érdekében, vagy éppen a környezet megóvása érdekében tenni. Ezt elveszik! Egészen világosan szabályozzák azt, hogy milyen különleges adottságok vonatkoznak majd ezekre a gazdasági övezetekre, konkrétan a területrendezésre, a környezetvédelmi szabályozásra, de még az örökségvédelem lehetőségeire is különleges szabályozásokat fognak alkalmazni.

Szerepel ebben a javaslatban, hogy a környezet védelmének szabályozásával kapcsolatos jogszabályokkal összefüggésben is különleges szabályozásokat fognak engedélyezni a megyei önkormányzatban. Magyarul: előfordulhat, hogy egy beruházás elindul egy adott város területén, erre akár most is látunk a gyakorlatban példát, közvetlen közel lakóövezetekhez, lakókörnyezetekhez és semmilyen módon az ott élő embereknek vagy az általuk valóban demokratikusan megválasztott városvezetőknek, vagy egy testületnek nem lesz lehetőségük, hogy olyan szabályozásokat alkossanak, amelyek az ott élő emberek életét, egészségének megóvását vagy éppen a nyugalmát meghatározhatják és megvédhetik.

Az egészen elképesztő, hogy leviszik ezt a határt 5 milliárd forintra, ami gyakorlatilag már egy nagyobb szállodaberuházás esetében érvényesíthető. Semmilyen más megkötést önök nem tesznek, tehát hogy mennyi munkahelyet teremt, milyen gazdasági hatása van ennek a beruházásnak. Azt mondják, hogy 5 milliárd forint, a másik oldalról pedig a kormány azt mondta, hogy ez így mehet, és már ezzel kapcsolatban gyakorlatilag egy adott településen bármit lehet csinálni, mert az önök kézi vezérlése alatt álló megyei önkormányzatnak megadják a jogot, hogy ezt megtegye.

Legyen világos, mert itt elhangzott az az egészen elképesztő állítás, hogy bármelyik ellenzéki képviselő az önkormányzatok lobbistája lenne. Szó sincs erről! Önök semmibe veszik az önkormányzatiságot, hallhattuk az előttem szólótól, de ez már szerintem senkit nem lep meg, főleg hogy semmibe veszik azokat az önkormányzatokat, ahol az ott élő polgárok ellenzéki vagy nem kormánypárti független vezetőt választanak. Ezt is már rengetegszer megvitattuk. De legyen világos, hogy ha ezeket a forrásokat, ezeket a lehetőségeket elveszik a városoktól, elveszik a falvaktól, akkor nem ezeket a megválasztott vezetőket vagy a testületeket, vagy önmagában az önkormányzatot büntetik meg, hanem az ott élő embereket; az ott élő embereket függetlenül attól, hogy ők kire szavaztak, függetlenül, hogy ellenzékiek, kormánypártiak vagy éppen nem érdekli egy helyi önkormányzati választás. Az ott élő embereket fosztják meg attól a lehetőségtől, hogy az ő életüket alapvetően meghatározó közszolgáltatásokhoz a megfelelő minőségben hozzájussanak. Hiszen az iparűzésiadó-bevételekből kell üzemeltetni az óvodákat, ebből kell felújítani az óvodákat, ebből kell fenntartani az ivóvíz-szolgáltatást, ebből kell a szennyvízelvezetést megoldani, a szemétszállítást ebből kell megoldani, szintén ezekből a bevételekből lehet felújítani az utakat.

Rendkívül nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok, de az ilyen intézkedés, mondhatjuk, lehetetlen helyzetbe hozza őket, veszélybe sodorja ezeknek az alapvető közszolgáltatásoknak az ellátását. Ismétlem: önök nem az önkormányzatokat büntetik, nem az önkormányzatokat rabolják ki, hanem ezekben a városokban, ezekben a falvakban, ezekben a kerületekben élő embereket hozzák lehetetlen helyzetbe. Tehát itt senki nem az önkormányzatok lobbistája, mi a magyar emberek érdekében szólunk, akik érdekei ellen önök ismét egy törvényjavaslatot nyújtottak be. Ez egészen elfogadhatatlan, amellett, hogy természetesen egyéb alkotmányos kifogásokat is támaszthatunk.

(10.20)

De milyen hatásai lehetnek ennek a javaslatnak? Sorolhatnánk itt környezetvédelmet, az egészségügyet, az ott élők nyugalmát meghatározó tételeket sem lesz lehetőségük befolyásolni. És itt van egy nagyon fontos vonatkozása még ennek a törvényjavaslatnak, erről még nem nagyon beszélt egy előttem szóló sem, ami egy rendkívül fontos közszolgáltatáshoz kapcsolódik. Önök már a múlt év vége felé belengették azt, hogy el kívánják vonni a helyi közösségi közlekedés finanszírozásának az állami támogatását, árkiegészítését, és itt, ebben a törvényjavaslatban ezt megvalósítják. Tehát magyarul, hoznak egy olyan rendelkezést, hogy az önkormányzatok esetében az iparűzési adóból először a helyi közösségi közlekedést kell kifizetni. Ez megint csak beleszólás a helyi önrendelkezésbe, de konkrétan ez formailag azt jelenti, hogy elvárják, hogy egy helyi közösség, egy önkormányzat szőröstül-bőröstül az egész költségtömegét a közösségi közlekedésre fizesse ki. Azt gondolom, önök is tudják, tisztelt képviselőtársaim, hogy alig-alig van olyan önkormányzat, alig-alig van olyan város, amelyik ezt önmagában képes megtenni, és ha megteszik, akkor az azt jelenti, hogy a szolgáltatás minőségét le kell építeni. Ezzel önök ismét az ott élő embereket fogják büntetni, függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti szavazók.

Szintén a közösségi közlekedés ellen fognak tenni, tegnap hallhattunk itt, mondhatjuk, hogy álságos felszólalásokat a klímavédelmi vitában  ha önök lehetetlenné teszik, hogy megfelelő minőségben működjön a közösségi közlekedés adott városokban, akkor hogyan beszélhetünk itt klímavédelemről és a környezet védelméről? Nos, tehát elvárják azt, hogy az ott élő emberek és az önkormányzatok finanszírozzák a közösségi közlekedést, és megvonják az állami árkiegészítését, állami támogatását.

Egyébként elmondhatjuk, hogy egészen rossz és aránytalan a rendszer. Itt már utaltam rá, hogy mondjuk, van egy megyei jogú város, van egy vidéki nagyváros, és az ott élőknek kell majd ezek után fenntartani teljes egészében, állami, kormányzati segítség nélkül a közösségi közlekedést, úgy, hogy ott, az adott városban a helyi közlekedés nemcsak az ott élőket, az ott élők igényét kell hogy kiszolgálja, hiszen az oda beutazó munkavállalóknak, diákoknak, az egész agglomeráció lakosságának a közlekedését is el kell látni, és ez is az ott élő polgárok adózására van bízva. Tehát ez egészen elképesztő, és megint csak teljesen aránytalan rendszer.

Én hadd tegyek fel egy kérdést önnek, államtitkár úr! A kormány hozott még a múlt év végén egy olyan határozatot, amelyben Palkovics miniszter urat azzal bízza meg, hogy dolgozza ki a helyi közösségi közlekedés állami finanszírozásának a modelljét, és emlékeim szerint március végéig kapott Palkovics miniszter úr egy határidőt. Én megkérdeztem önöket, amikor rebesgették, hogy elveszik az árkiegészítést, elveszik a támogatást, hogy ez milyen módon van ellentmondásban, mert az teljesen világos, hogy a közösségi közlekedés az egyik legfontosabb közszolgáltatás, nem elvárható, hogy az adott település ezt önmagában megoldja, biztosítsa a finanszírozást, és reménykedhetünke, nyilván a megfelelő óvatossággal, hogy esetleg átgondolja az állam, és a megfelelő forrásokkal segíti a közösségi közlekedés helyi finanszírozását és fenntartását, és most egy tollvonással gyakorlatilag elveszik a forrásokat. De akkor oldják fel ezt a súlyos ellentmondást, hogy egyrészt megbízzák a miniszter urat, hogy dolgozza ki ezt a modellt, a másik oldalról pedig azt mondják, hogy ezzel önök nem kívánnak foglalkozni! Egyébként bármit is elvégzett Palkovics miniszter úr? Letett bármit az asztalra? Adott jelentést a miniszterelnök úrnak, a kormány számára, hogy milyen nehéz helyzetben van sok-sok város a helyi közösségi közlekedés miatt? Tehát erre szeretném, ha válaszolna, államtitkár úr.

Összességében én azt szeretném mondani, hogy ez a javaslat egészen gyalázatos, de legyen világos, hogy nem azért és nem az a fő probléma, hogy az önkormányzatokat hozza nehéz helyzetbe, az önkormányzatokat vérezteti ki, hanem azért, mert egy konkrét támadás és az ott élő emberek konkrét lerablása az, amit önök csinálnak. És megismétlem ismét, államtitkár úr és Nacsa képviselő úr, hogy azok után, hogy tegnap önök milyen döntést hoztak, és ezermilliárd forintot titkosítva fognak kifizetni egy semmilyen dokumentummal alá nem támasztott Budapest-Belgrád vasútvonal-fejlesztés kapcsán, önök semmiképpen ne akarják magukat nemzeti kormánynak nevezni! Egészen gyalázatos! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kocsis-Cake Olivio képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

KOCSIS-CAKE OLIVIO, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Párbeszédnek is, nem meglepő módon, lesújtó a véleménye erről a módosításról, de nem lepődtünk meg a módosításon. Ez a javaslat jól illeszkedik az elmúlt tíz év fideszes politikájába, ami két dolog körül forog: a hatalom és a pénz. Még több hatalmat akarnak, hogy aztán még több pénzt szerezzenek, és amikor pénzük van, akkor abból vesznek még több hatalmat, és ez a körforgás folyik tovább. Ez a javaslat arról szól, hogy mostantól a hatalom emberei döntenek, és próbálják megpuccsolni, meghekkelni az emberek hatalmát. Mert miről is van itt szó? A kormány, elsősorban a kormány és listás megyei képviselők fognak dönteni, szemben a közvetlenül megválasztott polgármesterrel és a közvetlenül megválasztott egyéni képviselőkkel (Dr. Orbán Balázs: Ön is listás!), és a megválasztott listás képviselőkkel, és nem az a helyzet (Nacsa Lőrinc: Ön is listás képviselő!), hogy ők is döntenek, hanem az a helyzet, hogy csak ők döntenek. (Dr. Keresztes László Lóránt: A miniszterelnök is listás!) Még egyszer mondom, nem az a helyzet, hogy ők is döntenek, és nem ez a baj, hanem az a baj, hogy csak ők fognak dönteni. Tehát ez a gondolkodás totálisan szembemegy mindenféle demokratikus berendezkedéssel. Arról nem is beszélve, amit itt már valaki fölvetett, hogy fogadjuk el, hogy a megyei jogú városok kapcsán nem érvényes ez a törvény, de én is kíváncsi vagyok arra, hogy ennek mi lesz a garanciája, de a megyei jogú városok lakóit is érintik majd ezek a döntések, miközben ők nem szavaztak, ők nem tudtak szavazni azokra a megyei képviselőkre, akik fognak dönteni. Konkrétan szerintem ez alaptörvény-ellenes is, de majd nyilván az Alkotmánybíróság vizsgálni fogja ezt a kérdést.

Államtitkár úr, nekem is az a kérdésem, hogy milyen egyeztetések voltak és milyen önkormányzati szövetségekkel, és ők hogyan vélekedtek erről a javaslatról, erre nagyon kíváncsi vagyok. De ha egy kicsit komolyan akarunk beszélni erről a kérdésről, akkor abban van igazság, hogy vannak igazságtalanságok a rendszerben, tehát ez tényleg így van. Vannak olyan települések, amelyeknek valamilyen szempontból szerencséjük van, van, ahol ez nem szerencse kérdése, és nagyobb bevételre tesznek szert. Érdemese föltenni azt a kérdést, hogy tudunke egy igazságosabb rendszert építeni a jelenleginél? Szerintem ezt a kérdést érdemes föltenni, tehát érdemes erről beszélni, én ezt nem vitatom, de az biztos, hogy nem így, nem a hatalom embereivel kell megpuccsolni az emberek hatalmát, például a területfejlesztési operatív programokkal, az EU-s támogatások, EU-s pénzek hatékonyabb elköltésével és hasonló módszerekkel.

Államtitkár úr azzal érvelt, hogy itt egy arányosabb forrásmegosztás a cél. Akkor az a kérdésem, hogy miért nem a konkrét települések vezetői döntenek. Egyébként önöktől nem áll távol ez a módszer, hiszen például a fővárosban ezt csinálták, hogy bepakolták a Fővárosi Közgyűlésbe a kerületi polgármestereket, a kerületi képviselőket, akiket közvetlenül választottak meg. Érdekes módon itt ez a módszer működik, de nem, nem, valószínűleg azért, mert önök pontosan tudják, hogy a megyei közgyűlésben fideszes többség van, az önök emberei, a hatalom emberei ülnek ott, és ezt erre a szintre kell emelni. Tehát ha önöknek tényleg az lett volna a célja, hogy itt egy arányosabb forrásmegosztás legyen, amibe az érintett településeknek van beleszólása, akkor talán alkalmazhatták volna ezt a módszert is, de önök persze nem ezt a módszert alkalmazták. Egyfelől gumiszabályok vannak ebben az egész módosításban, az egész megyére kifejti a hatását, és ezt majd a kormány dönti el természetesen. Tehát ő majd szemezget, hogy mik azok a beruházások, fejlesztések, amikre ráteszi a kezét, mik azok, amikre nem. Nyilvánvalóan valószínűleg azokra fogja, amelyek ellenzéki településeket érintenek.

Államtitkár úr másik célnak a munkahelyek teremtését jelölte meg. Egy település két okból fogad el egy nagyobb beruházást ott a területén, általában ez a két indok, a sok indok mellett, de két fő indok, az egyik, hogy helyben tudnak az emberek dolgozni, lesz munkahely, a másik, hogy lesz bevétel az iparűzési adóból. Most önök az egyik legfontosabb lehetőséget elveszik a településtől. Nekem az a véleményem, hogy ez nem fogja a munkahelyteremtést elősegíteni, mert a települések elfogadják, hogy oda épül egy nagyobb fejlesztés, amely egyfelől kihat a környezetre, használja a település infrastruktúráját, de kompenzációból elfogadják azt, hogy ez ott legyen, hiszen a helyi emberek tudnak ott dolgozni, és ebből van bevétel.

(10.30)

Önök most elveszik az egyik legfontosabb indokát ezeknek a településeknek, hogy oda befogadjanak különböző beruházásokat és fejlesztéseket.

Itt van egyébként egy furcsa filozófiai ellentmondás is az önök politikájával, ezt a miniszterelnök úr vetette föl. Hiszen önök az elmúlt tíz évben csak azt hangoztatták, hogy azokat kell támogatni, akik tehetségesek, azokat kell támogatni, akik dolgozni akarnak  munkaalapú társadalom és a többi , akiknek érdemes pénzt adni, hiszen ők törekednek. Ehhez képest önök azokat a településeket fogják büntetni, ahol tényleg van egy tehetséges polgármester, van egy olyan képviselő-testület, aki előre tervez, aki szeretné a települését fejleszteni, van egy jó pályázatíró csapatuk, és ezektől a településektől fogják elvenni ezeket a pénzeket, ezeket a településeket fogják kisemmizni. Totálisan szembemegy az eddigi, önök által kreált konzervatív gazdaságfilozófiával! Egyébként az én baloldali filozófiámhoz közelebb áll ez, hogy egy kicsit próbáljuk arányosítani a megyén belüli aránytalanságokat, de nem erről beszéltek az elmúlt tíz évben  de ezt már megszokhattuk.

Tehát ez a javaslat nem arról szól, amiket államtitkár úr itt fölsorolt, hanem sokkal inkább arról, ami 2019. október 13-án történt: jó pár helyen, jó pár településen a Fidesz elvesztette az önkormányzati választásokat. És mi bizonyítja ezt? A számok. Megnéztem az iparűzésiadó-bevételek alapján a településeket, nem a megyei jogú városokat, csak a többi települést, és sorrendbe állítottam őket. Az első húszban csak hat fideszes város van, a többi mind ellenzéki. Véletlenül! De szerintem ezt önök is megcsinálták, és pontosan ezért született ez a módosítási javaslat. Tehát a legnagyobb pénzeket ellenzéki városoktól fogják elvenni nagyon nagy valószínűséggel, hiszen a 2019-es adatok alapján ez így nézett ki.

De az is bizonyíték, hogy mik ennek a módosításnak az előzményei. Ott volt a lex Baranyi a közterület-használati díj elvonásával, ott volt, amikor a koronavírus-járvány megjelent, egyből a polgármestereket akarták gyámság alá venni, persze azt utána visszavonták, miközben utána, amikor nem akartak kellemetlen döntéseket meghozni, akkor meg a polgármesterekre bízták azt, hogy milyen korlátozó intézkedéseket foganatosítsanak a saját településükön. Tehát először gyámság, aztán pedig a felelősség áthárítása; ez is igen következetes álláspont.

Ezután folytatták a gépjárműadó elvételét, hivatkozva arra, hogy a bankok és a multicégek mellett az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket a járvány elleni küzdelemből. Tehát önök a bankokhoz és a multikhoz hasonlítják az önkormányzatokat. Ez egészen elképesztő! Egyébként efölött a mai napig nem tudok napirendre térni, hogy hogyan lehet a bankokhoz és a multikhoz hasonlítani azokat az önkormányzatokat, akik legtöbb esetben például támogatást adnak azoknak az embereknek, akik elveszítik az állásukat, szemben önökkel, akik a háromhavi álláskeresési alapjövedelmen kívül nem segítenek nekik; azokat az önkormányzatokat, akik ápolják és segítik azokat az embereket, akiket önök hazaküldtek a kórházakból. Ezeket az önkormányzatokat hasonlítják önök a multikhoz és a bankokhoz. Hát, gratulálok!

De itt sincs vége a sornak, jött a VIII. kerület, a IX. kerület. A VIII. kerülettől több mint 1 milliárdot, a IX. kerülettől 400 milliót vontak el. És hogy miért hozom ezt föl példának? Azért, mert azért olyan szelektíven tudnak elvonogatni, hiszen például Kisvárdától nem vontak el semmit, sőt 440 milliós extra támogatást kaptak, nyilván nem ellenzéki vezetés. De felhozhatom a XII. kerületet is fideszes vezetéssel, ahol a 7,3 milliárdból egy fillért nem vontak el. Ott 7,3 milliárdos támogatás van beirányozva, de a járvány elleni küzdelem jegyében onnan nem sikerült elvonni. Itt is tényleg nagyon igazságosan döntenek, és természetesen a fideszes települések felé hajlik a kezük.

Egyértelmű ez a politikai döntés azért, mert itt a kormány fog szemezgetni, és a kormány fog dönteni ezekről a gazdasági övezetekről. Őszintén kérdezem: nem találják aggályosnak azt, hogy egy olyan testületre bízzák ezeket a döntéseket  adóbeszedés, szabályozás , akik sokkal kevésbé jártasak az adott település problémáiban, az adott települések környezetében lévő kihívásokban, mint az adott településen megválasztott képviselők, az adott településen dolgozó emberek, akik valószínűleg sok tapasztalattal menedzselik ott az ügyeket? Vagy jól, vagy rosszul, erről beszéltem.

Ezzel a lépéssel egyébként, az LMP frakcióvezetője is említette, borzasztó környezeti károkat is fognak okozni. Hiszen az adott településen pontosan tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen fejlesztés milyen környezeti kihívásokkal jár, mik a veszélyek, milyen problémák merülhetnek föl. Ez az ismeret, ez a tudás nem lesz ott ezekben a döntésekben, ezekben a szabályokban, hatalmas környezeti károkat fognak okozni így ezek a fejlesztések, amelyek utólag fognak kiderülni. És ki fogja megszívni? A helyi települések fognak rosszul járni, akik ebbe gyakorlatilag nem fognak tudni beleszólni.

Összefoglalóan: természetesen a Párbeszéd nem fogja támogatni ezt a javaslatot, és nagyon csodálkoznék, ha ezt a javaslatot az Alaptörvénnyel összhangban elfogadhatónak találná majd az Alkotmánybíróság, de sajnos az a helyzet, hogy itt is működött az a logika, amely ennél a javaslatnál, oda is a hatalom embereit ültették már be, úgyhogy valószínűleg át fog menni. De bízunk az Alkotmánybíróság józanságában és abban, hogy nem fogja átengedni ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselőnek adom meg a szót. Felszólalásra következik Bana Tibor képviselő úr, független. Parancsoljon!

BANA TIBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltozás egyik legfontosabb vívmánya az önkormányzatiság volt. Ha visszatekintünk a mögöttünk hagyott három évtizedre, akkor azt láthatjuk, hogy ezt folyamatosan leépítették, kiüresítették a különböző kormányok. Ez az idő előrehaladtával egyre inkább igaz volt, de különösen igaz volt ez 2010 óta, hiszen a Fidesz-kormányok a 2010-es kétharmados győzelmet követően mindent megtettek azért, hogy szűkítsék az önkormányzatok mozgásterét. Egyébként ez nem is csak a települési önkormányzatokra, hanem a megyei önkormányzatokra is igaz volt, ott is jogkörelvonások történtek, elvették a vagyonukat. Erre majd még a későbbiekben vissza is fogok térni.Persze, ha megnézzük ezt a törvényjavaslatot, és örülök annak, hogy különböző érvek előkerültek itt az általános vita alatt, akkor valóban mondhatjuk azt, és ha elvonatkoztatunk a 2010 óta történtektől, akkor remélhetnénk azt, hogy ténylegesen egy igazságosabb helyzetet is tudnánk teremteni. Hiszen megfontolandó lehet az, hogy ne kizárólag egy adott település részesedjen azoknak a beruházásoknak a pozitív következményeiből, amelyet ez elsőrendűen érint, amelynek a területén történik az adott fejlesztés. De itt máris hozzá kell azt tennem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha viszont megnézzük azt, hogy mi történt az elmúlt tíz évben, akkor egyáltalán nem tudok jóhiszemű lenni, hiszen sajnos a Fidesz-kormány minden esetben igyekezett olyan módon alakítani a törvényeket, olyan módon irányítani különböző döntéseit, hogy az hatalmi érdekeinek megfeleljen. Ez alapján én biztos vagyok benne, hogy ebben az esetben is ez történne, vagyis egy politikai alapú pénzelosztás irányába tennének lépéseket.

Ettől függetlenül, mint említettem, érdemes vitázni arról, hogy érdemese felülvizsgálni ezt a jelenlegi rendszert, és jó lenne, ha e tekintetben szakmai vitát tudnánk folytatni parlamenti szinten is, és természetesen nagyon fontos az, hogy ebbe a vitába különböző településvezetőket pártállástól függetlenül bevonjunk.

(10.40)

De nézzük meg a másik oldalát ennek a történetnek, tisztelt képviselőtársaim, hiszen azért azt is lehetett látni az elmúlt 30 évben, hogy nagyon sok olyan település volt  és itt most nem is a megyei jogú városokról beszélek, és még nem is annyira a közepes nagyságú városokról, hanem kisebb településekről , amelyeknél az volt a középpontban, hogy egy adott településvezető, egy adott közösség tudott olyan lépéseket tenni, tudott olyan beruházásokat odacsábítani, hogy az adott település fejlődött, és megsüvegelendő az, hogy ezt sok esetben meg tudták tenni.

Nos, ha ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül  ez tehát a másik oldala ennek a kérdésnek , akkor kevésbé lesznek érdekeltek ezek a települések abban, hogy ilyen jellegű beruházásokat odacsábítsanak, és ilyen módon igyekezzenek a településeken élőknek az életminőségét javítani.

Tehát, tisztelt Országgyűlés, ez sokkal inkább abba az irányba mutathat, hogy önök majd politikai alapon kívánják a megyei önkormányzatokon, a megyei közgyűléseken keresztül elosztani ezeket a pénzeket, azokon a megyei közgyűléseken keresztül, amelyek esetében mindenütt kormánypárti, fideszes többség van; és nem véletlen az, hogy egy ilyen keretbe ágyazták önök ezt a javaslatot. És bizony, ezáltal a helyiek véleményét is semmibe veszik.

Mert ha megnézzük a 2019. októberi eredményeket, akkor azt láthatjuk, hogy Szombathelytől Dunaújvároson át Egerig számtalan megyei jogú városban született ellenzéki győzelem, és akkor most fogadjuk el azt, hogy valóban nem lesznek érintettjei ennek a javaslatnak a megyei jogú városok  bár ezzel kapcsolatban ellenzéki képviselőtársaimhoz, az előttem felszólalókhoz hasonlóan magam is szkeptikus vagyok, de fogadjuk el ezt , már csak azért is, mert tényleg jogi nonszensz lenne az, hogy azok a megyei jogú városok is érintettek lennének, amelyek  mint a nevük is tartalmazza  megyei jogúak és a megyei önkormányzathoz delegálnának egy ilyen jogkört. Ez tehát mindenképpen elfogadhatatlan lenne, és államtitkár úr jelzéseiből azt veszem ki, hogy talán ezt a szempontot valóban figyelembe vették, és remélem, hogy ténylegesen ez a helyzet. De azért nézzük meg a többi települést, amelyek nem megyei jogúak, ezek között is számtalan olyat találunk, ahol tavaly ősszel ellenzéki győzelmek születtek: Baja, Göd, Jászberény, Szentendre, Vác, hogy csak néhány példát említsek.

