Felszólalás adatai

DEMETER ERVIN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azért is köszönöm a kérdését, mert alkalmat ad arra, hogy tisztázzuk, belepi-e egyáltalán valamilyen gyanú a szolgálatokat. Két vallomást vagy nyilatkozatot ismerhetünk, ami nagy hátszelet kapott, és éppen ezért nagy vihart aratott.

Az egyiket ez a fiatalember az úgynevezett olajbizottság ülésén tette, a másikat pedig egy kereskedelmi televízió egyik műsorában. A két nyilatkozat alapvetően tér el egymástól, mert míg a bizottság ülésén a fiatalember állítása szerint saját - úgymond - élményeit mondja el - legalábbis ő ezt állítja -, addig a kereskedelmi televízióban tett nyilatkozatát valamilyen homályos és titokzatos emberek által számára összeállított adatok és információk alapján teszi, tehát nem a sajátját mondja.

Ebben az interjúban a műsorvezető és a riportalany azt sejteti, hogy valamilyen titokzatos ügynökök adtak át információt a szóban forgó fiatalembernek írásban, és ez hozhatta gyanúba a szolgálatokat. Ebben az interjúban, a műsorban tizenháromszor hangzik el a sejtelmes "titkosszolgálat" szó, mind a tizenhárom esetben kérdő mondatban, és mind a tizenhárom esetben a riporter szájából; az úgynevezett olajtanú szájából egyetlen esetben sem. Nos, képviselő úr, ön erre a műsorra építi az interpellációját. (Folyamatos zaj.) - Egy kis csendet, ha lehetne igényelni...

ELNÖK: Parancsol?

DEMETER ERVIN tárca nélküli miniszter: Egy kis csendet szeretnék, ha segítene a tisztelt elnök asszony.

ELNÖK: Miniszter úr, eddig igyekeztem magam is eljárni, akár a csengő megkocogtatásával is. Feltételezem, hogy képviselőtársaim feszülten figyelnek az ön válaszára, és őket is érdekli ez a válasz. Önt illeti a szó, miniszter úr.

DEMETER ERVIN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Eredményes volt a segítsége.

A képviselő úr az interpellációjával kimondatlanul is azt feltételezi, hogy a műsor sejtetései igazak, továbbá azt, hogy a ködös titkos ügynökök mögött valamelyik, irányításom alatt álló nemzetbiztonsági szolgálat áll. Nyilván ezért intézte hozzám az interpellációját.

Nos, képviselő úr, mind a két feltételezés alaptalan és téves. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok csak a törvényekben feljogosított szervezeteknek adtak és adnak át adatokat. Ilyen a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, a bíróság, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási intézet, tehát magánszemélyeknek semmilyen adatokat nem adtak át.

A szolgálatok főigazgatóinak törvényben rögzített feladata, hogy az illetéktelen hozzáférést megakadályozó védelemről gondoskodjanak. Ezeknek a feladataiknak - ellenőriztem - folyamatosan eleget tesznek, és erről írásban is jelentést készítettek számomra.

Ami a konkrét kérdéseit illeti: Nógrádi Zsolt és a szolgálatok között nincs kapcsolat, tehát nincs mit tisztázni. Nem létezik olyan dokumentum a szolgálatoknál, ami Nógrádi Zsolt állításait igazolná. Nógrádi Zsolt és a riporter sejtetései nem vonatkoznak és nem is vonatkozhatnak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra, mert azok tisztességgel, becsülettel és törvényesen végzik munkájukat. Éppen ezért tisztelettel azt kérem a képviselő úrtól, hogy fogadja el a válaszomat, mert a szolgálatok tekintélyét valójában ez szolgálja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.)