Göd esetében már láthattuk, tapasztalhattuk azt, hogy milyen hatalmi arroganciával képesek önök fellépni, és azt gondolom, hogy sajnos ez a sors várna nemcsak a felsorolt településekre, hanem további városokra és falvakra is, mert azért érdemes azt is hozzátenni ehhez, hogy nem is csak onnan kell ezt a kérdést megközelíteni, hogy kormánypárti vagy ellenzéki vezetése vane egy adott településnek, hanem nagyon sok esetben  színezettől függetlenül  lokálpatrióta módon igyekeznek vezetni az adott közösséget a településvezetők, és ez számukra is jogkörelvonást jelentene minden esetben. Azt pedig sajnos ismét meg kell jegyeznem, hogy abban az elmúlt tíz év történései alapján a magam részéről biztos vagyok, hogy a fideszes, egyértelműen önökhöz köthető önkormányzatok ebből a szempontból a kivételezetti körbe kerülnének.

Ha megnézzük, hogy a koronavírus-járvány által okozott veszélyhelyzetben milyen intézkedéseket, lépéseket tettek az egyes települések, akkor azt mondhatjuk, hogy erőn felül teljesítettek az önkormányzatok. Igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni annak érdekében, hogy az ott élők helyzetén javítani tudjanak. Számtalan példát lehetne ezzel kapcsolatban felhozni Nyugat-Magyarországtól kezdve, Budapest környékén át Kelet-Magyarországig. Én egyet említenék. Például Szombathely esetében született egy olyan döntés  Nemény András polgármester úr intézkedésének köszönhetően , hogy 100 ezer forintos támogatásban részesülhetnek azok, akik a veszélyhelyzetben veszítették el munkájukat. Jó lenne, egyébként, ha ezt minden település esetében kiegészítené a kormány, hiszen nemcsak a vasi megyeszékhelyen, hanem számtalan mást településen is hoztak hasonló jellegű döntéseket. És mit kaptak cserébe ezek az önkormányzatok? Mit kaptak cserébe az ott élők? Elvonták önök a gépjárműadó településekre eső részét, és most az iparűzési adó tekintetében is hasonló lépésekre készülnek politikai alapon.

Nézzünk meg még egy szempontot tisztelt képviselőtársaim, hiszen a fejlesztések, beruházások az esetek elsöprő többségében pozitív fogadtatásra találnak az ott élők részéről. De azért vannak olyan esetek, amikor ez nem feltétlenül állja meg a helyét, és ezekben az esetekben különösen fokozhatja az a konfliktushelyzetet, ha még a települést érintő iparűzési adót is elvonják az adott közösségtől, hiszen ez a helyiek és a cég közötti konfliktusokat tovább élezheti.

Tehát még ez a hivatkozási alap sem maradhatna meg egy ilyen helyzetben, hogy igen, valóban vannak ezzel a beruházással kapcsolatban esetleges problémák, mondjuk, itt környezetvédelmi szempontokra gondolok adott beruházások esetében, de legalább másik oldalról a település jól jár. Na most, ezzel a javaslattal ez sem így lenne a jövőben, tehát ez is a másik serpenyőben található érv, és azok közé az érvek közé lehet ezt sorolni, hogy egyáltalán nem segítené ez azt, hogy az egyes településeknek érdeke legyen az, hogy milyen fejlesztések, beruházások történjenek.

És a megyei önkormányzatok; említettem a felszólalásom elején, hogy erre még vissza szeretnék térni. Nagyon álságos az, amit önök csinálnak, tisztelt államtitkár úr, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim. Miért mondom ezt? Azért, mert a megyei közgyűléseket, önkormányzatokat önök 2010-től kezdve folyamatosan kiüresítették, elvették a vagyonukat, kiemelten érintett ez minden megyei önkormányzatot, és most, hogy látják, hogy van egy ilyen politikai lehetőség és a tavaly őszi önkormányzati választásokon még itt, a megyei közgyűlésekben sikerült mindenütt többséget szerezniük, úgy gondolják, hogy jó lesz, ha ezt a jogkört viszont odadelegálják, és ilyen módon hozzák rosszabb helyzetbe azokat az ellenzéki, és mint említettem, az esetek elsöprő többségében lokálpatrióta hozzáállású településvezető által vezetett közösségeket, amelyek igyekeztek mindent megtenni azért, hogy fejleszteni tudjanak; aminek valóban volt kihatása egyébként nemcsak a település határain belül élőkre, hanem egy adott kistérségre és a környező településekre is.

Tehát ilyen szempontból  visszatérve az első gondolatomhoz  igen, érdemes vitázni. Érdemes átgondolni azt, hogy milyen módon lehetne változtatni ezen a helyzeten, csak akkor azt mondjuk úgy kellett volna megtenni, hogy mielőtt megszületik ez a javaslat, kellő mértékben egyeztetéseket folytatnak az érintettekkel, a polgármesterekkel, de sajnos az esetek elsöprő többségében nem volt így. Csak nagyon minimális példát tudnék felhozni azzal kapcsolatban az elmúlt tíz évből, hogy érdemi szakmai egyeztetések történtek volna az előkészítés során egyes törvényjavaslatok benyújtását megelőzően.

Ennek a törvényjavaslatnak, tisztelt képviselőtársaim, van egy nagyon hangzatos felvezetése, ami arról szól, hogy munkahelyeket kell teremteni. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány által okozott veszélyhelyzet elmúltával, annak megszüntetését követően ez megtörténhessen, fejlődni tudjanak az adott térségek, újabb munkahelyek jöjjenek létre, a megszűnő munkahelyeket pótolni tudják.

Ezzel szemben tehát sajnos az a helyzet, és ez az idő előrehaladtával egyre inkább igaz volt 2010-től kezdődően; hiszen emlékszem arra, hogy amikor 2010-ben idekerültem magam is az Országgyűlésbe, akkor még azért optimistábban álltam bizonyos döntésekhez, és azt gondoltam, hogy valóban szakmai szempontok alapján fognak ezek történni, érdemi vitákat követően. Egy-két évig még voltak ilyenek elvétve, aztán ez egyre inkább eltűnt, és egyáltalán nem jellemző ez már a parlamentben. És bizony azt lehet mondani, tisztelt Országgyűlés, hogy a Fidesz-kormány az egész országra különleges gazdasági övezetként tekint; egy olyan különleges gazdasági övezetként, ahol csak és kizárólag az önök kiskirályai uralkodhatnak. Ez tehát a helyzet, tisztelt Országgyűlés.

A magam részéről pedig Vas megyei ellenzéki országgyűlési képviselőként mindent meg fogok tenni azért, hogy ennek mielőbb vége legyen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Most kettőperces felszólalások következnek. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.

(10.50)

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, frakcióvezető úr sok mindenről beszélt: tranzisztorokról, közgazdasági elemzésekről. Egyről nem beszélt, hogy amikor ő miniszterelnök volt, akkor mennyire eladósították az önkormányzatokat, és arról sem beszélt, hogy folyamatosan növekvő közfeladatot pakoltak az önkormányzatokra, miközben a normatív állami hozzájárulás reálértékét folyamatosan csökkentették. Erről nem beszélt, hogy mire 2011-re az adósságkonszolidációt el kellett kezdeni, addig 1364 milliárd forintnyi adósságot kellett átvállalnia az államnak az önkormányzatoktól, mindezt Gyurcsány Ferenc korántsem áldásos tevékenysége miatt. Ezeket kihagyta a volt kormányfő, hogy erről beszéljen, hogy azért jutott oda az önkormányzati szektor, ahova jutott, mert ő volt a miniszterelnök, és már kötvénykibocsátásokkal, hitelekkel és persze az ingatlan vagyon kiárusításával kellett kezelniük az önkormányzatoknak, legfőképpen a megyei önkormányzatoknak és a kistelepüléseknek a keletkező óriási hiányokat. Az megérne egy külön felszólalást, hogy ezek a kiárusított ingatlan vagyonok hova tűntek ott a szocialista berkekben, de erről majd máskor.

Önök kizárólag feltételezéseket mondanak a törvényről, tényekről nem beszélnek. Önök elmondják, hogy majd mi lesz. Tisztelt Képviselőtársak! Önök gondolkodnak szekértábor-logikában, önöknek van ellenzéki szavazó, kormánypárti szavazó. Ezek a fejlesztések mindenkit fognak érinteni, ellenzéki szavazót is, kormánypárti szavazót is. Önök azt hiszik, hogy azokon az ellenzéki településeken, amelyeket ellenzéki politikusok vezetnek, ott nincsen kormánypárti szavazó? Pontosan az mutatná meg, hogy mi is így gondolkodunk, ha ezen kezdenénk el lovagolni, hogy hány darab kormánypárti szavazó hol van. Nem erről van szó. Arról van szó, hogy minden magyar ember jusson fejlesztésekhez, minden magyar településen igazságosabb és arányosabb elosztás legyen. Önök ezek szerint nem akarnak igazságosabb és arányosabb elosztást.

Kocsis képviselőtársam még így próbált ebben kicsit pedzegetni, hogy az ő baloldali gazdaságpolitikájához közelebb állna egy igazságosabb és arányosabb rendszer. Ez most egy igazságosabb és arányosabb rendszer, tisztelt képviselő úr. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Varga Zoltán képviselő úrnak, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon!

VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az a helyzet, hogy elképesztő a kormány és a kormánypárt retorikája. Elképesztő az, ahogy újabb és újabb ellenségeket vonnak be a saját, különben teljesen őrült harcukba. Eddig az volt, hogy valaki Brüsszel lobbistája. Az ellenzék Brüsszel lobbistája, az ellenzék Európa-párti. Most az ellenzék hirtelen az önkormányzatok lobbistája lett. De könyörgöm, miről beszélünk? Ha az állam a ház, akkor az önkormányzatok ebben a házban az építő téglák. És igen, akkor ide lőjenek, én az önkormányzatok lobbistája vagyok! Azoknak az önkormányzatoknak, akik, hozzá kell tegyem, hogy lassan az utolsó bástyái annak a demokráciának, amit maguk bontanak le tégláról téglára. És hozzá kell tegyem, hogy hátborzongató szimbolikája van annak, hogy az éjszakai demokráciagyilkos Semjén Zsolt jelentette be ezt a törvényt, hogy ő jegyzi ezt megint. Az ő nevéhez fűződik minden ilyen demokráciát lebontó törvény az elmúlt időszakban. És hiába beszélnek bármit is, én debreceni vagyok, egy megyei jogú város volt képviselője. Önök azt mondják, a megyei jogú városokat ez nem érinti. Nálunk kétségbe vannak esve az emberek, hogy mi fog történni, mert ismerik a maguk gyakorlatát. Tudják azt nagyon jól, hogy a sorok mögött kell olvasni, ráadásul most nem is kell a sorok mögött olvasni, mert nem szerepel a törvényjavaslatban az, hogy a megyei jogú városokra ez nem vonatkozik.

Debrecen tekintetében hét ilyen beruházás van. És azt is nagyon jól tudjuk a településeknél, nem általában, az ipari parkok jelentik ezeket a beruházásokat, és az ipari parkokat nem lehet különválasztani különben a településektől, az ipari parkoknál nem lehet különválasztani, hogy az egyik beruházás kiemelt gazdasági övezetként szerepel, a másik meg nem, mert közös az út, közös az odavezető minden infrastruktúra. Ennek szörnyű vége lesz, én attól tartok. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Keresztes László Lóránt frakcióvezető úrnak két percre. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Én úgy látom, hogy Nacsa képviselő úr azért kezd jó helyen kapiskálni. Valóban, ha hoznak egy intézkedést, ami súlyosan érinti a városokat, önkormányzatokat, akkor ott nem az önkormányzatokat, hanem az ott élő embereket büntetik, függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti szavazók. S amikor hoznak egy olyan gyalázatos döntést, mint a tegnapi napon, hogy ezermilliárd forintot elköltenek a Budapest-Belgrád vasútvonalra, akkor nem az ellenzéki magyar szavazókat, hanem valamennyi magyar embert, a magyar nemzet minden tagját megbüntetik, és a magyar nemzet minden tagjára káros hatást fog gyakorolni az, hogy önök a kínai nagyhatalmi érdekeket szolgálják ki. Amikor önök nem hajlandóak segíteni a válság idején azoknak az embereknek, akik a legnehezebb helyzetbe kerültek, akik már elvesztették a megélhetésüket, akkor nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti embereket is cserben hagyják a saját döntéseikkel. Úgyhogy ilyen szempontból egy jó irányba tett lépésnek tekintem azt, amit Nacsa képviselő úr elmondott. Az egyeztetésekkel kapcsolatban én levelet írtam a legfontosabb önkormányzati szövetségek vezetőinek a törvényjavaslat kapcsán, megkérdeztem a véleményüket, és kértem őket arra, hogy hallassák a hangjukat, szólaljanak fel, mondják el a véleményüket, hogy magát az önkormányzati rendszert miként érinti ez az előterjesztés. Abból a néhány válaszból, ami már megérkezett itt az elmúlt napokban, teljesen egyértelmű az elutasító szándék az önök törvényjavaslata kapcsán. Árulja el, államtitkár úr: egyeztettek önök bárkivel? Számíte bárkinek bármit az önök kormányából a szakmai szervezetek véleménye?

Szeretném, ha ezt a kérdést tisztáznánk végre itt a megyei jogú városok kapcsán. A törvény betűje nem zárja ki a megyei jogú városokat, és itt valóban kialakulhat egy olyan helyzet, hogy kiemelnek egy övezetet, egy gazdasági beruházást a megyei jogú városból, és egy olyan testület fog döntéseket hozni az adott városra vonatkozóan, aminek az összetételére a megyei jogú város lakossága nem szavazhat. Tisztázzuk ezt a kérdést, ez önmagában is szerintem egy súlyos probléma. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíváne még valaki élni a kétperces felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Most az írásban előre bejelentett felszólalók következnek. Megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon!

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt, közel két órában nagyon sok véleményt hallottunk. Főleg ellenzéki képviselőtársaimmal értek egyet, ez nem kérdés, hiszen láthattuk az elmúlt időszakban, hogy mi történt az önkormányzatokkal. Visszamennék most 2020. február 25-ére, akkor volt egy törvényjavaslat vitája, amely a közérdekű cél megvalósítását szolgáló beruházásokról szóló törvényjavaslat vitája volt, és akkor már pedzegettük az iparűzési adót. Orbán államtitkár úr biztos emlékszik rá, amikor mondta is, hogy van egy ilyen szándék, aztán majd egy későbbi felszólalásban akkor gyorsan visszakozott, hogy itt csak egy versenyképességi dolog miatt érintheti majd az iparűzésiadó-bevételek elvételét az önkormányzatoktól. Aztán eltelik itt kevesebb mint három hónap, és ezzel a törvényjavaslattal szembesülünk itt a magyar Országgyűlésben. Várható volt, hiszen ezt már akkor is elmondtam, hogy a gépjárműadók elvétele, az idegenforgalmi adó 2020-as befagyasztása után nagy valószínűséggel hozzá fognak nyúlni a legnagyobb közhatalmi bevételhez az önkormányzatoknál.

2019 tavaszán én írtam egy tanulmányt a Comitatus Önkormányzati Szemlében: „Adóváltozások hatása az önkormányzatok költségvetésére” címmel, amelyben azt vizsgáltam, hogy a közhatalmi bevételek aránya és a beruházások intenzitása egyes településeken hogyan tud megvalósulni. Ezt azért is tartom fontosnak itt kiemelni, mert a beruházások nagy részét a közhatalmi bevételekből tudják fedezni. Nemcsak ez az adónem az, amely az önkormányzatokat ilyen mértékben érinti, hanem az az 1988-ban bevezetett, de egyébként ma már nem élő jogszabály, amely a személyi jövedelemadó egy részének az önkormányzatoknál való hagyását engedélyezte. Önök ezt eltörölték.

Miért is volt fontos, és miért is hoztam ide most a személyi jövedelemadót? Annak idején ez különösen azért volt fontos, hogy az önkormányzatok képviselő-testületei, a döntéshozók motiváltak legyenek abban, hogy minél jobb beruházások legyenek, minél jobban fejlődjön az adott település, és minél több személyijövedelemadó-alap képződjön az adott településen, mert ebből nekik annál több bevételük lesz. Tehát a motiváció és a település vonzóvá tétele volt az egyik iránya ennek a személyijövedelemadó-visszatérítésnek az önkormányzatokhoz. Ez ugye, most már nincsen.

Amiről ez a törvényjavaslat szól  és erről már ellenzéki képviselőtársaim hosszasan kifejtették a véleményüket , az semmi más, mint hogy önök  a megyei közgyűlések, melyek kormánypárti többséget alkotnak  vegyék át azt a beleszólást, azt az utat, amelyek az egyes megyében majd kijelölik, hogy milyen településeken milyen beruházások legyenek, és ad absurdum előfordulhat az, hogy egy településen kijelölt különleges gazdasági övezet kapcsán majd egy, a településtől 100-150 kilométerre lévő településen valósuljanak meg beruházások. Mert ugye, az előbb az hangzott el Nacsa képviselőtársam szájából, hogy akkor a környező településeken is kellenek majd fejlesztések, és ez pont ezt fogja célozni, hiszen onnan járnak be dolgozni, akkor ők is részesüljenek ezekből a beruházásokból. Igen ám, csak ez ebben a jogszabályban nincsen benne. Tehát tényleg, ad absurdum előfordulhat, hogy 100-150 kilométerre lévő, véleményem szerint, kormánypárti települések fognak majd olyan kedvezményekben, juttatásokban részesülni, amelyekből aztán majd ott elvégezhetik ezeket a beruházásokat.

(11.00)

A közhatalmi bevételeknek pontosan az a célja, hogy a települések fenntartásában, azok minél szebbé, vonzóbbá, élhetőbbé tételében játsszanak szerepet. Igen, csak ha ezeket megkurtítják, akkor nyilvánvalóan a településeknek olyan mértékű kára fog keletkezni, ami visszafordíthatatlan. Higgyék el, az emberek nem a megyei közgyűlési tagokhoz fognak menni majd kopogtatni, hanem a polgármesterhez fognak menni, hogy mi megengedtük, hogy idejöjjön ez a beruházás, mi engedélyeztük ezeket, akár a környezetvédelmi károkat is figyelembe véve hozzájárultunk, majd nem itt épülnek utak meg járdák, nem itt parkosítunk, nem itt épülnek játszóterek. Hát, akkor majd a polgármester azt mondja, hogy tessenek majd elmenni 150 kilométerre, egy másik településre, mert ebből az iparűzési adóból ott épültek meg azok a beruházások. Tehát ez egészen elképesztő és felháborító.

Magával az eljárásrenddel szeretnék még egy kicsit foglalkozni ebben a felszólalásomban. Nem is olyan régen, április 17-én, amikor megjelent ez a kormányrendelet, a „különleges gazdasági övezet” fogalma  most már egyre több ilyen mindenféle fogalmakkal kell megismerkednünk, és ez is jól mutatja az önök jogszabályalkotását, hogy mindig újabb és újabb fogalmak jelennek meg , akkor még az volt, hogy 100 milliárd forintos beruházások esetén valószínű, hogy különleges gazdasági övezetté nyilvánítanak egy területet. Majd alig telik el egy hónap, ez lecsökkent 5 milliárd forintra, tehát meghuszadolták.

Most a kérdésem az, hogy ha majd egy hónap múlva reggel úgy ébrednek fel, hogy akkor most újabb lökés kell, akkor majd 250 millió forintra fogjáke csökkenteni ezt a határt. Mert akkor lássuk be, hogy gyakorlatilag az egész országban mindent már a megyei önkormányzatok fognak majd eldönteni, azok a megyei közgyűlések, amelyek kormánypárti többségben vannak. És természetesen továbbra is tartom azt, hogy ezekkel a lépésekkel 2019. október 13-ára válaszolnak önök, hiszen akkor az emberek nagy többsége azt mondta, hogy elég volt abból a kormányzásból, amit önök folytatnak, és ezért adták nagyon helyesen ellenzéki és független városvezetők kezébe a kormányzást.

Bízom benne, hogy azok a felszólalások, amelyek itt a mai napon elhangzanak, önöket meghátráltatják abban, hogy ezt véghez vigyék, ugyanis, ahogy már elmondták ellenzéki képviselőtársaim, a társadalmi egyeztetések elmaradtak, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége mint a legnagyobb önkormányzati érdekképviseleti szerv is egy olyan közleményt adott ki, amelyben teljes mértékben elutasítja ezt a törvényjavaslatot. Bízom benne, hogy a következőkben és a vita további szakaszában a kérdéseinkre választ kapva oda fogunk eljutni, hogy visszavonják a törvényjavaslatot, úgy, ahogy egyébként a tegnapi napon a műanyagokkal is megtették. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szakács László képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Önök azt mondják, hogy semmi köze az önkormányzati választásoknak ahhoz, hogy most ez a javaslatcsomag idekerül a parlament elé. Akkor szeretném megkérdezni az államtitkár urat  és ha majd részt vesz esetleg a vitában, akkor tud is rá válaszolni, és akkor lehetne vitatkozni, ha nem csak a zárszóban szólna hozzá , hogy miért nem öt éve jutott ez eszükbe. Miért nem akkor? Akkor még kiegyenlítődöttebbek voltak az önkormányzati fejlesztések? Vagy akkor még rendben voltak azok a beszedett adók mindenütt, amelyeket nem akartak központosítani? Vagy csak az után jutott ez eszükbe, miután elvesztettek nagyon sok megyei jogú várost, elvesztettek sok kisebb települést, és ezután ezeknek a településeknek a forrásait önök el akarják venni?Az sem igaz, hogy nem volt olyan mechanizmus, amit pontosan  ezt adóerő-képességnek hívják, ugye  ezeknél a településeknél nem akartak kiegyenlíteni, hiszen nem minden település volt ugyanabban a helyzetben az elejétől fogva, hogy ugyanannyi adót tudott volna beszedni, ugyanannyi kötelező feladatot ugyanolyan színvonalon, ugyanannyi vállalt feladatot el tudott volna látni, vagy éppen ugyanannyi fejlesztést tudott volna csinálni. Éppen ezért a területi kiegyenlítődési normatíva arra szolgált  meg a helyben maradó helyiadó-többlet vagy éppen a központiadó-többlet, mint a súlyadó vagy az szja , hogy ezt próbálták egyensúlyozni objektív alapon. Nem politikai alapon, államtitkár úr! Objektív számítási alapon a Belügyminisztériumban, a Pénzügyminisztériumban elvégezték ezt a számítást, és több pénzt hagytak az önkormányzatoknál.

Aztán jöttek önök, és elkezdtek központosítani. Először létrejöttek a kormányhivatalok, elvették az önkormányzatok hatásköreit, utána most elveszik az önkormányzatok pénzét, és elvették az önkormányzatok intézményeit, oktatási intézményeit, egészségügyi intézményeit. Nem tudom kimondani az idézőjelet, nagyon jól sikerült a központosítás az oktatási intézményeknél, amikor létrehozták a Klebelsberg Kunóról elnevezett intézetet, az bukdácsolt három-négy évet, aztán akkor önök most attól várják, ugye, hogy ez jobb legyen, hogy az egy nagy intézmény helyett 19-et csináltak, és akkor talán majd fog működni. Az egészségügyi intézményeknél is elvették az önkormányzatok kórházait, begyömöszölték önök egy hatalmas minisztériumba, aztán attól sem működtek jobban.

Én sokáig nem gondoltam azt komolyan, amikor azt mondták nekem, hogy Pécset önök egy ilyen laboratóriumként használják, ahol kipróbálnak egyes dolgokat, aztán, ha működik, akkor lehet, hogy be lehet vezetni egyébként máshol is, vagy ha nem, akkor csak a pécsieknek lesz rossz. Ugye, önök Pécsett hozták először létre azt a fideszes pártbizottságot, amelyik döntött a polgármester helyett: Hoppál Péter országgyűlési képviselő, Csizi Péter akkor még országgyűlési képviselő, és Páva Zsolt egyébként mint polgármester részt is vehetett benne, vagy a városát, ahol megválasztották, vezette. És ezt a pártbizottságot önök létrehozták, egyébként a kedves vezető miniszterelnök nagyobb dicsőségére, bár, ha jól hallottuk, akkor annyira nem örvendett ő ennek, hogy létrehozták ezt a pártbizottságot, de a helyzet az, hogy ennek meg is lett az eredménye: Csizi Pétert is leváltották, meg Páva Zsoltot is leváltották.

De önök most mégis pártbizottságot akarnak csinálni a megyei közgyűlésből. Azért lássuk be, hogy miután az önkormányzatoktól már elvonták a feladatokat, a megyei önkormányzatoknál nem öt évvel ezelőtt, nem két évvel ezelőtt, nem tíz évvel ezelőtt jutott az önök eszébe, hogy most akkor odatelepítsenek többletfeladatokat, hanem most jutott eszükbe, hogy odatelepítsenek több feladatot, nem áll mindenfajta gyakorlat nélkül az, hogy hogyan osztja el a megyei önkormányzat a fejlesztési pénzeket. Hát, mekkora botrány volt abból, államtitkár úr, amikor a TOP-os pályázatokat, a területi operatív program fejlesztési pályázatait még a megválasztott megyei képviselők is csak titoktartási nyilatkozat aláírása után nézhették meg, hogy miről fognak dönteni?! Azok voltak a központi források. Önök elsorvasztották a normatív finanszírozási rendszert, és a helyére idetették ezt a kijárós, kilincselős, előszobában ücsörgős, hajbókolós rendszert, hogy kérem, aki a jó barát  hogy így mondjuk a jó elvtársat , akkor az majd kaphat többletfinanszírozást erre-arra-amarra, hát, másoknak meg majd nem jut. És ezt önök most törvényi szintre akarják emelni.

Nagyon helyesen mondta egyébként minden szónok, aki azt mondta, hogy ez semmi másról nem szól, csak a pénzről; ez 710 milliárd forintról szól, ennyi az iparűzésiadó-bevétele általában a városoknak. Ennek a legnagyobb része Budapesten csapódik le, nagyjában-egészében a 70 százaléka Budapesten és a megyei jogú városokban. Ezekre önök rá akarják tenni a kezüket, és a kérdés csak az, hogy megálle itt ez a fajta központosítás.

Vegyük újra ez elejéről! Először a hatósági jogköröket vették el az önkormányzatoktól, aztán intézményeket vettek el az önkormányzatoktól, oktatási, egészségügyi intézményeket vettek el az önkormányzatoktól, aztán most elvették az adóbevételüket az önkormányzatoktól, és most még területeket is vesznek el. Hát, képzeljék el, hogyan alkották meg önök ezt a törvényt! Egy önkormányzatnál, egy önkormányzat közigazgatási területén, ahol törvény szerint csak a helyi önkormányzat szabhat ki helyi adót, ott most hányféle adó lesz, államtitkár úr?

(11.10)

A megyei önkormányzat is szabhat ki adót? Vagy a megyei önkormányzatnak is lesz egy olyan területe, amit kihasítanak az önkormányzatból, és önök onnan majd elveszik ezeket a forrásokat? Hogyan fogják ezt végigcsinálni? Természetesen tudjuk, hogy hogyan. Ugyanúgy, ahogyan önök majd mazsolázni fognak, majd cseresznyézni fognak a beruházások között, amik 5 milliárd forintot meghaladnak. Azokat önök majd szépen kiválogatják, hogy melyik önkormányzatot akarják büntetni, melyik önkormányzatot akarják jutalmazni, melyik beruházásra akarnak rányúlni, melyik beruházásra nem akarnak rányúlni.

Szó esett itt ma az önkormányzati szövetségekről. Egyetlenegy olyan önkormányzati szövetségről nem tudunk, még a Schmidt Jenő tabi polgármester által vezetett TÖOSZ sem támogatja ezt a javaslatot. Hát persze, hogy nem támogatja, miért támogatnák?! (Dr. Orbán Balázs közbeszól.) Miközben önök itt ebben a Házban folyamatosan papolnak egyébként a népszuverenitásról meg az önrendelkezésről, aközben önök pontosan az önkormányzatok rendelkezési jogát folyamatosan vonják el, központosítanak, megint létrehozzák az önkormányzatok között a hierarchikus rendszert, és pontosan azt a rendszert építik föl, ami ellen állítólag önök küzdöttek. A városi ügyeket majd megint a megyén fogják eldönteni, ott se más, mint a pártbizottság. Ezt a rendszert építik most fel önök. Amit az egyik városban megtermeltek, majd a megye eldönti, hiszen hierarchikus rendszerben fognak egymás alá-fölérendeltségében állni. Elvonhatja a megyei önkormányzat majd ezeket a forrásokat, és az ott ülő pártemberek pedig el fogják dönteni, hogy abban a megyében hol és milyen fejlesztések azok, amelyek megalapozottak önök szerint, vagy nem megalapozottak.

Fölmondják ezzel önök az önkormányzati chartát, szembemennek a saját helyi adóról szóló törvényükkel, de ez önöket persze nem érdekli, mert önöket egy dolog érdekli, az a pénz. Ez 710 milliárd forint, amit önök jutalomfalatként akarnak osztogatni azoknak, akik elég sokat kilincselnek, előszobáznak, hajbókolnak, ott majd lehetnek fejlesztések, és persze lesznek olyanok, akik ezzel egészen biztosan rosszul járnak.

Na de mi lesz azokkal, akik rosszul járnak? Mi lesz azokkal az ott élőkkel, akik rosszul járnak? Lesz állami oktatási rendszerük, amihez nem tud majd hozzájárulni az önkormányzat, mert a saját bevételeit már elvették önök vagy a járványveszélyre hivatkozással, vagy ezzel a törvénnyel. Lesz nekik állami egészségügyi rendszerük, már ahol van. Ha meg fejleszteni akarnak, meg egyáltalán az alapfeladataikat megfelelően el akarják látni, akkor majd vesznek föl hitelt.

Önök azt mondják, hogy eladósodtak 2010 előtt az önkormányzatok. Hát, ne csináljunk már úgy, mintha 2010-ben kezdődött volna a világ! Hát, melyik önkormányzatok voltak a legjobban eladósodva? Hódmezővásárhely Lázár János polgármestersége alatt, Szita Károly Kaposvárja, Debrecen Kósa Lajos polgármestersége alatt. Pécset kétszer kellett konszolidálni, mert egyszer konszolidálták, majd utána négy év alatt megtermelték ugyanazt a mennyiségű hiányt, amit még egyszer kellett konszolidálni a fideszes vezetés alatt. Azóta, amióta önök konszolidáltak, mit mondott ön, 1300 milliárd forintot, azóta még 1300 milliárd forintot  a jegybank kimutatása szerint 1268 milliárd forintot  vettek föl hitelbe ezek az önkormányzatok. És, államtitkár úr, ehhez már az önök hozzájárulása is kellett. Legalább akkor ezeket ne hozzuk fel érvként!

Önök egészen egyszerűen központosítanak, elveszik az önkormányzatok maradék önrendelkezési jogát, elveszik a bevételeiket, majd a megyén pártkatonák el fogják dönteni azt, hogy milyen fejlesztések lehetnek majd a megyében és a városokban, méghozzá azoknak, akik önöknek kedvesek, és ezzel kiüresítik teljes mértékben az önkormányzatiságot, ami a rendszerváltásnak az egyik legnagyobb érdeme volt. Ezért mi ezt nem fogjuk támogatni. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Ebben a vitában mindenképpen el kell mondanunk néhány olyan dolgot, amit önök figyelmen kívül hagynak, még akkor is, hogyha én nem bízom abban, és nem hiszek abban, hogy önöket bármi eltántorítaná attól, hogy ezt a törvényt elfogadják.A törvény elfogadása önmagában is szégyen, hogy 30 évvel a rendszerváltás után, 30 évvel ezelőtt elfogadott önkormányzati törvény után most benyújtanak egy ilyet, ami lényegében annak a lemészárlása, mondhatnám persze úgy is, lehet, hogy ez így jobban hangzik önöknek, de az, ami demokrataként való viselkedésüktől nagyon-nagyon messze áll. Ma úgy tesznek, vagy azt tették, hogy felköptek a levegőbe, aláálltak, és most majd ennek viselhetik az összes következményét. Ennek nemcsak hazai, hanem nemzetközi vonatkozásaira is majd szeretnék kitérni.

Hogy miért mondtam az előbbit is, erre több példa lehet. Önmagában nem csak a törvény politikai elfogadása, amit jól mutat egyébként, hogy az összes fideszes képviselő gyakorlatilag kimenekült a teremből, és nem hajlandó ennek vitájában részt venni. És hogy csak az egyik legegyszerűbb érvet felhozzam, hogy önök mennyire mást csinálnak, mint amit tesznek, tudják, kire utalok ezzel is, azzal, hogy önök elfogadtak egy törvényt, ami egy-egy ilyen kiemelkedő jogszabály hatásvizsgálatáról szól. Ilyen hatásvizsgálatot önök nem készítettek.

Büntetésből megérdemelnék, hogy az önök által elfogadott jogszabályt szóról szóra felolvassam önöknek, hogy vegyék észre, hogy mi az, amiről korábban döntöttek, majd figyelmen kívül hagyják. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, társadalmi, gazdasági, költségvetési következményeit, környezeti és egészségügyi hatásait, adminisztratív terheket befolyásoló hatásait. Egyébként az Országgyűlés bizottságai számára ezeket a vizsgálatokat kötelezően oda kell adni. Önök például a Költségvetési bizottság számára ezt nem biztosították. Önök jogszabályt sértenek, alkotmányellenes és törvénytelen az, amit művelnek.

Értem, hogy a többség erejével majd önök ezt törvényesíteni fogják, de azok, akik személyesen közreműködnek ebben, ne bújjanak a mögé az álca mögé, hogy önök egyébként politikailag ezzel egyetértenek. Önök parancsra tesznek olyat, ami népellenes, ami a rendszerváltással szemben álló cselekmény, ráadásul az önök által elfogadott szabályokkal is teljesen szembemutat. Ezért lényegében azt teszik, hogy a pillanatnyi érdeküknek megfelelően hol erre, hol arra rángatják a jogszabályokkal a különböző folyamatokat. Ebbe beletartozik nagyon szégyenletes módon, mint ahogy mondtam, hogy 30 évvel az önkormányzati törvény elfogadása után a teljes önkormányzati rendszert beleviszik ebbe a gyakorlatilag ide-oda rángatott logikájukba.

A második olyan figyelemfelhívás, hogy megint hogyan cselekednek, azzal szemben önök elvi keretek között is, amire szeretném fölhívni nem önöknek, hanem mindenki másnak a figyelmét, mert önök ezt simán figyelmen kívül hagyják, hogy akkor, amikor a határt átlépik, és a határon túl elkezdenek beszélni arról, hogy milyen fontos a nemzeti önrendelkezés, és mennyire fontos az önállósága a magyarságnak, Magyarországnak, hogy ezt meg tudjuk tenni, ezzel érvelnek, majd amikor hazajönnek, akkor azonnal ezt elfelejtik, és kizárólag egyetlen dolog van, hogy mindenről Orbán Viktor/kormány…  és azután majd következhet a kormánytöbbség, hogy önök egyébként hozzájárulnak ehhez, és ennek megfelelően döntenek.

Önök hideget és meleget próbálnak egyszerre egy szájból fújni. Ez egyébként lehetetlen, kivéve azoknak a csalóknak, akik azt állíthatják magukról, hogy erre is képesek meg arra is képesek. Önök nem képesek erre, hanem egy dolgot tesznek: az önkormányzati rendszert ebben a keretben kisemmizik, és megpróbálják az uralmuk alá vonni.

(11.20)

Ennek lehetnek politikai okai. Képviselőtársaim többször szóltak arról, hogy ennek választási következménye, büntető akciója van. Ezt fogadjuk el, én elfogadom, én egyetértek ezzel, fogadjuk el azt a részét, és nézzük meg, hogy mi az, amit önök e keretben felhasználnak és ennek megfelelően csinálnak.

Azt látom, hogy a törvény konkrét szövegében a nemzetközi gyakorlatot, ha a különleges övezetekről beszélünk, lényegében figyelmen kívül hagyják, hacsak nem akarják figyelembe venni az ebben a parlamentben egyre többször megjelenő orosz és kínai érdekeket. Most kifejezetten a kínai érdekekről szólok, arról, hogy az ott kialakult különleges gazdasági övezetek gyakorlatának megfelelően próbálnak eljárni. De hát, azért azt tudjuk, hogy az egy másik rendszer, még akkor is, ha önök ennek az érdeknek hivatott képviselőivé váltak itt az elmúlt időszakban.

Azt hiszem, szakmailag mindenképpen fel kell hívni a figyelmet arra a nagyon nagy változásra, ami ennek a törvénynek a következménye lesz, hogy önök visszaállítják azt a hierarchikus rendszert, ami a megyei közgyűlések magasabb jogait érvényesíti és erre lehetőséget ad. Új típusú államigazgatási feladatokat, hatásköröket rendelnek oda. Azt gondolom, hogy amit önök ilyen módon kialakítottak, az akár vagyongazdálkodási, akár adóztatási szempontból egy teljesen új helyzetet teremt, és létrehoz egy olyan rendszert, amelyben önök az egy telefonnal való irányítást vezetik be. Erre a történelemben láttunk már példákat. Valóban meg lehet ezt tenni, és ki lehet alakítani egy olyan rendszert, hogy néhány lépéssel el lehet jutni egy település vezetőjéig, akinek utasítást adnak annak ellenére, hogy őt korábban az emberek megválasztották, és az ő érdekeikkel szembemenő döntést hozassanak velük.

A nemzetközi kategóriába mindenképpen beletartozik  képviselőtársam egy félmondattal már említette  az európai önkormányzati chartának lényegében a figyelmen kívül hagyása. Annak a szellemiségével önök teljesen szembemennek, miközben Magyarország azt elfogadta. Korábban említettem azt, hogy önök különböző törvények összhangját képtelenek megteremteni. Itt nemhogy képtelenek voltak, nem akarják, hanem egészen mást csinálnak ebből a szempontból, és azt hiszem, hogy ez a rendszerváltó értékek felmondásával jár együtt.

Nem tudom megállni, és ilyen szempontból kell ezt hangsúlyozni, és továbbvinném azt a gondolatot, amelyre Szakács László képviselőtársam már kitért, hogy önök hogyan végezték el az önkormányzatok konszolidációját. Önök nagyon lelkesen beszélnek arról, hogy mely városokban, illetve mely településeken tettek ilyet. Azért hozom ezt szóba, mert ezek között a városok között 24 olyan korábbi fideszes vezető által vezetett megyei önkormányzat, városi önkormányzat van, ahol az önök közreműködésével igen magas nagyságrendű hitelt vettek fel, több milliárd forintosat. A több milliárd forintos hitelből, amit önök később konszolidáltak, és arra hivatkoztak, hogy ez mekkora önkormányzati érdek volt, 2010 előtt önök szándékosan adósították el ezeket az önkormányzatokat azért, hogy 24 ilyen város kormányzati ellenőrzéssel megállapított jutalékkifizetési körülményeit is megtehessék, és önök ezt is elkövették. Önök csinálták ezt. Majd utólag megpróbálják beállítani azt, hogy önök mekkora megmentői az önkormányzatoknak. Semmi köze nem volt ehhez! (Dr. Orbán Balázs: Ez egészen elképesztő!) Államtitkár úr, utánam nyugodtan elmondhatja az ellenérveit. De az a mérték, amit önök ebben csináltak, az elfogadhatatlan. Ráadásul ugyanakkora adósságot már felhalmoztak általában az önkormányzatok, magyarul, az önök lépése sehova nem vezetett. Önök követték ezt el.

Szívesen megvitatom ezt önnel, államtitkár úr. De nyugodtan mondom önnek, vegye elő a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal dokumentumait, önnek ez a rendelkezésére áll, és abban megnézheti, hogy mit tett Domokos László akkori Békés megyei önkormányzati vezető, aki 6 milliárd forintos hitelfelvétellel járult hozzá ahhoz, hogy önök kampányolni tudjanak. Igen, ez történt! És még számos embert fel lehet sorolni ebből a parlamentből, mert ma is itt ülnek azok, akik akkor eladósították az önkormányzati rendszert. Menjünk bele akkor a részletekbe is! Orbán Viktor Mihály akkori ellenzéki vezető megígérte Kaposváron az önkormányzati vezetőknek, hogy nyugodtan adósítsátok el, mert ha mi következünk, akkor ezt konszolidálni fogjuk. Ezt csinálták önök, és utólag belehazudják a világ képébe azt, hogy önök bármit tettek volna az önkormányzatokért. És most mit csinálnak? Kisemmizik azokat, akiket az éppen most meglévő politikai érdekeik miatt ebben eljátszanak. Bizony, önök csaltak, és politikailag is az Országgyűlés költségvetését, a központi költségvetést használták mindarra, amit tettek. Egyébként ez is hozzájárult ahhoz, hogy a megtévesztett emberek támogatták az önök politikai szereplését. Az önök hazugsága nem tegnap kezdődött, hanem már sokkal régebben.

Ehhez a történethez még hozzátartozik véleményem szerint az, hogy amit most látunk, az igazság szerint úgy tűnik, hogy az csak a kezdet. Keresik a megoldásokat és a fogást azon, hogy hogyan lehet az önkormányzatoktól minél több bevételt elvenni. Jelenleg az zajlik, hogy a feladatokat egyre növelik, a hatásköröket elveszik, a szükséges erőforrásoktól pedig megfosztják az önkormányzatokat. Az iparűzési adó vonatkozásában, ami érdemi bevételt jelent az önkormányzatoknak, képviselőtársaim közül többen beszéltek arról, hogy az önkormányzatok érdekeltek abban, hogy legyen beruházás, legyen munkahelyteremtés az adott önkormányzatban, az önkormányzat területén. De ezt a lehetőséget elvonják onnét, és ilyen módon egyidejűleg a forrást is elveszik tőlük.

De ha azt a területet is elveszik, amely ehhez kapcsolódik, akkor abból az is következik, hogy nemcsak az iparűzési adóra, hanem az építményadóra vonatkozó rész sem tartozik az önkormányzat hatáskörébe. Ez lesz ennek a következő lépése, amit önök ilyen módon ide előterjesztettek. Én azt hiszem, hogy jogosak azok a kételyek, amelyek megfogalmazódnak önökkel szemben. Sorolhatnánk, hogy az elmúlt időszakban mi mindent tettek, amikor a szőrös mancsukat betették az ajtón, majd utána az egész farkas megjelent ott bent, és mindent megpróbáltak a magukévá tenni. Itt is meggyalázzák az önkormányzatokat, ezért mondom azt, hogy önök méltatlanok arra, hogy ezzel egyáltalán foglalkozzanak.

Utolsó gondolatként mindenképpen szeretném megemlíteni, hogy önöknek tisztázniuk kell, hogy Gulyás miniszter úr mennyire jogforrás vagy sem. Ha az ő szavai után kell értelmezni ezt a törvényt, miszerint hogy kire vonatkozik ez a jogszabály, mely városokra és kire nem, akkor tisztelettel azt javaslom, hogy az ilyen típusú jogalkotás helyett térjenek át arra, hogy legalább a Magyar Közlönyben legyen egyértelműen megjelenített az, hogy ez a fővárosra és a megyei jogú városokra hogyan vonatkozik, miközben nem szeretnék különbséget tenni a települések között.

Ezt a törvényt vonják vissza! Mi biztosan nem támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

(11.30)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatnánk munkánkat, ismételten tájékoztatom önöket, mert többször elhangzott az ülésteremben, hogy túl kevesen vagyunk: tisztelt Országgyűlés, ma azzal kezdtük a munkánkat, hogy a levezető elnök bejelentette: egészségünk megvédése érdekében lehetőség szerint csak a vitában felszólaló és az azt követő két, felszólalásra jelentkező képviselő tartózkodjon a teremben. Azt gondolom, ezt a tisztesség kedvéért meg kellett hogy ismételjem, ezért vagyunk ennyien a teremben, azt gondolom, még többen is, mint amennyien az elvárásoknak megfelelően az egészségünk megóvása érdekében lehetnénk. Köszönöm megértésüket. Ezt, azt gondolom, valamennyiünk és a közvélemény tájékoztatása érdekében is el kellett hogy mondjam. Felszólalásra következik Szél Bernadett képviselő asszony, független. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez egy nagyon különleges törvényjavaslat, amelyről beszélünk, ugyanis ez maga a visszamenőleges hatállyal elkövetett választási csalás. Ez történik, ez a törvényjavaslat erről szól. Úgyhogy, tisztelt Fidesz és tisztelt KDNP, nagyon sok formája van a csalásnak, én magam választásokon indulva személyesen is megéltem ilyen csalásokat, sokféle lejáratókampány van, propaganda, önök egyáltalán nem haboznak, hogyha az ellenfeleik elhallgattatásáról vagy ellehetetlenítéséről van szó, de ez most maga a visszamenőleges hatállyal elkövetett választási csalás. Önök nem tudják elfogadni azt, hogy az önkormányzati választásokon a nép demokratikus akarata nem önöket választotta számos magyarországi településen, sok helyen önöknek lefőtt a kávé, és önök ezt nem hajlandóak elfogadni, ezért ezzel a tipikus orbáni észjárással fogják magukat, és kizsebelik, kirabolják ezeket a településeket. Egyáltalán az, hogy ez a törvényjavaslat előttünk fekszik, egy nyílt beismerés, méghozzá annak a nyílt beismerése, hogy a járványveszélyhelyzetre hivatkozva hozott rendeletek, például a Göd városának területén kialakított különleges gazdasági övezetről és egyáltalán maga a különleges gazdasági övezetekről hozott rendelet, alkotmányellenesek. Miért alkotmányellenesek? Hát, mert semmi közük nincsen a veszélyhelyzethez, semmi közük nincsen a járvány kezeléséhez, de még a járvány gazdasági következményeinek a kezeléséhez sincsen semmi közük, három okból kifolyólag. Az első okot maga Gulyás Gergely miniszter mondta meg, ő azt mondta, hogy Göd esetében a gyár bővítését célzó nagyberuházás biztosítása a cél. Na most, ez pedig teljesen független a járványtól, teljesen független a veszélyhelyzettől, a kormány egész egyszerűen le akar nyomni a helyi lakosság torkán egy olyan beruházást, egy olyan nagyberuházást, amely ellen ezek a helyi lakosok tiltakoznak.

A második ok az, amit önök úgy neveztek, idézem, hogy: a veszélyhelyzet által veszélybe sodort több mint 1500 munkahely megvédése, valamint több mint 2500 új munkahely megteremtése a cél. Csakhogy ez nem azon múlik, hogy a Samsung gyárnak a területe, illetve az iparűzési adó maga Gödhöz vagy pedig a megyei önkormányzathoz tartozike, hanem ez a kormányon múlik. Az, hogy ezekkel a munkahelyekkel mi lesz, az nagyon nagy mértékben azon múlik, hogy a kormány milyen munkahelymegtartó, illetve milyen munkahelyteremtő intézkedéseket alkalmaz a megfelelő időpontban, a megfelelő fázisban a megfelelő összegből. Ez nem azon múlik, hogy idemegy vagy odamegy az adó, ez a kormányon múlik. Önök folyamatosan keverik a szinteket, folyamatosan összemossák ezeket a szinteket. Én értem, hogy önök legszívesebben egy pontba centralizálnák az egész hatalmat, és ezt a pontot úgy hívják, hogy Orbán Viktor, de a helyzet az, hogy ennyire még nem sikerült a jogállamot meg a demokráciát lebontani. Szóval, ne csúsztassanak! Ezek a szintek nem véletlenül különböző szintek egy jól működő jogállamban és demokráciában.

Aztán ott van a harmadik ok, amelyről beszélnünk kell  ugye, arról beszélünk, hogy miért nincs köze ennek a rendeletnek, amelyet Göddel kapcsolatban hoztak, a járványkezeléshez , a harmadik ok az, hogy a kormánynak elvileg nincs is beleszólása abba, hogy a befolyó adókat mire költik, pontosan azért, merthogy ez önkormányzati szint, elvileg önöknek ehhez semmi közük nincsen. És akkor itt kell megkérdeznem azt, hogy az egyik önkormányzattól a másik önkormányzathoz átrakott adó miért jelent nagyobb garanciát. És a válasz csak egy lehet: hogy az egyik önkormányzatnál ellenzéki többség van, a másik önkormányzatnál pedig fideszes többség van, az egyik ellenzéki polgármester által vezetett ellenzéki többségű testület, a másik pedig egy fideszes többségű testület. Tehát önök nyilván oda akarják a pénzt tenni, ahol aztán a saját pártkatonáikkal dönthetnek úgy, ahogy önöknek tetszik; így fog a kormányzatnak és a Fidesznek a hatalma érvényesülni olyan pénzek fölött, amely pénzek fölött önöknek nem kellene, nem szabadna diszponálniuk.

Na most, van önöknek egy rossz hírem: attól még, hogy önök ezt idecincálták a Ház elé, és itt egy visszamenőleges választási csalást követtek éppen el, attól még ez a helyzet vastagon alkotmány-, azaz alaptörvény-ellenes marad  hívhatjuk bárhogyan , tehát ez mindenképpen egy jogellenes intézkedés.

Nekem abból most már tényleg elegem van, hogy amióta önök kormányoznak, folyamatosan megy a személyre szabott törvényhozás, folyamatosan látjuk, hogy milyen gazdasági lobbik mindenféle egyéni képviselői indítványnak álcázva befészkelik magukat ide a Házba, és utána gépként szavazzák meg ezeket a törvényeket. És itt van most ez is, ami tényleg egy választási csalás, és erről kellene itt diskurálnunk meg beszélgetnünk egymással, holott szégyen az egész, és mindenki látja, aki nem elvakult fideszes, hogy itt miről van szó. Említették már itt képviselőtársaim, hogy még a Fideszből is kapnak tiltakozást ezzel kapcsolatban, szóval, azért nem mondhatják azt, hogy itt pár ellenzéki aktivista meg Soros György támadja önöket, tehát ennél talán már több belátással kellene hogy legyenek ezzel kapcsolatban.

Na most, miért alkotmányellenes ez a helyzet? Szeretném ezt megvillantani, de az ellenzék által éppen most aláírt alkotmánybírósági beadványokat maga az Alkotmánybíróság fogja elemezni  nincsenek illúzióim ezzel kapcsolatban, de a hazai jogorvoslati formákat ki fogjuk meríteni. Tehát miért alkotmányellenes? Egyrészt ott van az Alaptörvényben a tulajdonhoz való jog és a kártalanítás nélküli tulajdonelvonás tilalma. Ahhoz, hogy az önkormányzat el tudja látni a feladatait, ahhoz ezeknek az elveknek, alapelveknek, Alaptörvényben garantált elveknek érvényesülniük kell. Na most, hogyha akár Gödnek, akár bármilyen önkormányzatnak a saját tulajdonával kapcsolatban teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás nélkül történik elvonás, akkor az egyértelműen veszélyezteti a működőképesség fenntartását és végső soron magának az önkormányzatnak az alapfeladatai ellátását. A másik pedig, hogy ott van az önkormányzatiság és a népképviselet elve  ez szintén az Alaptörvény része , amely kimondja, hogy egy önkormányzatnak lehet saját tulajdona, ugye, ez egyrészt biztosítja azt, hogy az önkormányzat el tudja végezni a saját feladatait, másrészt az önkormányzat gazdálkodásának az alapját képezi, egyébként meg az önkormányzati autonómia körébe tartozik. Ez a törvényjavaslat tehát súlyosan sérti az önkormányzati autonómiát is.

Amiről még szeretnék beszélni, és szintén idetartozik, és szintén az alkotmányellenes kategória, az a környezeti jogok lábbal tiprása és összességében a beleszólás a saját egészségünkkel kapcsolatos döntések meghozatalába, ugyanis az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van az egészséges környezethez, ez szerepel a magyar Alaptörvényben. Na most, Gödön láttuk azt, hogy van ez az ipari-innovációs fejlesztési terület, amelyet  Gulyás Gergely is említette  a kormány mindenképpen bővíteni szeretne, és önöket egyáltalán nem zavarja az, hogy a gödi lakosság kézzel-lábbal tiltakozik ellene, pontosan azért, mert féltik az egészségüket, és félnek ennek a bővítésnek a környezetre gyakorolt hatásától. Én voltam Gödön nem is olyan régen, láttam magát az iparterületet, beszéltem is helyi emberekkel, jó ideje beszélek velük, és pontosan látom, hogy mi ott a probléma. Nem véletlenül nem akarják a helyi lakosok azt, hogy azt a létesítményt ilyen nagy mértékben megnöveljék, ráadásul végtelenül igazságtalan a dolog, mert azzal, hogyha önök meglépik azt, amit Göddel  és számos más önkormányzattal  meg akarnak csinálni, az azt fogja eredményezni, hogy akik helyben laknak, és helyben elszenvedik a szennyezéseket, a koszt, a bűzt, a port, a káros anyagot, bármiről is beszéljünk egy adott beruházás esetében, a negatív externáliákat, szerte az országban lehetnek ilyen példák, ők nem fognak részesülni a pénzből, más meg, aki mindezt nem szívja be, a poros levegőt, akit nem veszélyeztet annyira a különböző szennyeződéseknek a köre, gőzök, gázok, amik kijönnek egy adott üzemből, az meg majd kap pénzt. Hát, ez hogy igazságos? Ez nem igazságos. Ez semmiképpen nem igazságos. Egyébként az aarhusi egyezményben biztosított jogokat is sérti az, amit önök konkrétan Göddel kapcsolatban csináltak, de ezt majd az Alkotmánybíróság olvasni fogja a beadványban is.

(11.40)

Úgyhogy mélyen antidemokratikus az egész, és kristálytisztán mutatja azt is, hogy mennyit ér a Fidesznek és a KDNP-nek az úgynevezett zöldfordulata. Ha bárkinek a tegnapi akciójuk után, miután végre hoztak volna egy jó döntést a műanyagokkal kapcsolatban, gyorsan visszavonták azt...  önökben tényleg nem lehet csalódni. Most ezt látva én azt gondolom, hogy ha egy pici zöld is lenne önökben, akkor kézzel-lábbal tiltakoznának, mondjuk, ezen javaslat ellen, és nem pedig azon fáradoznának  már amennyire fáradoznak , hogy megindokolják azt, hogy miért van erre szükség.

Én tényleg azt látom, hogy a Fidesz meg a KDNP gondolkodás nélkül letérdel a nagyberuházások meg a nagyberuházók érdekei előtt, mindig a nép akaratával szemben, és mindig a természettel és a környezettel szemben. Ez az önök védjegye, ez a XXI. században már olyan bűn, ami nem bocsánatos bűn, a klímaváltozás korában, a klímaválság korában. Pontosan lehet olvasni, hogy most hétvégén talaj menti fagyok jönnek, lehet látni, hogy az időjárás milyen, azt is tudjuk, hogy a járványveszélyhelyzet mint olyan összefüggésben van és lesz a klímaváltozással, hiszen évtizedek óta mondják a tudósok, hogy az új vírusok megjelenése és terjedése a klímaválságnak az egyik mellékhatása. Tehát ha lenne önökben egy cseppnyi racionalitás, belátás és felelősségérzet, akkor nem ilyen törvényeket hoznának ide, és nem erre használnák a magyar parlamentet, hanem sokkal inkább egy olyan váltásra, ami az életünket és az utánunk következő generációk életét fogja tudni jelenteni a következő években, évtizedekben vagy akár az évszázadban.

Úgyhogy, tisztelt hölgyeim és tisztelt uraim, a magam részéről azt tudom mondani, hogy a választási csalásnak egy újabb verzióját ismerhetjük meg ezzel a törvényjavaslattal. Szégyenletes, ami történik a magyar Országgyűlésben, ezt feltétlenül el kellett mondani, de azt gondolom, hogy további cselekvéseket is kell hogy legalább az ellenzéki oldal megtegyen, és rajta leszünk, hogy ez megtörténjen, ugyanis mi  önökkel szemben  nem fogjuk magára hagyni a magyar önkormányzatokat. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most kettőperces felszólalásokra van lehetőség. Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Megragadom a lehetőséget, hogy két gondolatot még hozzátegyek a vitához. Az egyik, amit önök követtek el, és ilyen szempontból önöket fogom idézni, hiszen dr. Szűcs Lajos alelnök úr volt az, aki megfogalmazta és nekem levélben meg is küldte Göd kapcsán, hogy sajnálatos módon kialakult egy olyan politikai helyzet Gödön, ahol a megválasztott polgármester  amúgy a DK szövetségese  folyamatosan a beruházás ellen érvelt. És önök büntető akcióként elfogadták azt a jogszabályt, és hoztak egy rendeletet arról, hogy ezzel a beruházással mit tesznek. És úgy látszik, hogy önöknek megtetszett ez a módszer, és kiterjesztik, hiszen annak óriási következményei vannak az önkormányzatokra vonatkozóan és akár a politikai lehetőségek tekintetében is. Önök élnek és visszaélnek ezzel a lehetőséggel, éppen ez is alátámasztja azt, hogy ez a törvénytervezet elfogadhatatlan, és azt kell hogy mondjuk  igen, ki kell mondanunk , hogy a helyi társadalom önrendelkezési jogát sérti 30 évvel a rendszerváltás után, hogy az önkormányzatokat ilyen szempontból drasztikusan korlátozzák, és éppen ezért ezt vissza kell vonni.

Vissza kell vonni azon bizonytalanságok miatt, amelyeket korábban is már említettünk, hogy pontatlan az, hogy kire vonatkozik egyáltalán. És hogy a pontatlanságuknak egy újabb példáját hozzam fel: ami például az 1. §-ban benne van, ami arról szól, hogy maga a rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek mit tekint, hogy egyszerre kell 5 milliárd forint felett lenni, vagy a megye területén jelentős gazdasági jelentőségűnek lenni, vagy munkahelyteremtőnek lenni, vagy egyébként ez külön-külön érvényes, és éppen az önök kénye-kedve szerint alakíthatják, ezt nem tudom. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezért vonják vissza a törvényt! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gelencsér Attila képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem nagyon látok itt önök között olyat, aki látott volna megyei önkormányzatot belülről. Ha van olyan… (Varju László: Nana! Egy itt van! Több cikluson keresztül!) Egy. Akkor különösen öntől, Varju képviselő úr, vártam volna el azt, hogy a felszólalását a bocsánatkéréssel kezdi. (Varju László: Ön tőlem? Nyugodtan!  Az elnök csenget.) Nem tudom, melyik időszakban volt megyei képviselő, de 2006 és 2010 között volt szerencsém megyei közgyűlési elnöknek lenni, elmondom önnek a számokat  jó? A kórház nélküli költségvetése a Somogy megyei önkormányzatnak 10 milliárd forint volt, ehhez 5 milliárd normatív alapú állami támogatást kaptunk, és 1 milliárdnyi illetékbevételünk volt, meg valamennyi saját bevétel az étkezési díjakból. Na, ebből kellett volna működtetnünk a szociális intézményhálózatot, a közoktatást, a kulturális intézményeket és a többi. És nem volt ez a nagy hangoskodás, nem hallottam önt felszólalni sehol vagy sajtótájékoztatót tartani, hogy egyébként a megyei önkormányzatok költségvetéséből súlyos milliárdok hiányoznak.

Az előbb mondta itt el, hogy mit mondott Varga Mihály Kaposváron. Azt mondta, bizony: ha nem megy másképp, vegyetek fel hitelt, mert az lehetetlen, hogy ne adjatok enni a gyerekeknek, a betegeknek és az öregeknek. Egyébként a mostani jogszabályban található összeg a közjót szolgálja. Nem értem a hisztériát. Önök szerint hova fog menni ez a pénz, külföldre? Az ellen soha nem ágáltak. Az, hogy a vidékfejlesztésre megy, önöknek fáj. Vagy esetleg arról van szó, hogy van már egy féléves tapasztalatunk az ellenzéki vezetésű önkormányzatok tekintetében, tanácsadói szerződésekről, haveri megbízási díjakról, médiacégek kitöméséről, lehet, hogy önök ezt féltik. Ezért kellene bocsánatot kérniük. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Nagyon örülök, pont jó időben jött vissza Nacsa képviselő úr, bár itt most már több képviselő úr is felszólalt, a képviselőtársam is felszólalt az önkormányzatok helyzetével kapcsolatban. Azt mondta Nacsa képviselő úr, hogy a Fidesz-kormány konszolidálta a városokat, önkormányzatokat, megfosztotta őket az adósságuktól. Azért ezt tisztázzuk! Van, amit nem a kormány, hanem a magyar állam, a magyar adófizetők tettek. Tehát gyakorlatilag az önkormányzati szférában felhalmozódott adósságot szétterítették a magyar adófizetők között, ennyi történt, ez nem a kormány jótéteménye volt, hanem egy kormányzati döntés alapján minden magyar adófizetőnek át kellett vállalni ezeket a költségeket; az államadósság maradt.

Nagyon fontos, hogy amikor ezt a lépést megtették, akkor feladatokat és finanszírozást is elvontak az önkormányzatoktól, tehát teljesen átalakították a rendszert, de nem jó irányba. Tehát összességében azt a rendszerváltás óta meglévő problémát, hogy alulfinanszírozottak az önkormányzatok, nem oldották meg, hanem tovább torzították a helyzetet. Tehát most sokkal kevesebb bevételhez jutnak az önkormányzatok a feladataikhoz viszonyítva, és sorolhatnánk hosszan itt a különböző intézkedéseket, amelyekkel önök sújtották az önkormányzati működésüket. A gépjárműadó elvonása kapcsán én már jeleztem Orbán államtitkár úrnak, hogy a kistelepülések kétharmada nézhet szembe súlyos likviditási problémával. Még a múlt héten azt ígérte nekem az államtitkár úr, hogy ha ez a probléma felmerül, akkor ezt a döntést felülvizsgálják. Én szeretném, ha jelezné az államtitkár úr, hogy tájékozódtake, és megtettéke az előzetes lépéseket, mert én minden irányból azt hallom, hogy egészen tragikus helyzet fog kialakulni.

De hasonlóképpen  és erről majd beszélni fogunk vagy beszélnünk kéne, és remélem, válaszol az államtitkár úr  kivonulnak a helyi közösségi közlekedés támogatásából. Hasonlóan óriási problémát okoz, hogy nem adtak most mentességet vagy határidő-kitolást a közműadó fizetése kapcsán, magára hagyták az önkormányzatokat a vízi közművek fenntartása szempontjából. Országosan 3000 milliárd forint hiányzik a rendszerből 15 éven belül, hogy a legfontosabb közszolgáltatást fenn lehessen tartani, az ivóvíz- és szennyvízellátást.

Tehát összességében azt tudom mondani, hogy a Fidesz nemhogy tett valamit tíz év alatt az önkormányzatok működésének javításáért, hanem ezzel ellentétesen nagyon drasztikus lépéseket tett, és ezzel is üresítette, ellehetetlenítette a megfelelő önkormányzati vezetést. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szél Bernadett független képviselőnek. Parancsoljon!

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a lehetőséget. Az a helyzet, hogy Süli miniszter éppen lebuktatta önöket, mert interjút adott a Népszavának, és azt mondta, hogy a Paks II.-beruházásból valószínűleg nem lesz különleges gazdasági övezet. A lapnak Süli János, az erőműbővítésért felelős tárca nélküli miniszter azt nyilatkozta, hogy a Paks II.-beruházást nem kívánja a politikai vezetés elvenni a 19 ezer lakosú Tolna megyei várostól. Süli szerint a kormány olyan esetekben adná át a nagyberuházást a megyéknek, ahol úgy látják, hogy a befogadó települések miatt a megvalósítás nem halad akadálymentesen. Pakson nincs ilyen gond, magyarázta a miniszter, úgyhogy: 15 deka? Maradhat. Szóval: ez mi? Volna kedves, tisztelt államtitkár úr, nyomni egy gombot, és megmagyarázná, hogy Süli miniszternek a nyilatkozata egész pontosan az ön értelmezésében mit jelent?

(11.50)

Mert ha mi jól értjük ezt az interjút, akkor ez a megfejtés erre a törvényjavaslatra, és amiről én beszéltem, hogy ha a lakosság tiltakozik, és önöknek ez nem tetszik, akkor felemelik megyei szintre, és lenyomják az emberek torkán azt, amit ők nem akarnak. Demokrácia? Soros? Viccelnek? Pénz! Pénzt akarnak, és az ember nem számít! Ez önökkel a probléma! (Taps a Jobbik és a DK padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíváne még valaki élni a kétperces felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak, Demokratikus Koalíció. Parancsoljon!

BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat a nemzeti együttműködés rendszerének azon törekvésébe illik bele, amely azt célozza kerek tíz éve, hogy teljesen kiüresítsék az önkormányzatiságot. Ez ellen szót emeltek már ellenzéki kollégák, de talán pár új szempontot is tudok még tenni ebben a felszólalásban. Ha megengedik, akkor ezzel kapcsolatosan általánosan tennék néhány megjegyzést, és ezt követően térnék rá az előttünk fekvő törvényjavaslatra, ugyanis ez a lépés, amire önök most készülnek, nem pusztán a rendszerváltás vívmányait tapossa bele az agyagba, hanem teljességgel szembemegy a szubszidiaritás elvével, ami nem pusztán egy eszme, ami arról szól, hogy a helyben keletkezett kihívásokat és problémákat az ahhoz legközelebb álló közösségnek kell megoldani a hatékonyság megőrzése érdekében.Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ez nem pusztán elvi, hanem nagyon súlyos gyakorlati kérdés, hogy sem önök, én sem, de senki itt ebben a Házban, a Kossuth térről, a főváros József Attila utcájából, az Akadémia utcából nem fogja tudni eldönteni, hogy az egyes forrásoknak helyben hol van a legjobb helye. Arra sem tudnak majd választ találni, hogy amikor pénz híján két különböző fejlesztés közül választania kell egy helyi közösségnek, akkor melyik élvez prioritást, és melyiket soroljuk időben egy kicsit hátrébb. Ez központosítva, illetve a megyei önkormányzatok kezében összpontosítva nem fog menni, ezt a helyi közösség fogja tudni felmérni. Ezzel a feladattal bízták meg a választópolgárok azokat a választott önkormányzati képviselőket, akik most akár egyéni győztesként, akár listáról bejutott kollégaként azt a feladatot látják el, hogy meghallgatják a választópolgárokat, hogy körbenéznek a saját körzetükben. Ugyanis szeretném önöknek elmondani, hogy 4-5 ezer emberrel akár még személyesen is lehet beszélni. Akiket az önkormányzatba delegált kollégáink képviselnek, ők személyesen elmondhatják nekik, hogy miről szól az ő problémahalmazuk, hogy mi az, amire ők megoldást várnak saját választott képviselőiktől. Ezen keresztül egyébként nekünk, országgyűlési képviselőknek lehetőségünk teremtődik arra, hogy valamifajta, ha nem is közvetlen kapcsolatot tartsunk, hiszen 100-150 ezer emberrel, akik alkotnak egy választókörzetet itt az Országgyűlésen belül, nem tudunk személyes kapcsolatot tartani.

Ugyanakkor ebben a javaslatban az van, hogy a problémák keletkezésétől a lehető legtávolabbi pontot jelölik meg a kihívások kezelésére. Ez így nem megy, tisztelt képviselőtársaim. Az a helyzet, hogy ennek a rendszernek úgy kéne felépülnie, hogy a helyben megválasztott önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, illetve az Országgyűlés kéz a kézben küzd azért, hogy fejlesszük ezt a társadalmat, fejleszthessük az infrastruktúrát, és fejleszthessünk mindent, ami szól ennek az országnak a polgárainak az életéről. Önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ennek a tönkretételéhez járultak hozzá az elmúlt tíz évben. Az előttünk fekvő törvénymódosító javaslatnak csak nagyon jóhiszemű olvasata az, amit egyébként kiolvashatunk belőle, hogy bizonyos feladatokat átvállal a megyei önkormányzat a helyben megválasztott képviselőktől és a közvetlenül választott polgármesterektől, illetve az ő legközvetlenebb kollégájuktól, a jegyzőtől. Azonban én azt gondolom, hogy ezek a feladatok a legkevésbé sem terhelik túl azokat az önkormányzatokat, ahol megvan a helyiiparűzésiadó-bevétel arra, hogy a helyben teremtődött feladatokat finanszírozni tudják. Az a helyzet, hogy az, amilyen irányba menni kellene  akár államszervezési, akár társadalomszervezési ajánlat tekintetében , az éppen az ellenkező irány. Éppen azt kellene megteremteni, annak a lehetőségét, hogy minél több helyi bevétel maradjon a településeknél  ahogy az előttem szóló ellenzéki kollégák már elmondták többen is , hogy igen, ezek a helyi közösségek nagyon szeretnének megdolgozni önmagukért és a saját választóikért, sőt azokért is, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, mert ez felmerült egyébként az önök felszólalói között, talán Nacsa Lőrinc képviselőtársam említette, hogy azokat is képviselik ezek a városi közgyűlések, illetve polgármesterek, akik nem voltak az ő választóik. Ennek így kell lennie, tisztelt képviselőtársaim. De az a helyzet, hogy ez a javaslat nemhogy a kormánypárti szavazókat nem képviseli, de senkit. Kizárólag azokat képviseli, akiknek a hatáskör-átcsoportosításból és a pénzátcsoportosításból adódóan most valamifajta hatalomnövekedése keletkezik, és ez így nem fair. Nemcsak, hogy nem fair, hanem kifejezetten romboló.

Mindannyiunk közös érdeke, hogy a humánjárvány okozta gazdasági és társadalmi válság mihamarabb véget érjen, és a megszűnt munkahelyek minél gyorsabban, piaci alapon teremtődjenek újra. Én magam például nem hiszek a közmunka teremtő erejében, bár átmeneti megoldásként elfogadhatónak tartom bizonyos szintig. Azok a nagyberuházások, amelyekről ez a törvényjavaslat szól, pont ezt segítenék elő. Pont azt segítenék elő, hogy a helyi önkormányzatok, amelyektől számos ponton vont el forrást jelen pillanatban a központi kormányzat, ők maguk is talpra tudjanak állni, mert többletköltségük keletkezett azzal, hogy nemcsak a járvány továbbfertőzését kellett megakadályozniuk fertőtlenítéssel, védőfelszerelés kiosztásával, hanem igenis az egyre növekvő, és hangsúlyozom ezt is, az egyre növekvő listák, a rászorulók listái, akiket a helyi önkormányzatok szolgálnak jelen pillanatban azzal, hogy akár élelmiszerrel vagy bármivel ellátják őket, amiben hiányuk keletkezett. Tisztelt képviselőtársaim, mi kértük önöket, hogy ne vonjanak el forrásokat, hiszen néhány hét alatt az elmúlt időszakban a járvány miatt olyan többletköltségek keletkeztek, amelyek a helyi önkormányzatokat túlterhelik, azonban ha helyben legalább akár a gépjárműadó megmaradhatott volna, akkor ez nem lenne kérdés, hogy kiegyenlíthető számlák keletkeztek. Jelen pillanatban önök az önkormányzatokat is nagyon nehéz helyzetbe sodorták, és ez az előttünk fekvő törvénymódosító javaslat rendkívül nehéz helyzetbe sodorja őket hosszú távon is, vagyis konzerválja azt a helyzetet, amely jelenleg kialakult. Azt hiszem, hogy ha arra hivatkoznak, mint valamifajta furcsa társadalomszervezési háttér, hogy az igazságosság vezérli önöket, amikor azt mondják, hogy ha az egyik településnek jut beruházás, a másiknak nem jut, akkor igazságtalanul oszlik el a helyiiparűzésiadó-bevétel, az egyik település gazdagabb lesz, a másik szegényebb. De szeretném felhívni az önök figyelmét nagy tisztelettel, hogy fizetnek jelen pillanatban is a nagy helyiiparűzésiadó-bevétellel rendelkező települések szolidaritási hozzájárulást azok felé a társaik felé, akik kevésbé szerencsések, vagy kevésbé dolgoztak ügyesen, hiszen itt erről is szó van a helyi beruházásoknál, hogy ügyesnek kell lenni, vonzóvá kell tenni azt a beruházási területet, aminek én polgármestere, helyi képviselője vagyok, és szeretném, hogy felvirágoztassuk a térséget. Mondok önöknek példát. Önök ezzel a polgármesterek motivációit is letörik arra nézve, hogy akár külföldi, akár hazai beruházókkal elkezdjék azokat a tárgyalásokat, amelyek a lehetséges beruházási övezetek legnagyobb hasznosulását segítenék elő. Ez biztosan nemzetgazdasági hátralépés. Mondok más példát. Ha azok a munkahelyek, amelyek megszűntek most Budapesten, megteremtődhetnének az agglomerációban különböző nagyberuházásoknak köszönhetően, az ingázás egy jelentős része adott esetben megszüntethető lenne, ha ezek a beruházások (Nacsa Lőrinc közbeszól.)  tisztelt képviselő úr, majd ha gombot nyom, akkor szerintem tudja kommentálni azokat a gondolatokat, amelyeket én itt megosztok önökkel , tehát azok a beruházások ilyen módon nemcsak helyben teremtenének újra munkahelyet, hanem urambocsá! hozzájárulnának például az ingázás mértékének lecsökkenésén keresztül a környezetvédelemhez.

(12.00)

Hozzá tudnának járulni ahhoz, hogy a helyiiparűzésiadó-bevételeken keresztül a helyben hasznosuló adóforintokból közparkokat telepítsenek, megpróbálják például a biciklisközlekedést fejleszteni. Megpróbáljanak olyan szabadidős tevékenységekre lehetőséget nyújtani, amire most számos honfitársunknak azért nincs lehetősége, mert az önkormányzatok szenvednek a forráshiánytól.

Mondok néhány példát egészen konkrétan arra, hogy Pest megye a legritkább esetben tudja például a központból azt irányítani, hogy Hernád, amely nemcsak a munkahelyek hiányától szenved, hanem az infrastrukturális elmaradásoktól, a kulturális központ hiányától is, és attól is, hogy az egyébként máshogy felhasználható  hogy szépen fogalmazzak  sporttámogatások nem jól költődtek el ebben a városban. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeket messziről nem lehet eldönteni.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

De mondok mást, olyan példát, amelyik közelebb van a fővároshoz, és amelyik mellett talán önök is nap mint nap elautóznak. Meg tudják önök mondani, vagy akár a Pest megyei közgyűlés, hogy melyik budaörsi utcát kell a következő ütemben felújítani? Vagy meg tudjáke azt mondani, hogy hány törökbálinti ember szenved attól nap mint nap, hogy nem teremtődik megfelelő mértékben zajvédő fal a városa mellett az M7-es autópályánál? Vagy meg tudjáke azt mondani, hogy például amikor Tárnokon leszállnak a vasútállomáson, akkor úgy érezhetik magukat, higgyék el nekem, mint hogyha egy elmaradott szabolcsi településen lennének, ahol nem jár pénz hosszú idő óta, de fejlesztési szándék sincs.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ami e mögött a döntés mögött megbújik, ez túlmutat ezen. Én azt gondolom, és erről beszéltek már az ellenzéki kollégák, hogy igen, jelen pillanatban nagyságrendileg 3 millió honfitársunk él olyan településen, amelyet ma ellenzéki polgármester és ellenzéki testületi többség vezet. Egy jó részük igen népszerű maradt a ’19. októberi választások óta is, és a megyei közgyűlésekben önök megőrizték a többséget. Én ezt látom és tudom. Nem szeretném ennyire lecsupaszítani a helyzetet, hogy ez pusztán pénzkérdés, de ne akarjanak mindig önök feltűnni azoknak a szerepében, akik kizárólagosan tudják, hogy mi a jó a polgároknak, hiszen ezzel a lépéssel épp hogy a polgároktól vonnak el, és nemcsak pénzt, hanem lehetőséget is.

Ezek az új vezetők most már számos ponton szenvednek attól a finanszírozási hiánytól, amelyet önök újabb és újabb rendeletekkel vagy törvénymódosításokkal elérnek, de tisztelt képviselőtársaim, egészen közeli példát szeretnék mondani, néhány nappal ezelőtti. Nem lehet mindig abból a szemszögből nézni a társadalom életét és a polgártársaink életét, hogy önök miből tudnak politikai hasznot csinálni, illetve hogyan tudják bebizonyítani, hogy a megválasztott ellenzéki polgármester egyébként nem tud olyan sikeres lenni, mint egy fideszes vagy egy KDNP-s. Szemléletes példa erre a törekvésre, hogy nemrégiben Érd megyei jogú város elnyerte egy parkosításra és a tömegsport népszerűsítésére beadott pályázatára a megfelelő pénzösszeget, természetesen önrészt is kész volt fizetni. Majd a döntést követően, amikor a város már elkezdte tervezni ezt a beruházást, öt nappal ezután a Miniszterelnökség visszavonta ezt a pályázati támogatást, mondván, hogy egy ilyen park már létesült ebben a városban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a városban majdnem 74 ezer ember él, és az a helyzet, hogy szerintem egy közpark nekik nem elég arra, hogy sporttevékenységet, szabadidős tevékenységet, járda híján egyébként még a babakocsi tolásának a lehetőségét is megkapják. Egyetlen park nem elég erre, tisztelt képviselőtársaim! Én feltenném itt a költői kérdést, hogy hol van ilyenkor a körzet választott képviselője innen az Országgyűlésből, Aradszki András a KDNP-ből, de az a helyzet, hogy tudom erre a választ, mert látom, hogy mi szabadult el ebben a városban azóta, amióta a demokraták átvették a stafétát a városvezetésben. Az a helyzet, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy az önök kollégái sem ebben a városban, sem semmilyen más, jelen pillanatban demokraták által vezetett városban nem szolgálják a saját polgártársaik érdekét, annak érdekében, hogy be tudják bizonyítani, hogy egy demokrata nem tud várost vezetni.

De higgyék el nekem, hogy az emberek ezt látni fogják, tudni fogják, hiszen azok a választott képviselők, akiknek a jogairól és kötelezettségeiről itt most már majdnem 15 perce beszélek, nagyon közvetlen kapcsolatban vannak nemcsak a problémákkal, a polgártársainkkal is. El fogják tudni nekik mondani, hogy ezt szerettem volna, és ebbe az akadályba ütköztem. És tudják, tisztelt képviselőtársaim, centralizálni pénzösszegeket mindig nagyon könnyű, de aztán utána azt fogják észrevenni, hogy ezzel nemcsak a demokratákat, de a saját országukat is hosszú távon, módszeresen elkezdték rombolni, mert nem fogják tudni sem innen, sem a megyei közgyűlésből, hogy mi az, amire helyben szükség van. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK padsoraiból.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előre bejelentett felszólalások véget értek. Most a további felszólalások következnek. Mesterházy Attila képviselő úr jelentkezett elsőként felszólalásra. Öné a szó, képviselő úr.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok minden elhangzott itt a vitában, ezért egy-két dologra a hozzászólásom elején szeretnék reagálni, vagy úgy is mondhatnám, hogy itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a nyílt kártyák közé. Sajnos elment Gelencsér képviselőtársam a teremből. Csak gyorsan csináltam egy statisztikát. Azzal vádolta meg itt az ellenzéki képviselőket, hogy nem láttak önkormányzatot se kívülről, se belülről. Ahogy csak nézem az előttem lévőket a patkóban, itt rajtam kívül majdnem mindenki egyébként volt már önkormányzati képviselő vagy polgármester. Azt gondolom, lehet, hogy éppen pont Nacsa képviselőtársam nem volt, aki a Fidesz egyik fő hozzászólója volt. (Bencsik János, független: KDNP!) Tehát én azt gondolom, hogy óvatosabban bánjunk az ilyen kijelentésekkel, különösen akkor, ha nincsen semmilyen információnk.Aztán Gelencsér képviselő úr arról is beszélt, hogy az ellenzéki településeken milyen szerződéseket kötnek, kikkel. Ez azért volt furcsa tőle, mert nem olyan régóta tudjuk, hogy nemcsak Mészáros Lőrinc lett nagyon sikeres vállalkozó, hanem Gelencsér úr is nagyon sikeres vállalkozó lett Somogy megyében, egyik pillanatról a másikra. Sőt, az ő üzlettársai annyira sikeresek, hogy 1,4 milliárdos árbevételű dohánybirodalomnak a tulajdonosai, tehát valószínűleg Somogy megyét is megérintette a zuckerbergi sikertörténet, és valószínűleg neki sincsen semmilyen köze ahhoz, hogy milyen kapcsolatok vannak és milyen korábbi szívességek történtek adott esetben. Tehát magyarul, szerintem Gelencsér úrnak is óvatosabban kellene vádolnia a képviselőtársait különböző hazugságokkal.

A másik, amire Orbán államtitkár úr kiabált az előbb Varju képviselő úrnak, és Gelencsér úr is megemlítette, ez az önkormányzati hitelfelvétel. Figyelmébe ajánlanám államtitkár úrnak, miután megszámolta az összes lámpát itt a teremben a plafonon, hogy volt egy Kehi-jelentés, ami arról szólt, hogy volt egy olyan személy, aki a különböző kötvénykibocsátásokból jutalékot vett föl. 24 fideszes önkormányzatnál ugyanaz a személy kapta a jutalékot. Tehát nemhogy arról lett volna szó, hogy azért kellett az önkormányzatoknak forrást felvenni, hogy szegény idős nyugdíjas embereknek lehessen pénzt adni, hiszen egy csomó önkormányzat utána befektette azt a pénzt, amit ő felvett hitelként, tehát nemhogy elköltötte, hanem kvázi majdnem tőzsdei akciókat hajtott végre vele, de voltak más fideszes vállalkozók, akik pedig hasznot húztak belőle, mert ők kapták a jutalékot a kötvények kibocsátásából. Tehát semmi nem történt abból, amiről önök beszéltek, pusztán arról szólt ez a történet, hogy az akkori kormány tevékenységét akadályozzák, és hogy pénzt csináljanak belőle. Nem új dolog, hogy finoman fogalmazzak, a kérdéskörben. Ugyanezt csinálják ma is kormányról.

A másik, és itt akkor most rátérnék magára a törvénytervezetre is, hogy két érvelést hallottam az interjúkban és a vitában is arról, hogy miért jók ezek a különleges gazdasági övezetek. Az egyik érvelés nemzetközi példákra hivatkozott, hogy lám, Kínában is milyen jók ezek a különleges gazdasági övezetek, vagy épp az Európai Unióban is vannak ilyen különleges gazdasági övezetek, csak hát ezek a nemzetközi példák nem ülnek ennél a törvénynél. Hiszen Kínában azért hoztak létre ilyen különleges gazdasági övezeteket, mert amúgy kommunista államberendezkedés van, és ezekben a különleges gazdasági övezetekben piacgazdasági, kapitalista viszonyokat akartak létrehozni, tehát úgymond kinyitották, ilyen szabad gazdasági zónákká tették ezeket. Elgondolkodhatunk azon, hogy Magyarországra is azért átvitt értelemben értelmezhető ez a példa, de mégiscsak ott más volt a környezet és más volt a célja.

(12.10)

De ugyanígy az európai uniósnál is, hiszen az Európai Unióban számos területen van ilyen különleges gazdasági övezet, de kimondottan mindig területfejlesztési célokat szolgálnak, területfejlesztésen belül a legelmaradottabb régiók felzárkóztatásának a célját szolgálják.

Na, most, itt azért érdemes megállni, mert Szakács képviselőtársam említette a hozzászólásában, hogy honnét jött ez az új ötlet. Éppen mondtam neki, hogy nem új az ötlet, hiszen 2012-ben Matolcsy, akkor még gazdasági miniszter felvetette azt, hogy ilyen különleges gazdasági övezetekre lenne szükség Magyarországon. Akkor ugye, magyar kistigriseket akart csinálni a legelmaradottabb régiókból, az Ormánságból, Borsod megye egy-egy térségéből, kistérségéből, ami szerintem egyébként egy tisztességes felvetés volt, hiszen arról szólt, hogy hogyan lehetne segíteni az ország legelmaradottabb régióit azáltal, hogy egy különleges gazdasági övezetté nyilvánítják, és utána adókedvezményekkel, szabályegyszerűsítésekkel, gyorsabb ügyintézéssel, infrastruktúra-fejlesztéssel megsegítik azt a kistérséget, és ezáltal vonzóbbá teszik, pozitívan diszkriminálják ezeket a térségeket, hogy oda befektetők menjenek. Ennek az lett volna ugye, a lényege, mint ahogy az európai példáknak is ez a lényege, hogy az állam pluszforrásokat invesztál ezekbe a kistérségekbe, vagy könnyítéseket tesz; pluszforrásokat infrastruktúra-fejlesztésre, sok minden másra, és természetesen az az infrastruktúra ott, például európai példával a helyi önkormányzatoknak a tulajdonába kerül. Tehát az állam pénzt tesz bele, és az önkormányzatok és az ott élők ezáltal úgymond gazdagodnak ebből a projektből.

Na most, akkor 2012-ben nem valósította meg az Orbán-kormány ezt a különleges gazdasági övezetet, és most felbukkant ez az új javaslat, bár most már csak a neve ugyanaz, mint ami korábban a valós tartalmát és egyébként egy helyi és helyes célt szolgált volna.

A másik érvelés, amiről Nacsa képviselőtársam beszélt itt, hogy ez a rendszer azért jó, mert ez igazságos, hogy most végre majd igazságossá teszi ezt a rendszert. Kérem, az az egy példa, amiről már itt volt szó, és én is fel akartam hozni, az kimondottan a paksi önkormányzat kérdése. Pakson majdnem több mint négy és fél milliárd forint (sic!) iparűzési adó származik a Paksi Atomerőmű működéséből. Az a fejlesztés, ami ott megtörténik, az további ilyen iparűzésiadóbevétel-növekedést fog jelenteni az önkormányzat számára. Hát, akkor kérdezem én, hogy igazságose az, hogy ezt csak Paks városa kapja meg, miközben ez az atomerőművi működés vagy beruházás teljesen világos, hogy nemcsak a paksiak életét határozza meg, hanem környező számos falu és aztán még számos más település létét is segíthetné vagy támogathatná ez az iparűzésiadó-bevétel. De az önök egyik minisztere gyorsan sietett leszögezni, hogy na, Paks nem fog veszíteni ezeken forrásokat, mert ott minden rendben van. Valószínűleg azért, mert ott jelentős Fidesz-győzelem volt az elmúlt önkormányzati választásokon.

Tehát teljesen világos, hogy se valós területi, területfejlesztési, felzárkóztatási célokat nem szolgál ez a különleges gazdasági övezet, és semmilyen igazságossági szempontrendszert sem jelent ez a mostani kezdeményezés. De akkor mit jelent? Azt, amiről az összes képviselőtársam beszélt már, hogy egy politikai érv van emögött, ez teljesen világos. Meg akarják rendszabályozni azokat az önkormányzatokat, amelyeket nem önök irányítanak, vagy akár még a sajátjaikat is, hiszen az is előfordulhat, hogy nekik se tetszik egyik vagy másik intézkedése a kormánynak, és természetesen vissza akarják szerezni a pénzek feletti kontrollt. És ezért mondtam azt, hogy semmi új nincs a nap alatt, ahogy korábban is mindig az volt a céljuk, hogy hatalmat szerezzenek, befolyást szerezzenek, és ezáltal pénzhez jussanak.

A történet a régi, de mindig újabb és újabb köntösben kerül elő, és azt gondolom, hogy pont ez mutatja meg, hogy amikor a Fidesz egy ilyen döntést hoz, ott semmi más érvet nem kell keresni, akármilyen szép szavakkal próbálják felöltöztetni ezt itt a parlamentben, az mindig hatalomról és pénzről szól, és arról, hogy hogyan tudják a haverjaiknak a zsebét ezzel a pénzzel kitömni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Bencsik János független képviselő úrnak.

BENCSIK JÁNOS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azért az elmúlt tíz évben láttunk már hajmeresztő jogi merényleteket a kormánypárttól, de ez a mostani tényleg mindenen túltesz. Egészen rémisztőnek tartom azt, hogy egyik napról a másikra gyakorlatilag egy tollvonással elvesznek helyi emberektől, önkormányzatoktól, közösségektől gyárakat, vagyontárgyakat, ipari parkokat, mintha az államszocializmusban élnénk. Egészen rémisztő! Az már csak hab a tortán, hogy az egész ország alaptörvény-ellenes is, ugyanis veszélyezteti Göd városának a működését. (Nacsa Lőrinc: Az egész ország alaptörvény-ellenes…) Egyetértek Szél Bernadett képviselőtársammal. Ez ügyben indult egy beadvány is az Alkotmánybírósághoz, amelyhez én is csatlakoztam, nagyon bízom benne, hogy ez meg fogja állapítani az egész alaptörvény-ellenességét a törvénynek. Az is felháborító, és erről Bana Tibor képviselőtársam elég részletesen beszélt, hogy mennyire semmibe veszi ez a törvény az önkormányzatiság alapelveit, és egyébként ezt nemcsak az ellenzéki képviselők gondolják így; hát olvassák el, hogy mi a véleménye az egyébként fideszes vezetésű Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének, akik ugyanígy tiltakoznak ellene.

De szerintem ez az egész törvény nemcsak a pénzről és nemcsak a hatalomról szól, és nemcsak arról, hogy most kivéreztetnek egy újabb ellenzéki települést, hanem arról is, hogy megint vörös szőnyeget terítenek egy külföldi multi, jelesül most a dél-koreai Samsung elé, szembemenve a helyi lakosság akaratával és megkerülve az uniós irányelveket a támogatáspolitikával szemben. Megint arról van szó, hogy mindent a multik és a külföldi befektetők érdekeinek rendelnek alá, és ugye, a múltkor úgy fogalmaztam egy vitában, hogy a Fidesz szavakban nemzeti, módszerében kommunista, egyébként pedig gazdaságfilozófiájában egy ízig-vérig neoliberális párt.

Ez a mostani eljárás, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim ennek a legékesebb bizonyítéka. És ez tökéletesen illeszkedik azoknak a lépéseknek a sorába, amikor önök végigturnézzák Szaúd-Arábiát meg az Öböl menti országokat azzal, hogy mennyire olcsó a magyar munkaerő, és hogy jöjjenek ide befektetni, hiszen itt olcsón lehet dolgoztatni a magyar embereket. Ennek szellemében hozták meg a rabszolgatörvényt év végén, ennek szellemében vonul ki az állam most már gyakorlatilag az oktatástól és az egészségügytől kezdve mindenhonnan, a felperzselt földet maga után hagyva.

Pont a tegnapi napon szavaztunk a kulturális dolgozók jogfosztásáról, és szintén ennek a gazdaságpolitikának vagy -filozófiának a része az, hogy önök képesek olyan óriási pénzeket pumpálni egyébként száz év alatt sem megtérülő gazdasági projektekbe, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, amit egyébként szintén pont tegnap titkosítottunk több mint tíz évre. Ez az a neoliberális gazdaságfilozófia, amely nem nézi az épített örökségnek a védelmét, nem néz környezetvédelmi szempontokat, nem nézi a helyi közösségek érdekeit, egyetlenegy szempontot néz, hogy hogyan lehet a külföldi befektetőknek, a haveri cégeknek és a tőkéknek az érdeke elől eldózerolni mindent. És ez a dózerolás egyébként sokszor szó szerint értendő, nézzük például a Közvágóhíd esetét, ahol ugye, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a török jóbarátja, Adnan Polat gazdasági érdekeltsége elől kellett félredózerolni szó szerint az épített, védett örökséget, azért, hogy ott lakóparkot lehessen építeni.

Tehát bárhogy is nézem ezt a törvényt, bármelyik olvasatát, egyik rosszabb, mint a másik. Ha azt nézem, hogy ennek a célja az ellenzéki települések kivéreztetése és megbüntetése az ellenzéki szavazóknak, az katasztrofális. Ha azt nézem, hogy ennek a célja a külföldi tőke kiszolgálása, akkor meg még rosszabb.

De egy dologban szeretnék vitatkozni ellenzéki képviselőtársaimmal is: itt nem csak arról van szó, hogy az ellenzéki szavazókkal szúrnak most ki. Ami most történik, az ugyanúgy érinti, és erről már volt szó, valaki ezt említette is, a fideszes vezetésű településeket is. És nem véletlen egyébként, hogy ez ellen a törvény ellen most nagyon sokan szorongatva érzik magukat, és biztos vagyok benne, államtitkár úr ezt nyilván nem fogja elismerni, de tudom, hogy az államtitkárságon azért égnek a telefonok, és jönnek a telefonok, hogy „most mi lesz velünk”. Mert nem véletlenül vannak teljesen kiakadva a fideszes vezetésű települések is, és csak arra szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy az elmúlt másfél évtizedben az önök politikai hatalmának a fenntartásáért azért nagyon-nagyon sokat tettek a települési önkormányzatok.

(12.20)

Gyakorlatilag 2006 ősze óta a Fidesz-KDNP politikai regnálását a vidéki települések, a vidéki települési önkormányzatok adják. A mostani törvénnyel ezeket az önkormányzatokat, ezeket a települési vezetőket és az itt élő embereket szolgáltatják ki, gyakorlatilag teljesen védtelenül hagyva őket külföldi befektetői érdekeknek. Nincs kétségem afelől, egy pillanatnyi kétségem nincs afelől, hogy ha egy vidéki, alföldi kisváros, az ott élő lakosság szembekerül egy külföldi multi érdekeivel, önök kiknek az érdekét és kiknek a javát fogják nézni, amikor dönteni kell, hogy a helyben élőknek az érdekeit tartják szem előtt vagy a külföldi multikét. Nem véletlenül tiltakoznak és nem véletlenül vannak felháborodva most, még ha ennek nem is adnak hangot minden esetben, kormánypárti településvezetők is.

Csak arra szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy nagyon veszélyes vizekre eveznek, amikor nekimennek településeknek, a vidéki önkormányzatoknak. Még csak nem is azt mondom, hogy a saját politikai bázisuk térdébe vagy a sarkába rúgtak bele, hanem konkrétan a nyakukon térdepelnek, és ez nagyon csúnyán megbosszulhatja magát a jövőben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbik képviselőcsoportjából.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Látható, hogy míg a vita legelején kormánypárti beszólások, bekiabálások tarkították a folyamatot, most inkább a telefonok nyomkodása dominál. Ki sem bontakozott az a vita, amelyről elmondható, hogy kormánypárti képviselők, politikusok a saját táboruknak igyekeznek kommunikálni, nem kimozdulva a saját véleménybuborékukból, és önkritikusan jegyezzük meg, ez azért néha az ellenzéki oldalra, a mi oldalunkra is igaz. Amikor az ember az észérvek talaján próbálja megközelíteni a kérdést, bizony, masszív kormánypárti elutasítással találkozik. A fő problémám önökkel nem is az, ami itt kibontakozik előttünk, hanem az önök viselkedésmintái azok, amik igazán ijesztőek. Főleg az idősebb kormánypárti képviselőkre igaz, hogy fiatalkorukban  és ezt nekem nem áll módomban vitatni  küzdöttek valami ellen. Igyekeztek talán lebontani egy rendszert, bár magam nem tartozom a rendszerváltás hívői közé, inkább módszerváltásként tudom aposztrofálni azt az időszakot. De az biztos, hogy sok fiatal demokrata őszintén igyekezett bontani a rendszert, ahogy képességeiből vagy bátorságából tellett. Harminc év elteltével azonban azt látom önökön  és ez nem államtitkár úrnak szól, meg nem egyes képviselőtársaimnak, akik fiatalabbak, hanem nyilván az önök vezérkarának, akik kiadják a parancsokat , azt látom rajtuk, hogy ugyanazokat a viselkedésmintákat kezdték használni politikai ellenfelekkel szemben, amelyeket velük szemben alkalmaztak megboldogult ifjúkorukban.

Egészen ijesztő az, hogy fiatal demokratákból öreg bolsevikok lettek, és az a leginkább ijesztő, hogy eddig csak a politikai ellenfelekkel szemben használták ezt az alja  nem akarok csúnya jelzőket használni, de  pokrócszagú retorikát. Most viszont kiléptek ebből a mederből, és már nemcsak a politikai ellenfelekkel, hanem önkormányzatokkal, egyszerű magyar állampolgárokkal szemben ugyanezt alkalmazzák, azt a vegytiszta bolsevik retorikát, amely ellen én egész életemben küzdöttem. Az a dermesztő mindebben, hogy egy hamis kiválasztottságtudattól fűtve, ideológiát gyártva ehhez, egy saját álvalóságot kreálva önök el is hiszik nagyon sokszor azt, amit mondanak, hogy egy világ-összeesküvés ellen küzdenek. Én meg azt kérem, gondolkodjanak el azon: nem önök az összeesküvés résztvevői adott esetben, és nem lehet az, hogy a gazdasági holdudvar mentén hamis ideológiák tömegét gyártják le, és álvalóságokat táplálnak? Nem lehet az, hogy a Fidesz-KDNP ezen viselkedésmintája egy fake news gyár része? Nem lehet az, hogy amikor a józan ésszel tökéletesen szembemenve ilyen orbitális marhaságokat terveznek csinálni, mint ezzel a törvényjavaslattal, akkor nemcsak a magyar demokráciát bontják le, de lehet, hogy a magyar jövőt is felzabálják? Csak az a kérésem, hogy gondolják ezt végig!

Amiről itt beszélünk, több mint 700 milliárd forint, ennek a sorsáról. Jellemző az, hogy nem tud egyértelműen fogalmazni Magyarország Kormánya, államtitkárai, politikusai a tekintetben, hogy a fővárost és a megyei jogú városokat érintő módon, nagyjából az összeg 70 százaléka érinti ezeket a közületeket, mégis mik a tervek. Azt mondják, hogy mentesülnek a megyei jogú városok önök szerint ezen elvonás alól, mi pedig azt látjuk a lefektetett javaslatban, hogy ennek nyoma sincs, ez a mentesség nem került rá a papírra. Két forgatókönyvünk van. Az egyik, amit egyébként nem akarok feltételezni, hogy az önök kodifikátorai hitvány munkát végeztek. Én mindenkinek a munkáját tisztelem, és ezt mindenféle cinizmus nélkül mondom, nyilvánvaló, hogy önöknél is jól felkészült jogászok, szakértők szerepelnek, akik igyekeznek jó munkát végezni. Csak arra tudok gondolni, hogy a szándék ez volt, bár igyekeznek megtéveszteni ellenzéket, közvéleményt, és ami a legcsúnyább, a saját szavazóikat is, viszont a rögvalóság, a magyar rögvalóság szembejön, hogy a papíron nem az van, amiről önök beszélni tetszenek.

Valóban, a leginkább irritáló számomra a nemzeti köntös: nemzeti kormányként emlegetni azt a szervilis, szolgalelkű, térdre ereszkedő kormányzatot, amely példátlan módon szolgáltatja ki hazánkat multinacionális érdekeknek, és egészen példátlan módon, az egész régióban példátlan módon nemcsak hogy nem adóztatja a nálunk rekordprofitot termelő multi közületeket, hanem minden kívánságukat, minden lobbierejük vadhajtását szolgalelkűen teljesíti.

Úgy látom, hogy ez a javaslat, amely előttünk fekszik, a gödi laboratóriumi kísérletből kifolyólag kicsit nagyobb léptékű, nagyobb összegeket megmozgatni kívánó javaslattá vált. Még egyszer mondom: a mellett, hogy a választók akaratát is igyekszik megerőszakolni és meghaladni, a fejük fölött átnyúlni bizonyos fejlesztési források elköltéséről való döntések tekintetében, még védhető lenne a történet, ha valóban állna mögötte egy egységes területfejlesztési koncepció, tehát ha államtitkár úr felállt volna a parlamentben azt mondva, hogy képviselőtársaim, tarthatatlan, hogy az Európai Unió legszegényebb régiói közül négy Magyarországon található. Ez ugyanis nem pártpolitikai kérdés, minden magyar állampolgár érdeke meghaladni ezt a borzalmat, mert nem lehet dübörgő gazdaságról beszélni Európa legszegényebb térségei közepette. Amikor Magyarországon ezek a régiók bolgár és egyéb, teljesen leszakadt területekkel kell hogy  idézőjelben – „versenyezzenek” alacsony bérek tekintetében, akkor senki nem kaphat példás bizonyítványt, mert nem képzelhető el ilyesmi. Ha államtitkár úr és társai ezen változtatni akarnának, szerintem minden jó érzésű, a nemzetét fontosnak tartó képviselő támogatta volna önöket ebben, nem lehetne vita közöttünk.

Csakhogy ez a javaslat nem erről szól. Ez a javaslat jelen formájában arról szól, hogy ha mondjuk, Dunaújváros sikerrel meghív és elintézi, hogy munkahelyteremtő beruházásai legyenek, ami után majd iparűzésiadó-befizetés keletkezik, benne van a pakliban, hogy ez a befizetés a fideszes vezetésű megyei önkormányzathoz kerül, aki majd úgy dönt, hogy Székesfehérváron vagy térségében, vagy más fideszes vezetésű városoknál lesz ebből térkő, új homlokzat a kórházon, amelyben adott esetben már nincs sem dolgozó, sem használható eszköz a maga mennyiségében és a szükséges mennyiségben, és felépül egy olyan vegytiszta kommunizmus Magyarországon, ahol tényleg az dönt fejlesztési forrásokról, hogy kinek vannak jó ismerősei, ki tud fideszes vezetőkkel hatékonyan, eredményesen tárgyalni. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: biztosan lesz olyan ellenzéki vezetésű önkormányzat, amelynek megmaradnak a fejlesztési forrásai. Csakhogy ezeknek majd védelmi pénzt kell fizetni azért a fejlesztési forrásért, amit eddig alanyi jogon elkölthettek. Azért legyünk őszinték: az önkormányzatok, például Göd, de bármelyik másikat említhetnénk, akár kormánypárti vezetésűeket is, jellemzően nem zenélő tehenészetre költik el a forrásokat, mint ahogy tették azt nagyon sokan, vagy nem kutyafitneszszalont építenek belőle, mint Nógrádban történt európai uniós pénzből.

Tehát ezeket a nettó őrültségeket általában nem helyi önkormányzatok vezetői és polgármesterek hajtják végre, ugyanakkor ezek a nettó őrültségek benne vannak a rendszerben. Én ezt a rendszert szeretném tisztítani, kipurgálni, ha úgy tetszik, de ez a javaslat ennek ellenére és a másik irányba tesz egy lépést. Ha az a 710 milliárd forint, amely itt bevételként megjelenik a rendszerben, csak egy 10 vagy 20 százalékos hatékonyságvesztéssel találkozik amiatt, ami előttünk fekszik, Magyarország számára már jóvátehetetlen kár keletkezik minden olyan cél tekintetében, amit közösen meg tudnánk amúgy fogalmazni, legyen az demográfiai, családtámogatási vagy családpolitikai cél, mert számomra ezek a legfontosabbak.

Azt látom, hogy ha védelmi pénzt kell majd fizetni ellenzéki önkormányzatoknak az eddigi fejlesztési forrásaik megtartásáért, továbbá 3 százalék adminisztratív költséget azért a megyei vezetések leírhatnak ezekből az összegekből, amikor újra elosztják őket, akkor nem feltétlenül a helyi közösségek építkezése felé haladunk. Amikor települési önkormányzatok vélhetően kormánypárti többségű vezetése is tiltakozik a kormánypárti tervek ellen, akkor én az önök helyében vennék egy levegőt, és leülnék legalább azokkal beszélni, akik az én oldalamon állnak, és értenek ehhez a területhez. Nem kérünk többet, tényleg! A sajátjaikkal üljenek le! Állítom, hogy önöknél az a működési mechanizmus, hogy ez nem történt meg. Vagy a főnökük, vagy valaki kitalálta, hogy ennek így kell lennie, és ez akadály nélkül keresztülmegy a rendszeren, és talán nagyon sokan nem mernek vagy nem akarnak szót emelni az ellen, ami egyébként önérdekük lenne. Én állítom, hogy Magyarország Kormányának ez a javaslat nem szolgálja a politikai érdekeit.

(12.30)

A gazdaságit egészen biztosan, tehát súlyos milliárdok fognak itt megmozdulni, és más irányokba mennek, mint eddig, de biztos vagyok abban, hogy a Fidesz-KDNP-t politikailag, szavazatokban mérhető módon ez a javaslat roncsolni fogja. Semmiképpen nem lehet a politikai racionalitás következménye az, ami előttünk fekszik.

Ami viszont engem leginkább bánt, az a nemzeti retorika, és ezzel párhuzamosan Magyarország kiszolgáltatottságának helybenhagyása. A nemzeti retorikát imádom, szeretem hallgatni, csak ha a tettek mögötte egészen másról árulkodnak, akkor irritálóvá válik a „nemzeti” jelző önök általi használata, miközben tényleg azt látjuk, hogy a miniszterelnök Szaúd-Arábiában azzal turnézik, hogy kellőképpen rugalmas a munka törvénykönyve  ezt pár éve mondta, azóta két módosítást, fajsúlyosat élt át ez a törvény , és hogy kellőképpen alacsonyak őszerinte a magyar bérek. Igen, ha megvizsgáljuk a visegrádi országok életszínvonalát, Magyarországon találjuk a legalacsonyabbat. Ezek dermesztő, drámai adatok, és az a helyzet, hogy a multiszegmens közteherviselés alá bevonása segíthetne ezen a helyzeten. Az is segíthetne, ha a stratégiai szerződések újratárgyalása során Magyarország Kormánya kikötné a magyar munkabérek legalább lassú emelésének akár csak a szándékát; tehát jelenjen meg ez valahol a rendszerben.

Nem ez történik. Magyarország Kormánya kettős utat választott. Egyrészt kivel kötött stratégiai megállapodást most, az utóbbi hetekben, államtitkár úr, kivel kötöttek? Egy munkaerő-közvetítő nagy céggel, amelyik eddig is sikeresen hozott be ukrán, délszláv és ki tudja még, milyen államokból munkaerőt, azért, hogy magyarországi beruházásokon dolgozzon, vélhetően magyar emberek helyett, vagy olcsóbban elvállalva a munkát, mint adott esetben dolgozó magyarok vagy magyar fiatalok.

Ez volt az egyik vonulat. A másik, hogy nem kerültek elszánt viselkedésmintákig a magyar munkabérek szervezett emelésének legalább a szándéka mellett, hanem megtűrték azt, hogy a munkaerőhiány által felverjék valamelyest a munkabéreket, amelyek még így is regionálisan nagyon-nagyon alacsony szinten álltak. De kétségtelen, hogy Magyarországon nem egy közszférában megvalósuló béremelési program volt az, ami emelt a bérszínvonalon legalább néhány százalékos mértéket. És még trükköztek ezenfelül, a kafetériaelemek elvétele után hagyták, hogy a munkaadók, a jobb érzésűek beépítsék ezt a munkabérekbe, aztán kiálltak sajtótájékoztatót tartani, hogy emelkedtek a bérek, pedig az eddigi kafetériát kapta meg az ember a fizetésében, nem változott szinte semmi.

Egészen elképesztő álvalóságot kreáltak tehát. Én ebből kívánom visszahívni önöket, visszahúzni önöket, ha úgy tetszik, a magyar rögvalóságba, mert a magyar valóság azt mutatja, hogy az ilyen javaslatok bár gazdaságilag rövid és középtávon lehet, hogy hasznot hoznak önöknek, politikailag roncsolni fogják önöket, ami pedig engem még jobban érdekel és a leginkább fájó, a magyar jövendőt egészen bizonyosan. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Hadházy Sándornak, a Fidesz részéről.

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt órák során számos okos gondolatot hallhattunk, és számos tévedésnek lehettünk tanúi. Én úgy gondolom, hogy a jó javaslatokat mindenképpen meg kell fontolni, a tévedéseket pedig a helyére kell tenni. Én először is az önkormányzati világgal szeretnék foglalkozni, hiszen 1990-től 20 éven keresztül voltam abban a pozícióban, hogy aktívan részt vehettem ebben a munkában, nem csupán települési polgármesterként, hanem megyei önkormányzati képviselőként is, és láthattam, hogy milyen folyamatok zajlanak le ebben a szektorban. Nagyon jól indult a dolog, azt lehet mondani, és ahogy az idő haladt előre, úgy folyamatosan torzultak. Elsősorban a feladatellátáshoz szükséges finanszírozás torzult jelentős mértékben, értelemszerűen az önkormányzatok kárára. Volt egy átmeneti javulás, ez nem vitatható, ’98-2002 között, aztán 2002-2010 között viszont elképesztő mértékű romlás volt tapasztalható. Ez talán onnan indulhatott, hogy az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter  nagyon helyesen egyébként  a közalkalmazottak bérét rendezte, csak egyetlenegy hibát követett el, hogy ezt nem a központi költségvetés terhére tette, hanem az önkormányzatokkal fizettette meg, és innentől kezdve egy olyan folyamat indult el az önkormányzati világban, amely 2010 végére az összeomlás szélére vezette az önkormányzatokat, ezt nyugodtan mondhatom.

Nem volt elkerülhető az önkormányzatok konszolidációja, és nagyon helyesen, a kormány ezt teljeskörűen elvégezte az első ciklusa alatt, 2010-14 között, és új alapokra helyezte az önkormányzati világot. Át kellett tekinteni a feladatokat, meg kellett nézni azt, hogy ezek a feladatok hogyan voltak finanszírozhatók, milyen különbségek adódtak az egyes régiók vagy települések között a feladatellátásban és ennek a finanszírozásában is értelemszerűen. Ebből adódott az, hogy az önkormányzati törvény gyökeresen megváltozott, és új alapokra került az önkormányzati világ. Nagyon helyesen, az eladósodási folyamatot meg kellett állítani. Tehát az egyik oka az eladósodásnak az volt, hogy a feladatellátáshoz nem társult, nem párosult megfelelő normatív állami támogatás.

A másik ok az az volt, hogy az európai uniós csatlakozást követően megnyíltak a források, és az önkormányzatok érthető módon, nem azt mondom, hogy helyesen, de érthető módon igyekeztek minél több fejlesztést megvalósítani, azonban ezekhez a fejlesztésekhez jelentős mértékű saját forrásra volt szükség, és ezeket a saját forrásokat értelemszerűen, mivel nem volt semmiféle tartalékuk már akkor, saját forrásként hitelt kellett felvenni, és ez az eladósodási folyamatot felgyorsította. Igazából az nem okozott különösebb problémát, ha ezek a fejlesztések a fenntartás költségeiben látható megtakarításhoz vezettek, vagy pedig a bevételek bővülését eredményezték, inkább az a típusú fejlesztés volt problémás, amelyik ilyen jellegű többletbevételt nem eredményezett, hanem inkább a kiadási oldalt feszítette tovább. Olyan intézmények jöttek létre, alakultak meg, olyan tevékenységeket végeztek az önkormányzatok, amelyeket korábban nem vállaltak fel.

Volt természetesen egy harmadik kosár is: ebben az észszerűtlen, hozzá nem értő gazdálkodás is közrejátszhatott számos önkormányzat esetében. A kormányzat javaslata értelmében ezeket a tényezőket igyekeztünk kivenni, ezeket a kockázati elemeket igyekeztünk kivenni, és éppen ezért új alapokra helyeződött az önkormányzatok finanszírozása. Ez nagyon fontos, mert az elmúlt időszakban az uniós támogatási rendszer és a hazai támogatási rendszer, amely egyre bővülő forrásokkal működött, egyre kevesebb önkormányzatiönrész-vállalást igényelt, nagyon helyesen, és éppen ezért jelentős mértékű eladósodás nem keletkezett. Ahol hitelállomány-bővülés történt, kormányzati kontrollal történt, és meg kellett vizsgálni a kormányzatnak mindazokat a fejlesztéseket, amelyeket az önkormányzatok meg kívántak valósítani.

A javaslat, amelyik most előttünk fekszik, igyekszik igazságot tenni, hiszen vannak olyan típusú vagy vannak olyan helyzetű önkormányzatok, amelyek az elmúlt időszakban jelentős előrelépéseket tudtak tenni akár kockázatvállalással, adósságfelhalmozással, akár pedig szerencsés adottságaik révén, és ők előreléptek a többi önkormányzathoz képest, és ez azt is eredményezte, hogy a saját bevételeik, elsősorban a helyi adóbevételeik jelentős mértékben megnövekedtek, vagy pedig a turisztikai adóbevételeik növekedtek meg, és éppen ezért lényegében a saját lábukra tudtak állni. Én azt gondolom, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően meg kellene erősíteni a települések közötti térségi együttműködéseket.

(12.40)

Hiszen nyilvánvaló, hogy vannak olyan feladatok, amelyeket egy nagyobb település, egy város tud ellátni, és vannak olyan feladatok, amelyeket a kistelepülések is vígan meg tudnak oldani. Azonban ez a pénzügyi helyzet közötti elképesztő nagy különbség végül is odavezetett, hogy a munkavállalók kénytelenek reggel buszra szállni, vonatra szállni, gépkocsiba ülni és bejárni a városba, azokra a településekre, ahol egyáltalán munkalehetőségek vannak. Ez rendkívül komoly feszültséget okoz az agglomerációban nálunk, Pest megyében.

Itt elhangzott néhány képviselőtársamtól az, hogy Budapestnek a helyi közlekedés finanszírozásában milyen komoly mértékben kell részt venni, és ez mekkora terhet jelent, és ez tulajdonképpen abból adódik, hogy az agglomerációból nagyon sokan járnak be, ami egyébként való igaz. Azonban nem örömmel teszik ezt, hanem ez tehertétel számukra, hiszen rengeteg időbe kerül, és rengeteg költséget jelent számukra. Ugyanakkor pedig az ő munkájuk gyümölcse Budapesten csapódik le, itt gazdagodik a főváros, itt gazdagodnak a nagyobb megyei jogú városok és jelentősebb gazdasági szereplők. Éppen ezért valamilyen formában arra kell törekedni, hogy a városok körül, környékén is kialakuljanak azok a gazdasági egységek, amelyek a munkavállalókat helyben tudják tartani.

Nagyon fontos eszköz véleményem szerint ez az előttünk lévő javaslat, mert azért lássuk be, hogy akár a főváros, akár Debrecen, akár Győr önmaga egyedül a világ gazdasági szereplői között nem tud jelentős erőt képviselni, szükség van egy állami szerepvállalásra, szükség van arra, hogy a kormányzat megfelelő intézményrendszerrel a Magyarországra beáramló tőke mennyiségét fokozza, javítsa az együttműködést, és nem vitatható a kormány jelentős szerepe e tekintetben. Éppen ezért fontos az, hogy ezeket a kérdéseket időnként át tudjuk tekinteni.

A vita során elhangzott több felszólaló részéről, hogy a bérek nagyon rossz színvonalon, alacsony színvonalon vannak Magyarországon. Azt tudom mondani, hogy az elmúlt tíz esztendő során igen jelentős előrelépés volt tapasztalható ezen a területen. Nyilvánvaló, hogy mindig újabb és újabb célokat tűz ki az ember, de szeretném elmondani, hogy volt egy hármas megállapodás a munkavállalók, a munkaadók és a kormány között, amely a bérek növekedésének ütemét határozta meg több évre előre. Ez az ütem inkább fölül lett teljesítve, mint alul, úgyhogy e tekintetben azt tudom mondani, hogy inkább fölzárkózunk az Európai Unió átlagához, mint hogy lemaradnánk.

Számos teendőnk van, de azt gondolom, hogy minden apró lépés és ezen törvényjavaslat által nyújtott lépés is az előrejutásunkat szolgálja. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Keresztes László Lóránt frakcióvezető úrnak.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr, és köszöntöm elnök urat. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, le kell mondanunk arról, hogy a vitában részt vesz államtitkár úr, és nagyon furcsa egyébként, és nem is megszokott dolog, hogy Nacsa képviselő úr sem szól közbe. Kicsit meglepett egyébként, hogy Hadházy képviselő úr hozzászólt. Mondhatjuk, hogy egy általános, önkormányzatokat érintő politikai fejtegetésbe ment bele, amiben sok tekintetben egyébként egyetértek, de nem sok köze van ehhez a törvényjavaslathoz. Azt is hozzáteszem, hogy ezeket a problémákat, amelyekről ön beszélt, semmilyen módon nem fogja orvosolni ez a törvényjavaslat, sőt ezzel ellentétes hatásokat fog generálni, és sokkal többet fog ártani az önkormányzatiságnak és az önkormányzatoknak, mint használni.Azt a vitát egyébként, hogy miről szól ez a javaslat, és hogy igaze, ami a törvényjavaslat indoklásában szerepel, és igaze, amit államtitkár úr és Nacsa képviselő úr mondott, ezt Süli miniszter úr ma lezárta. Ugye, hallhattuk ma már több felszólalásban, ő világosan elmondta, hogy miről szól. Itt konkrétan politikai döntéseket hoznak, az alapján határozzák meg, hogy melyik beruházás lesz egy ilyen jellegű besorolt beruházás, melyiket veszik el a települési önkormányzattól, és melyiket nem.

Hadházy Sándor úr is arról beszélt, hogy igazságot kell tenni, hogy vannak ilyen aránytalanságok, vannak kiemelten jó helyzetben lévő települések. Hát, melyik példa lehet ennél jobb, mint Paks helyzete? Nézzük meg, azért Tolna megye, az egész térség milyen szegénységben sínylődik, és ahhoz képest Paks nemhogy a város, nemhogy a megye, de az egész régió gazdaságában egy óriási tétel. Tehát konkrétan az egész dél-dunántúli régió gazdasági teljesítményét pozitív irányban fölfelé torzítja Paks azzal együtt is, hogy alapvetően pedig egy leszakadó régió. Tudjuk, hogy az európai uniós csatlakozás óta az Unió húsz legszegényebb térsége között van Dél-Dunántúl.

Tehát ha egy példát lehetne mondani, vagy az első példát lehetne felsorolni, hogy melyik az az eset, melyik az a beruházás, amelyik alapvetően ilyen szempontból igazságtalan, és az aránytalanság szempontjából megoldásért kiált, akkor az Paks. Itt elmondta kerek perec  ne haragudjon, képviselőtársam, önöket cáfolta saját minisztere , hogy itt nem erről van szó, nincsenek akadályok, semmi okuk, hogy ezt a hatalmas beruházást elvegyék egy húszezres várostól. Úgyhogy ez megbukott.

Kérdés egyébként ezzel kapcsolatban, államtitkár úrnak teszem fel ezt a kérdést, hogy ha már Süli miniszter úr  ugye, még el sem lett fogadva ez a törvény  elmondta, hogy nem fogják elvenni a Paks II.-beruházást Paks városától, tehát már pontosan tudja a miniszter úr, akkor nyilván önök tudják, hogy melyik esetben kívánnak ilyen lépést, vagy milyen esetekben terveznek ilyen lépéseket, kaphatunke esetleg egy listát, hogy a most már látható beruházások esetében melyikre szeretnék rátenni a kezüket, vagy átadni a megyei önkormányzathoz, és melyik esetben nem. Nyilván akkor már ezek a politikai döntések is megszülettek, azzal együtt, hogy egyébként megköszönjük Süli miniszter úrnak, hogy legalább tisztázta ezt a helyzetet, és akkor így nem az ellenzéki képviselőknek kell még többször azt elmondani, hogy egy teljes hazugság ez a törvényjavaslat, hanem ezt egyszer s mindenkorra rendbe rakta miniszter úr.

Az önkormányzati működés tekintetében azért reagálnom kell Hadházy képviselő úr gondolataira, hogy milyen módon sikerült rendbe rakni és megoldani az önkormányzatok finanszírozását. A kistelepülésekről, azt gondolom, ne beszéljünk. Én ugyan pécsi vagyok, de a szívemen viselem a kistelepülések sorsát, nagyon sokat foglalkoztam egyébként civilként is kistelepülések fejlesztésével, és láthattuk, hogy az elmúlt tíz évben gyakorlatilag kiüresedett a kistelepülési önkormányzatok mozgástere, elvették a mozgásterét, alig-alig van valamiben módjuk, lehetőségük a saját jövőjüket jobbá tenni. Ezért is lenne fontos, hogy a „Magyar falu” program mögött valódi források legyenek, és érdemben tudjon segíteni a kistelepülések nehéz helyzetén.

De a hasonlóan szinte reménytelen helyzetbe kerültek most már a nagyvárosok is. Én pécsi vagyok, Dunántúl legnagyobb városa is olyan helyzetbe került, hogy most már a legfontosabb kötelező feladatait sem tudja önállóan ellátni, egyébként függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti vezetésű. 2009 és 2019 között kormánypárti, fideszes vezetése volt Pécs városának, és többször is csődközelben volt a város, és csak úgy tudott megmenekülni, hogy kapott egy állami átmeneti mentőövet. Nem tudtak mit kezdeni, tíz év alatt nem tudták ezeket a problémákat megoldani.

Itt egyébként…  nem tudom, itt vane Szakács képviselő úr, egy picit vitatkozom vele is, alapvetően egyetértettem a felszólalásával, de azért legyünk kritikusak itt a 2010, illetve Pécs esetében a 2009 előtti időszakokkal. Azt gondolom, hogy arról a szocialista-liberális városvezetésről, amely Pécset vezette  2009-ben elbukták a választást, egy nagyon szomorú eset kapcsán volt egy időközi választás , semmi jót nem lehet mondani. Tehát konkrétan az nettó rombolás volt, amit az MSZP-SZDSZ-koalíció Pécsen végzett. Ennek volt „köszönhető”, hogy a megyei jogú városok között a legnagyobb adóssághalmazt halmozta föl Pécs városa, 44 milliárdot kellett elvenni a pécsi adósságból, ami egyrészt egyébként nyilván olyan problémák miatt volt, hogy nem volt megfelelő a város finanszírozása, tehát a fontos feladatokhoz és a valóban nélkülözhetetlen beruházásokhoz nem kapta meg a forrást, a másik oldalról viszont egyértelmű, hogy az akkori balliberális városvezetés hibája volt.

Csak akkor ez az adósságátvállalás nem terjedt ki az önkormányzati cégeknél meglévő adósságra. Úgyhogy Pécs egyébként 2009-ben tovább vitt 14 milliárdos adósságot, ami még a szocialista időszakból maradt meg, és ezzel együtt „sikerült” a pécsi városvezetésnek, fideszes városvezetésnek ezt föltornásznia 22 milliárd forintra. Tehát nem igaz az egyébként, amit Nacsa képviselő úr mondott, hogy az elmúlt fél évben a megtakarításokat elszórták. Nem, Pécs várost konkrétan egy kiszolgáltatott helyzetben, 22 milliárdos adósságállománnyal vette át az új városvezetés, és egészen reménytelen helyzetet produkált az, hogy például egy ilyen mentőöv kapcsán már a fizetési határidő lejárt, vissza kellene fizetnie a városnak egy sokmilliárdos tételt, és nyilván a kormány erről már nem is hajlandó tárgyalni.

(12.50)

Hasonlóképpen a kulturális intézmények finanszírozása kapcsán néhány éve még a fideszes városvezetésnek a minisztérium tett egy felajánlást, hogy ezeket a fontos intézményeket részben finanszírozza. Lám, lám, a pécsi városvezetés szerkezetének megváltozása után már nem hajlandó tárgyalni sem, érdemben tárgyalni ezekről a korábbi vállalásairól.

Tehát elmondhatjuk azt, hogy a Dunántúl legnagyobb városa sem tudja a saját kötelező feladatait finanszírozni, ami, mondom, a korábbi alkalmatlan városvezetések, fideszes és MSZP-s városvezetés hibái, de ott van mögötte a rendszer alkalmatlansága, amitől, Hadházy Sándor képviselő úr, nem lett jobb, sőt sokkal rosszabb lett a következő időszakban.

Ugyanakkor azt azért elmondanám  és itt ellenzéki képviselőtársaim felé is megfogalmaznám , hogy nyilván az önkritikát mindenkinek gyakorolni kell, és én például Pécs esetében nagyon bízom benne, hogy Szakács képviselő úr is közbenjár a tekintetben, hogy az ilyen nehéz helyzetben lévő városok  és Pécs is kifejezetten  azonnal szabaduljanak meg mindenféle politikai pozíciótól, politikai állástól, különböző, politikai alapon megbízott tanácsnoki fizetésektől. Hiszen teljesen világos, hogy ha már ilyen nehéz helyzetben van a város, akkor nyilván nem az elmúlt fél évben dolgozó városvezetést terheli ezért alapvetően a felelősség, de példát kell mutatni, és ezeket a kifizetéseket meg kell állítani, és le kell számolni ezekkel a politikai pozíciókkal.

Azt mondanám zárásként a vita vége felé, tisztelt államtitkár úr és kormánypárti képviselőtársaim, hogy teljesen világos lehetett, hogy ezt a javaslatot semmiféle szakmai szervezet nem támogatja. Igen, a Megyei Önkormányzatok Szövetsége támogatja, ez egy teljesen fideszes szövetség, de az érdemi, így a települési önkormányzatokat összefogó szövetségek nem támogatják.

Azt gondolom  és Bencsik képviselő úrra is szeretnék visszautalni, mert többször utaltam erre a vitában , hogy nem az a lényeg, hogy ellenzéki vagy kormánypárti városokat támad a kormány, ez a magatartás az ott élő embereket  függetlenül azok politikai nézeteitől  fogja megkárosítani, hasonlóképpen, mint az a tegnapi gyalázatos döntés, hogy 1000 milliárd forintot megszavaztak a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére, ami valóban, megint csak pártállástól függetlenül, minden magyar embernek a megkárosítása. Önök 125 ezer munkahelyet áldoztak föl a kínai nagyhatalmi érdekek oltárán. Ezért ismét aláhúzom, hogy önök ne beszéljenek tovább nemzeti kormányzásról.

Erről a törvényjavaslatról nincs sok beszélnivaló, azt gondolom, ezt önöknek vissza kéne vonni, azt javaslom. Ne a politikai szempontokat nézzék, hallgassák meg a szakmai szervezetek, önkormányzati érdekképviseletek véleményét: ezt a javaslatot vonják vissza!

De nagyon bízom benne egyébként, hogy ha ezt nem teszik meg, akkor az Alkotmánybíróság el kell hogy kaszálja ezt a törvényjavaslatot, és bízom benne, hogy az önkormányzati szövetségek most ki fognak állni nagyon határozottan az önkormányzati jogok és a működési lehetőségek megvédése érdekében, és ez kellő politikai ellenállás lesz ahhoz, hogy önök ebből visszakozzanak. És akkor majd kíváncsi leszek egyébként, hogy ha mondjuk, az Alkotmánybíróság vagy a kialakuló politikai nyomás elsöpri ezt a gyalázatos javaslatot, akkor majd nyitottak leszneke vitát folytatni arról, hogy a valóban itt-ott meglévő aránytalanságokat, a sok helyen meglévő aránytalanságokat egy valóban ezek megoldására törekvő, konszenzusos javaslattal lehessen kezelni.

Azt megígérhetem önöknek, hogy ha egy ilyen szándék kerül az Országgyűlés elé, abban mi olyan módon fogunk részt venni, konstruktív módon fogunk részt venni, hogy az valóban azt a megoldást célozza, hogy az itt-ott meglévő komoly beruházások az amúgy jelentős területi különbségeket és fejlettségbeli különbségeket orvosolni tudják minden magyar ember érdekében. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr, frakcióvezető úr. Most megadom a szót két percben Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az imént szóló kormánypárti képviselőtársam jó szándékát nincs okom megkérdőjelezni, viszont pontosan arra a különböző álvalóságok világára szeretnék visszautalni, amelyről beszéltem, miszerint önök is a saját álvalóságukban élnek, és sokszor mindenki a maga véleménybuborékából igyekszik érvelni. Ez már rég nem a másik meggyőzéséről szól.Hiszen említette, helyesen egyébként, hogy az önkormányzatok eladósodási folyamatát meg kellett állítani. Maximálisan egyetértek ezzel. 2010-re valóban olyan helyzet alakult ki, hogy bőven találtunk kormánypárti eladósodott önkormányzatokat is, de biztos, hogy ellenzékieket is. Emlékeim szerint 1300 milliárdos konszolidáció következett be.

A bökkenő az, hogy ha most valaki az MNB ez irányú tanulmányát böngészi, tehát nem ellenzéki állításokat, nem kormánypárti kutatóintézetekét, hanem az MNB-ét, akkor egészen pontosan azt találja, hogy 1268 milliárdnyi hitelt vettek fel az önkormányzatok. Tehát önök 1300 milliárdot konszolidáltak, és azóta 1268 milliárdot ugyanezek az önkormányzatok hitel gyanánt felvettek.

Értem én a szándékot, és képviselőtársam, higgye el, jó szándékkal egyetértek vele, 2010-ben ez volt a helyzet, de azóta eltelt egy évtized, amely még ha jóindulatúak vagyunk is, és az infláció hatásait beleszámoljuk a rendszerbe, akkor is kijelenthetjük, hogy nagyságrendileg ugyanakkora adósságtömeget hozott. Ennek az eloszlása szerintem legalább annyira egészségtelen, mint a 2010 előtti korszakban. Az is nagyon egészségtelen volt, de nem mondhatjuk azt, hogy rendszerszinten meghaladtuk volna ezeket a bajokat. Éppen ezért tartok ettől a javaslattól, mert ez további önkormányzatokat sodor nehéz helyzetbe.

Attól tartok, hogy egyes ellenzéki vezetésű önkormányzatok, amelyek elveszítik a forrásokat, nemcsak nem kötelező, de adott esetben kötelező feladatokat sem tudnak majd teljesíteni. Ha tudnak, akkor még hitelt vesznek fel valahonnan. Még rosszabb esetben erre sem lesznek jogosultak, és kötelező feladatok is veszélybe kerülhetnek. Ezt kellene elkerülni nekünk közösen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm a lehetőséget.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom két percben a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tegyünk tisztába egy tényt! Ezek a pénzek nem kerülnek elvételre, hanem ott maradnak helyben, és célzottabban, igazságosabban és arányosabban kerülnek szétosztásra az érintett településeken, akik annál a beruházásnál érintettek.Önök mindig elvételről beszélnek, semmiféle elvételről nincs itt szó, és nem kerül teljesen más célokra, és nem fog a dunaújvárosi beruházás székesfehérvári térkőre kerülni. Az ott élő, a régióban élő emberek életét fogja továbbra is szolgálni.

Keresztes frakcióvezető úr minden felszólalásában egyre sötétebb képet fest Magyarországról, ahogy haladunk előre az órák számában. Most már azt mondta, nemcsak a kistelepülések, már a nagyvárosok is tragikus helyzetben vannak. Hogy lehet az, frakcióvezető úr, hogy 2019 során 13 400 milliárd forint értékű fejlesztés érkezett, valósult meg Magyarországon? Tavaly már a beruházási rátában másodikok voltunk az egész Európai Unióban. Az elmúlt tíz évben 77 százalékkal bővültek a fejlesztések. Ezek mind-mind a településekre, a városokhoz, akár a falvakba érkeztek ezek a beruházások, és nyilvánvalóan ott is maradnak.

Nem tisztem a miniszterelnök-helyettes urat megvédeni, de önök személyében támadják rendszeresen őt is, meg mindannyiunkat is; ha önök ismernék a kormány statútumrendeletét és a felépítést, tudnák, hogy ezek a kormány előterjesztései; a Miniszterelnöki Kormányiroda koordinál, és törvényalkotási program alapján nyújtja be, és a miniszterelnök-helyettes mint a miniszterelnök általános helyettese a benyújtó levelet aláírja, csak önök mindig személyében támadják Semjén Zsoltot. Még egyszer mondom, nem szorul rá az én védelmemre, csak tegyük tisztába, hogy ismerni kellene a szabályokat, és akkor pontosan tudnák, hogy miről beszélnek.

Azt gondolom, amit Z. Kárpát Dániel mondott a települések adósságáról, szerintem egy teljesen más strukturális adósságról van most szó vagy beszélünk most. Mert nem a folyamatos működési lyukakat tömték be és árusították ki egyébként kötvénykibocsátással vagy az ingatlankiárusításokkal, mint az a szocialista időszakban történt, hanem az említett beruházások önrészei, pályázatok önrészei valósulnak meg így, amiből fejlődik a település. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most a normál felszólalásokhoz térünk vissza. Megadom a szót Varga Zoltán képviselő úrnak.

VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ígérem, nagyon rövid leszek, mert látom, államtitkár úr menne már, amin alapvetően nem is csodálkozom nagyon, hiszen Süli miniszter úr tájékoztatója óta tudjuk, hogy ez a dolog rég eldőlt.A miniszteri sajtótájékoztatón már nemcsak a lóláb lógott ki, hanem egy teljes ménes is. Alapvetően nemcsak eldőlt ez a dolog, hanem már a sorvezetőt is kiosztották nagy valószínűség szerint minden kormánypárti érdekeltnek ebben a dologban. A kormánypártiak hátradőlhetnek, az ellenzéki önkormányzatok feje fölött pedig az illiberális kormány vezetőjének ostora ott csattog.

Nyilvánvaló módon sok mindenről ebben az ügyben már nincs is mit beszéljünk, talán arról, hogy milyen következményei lehetnek mindennek. Jó pár képviselő érintőlegesen már beszélt erről, de mégiscsak nézzük meg tisztán, hogy miről is van szó!

Valóban, 1997-ben Magyarország aláírta az európai önkormányzati chartát, és a chartában feketén-fehéren ott szerepel, és még egyszer megjegyezném, hogy mi ezt aláírtuk, hogy önkormányzati határokat csak népszavazással lehet módosítani. Na most, itt most nem ez történik. És létezik egy 2011-es önkormányzati törvény is, amiben szintén az szerepel, hogy a települési önkormányzatok között csak helyi népszavazás által lehetséges területátadás. Valójában önök  mondhatnám azt is  elegánsan átléptek ezen a két dolgon, de közel sem elegáns dolog, ami itt most történik.

(13.00)

Viszont nagy valószínűség szerint ez maga után fogja vonni az európai uniós eljárások tömkelegét. Tehát amikor arról beszélünk, hogy az Alkotmánybíróság mit fog ehhez szólni  hozzá kell tegyem, hogy nagy valószínűség szerint tudjuk az Alkotmánybíróság válaszát , azért itt nem fog megállni ez a történet. Tehát vélhetően Magyarország önök miatt ismét a szégyenpadra kerülhet, csupán azért, mert önöknek egyszerűen nem létezik holnap. Úgy tesznek, mintha itt vége lenne a világnak, és mindent meg akarnak szerezni, most és azonnal, de ez nem fog menni. Én attól tartok, hogy lassan ennek a sztorinak vége lesz. Ha focistahasonlattal élnék  mert ezt mindenki nagyon jól ismeri ott a patkó másik oldalán , akkor azt kell mondjam, hogy minden meccset lefújnak előbb-utóbb, akkor is, ha hosszabbítás volt. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Hajdu László képviselő úrnak adom meg a szót.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslatot, amely előttünk van, annak a sorozatnak vélem a részeként  ugye, már volt itt a lex IX. kerület, tehát Ferencváros, volt itt a lex Várnegyed-kerület, az I. kerület, és Zugló a Városliget okán, most Göd, gödi lex törvényt tárgyalunk, ahol a polgármester nem úgy viselkedett, nem az volt esetleg a színe, akkor hozunk egy törvényt rá. De ha már hozunk egy törvényt, akkor hozzunk egy olyat, hogy érintse mind a 3173 önkormányzatot itt Magyarországon, csak úgy, csípőből, minden előkészítés nélkül. Úgy gondolom, ennek vagyunk a tanúi. Látom, elmegy Hadházy képviselő úr, akivel mi nagyon régen ismerjük egymást (Hadházy Sándor visszaül a képviselői helyére.), és kollégák is voltunk, és egy bizottságban is ültünk, mégpedig az Önkormányzati bizottságban. Annak idején az önkormányzatiságnak az a rangja volt, legalábbis körülbelül húsz éven keresztül, hogy önálló Önkormányzati bizottság illette meg ezt a 3173 önkormányzatot ebben az országban, ahol az ő dolgaikat önálló bizottság tárgyalhatta. Most keresni kell, hogy az önkormányzati ügyeket melyik bizottságban tárgyalják. Lényegében az önkormányzatok, a települések sorsa abban az értelemben, hogy önkormányzatiság, elveszett ebben a Házban. Most ezért van itt háromórás vagy négyórás ülés  nem tudom, mennyi lesz a vége , mert végre lehet a településekről beszélni egy törvény kapcsán, még akkor is, ha ezzel a törvénnyel nem lehet egyetérteni, és önkormányzatisággal és mindennel ütközik.

Hadházy képviselő úrnak csak azért említettem a nevét, mert említetted, hogy jobb lett a helyzetük az önkormányzatoknak már ’98-2002 között is, de különösen 2010 óta. Azt szeretném megemlíteni, és ez a legfontosabb, hogy mit kaptak az önkormányzatok 2010 óta, amióta ilyen nagyon megváltozott és megjavult a helyzetük. Korábban a személyi jövedelemadó helyben maradó része az önkormányzatokat illette. Azért tévedés, amit említettél, hogy bejárnak dolgozni, és Pestnek hozzák a pénzt, mert a személyi jövedelemadó a bejáró dolgozók után ott, a lakhelyén keletkezett, és annak az önkormányzatnak volt a bevétele. Ezt vették el a településektől, a sok bejáró ingázó személyi jövedelemadóját elvették. Ez sok-sok milliárd forint, most nem akarok blöffölni, az én esetemben, én is polgármester voltam, tudom, hogy mennyi pénz az, amit elvettek tőlünk, a helyben maradó személyi jövedelemadó.

A másik, amit elvettek a településektől, ez a gépjárműadó. Ez először száz százalékban bennünket illetett meg, és a gépjárműadónak az a törvény, ami ezt lehetővé tette, ki is mondta, hogy miért éppen a településeket illeti meg, majd 2010-től elvették előbb a 60 százalékát, most elvették a 40 százalékát, tehát az a bejáró, aki ingázva a dugóban ott áll az M3-ason meg az autópályákon, az a gépjárműadó azt a települést illette meg szintén. Attól vették el, a településtől, a gépjárműadót is. És ha azt veszem, hogy mondjuk, Budapest és az agglomeráció vonatkozásában működött egy agglomerációs törvény, azt 2010 után, már ebben a ciklusban, amiben vagyunk, megszüntette a parlament, és megszüntette az ugyanilyen regionális fejlesztési törvényt, a Balaton-törvényt is. De a kistérségi társulások is lényegében megszűntek. Ezek mind településeket segítő törvények voltak, ezek megszűntek. Nem akarom mondani, többen itt megemlítették az iparűzési adónak ezt a fenyegető helyzetét, és magát az iparűzési adót érinti ez a törvényjavaslat itt.

Budapestiként azt gondolom, megengedem magamnak, hogy gondolkodjam azon, hogy Budapesten is lesz ilyen  szerintem ez a különleges gazdasági övezet Budapesten nem lesz. Nem lesz azért, mert ha kijelölnék különleges gazdasági övezetnek bármelyik külső kerületet, akár belső kerületet is, akkor azt a főpolgármester urat nevesítve Karácsony Gergelyhez kellene csoportosítani, hiszen a törvény szerint megyének számít, és egyébként is így volt a korábbi önkormányzati törvényben is. Nem fognak odaadni egy pénzt, hogy visszaossza valamelyik kerületnek, ráadásul többségük van. Tehát visszakapom akár, ha nálam lenne egy ilyen övezet, én fogom visszakapni, mert van egy többségem. Tehát Budapesten nem lesz ilyen. Ezért akár még könnyen is vehetem. Ha pedig azt veszem, hogy mégiscsak lesz, akkor az a következő miatt. Az, aki az iparűzési adót kiveti  ugye, ebben az esetben az adóhatóság, a NAV lesz, úgy tűnik, vagy nem tudom, ki lesz az adóhatóság, de mondjuk, a NAV szedi be.

Ez egy egészen különleges feladata lesz a NAV-nak. Eddig azért az önkormányzatoknál apparátus volt felállítva, hozzáértő szakapparátus, aki az adót beszedi, a törvényben az van írva, hogy a NAV naponta utal. Aki ezt írta, nem tudja, hogy nem naponta utalják ezt az adót, hanem évente egyszer, azt is szeptemberben. Azt is most kaptuk ettől a kormányzattól előterjesztésként, hogy az iparűzési adót, amit kétszer kaptunk korábban, most csak egyszer, és pont most van az a hosszú szakasz, amikor ki fognak vérezni a kasszában az önkormányzatok, mert csak szeptemberben fognak pénzt kapni. Tehát nem jön pénz az önkormányzatokhoz, most abban a szakaszban vagyunk. Ez egy hihetetlenül nehéz likviditási problémát fog okozni. Számos likvid hitelt kell fölvegyenek az önkormányzatok, hogy végig bírják csinálni szeptemberig ezt a gazdasági évet. Szeptembertől talán beáll az, hogy úgy terveznek, hogy évente egyszer jön ez az iparűzési adó, ahol számottevő, és vannak olyan, nagyobb adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok, körülbelül 176, ahol át tudnak állni. De ahol csak pici az iparűzési adó, annál egy évet kivárni azért, hogy az iparűzési adót megkapja… Nyilván ez az egy évre való csúsztatás évi két utalás okán, a vállalkozásoknak akart kedvezni, különösen a nagyadózóknak, nekik segített.

Ha azt veszem, hogy a gödi lex, tehát a gödi példa alapján ez bevezetésre kerül, akkor mi a helyzet azzal, hogy azt mondja ennek a cégnek, hogy az építményadódat elengedem, a telekadódat elengedem, az iparűzési adódat csökkentem, ugyanis az iparűzési adó beszedésénél is lehetősége van az önkormányzatnak arra, hogy részletfizetési kedvezményt ad, ilyen kedvezményt, különböző kedvezményeket fog tudni adni. Követhetetlen lesz, hogy egyáltalán abban a különleges övezetben, ami a saját közigazgatásunkon belül működik majd, azon a közigazgatáson belül egyáltalán fizetneke építményadót, telekadót, mert mindegyiknek megvan a funkciója, hogy miért kell fizetni, és mire használjuk. Ez követhetetlenné fog válni ennek a törvénynek a kapcsán.

(13.10)

Szeretnék az adóssághoz én is hozzászólni, mert mindennap megkapjuk ezt az 1300 milliárdot, bár Z. Kárpát Dániel lelőtte ezt a poénomat. De ahhoz az 1368 milliárdhoz képest  azt hiszem, annyit konszolidáltak  most, 2010-től már újra ugyanez az állapot áll fönn, ugyanennyi hitel körülbelül, mint amennyit konszolidáltak.

Tehát, Hadházy képviselő úr, ha azt mondod, hogy ettől kezdve jobb helyzet lett, hát az van, hogy sajnálatos módon újra hiteleket kell fölvenni. Budapest esetében a főváros hitelekkel tudja működtetni, működésre kell fölvenni hiteleket, nem is fejlesztésre, működésre, mert nem tudjuk másképp a tömegközlekedést működtetni. Gondolom, hogy talán a kerületekben is van ilyen. Az én választókerületemben a fejlesztési hitelhez a kormány járul hozzá egyébként, ha meg tudod jól indokolni.

A korábbi probléma mi volt? Az volt, hogy nem kellett hozzá kormányzati engedély, egyszerűen a bank és az önkormányzat megbeszélte egymás között, vagy jött egy ügynök. Az, ami itt elhangzott, egy konkrét és szomorú tény, hogy azt a bizonyos 1360 milliárdot összesen 194 önkormányzat hozta össze, nem a 3173, csak ennyi önkormányzat, ezek ügyködtek különböző dolgokban. Volt olyan, amelynél a lakosságra vetítve 11 millió forint adósság volt minden egyes lakosra, a csecsemőt is beleértve, tehát idáig elmentek, és nekik devizahitelük volt. Pont az a település, most nem akarom itt a kollegákat nevesíteni, devizahitelük volt, és 152,3 volt akkor a svájci devizahitel, és pillanat alatt fölrobbant, és fölment 70, 80, majd 200 százalékra, 250 százalékra. De ezt a devizahitelt úgy vette föl, hogy jött egy ügynök, és azt mondta, hogy vedd föl, ez fog történni. De nekünk nem kell  nem baj, tedd be a bankba, 1 milliárdot fölveszel, 100 millió a kamata, mert ennek olyan előnyös kamata volt, nagyon jól fogsz vele járni. Tehát behúzták a csőbe. Elismerem, hogy szakértelem is kellett hozzá, meg egy kicsit talán még a korrupcióközeli gondolkodás is, hogy mindezt meg lehetett tenni. De azt gondolom, tudni kell, hogy mindössze 194 önkormányzat, ebből az 1368 milliárdból 89 százalékban ezek részesedtek. Tehát amikor mi ezt mondjuk az önkormányzatokra, hogy konszolidáltuk őket, mert rosszul gazdálkodtak, akkor erre a szűk körre kell gondolni, nem az egész magyar önkormányzatiságra, hogy működésképtelen volt.

Az igaz, hogy a konszolidáció annyira végiggondolatlanul ment, hogy volt olyan, akinek 200 ezer forint valamilyen módon volt, azt is konszolidálták, a 200 ezer forintot, a titkárnő fizetése körülbelül, ekkora volt az adósság, és azt is konszolidálták. Ez egyébként benne van az Állami Számvevőszék jelentésében, tehát onnan veszem ezeket az adatokat, nem így hasból.

Összességében azt gondolom, hogy ezt a törvényjavaslatot, amit ilyen hirtelen elénk idehozott a kormány, indulatból, úgy gondolom, és a gödi példa gerjeszti ezt az indulatot, nagyon jó lenne, ha nem tennénk gyakorlattá. Ez egyébként egy keresztfinanszírozás, úgy gondolom. A fizetőképesebb településektől elveszik, mondjuk, ilyen különleges gazdasági övezet formájában, és feltételezem, hogy mondjuk, tisztességgel be is szedik ezt az adót, és így finanszírozni a kisebb településeket, ez működik már egyébként, ezt kipróbálták, szolidaritási adó a neve. Azért kell fizetni a nagyobb adóerő-képességű önkormányzatoknak, hogy a KLIK tudja működtetni a tőlünk államosított, a tőlünk elvett építményeket. Úgy tudja működtetni, mondjuk, az én választókerületem 600 millió forint/év összeget fizet, az pont annyi, mint amennyiért működtettük az iskolákat, mielőtt elvették tőlünk. Tehát ilyen alapon keresztfinanszírozás zajlik ezzel a bizonyos szolidaritási adóval.

Ha ez is egy ilyen szolidaritásiadó-szerűség, akkor szerintem sokkal egyszerűbben lehetne. Túl bonyolult az, hogy adótörvények, adórendeletek kellenek a megyében, adóbehajtást kell végrehajtani, hihetetlen bürokráciával fog járni, ha végül is ténylegesen kiszélesedik és bevezetésre kerül. Nem tartom észszerűnek, a gondolatát is elvetném, és én úgy gondolom, hogy van itt Számvevőszék is, és van a Magyar Államkincstár is, ők se örülhetnek ennek az ad hoc feladatnak, amit végre kell hajtani. Nem tudja támogatni a Demokratikus Koalíció ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Kocsis-Cake Olivio tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót két percben Kálló Gergely képviselő úrnak.

KÁLLÓ GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nacsa Lőrinc képviselőtársamra szeretnék két percben röviden reagálni. Megmondom őszintén, rég vártam ezt a pillanatot. (Derültség az ellenzék soraiból.  Nacsa Lőrinc: Én többet itt vagyok!) Ön azt mondta, hogy ez nem elvétel, míg a vita elején pedig azt mondta, hogy elvétel, mert fél év alatt olyan rosszul gazdálkodtak az ellenzéki vezetésű városok. Döntsük el! Reggel még elvétel, délutánra már nem elvétel. Remélem, estére vissza is vonják a törvényt magát, mert úgy változtatnak mindenen. Én ennek örülök. Tehát azért ezt tegyük tisztába! (Nacsa Lőrinc közbeszól.)

A másik dolog. Azért én azt kérem, hogy értem én, hogy itt mindig megy a csörte, mindig megy az, hogy ki Soros-ügynök, ki ez, ki az. Egy nagyon durva víruson még nem vagyunk túl, és most egy kicsit több tiszteletet kérnék az ellenzéki polgármestereknek, úgy, hogy elvették a gépjárműadót, az idegenforgalmi adótól is mentesülnek. És ön azzal vádolja őket, hogy rosszul gazdálkodnak? Küzdenek, harcolnak, próbálnak túlélni. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Kicsit több tisztelettel!

A másik dolog pedig, tegyük tisztába a megyei jogú városok státuszát is ebben a vitában. Önök azt mondják, hogy megyei jogú városokra ez nem fog vonatkozni. De ön mit mondott? Dunaújvárosiak pénzéből nem fogják térkövezni Székesfehérvárt. Nem ezt kellett volna mondani, hanem azt, hogy kedves Z. Kárpát Dániel képviselőtársam, a megyei jogú városok nincsenek benne. Tehát megint önellentmondásba keveredtek.

Még utoljára hadd mondjak valamit. Az iparűzési adó egy önkormányzatnak nem a két szép szeméért jár. Azért jár, mert biztosítja a területet, az infrastruktúrát, a közüzemeket. Ne vegyék el az önkormányzatoktól ezeket, mert akkor tervezhetetlen lesz a költségvetésük! Köszönöm a szót. Maradok a körzetem szolgája. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Gelencsér Attila képviselő úrnak.

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Itt jó nézni a DK és a Jobbik koalícióját ennél a törvénynél. (Kálló Gergely: Most komolyan?) És így aztán mind a kettőhöz szívesen szólok. (Z. Kárpát Dániel: A józan ésszel szembemész!) Az egyik: Hajdu volt polgármester úrhoz, akinek ennél egy kicsit jobban kellene ismernie a világot, amit az önkormányzati világ jelent. Azt a szerecsenmosdatást, amit itt elkövetett, hogy a 2010 előtti önkormányzati finanszírozást próbálja a mai helyzethez hasonlítani, relativizálni az akkorit, és rosszabbnak bemutatni a mostani helyzetet, egészen egyszerűen nem igaz.

Képviselő úr, beszélgessen az önkormányzati vezetőkkel, és ne csak az ellenzékiekkel, akik most féltik a pénzüket, és mindenhol ördögöt látnak, beszélgessen el, hogy mikor voltak tartalékaik, mikor tudtak fejleszteni, akkor, 2010 előtt, az önök időszakában, vagy most. Egészen érdekes válaszokat fog kapni.

Ráadásul már az előző felszólalásomban elmondtam, hogy egy elnézéskérés már nem lenne baj. Látom, hogy a DK a legszorgalmasabb ennél a törvénynél. Pont önöktől kellene! Bocsánat a többiektől az ismétlésért. Kálló képviselő úr, 10 milliárdos, kórház nélküli költségvetésből 50 százalékot kaptunk a Somogy Megyei Önkormányzathoz az államtól. Van itt ma ilyesmi? 50 százalékot. El tudja maga azt képzelni, hogy hogyan kellett működni a Gyurcsány-kormány idején, amikor 10 milliárd volt a kiadása a szociális ágazattól az oktatásig a megyei önkormányzatnak? 5 milliárdot volt képes adni a Gyurcsány-kormány? És beszél arról, hogy mi szándékosan eladósítottunk bármit akkor? Nekünk akkor volt fenntartói felelősségünk, nem úgy, mint ma a fővárosnál, ahogy látszik.

Sajnálom, hogy Szél Bernadett nincs itt, egy kicsit elszólta magát, mert bennem az ő felszólalásával állt össze a kép, hogy mi zajlik az önök fejében. Azt mondta, hogy ez a törvény választási csalás, vagyis ő úgy gondolja, hogy azok a források, amelyek most nem érkeznek meg bizonyos ellenzéki önkormányzatokhoz, abból, gondolom, kampányt akart csinálni, mert másképp nem tudom értelmezni ezt a mondatot.

Úgyhogy a bocsánatkérés és a felkészültség nagyon fontos dolog volna. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)

(13.20)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Jelzem Balczó Zoltán képviselő úrnak, hogy ha hozzá kíván szólni, akkor azt normál időkeretben tudja megtenni, mert kétperces hozzászólásra már nincs lehetősége, hiszen volt már egy jobbikos képviselő. De meg is nyomta a gombot. Öné a szó, képviselő úr.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban nem kétperces lesz, hanem félperces. Azt szeretném megkérdezni Hajdu képviselő úrtól, hogy az ott látható kijelző háttere piros-fehér-zöld-e. Kérem, adjon választ. Szerintem piros-fehér zöld. És ha ön is azt mondja, akkor Gelencsér képviselő úr szerint a mi két pártunk koalícióban van. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni a vitához. Z. Kárpát Dániel képviselő úr jelzi, hogy igen. Öné a szó, képviselő úr.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Természetesen nem kívánok visszaélni a normál időkerettel, nemhogy 15 percre, de talán kettőre sem lesz szükségem. Egész egyszerűen elképesztő az a kormánypárti arrogancia, amely az ellenzéki vezetésű városok számára járó forrásokról való döntési jog elvonása mentén azzal érvel, hogy azt ellenzéki vezetők kampányolásra akarják fordítani. Hát, józanodjanak már ki, képviselőtársaim! Kis alázat! Amiről önök beszélnek, az magyar emberek, önkormányzatoknál dolgozó emberek fizetésére, bérkeretére fordítható összeg. Ebből kátyúznak a helyi önkormányzatok helyben, jobb esetben, szerencsésebb esetben fejlesztéseket hajtanak végre. De ezt kampánycélokkal magyarázni egy beteges, paranoid gondolkodásmódnak a lenyomata. Önök úgy vannak vele, hogy ami nem az önöké, mert az ellenzék ott adott esetben választást nyert és irányít, az megszerzendő vadászterület, azt el kell vonni, mert abból ők biztos, hogy valami gonosz dolgot akarnak csinálni, adott esetben önök ellen kampányolni, pedig a bölcsek köve látszólag önöknél van. A hamis kiválasztottságtudat egy borzalmas tulajdonság, én egész életemben ez ellen küzdöttem, s tulajdonképpen mindegy, hogy milyen kormányzati színezetről beszélhetünk, én mindig szembetalálkoztam ezzel; tegnap elmondtam, hogy a legkevésbé talán az 1998-2002 közötti korszakban. Persze, az sem volt a normalitás netovábbja, de bizonyos elemeiben talán már közelített hozzá. Viszont egészen rémisztő azt látnom harminc év távlatában kívülről, hogy akármilyen színezet van kormányon, ez a beteges viselkedésminta és annak a lenyomata vissza- és visszaköszön.

Ezért kérem önöket, hogy amikor önkormányzatok forrásairól vitázunk, akkor ebben ne kampánypénzt lássanak, mert ez magyar munkavállalók, dolgozó emberek fizetésére, útfelújításokra fordítható összeg, aztán munkahelyteremtő beruházásokra is lehetne fordítani. Nem azt várom, hogy az ellenzéki képviselők irányába mutassanak több tiszteletet, mert a gyermekmesékben már régóta nem hiszek, de azt igenis elvárom, hogy a mögöttünk álló szavazók megkapják ezt a tiszteletet, és az önkormányzatoknál dolgozók is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem még egyszer, hogy kíváne valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom. Megkérdezem Orbán Balázs államtitkár urat, hogy kíváne hozzászólni. (Dr. Orbán Balázs: Igen.) Természetesen igen. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Túl vagyunk egy négy és félórás vitán, illetve beszélgetésen, ahol azután, hogy tisztességesen elmondtuk, mi a törvényjavaslat célja, mik a törvényjavaslat rendelkezései, végighallgattunk itt páran  körbenézek, páran vagyunk a teremben, akik az elejétől kezdve itt voltak  és végighallgattam én is sok mindent, rengeteg személyeskedést, rengeteg politikai sárdobálást és rengeteg értelmetlen, szükségtelen lódítást. Direkt nem akarom az erősebb és egyértelműbb kifejezést használni, mert nem provokálni szeretnék, csak rögzíteni szeretném. Azt hiszem, hogy ez nem volt teljesen hiábavaló. Azért nem volt teljesen hiábavaló, mert volt egy olyan pillanat, amely rendkívül megerősített engem is. Ez a pillanat az volt, amikor Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök  aki bejött, saját magát meghallgatta, majd kiment  negyedórában beszélt nekünk erről a dologról, mindenről, tulajdonképpen nagyon nehéz összefoglalni, hogy miről beszélt, de ugyanaz az érzésem volt, mint amikor ő volt Magyarország miniszterelnöke és én egyetemista voltam. Akkor azt láttam a televízióban, hogy mindennap hallok érveket, mindennap újabb reformintézkedéseket vezetnek be, mindennap arról szónokolnak a legváltozatosabb retorikai képeket és kifejezéseket használva, hogy majd milyen jó lesz az országunknak és már most is milyen jó, ehhez képest amikor az alkotmányban biztosított gyülekezési jogommal szerettem volna élni a barátaimmal együtt, akkor minket megvertek. És azt láttam, hogy ebben az országban semmi nem úgy történik, ahogy az a televízióban elhangzik, hanem pont annak az ellenkezője történik, és az összeomlás felé haladunk.

Nos, ez a Gyurcsány Ferenc bejött ma, elmondta ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban a felszólalását, majd kiment, és közben ütemes vastapsot kapott, gratulációkat kapott, támogatásokat, vállveregetéseket az ellenzéki képviselők közül. Tehát teljesen egyértelműen úgy látszik, hogy az, amit Gyurcsány Ferenc ez ügyben képvisel, amit az önkormányzatokkal kapcsolatban mondott, meg nyilván az ő kormányának az önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenysége minősül az önök számára alternatívának. Bocsánat, hogy egy általános politikai megjegyzéssel kezdek, de ne haragudjanak, négy órán keresztül hallgattam az általános politikai megjegyzéseket, úgyhogy egy picit én is szeretnék ezekre reagálni. (Z. Kárpát Dániel: Miért nem a vitában reagáltál rá?) Tehát úgy tűnik, hogy a teljes politikai oldal elfogadásával, támogatásával, beleegyezésével történt meg az a szerecsenmosdatás vagy valóságátírás, amit itt a DK-s képviselőktől folyamatosan hallgattunk.

S amikor valaki ebből a kórusból egyszer csak megpróbálna kilépni jobbra vagy balra, például a jobbikosok oldaláról is, akkor az történik, ami ma reggel történt, hogy a pártnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie, mert az adott törvényjavaslat vezérszónoka a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ügyében elfelejtette, hogy az a kotta, az a narratíva, hogy itt fideszes diktatúra épül, hogy mi korlátozzuk a szabadságot, és egy törvényjavaslatra egyszer véletlenül azt mondta, hogy ja, ez amúgy szakmailag teljesen rendben van. (Z. Kárpát Dániel: És ezt miért nem merted a vitában elmondani? Tudtam volna rá reagálni.) Ezek után ki kellett állni és nyilvánosan bocsánatot kellett önöktől kérni, hogy kiszóltak a narratívából és megbontották az egységet. Azt láttuk a reggeli beszélgetésekkor is, hogy itt mindenki Gyurcsány Ferenc  aki megverette a magyarokat, aki összeomlasztotta az országot és aki az önkormányzatok sírásója volt  narratívájának ágyazott meg, az ő narratíváját erősítette (Z. Kárpát Dániel: Nem vagy normális!), fogta meg, vitte tovább és tette magáévá. (Z. Kárpát Dániel: Ne tegyél szemrehányást, mert nem mertél felállni, gyáva voltál.)

Z. Kárpát képviselő úr, már bocsánat, lehet minden második felszólalást azzal kezdeni, hogy ön a konstruktív szakpolitikai viták képviselője, ezt el lehet mondani, csak amikor az azt követő felszólalásban kormánypárti képviselőket, kormánytagokat, illetőleg számos más intézményvezetőt, személyiséget személyében támad és politikailag, akkor az hiteltelenné válik. (Z. Kárpát Dániel: Személyedben még soha nem támadtalak!) Az nem fog működni, hogy egyik pillanatban azt mondjuk, hogy konstruktívak vagyunk, a másik pillanatban meg a blődebbnél blődebb politikai toposzokat mondjuk el, amit a DK-s kottából kellene felolvasni, és ha azt nem tudnák felolvasni, akkor ki kellene állniuk és nyilvánosan bocsánatot kérniük. Ez a két dolog nem fog együtt működni. (Z. Kárpát Dániel: Nyugtass meg, hogy ezt te magad sem hiszed el, csak azt hiszed, hogy jól hangzik.)

Szerettem volna általánosan az önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban egypár megjegyzést tenni. A 2002 és 2010 közötti időszaknak két tragédiája is van. Az egyik tragédiája az, hogy a kormány gyáva volt, a kormány erőtlen volt, ezért azt csinálta, hogy a feladatokat áttolta az önkormányzati szektorba, odaadta a feladatokat, a finanszírozásokat pedig elvette az önkormányzati szektortól. Ezt nem lehet másként mondani. Én nagyon örülök annak, hogy akkor most önök szerint az ÁSZ rendben van, mert az ÁSZ-megállapításokra bizonyos esetekben lehet hivatkozni, bizonyos esetekben meg nem lehet, mert ők is a fideszes diktatúrát építik. Ha jól értem, ennek a törvényjavaslatnak a vitája kapcsán az ÁSZ a jó fiú szerepét tölti be az önök narratívájában.

(13.30)

Az lehet, hogy az ÁSZ a rendszer működésével kapcsolatban bizonyos megállapításokat tesz, de a történet leegyszerűsítve mégiscsak arról szól, hogy a feladatot odaadták, a finanszírozást elvették, és ezért működésre kellett fordítaniuk az önkormányzatoknak a hiteleket, fideszes önkormányzatoknak is és ellenzéki önkormányzatoknak is. Teljesen egyértelműen látszik, hogy mindenki ebben az adósságcsapdában vergődött.

Ami az ország igazi tragédiája volt, mert önmagában ezt még lehetett volna kezelni, úgy lehetett volna kezelni, hogy rendben van, de akkor az állam, a központi költségvetés egyébként meg jó állapotban van, és az ország gazdasági teljesítőképessége egyébként meg rendben van, mert akkor az csak egy strukturális probléma, hogy az egyik kalapból a másik kalapba hogyan tudjuk a forrásokat áttenni, de nem erről volt szó, hanem hogy közben a központi kormányzás és a központi költségvetés is összeomlott. Tehát nemcsak az volt a helyzet, hogy odatolták a felelősséget, és elvették a pénzt, hanem hogy az állam, amely eltette a pénzt, utána még az is összeomlott. És így kerültünk a 13 százalékos munkanélküliség környékére, így veszítettük el a foglalkoztatottainkat, így történt meg a forráskivonás kulcsfontosságú szektorokból, például az egészségügyből, és így szabadult el az adósságráta, és emelkedett 80 százalék környékére.

Aztán amikor 2010-ben az önkormányzati rendszernek neki kellett állni, annak nemcsak az volt a lényege, hogy a két kalap közötti feladat- és forráselosztást újra kellett gondolni, hanem az is, hogy az egész mögött álló nagy, állami kalapot, a nagy egészet is rendbe kellett tenni, tehát gazdasági növekedést kellett hozni, adósságcsökkentést kellett végrehajtani, adócsökkentéseket kellett végrehajtani, munkahelyeket kellett teremteni, reálbér-emelkedést kellett hozni. Az elmúlt tíz évben ez a kormány  valószínűleg nem végzett el mindent tökéletesen, de  ezt a feladatot teljesítette, és egyébként az önkormányzati rendszert rendbe tette, átvállalta az adósságokat. Most is vannak adósságok, de azok nem a működés finanszírozására szolgálnak, hanem fejlesztési finanszírozásra szolgálnak.

Közben volt időm ebben a négy és fél órában előkeresni a statisztikát, a kollégáim idetették nekem. Ha megnézzük a 2010 és 2020 között az önkormányzatoknak jutó forrásokat, akkor azt látjuk, hogy amellett, hogy a feladatok egy részét, amelyeknek a finanszírozása a legtöbb problémát jelentette az önkormányzatoknak, átvette az állam, emellett az állami támogatások összege még mindig 80 százaléka a 2010-es finanszírozásnak, és emellett, ha megnézzük az önkormányzatok egyéb bevételeit  amelyekre szintén azt lehet mondani, hogy azok az állam működésével és a gazdaság jó teljesítményével függenek össze, és nem azért magasabb az az összeg, mert az önkormányzatok több adót vetettek volna ki , azt látjuk, hogy 540 milliárdnál tartottunk 2010-ben, és az idei évre vonatkozóan 1040 milliárdról beszélünk, tehát megkétszereződött az önkormányzatok számára rendelkezésre álló bevétel, úgy, hogy az állami támogatás 80 százalékon maradt, a finanszírozhatatlan feladatok döntő többségét pedig magára vállalta az állam.

Tehát, már bocsánat, hogy ezt kérem, de azért… Szóval, én azt kívánom, hogy mindenkit úgy büntessenek otthon vagy bárhol máshol, mint ahogy a polgári kormány büntette az önkormányzatokat, mert ez nem büntetés volt, hanem segítség volt, ez egy normális, egészséges, kezelhető finanszírozási szerkezetet hozott létre az önkormányzat oldalán és az állam oldalán is, és az egész mögött pedig még mindig ott van a magyar emberek gazdasági teljesítőképessége, az a gazdasági növekedés és az a potenciál, amelyből aztán tudjuk finanszírozni a munkahelyteremtéseket és a koronavírus-járvány, jelen pillanatban sajnálatos módon a koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő költségeket. És hogy ez a kedvező helyzet és ez az egyensúlyi állapot megmaradjon, ahhoz szeretnénk kérni a támogatásukat ebben a törvényjavaslatban, mert ez ehhez kapcsolódik.

Hogyha most konkrétan a törvényjavaslatra térnénk vissza (Kocsis-Cake Olivio: Na!)  bocsánat, lehet, hogy hosszú voltam, de én négy órán keresztül hallgattam a törvényjavaslathoz közvetett módon kapcsolódó megjegyzéseket, így egy nagyon pici türelmet szeretnék kérni a képviselő úrtól , teljesen egyértelmű, ahogy Gulyás miniszter úr is mondta, hogy a mi szándékunk az, hogy a fővárosra és a megyei jogú városokra ez a törvényjavaslat nem terjed ki. Nekünk a kodifikációs szakemberek azt mondják  és szerintem nekik igazuk van , hogy ez a törvényjavaslatból egyértelműen kiderül, mert a megyei jogú városok teljesen más feladatokat látnak el, azért, mert azok az egész megyére kiterjedő feladatokat látnak el, egyébként sajátos státusszal rendelkeznek, tehát teljesen egyértelmű a törvényjavaslatból, hogy rájuk nem terjed ki. De nyitottak vagyunk a módosítási szándékokra, akkor ezt még egyértelműbbé fogjuk tenni. Azt illetően viszont, hogy az egyik területről a másikra, tehát amit itt Z. Kárpát képviselő úr mondott, hogy a dunaújvárosi bevételek Székesfehérvárra kerülnek, teljesen egyértelmű módon kiderül az, hogy semmilyen módon nincs ilyen szándék, semmilyen módon nincs ilyen elképzelés a javaslatban, tehát az egész egyszerűen nem igaz.

Az egyeztetésekkel kapcsolatban: jelentem, hogy voltak egyeztetések, amelyeken minden szakmai szervezet úgy foglalt állást, ahogy azt önök előre is sejtik. Én magam is egyeztettem a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökével, a Megyei Önkormányzatok Szövetségének elnökével is  ez két komoly, reprezentatív szövetség, a két legnagyobb ilyen önkormányzati szövetségnek tekinthető , és lehet, hogy ez önöket meglepi, engem nem lepett meg: az egyik szövetség vezetője inkább támogató volt, a másik szövetség vezetője meg inkább nem volt támogató; de az, hogy egyeztetési kötelezettség van, az azt jelenti, hogy mi mindenkit meghallgatunk, mindenkinek a véleményét beépítjük. Nyilvánvaló, hogy ez a javaslat a megyei önkormányzatokat, tehát az egyik önkormányzati lábat erősíti, a másik önkormányzati lábat pedig nem erősíti, tehát az egyik önkormányzati láb nyilvánvalóan támogatni fogja, a másik önkormányzati láb meg nem fogja támogatni.

De ha már önök jól láthatóan azt tervezik, hogy a következő időszakban ezeknek az önkormányzati szövetségeknek a véleményére alapozzák az állításaikat, akkor azt kérem önöktől, hogy beszélgessenek velük részletesen, mert a törvényjavaslat tele van olyan pontokkal, amelyeket ők még így is támogatnak, és nemcsak a megyeiek, hanem a rendes településiek, tehát nem a Megyei Önkormányzatok Szövetségének, hanem a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének a vezetői is. Ilyen például az a javaslat, amely arra vonatkozott, hogy ne 100 milliárd forint legyen a határ, mert azért  itt van egy másik statisztika, most ezzel nem fogom húzni az időt  az a helyzet, hogy hála istennek, elég sok 100 milliárd forintot meghaladó beruházás van Magyarországon, de sajnálatos módon nincs annyi, és akkor azt mondták ők is, és az a javaslat fogalmazódott meg, hogy ha ezt az összeghatárt megtartjuk, akkor ez valójában nem lesz alkalmas arra a célra, annak a célnak az elérésére, amire ez ki van találva, merthogy túl magas a beruházási összeg, és ők maguk is támogatták a beruházási összegnek a csökkentését.

Én tehát azt javaslom, hogy beszélgessenek ezekkel a települési vezetőkkel, ne csak használják a véleményüket, és ismerkedjenek meg azzal a problémával, amit mindannyian egyértelműen visszaigazoltak, mert a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke és a többi önkormányzati szövetség vezetője, elnöke is elmondja azt  teljesen mindegy, hogy milyen politikai preferenciája van , hogy az egy nagy adóssága és problémája a rendszerváltozást követő harminc évnek, hogy ezt a helyzetet nem tudtuk igazságosan megoldani, hogy vannak olyan beruházások, amelyek a helyet, a helyszínt tekintve egyetlen településhez köthetők, a volumenüket, a hatásukat meg a környezetterhelésüket, meg az infrastruktúra-használati lehetőségeiket tekintve viszont több települést érintenek, és az nem fair. Egész egyszerűen ebben a helyzetben nem elfogadható az, hogy ilyen helyzetben a szomszédos település az adott település jóindulatára, a polgármester együttműködési készségére vagy az ő saját érdekérvényesítési képességeire, azaz ad hoc tényezőkre van bízva.

Ez a rendszer alkalmas arra, hogy ha a törvényjavaslatban meghatározott feltételek mindegyike  ezek konjunktív feltételek  teljesül, tehát az 5 milliárd forint teljes költségigény, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági hatás, hogy a munkahelyteremtést vagy a munkahelyelvesztés elkerülését szolgálja a beruházás, és egyébként a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítja, akkor lehet egy ilyen kiemelt gazdasági övezetet létrehozni, és lehet a forráselosztást arányosabbá tenni. Ez nem azt jelenti, hogy a forrás eltűnik arról a településről, hanem hogy a forrás nemcsak azon a településen hasznosul közvetlenül, hanem a szomszédos településen és a szomszédos településeken is.

(13.40)

Tehát ugyanaz a forrás ugyanott fog hasznosulni; a gödiek esetében sem az lesz a helyzet, hogy akkor innentől kezdve megkapja Göd a beruházást, és egyébként nem kap fejlesztési forrást. Miért, önök mit gondolnak, hova fog…? Tehát én értem, hogy nincs bizalom a kormányoldal és az ellenzéki oldal között, erről egy politikaelméleti diskurzust tudunk folytatni, én szívesen beszélgetek erről, de azért  hogy mondjam?  legalább itt, a Parlament falai között a normalitás és a racionalitás keretei között kellene erről a kérdésről felelősen vitatkoznunk. Tehát azok a források ott fognak maradni azokon a településeken.

Az meg csak a politikaelméleti leágazások közé tartozik, Kocsis-Cake képviselő úr azon kevesek egyike, akik végighallgatták velem együtt a teljes vitát, de ő azt mondta a felszólalásában, ha jól értem, nem is igazán értettem, de a megyei önkormányzatok legitimitását kikezdve, hogy ők listás képviselők, és akkor az ő mandátumuk kevesebbet ér, mint az egyéni körzetben vagy közvetlenül megválasztott képviselőknek. Először is, szerintem, Kocsis képviselő úr, ön is listás képviselő, és nem gondolom, hogy az ön mandátuma kevesebbet érne, mint itt  (A kormánypárti padsorok felé fordulva:) azért fordulok erre az oldalra, mert itt több egyéni választókerületből jövő képviselő van , tehát az ön mandátuma az alkotmány értelmében pontosan ugyanannyit ér, mint az egyéni választókerületi képviselők esetén. Ráadásul ezen törvényjavaslattal összefüggésben azért logikus a megyei önkormányzatot pozícióba hozni, mert az azon a településen élők konkrétan szavaznak a megyei önkormányzat összetételéről is meg a saját települések vezetőinek összetételéről is  de mind a kettőre szavaznak. Tehát nem lehet azt mondani, hogy valaki olyan kerül döntési pozícióba, akit az adott település polgárai ne támogatnának.

Azt meg tényleg már csak a zárójel zárójeleként tenném oda, hogy lehet, hogy önök úgy festik le a nyilvánosság előtt a megyei önkormányzatokat, ahogyan lefestenek minden alkotmányos intézményt, mintha ez valami fideszes végrehajtó szervezet lenne, de az egyrészt a polgárok szavazata alapján, annak arányában létrejövő megyei testület, amelyben ott vannak, bocsánat, nem a cinizmus beszél belőlem, nem tudom, hogy párbeszédes megyei önkormányzati képviselő vane, de DK-s, MSZP-s, LMP-s, jobbikos, momentumos, meg ki tudja, még mi minden, az van. Azok az emberek azért kapják a fizetésüket, azért kapják a választóktól a felhatalmazást, hogy a megye javát szolgálják  a kormánypártiak is és az ellenzékiek is. Ott is van bizottsági struktúra, ha jól tudom, annak is vannak ellenzéki elnökei, ott is vannak a megyei közgyűlésnek olyan tisztségviselői, akik nem kormánypártiak, tehát ez egy olyan testület, mint ez a parlament: vegyes. Kétségtelenül igaz, hogy a megyei választópolgárok döntő többsége most éppen a kormánypártiakat tette többségbe, de ettől még ugyanúgy minden politikai oldal ott ül, és mindenkinek az a feladata, hogy a megye javán munkálkodjon, és ez teremthet konfliktushelyzeteket.

Tehát amikor két település között  mindkét település jogosan szeretne az adóbevételekből részesedni, mert szerintem jogos, minden fejlesztési igény jogos, ami az állampolgárok oldaláról jön, de  egy adott mennyiségű forrás áll rendelkezésre, és ezt a konfliktust valakinek fel kell oldania a két egyenlő települési önkormányzat között, akkor ki más lenne erre alkalmas, mint a szintén önkormányzati autonómiával rendelkező megyei önkormányzat? Éppen ezért én egyszerűen nem tudom átfogni  valószínűleg a hiba az én készülékemben van, de én nem tudom átfogni  azt, hogy mi lehet ezzel összefüggésben az elfogadhatatlan.

És ahogy hallgattam az ellenzéki felszólalásokat, Szakács képviselő úr például  nem tudom, emlékezneke rá  egy ötperces monológot beszélt arról, hogy anno, tehát még a korábbi rendszerben Pécs környéki egyéni választókerületekben megválasztott országgyűlési képviselők és Pécs város polgármestere együttműködtek. Tehát ha jól értem, Szakács képviselő úrnak az volt a baja, hogy Pécs akkori polgármestere és a pécsi országgyűlési képviselők bizony leültek, és megbeszélték, hogy Pécsnek mi lenne jó, és azért ők együtt dolgoztak meg lobbiztak meg foglalkoztak ezzel, és hogy ez milyen rettenetes történet, hangzott el Szakács képviselőtől egy körülbelül tízperces, egész dramaturgiai ívet felhúzó felszólalásában. Nem ez lenne a feladat? Nem ez lenne a dolognak a lényege, hogy nem pártpolitikai alapon, nem tudom, milyen szabadságharcot kellene folytatni, hanem az országgyűlési képviselőknek, a településvezetőknek és az államnak együtt kellene működnie az adott település és adott térség fejlesztéséért?

Szóba került többször a gödi eset. Bocsánat, nem tudom, ha önök ezt tényleg így gondolják, akkor a Jóisten óvjon meg minket attól, hogy végrehajtói pozícióba kerüljenek valaha önök is, de én azt gondolom, hogy nem így gondolják, csak ezt mondják, de szerintem akkor is komoly problémák vannak. Tehát önök tényleg azt gondolják, hogy idejön a Samsung, a világ egyik legnagyobb vállalata, amelynek három darab gyára van  kettő darab Ázsiában és egy darab Gödön , és ez úgy zajlott le, hogy ültek Szöulban a Samsung vállalat vezetői, kinyitották a térképet, ráböktek Gödre, és azt mondták, hogy miért ne építenénk meg az egyetlen Ázsián kívüli high-tech akkumulátorgyárunkat itt? Vagy ahogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök úr mondta, hogy három-négy tehetséges ember Gödön összeült, és ők megbeszélték a Samsung vezetőivel, hogy akkor az egyetlen európai gyárat csinálják meg itt? Ha önök tényleg azt gondolják, hogy ez így történik, akkor az a baj; ha nem azt gondolják, és mégis ezt mondják, akkor pedig az a baj. Ez a történet úgy tud működni, hogy a magyar állam, a magyar kormány teljes intézményrendszerével, évek munkájával dolgozik azon, az önkormányzatok együttműködésével, a helyi vállalkozók együttműködésével és mindenkivel, aki normálisan gondolkodik ebben a kérdésben, mert teljesen egyértelmű és normális, hogy az a magyar nemzetstratégiai cél, hogy ez a vállalat idejöjjön, ezt a high-tech iparágat idehozza, és ez jó az országnak is, illetőleg jó a helyieknek is. És ez az évek munkájával létrejövő konstrukció az, amit fenn kellene tartani. Valóban, a veszélyhelyzet alatt azért kellett ez ügyben konkrétan lépni, mert a baloldali városvezetés konkrétan egymással volt elfoglalva, és a beruházás ellehetetlenítéséhez járult volna hozzá, ha az a tevékenység tovább folyik, amit ők akkor végeztek, és amivel ők emberek, szervezetek, a magyar állam és az ott élők meg ott dolgozók évekig tartó munkáját akarták volna ellehetetleníteni. De az egy veszélyhelyzeti ügy, az egy teljesen más történet, az egy egyedi helyzet; ez pedig egy általános lehetőség, ami azt a problémát kívánja kezelni, hogy hogyan lehet arányosabban a forráselosztást az ilyen típusú beruházások esetében megvalósítani.

Ha még egy utolsó gondolatot megengednek nekem, ez egy konkrét felvetés volt az önök részéről, hogy az ehhez tartozó vagyon sorsa hogyan alakul. Ha én jól ismerem az alkotmánybírósági gyakorlatot és az alkotmánybírósági logikát  márpedig azt remélem, hogy nem ismerem rosszul, mert én foglalkoztam ezzel a területtel , az Alkotmánybíróság egyértelműen azt mondja, és ez szerintem logikus és helyes is, hogy a feladatokkal összefüggő vagyon a feladat végrehajtását szolgálja, az osztja a sorsát. Tehát ha a feladat átstrukturálására kerül sor, az egyik kalapból átteszünk egy feladatot a másik kalapba, akkor az azzal összefüggő vagyonelemek is áttehetők ebbe a másik kalapba. Ezért nem volt alkotmányellenes például, amikor az állam a megyei önkormányzatoktól átvette az intézményfenntartói feladatokat, mert azt mondta az Alkotmánybíróság, teljesen normálisan, hogy ha a feladatot is viszed, akkor elviheted az azzal összefüggő vagyont is. Ha vita van, akkor azt a jogvitát rendezni kell.

(13.50)

Ha nem viszed a feladatot, akkor nem veheted el a vagyont. Ha viszed a feladatot, akkor átteheted a vagyont, mert az annak a feladatnak az ellátását szolgálja. Tehát én ebből ezért aztán olyan nagy problémát nem látok, sőt ezt kifejezetten szükségesnek tartom ahhoz, hogy egy olyan konstrukció alakuljon ki. De végül is abban igazuk van önöknek, hogy egy olyan konstrukciót próbálunk ki, amely az elmúlt harminc évben nem létezett, tehát fontos szempontunk nekünk is, hogy egy olyan konstrukciót alkossunk, amely egyensúlyt teremt, amely működőképes, amely alkalmas lesz annak a célnak az elérésére, amit kitűztünk. Ezért aztán minden jobbító szándékú javaslatra és módosítási szándékra nyitottak vagyunk.

(A jegyzői székben Gelencsér Attilát Földi László váltja fel.)

Szeretném megköszönni még egyszer a támogató hozzászólásokat, illetőleg a kritikus, de konstruktív hozzászólásokat az ellenzéki oldalról, a többivel meg ne foglalkozzunk, mert az a dolgunk, azért vagyunk itt, hogy azokat is meghallgassuk. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   1   1-72   73-86      Ülésnap adatai