Felszólalás adatai

LAKOS IMRE (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tudtuk, hogy vékony pallón próbálunk egyensúlyozni, amikor 2007 szeptemberében az Országgyűlés megvitatta, majd október 8-án elfogadta a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényt, amit nagyon leegyszerűsítve és népszerű nevén lex MOLnak kereszteltek el sokan. Tudtuk, hiszen mindannyian tisztában voltunk azzal, hogy a közösségi jog igen szűk körben ismeri el az állami beavatkozás lehetőségét a magánkézben lévő társaságok felett. Tudtuk ugyanakkor azt is, hogy egyetlen szektorban, az energetika területén szigorú korlátok és feltételek mellett ugyan, de ismert és legitimált az állami beavatkozás bizonyos lehetősége. Ezt az elvi lehetőséget, a keskenyre nyitott rést próbáltuk meg saját érdekeink szempontjából optimálisan kitölteni a törvényalkotással.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint azonban a megszületett törvény bizonyos vonatkozásai kapcsán az összeegyeztethetetlenség vélelme merült fel, és a magyar kormány ennek megfelelően kapott felszólítást a Bizottság által kifogásolt egyes rendelkezések hatályon kívül helyezésére. Erről szól most az előttünk lévő törvényjavaslat. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a törvény által elérni kívánt célok többségét az Európai Bizottság végül is legitimálta, három ponton azonban módosítanunk kell a törvényt. El kell hagynunk ebből a törvényből annak rögzítését... (A Fidesz és a KDNP képviselői konzultálnak.) Hadd kérjem képviselőtársaimat, olyan hangosan beszélgetnek ott, ha nem érdekli, nyugodtan... Olyan kevesen vagyunk, mégis olyan nagy az alapzaj. Engem zavar. Köszönöm szépen.

El kell hagynunk a törvényből annak rögzítését, hogy a stratégiai jelentőségű gazdasági társaságban nyilvános vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés esetén a működési tervet az ajánlattevő legfőbb szervének, vagyis a felvásárolt cég közgyűlésének is jóvá kell hagynia. Érdekes, hogy a Bizottság ezt főleg azzal indokolja, hogy - idézem - "így elvész az átvétellel járó meglepetés hatása, és jelentősen nőhet a vételár". Ez tulajdonképpen igaz lehet, de pont az ilyen jellegű meglepetésektől szerettük volna megkímélni magunkat.

Ki kell hogy kerüljön a törvényből a Magyar Energia Hivatalnak megadott azon jogosítvány, miszerint a szóban forgó stratégiai jelentőségű gazdasági társaságok igazgatóságába, felügyelőbizottságába, illetve igazgatótanácsába egy-egy, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező, ámde szavazati joggal nem rendelkező tagot jelölhessen. A Magyar Energia Hivatalnak legkésőbb 2009. május 31-ig ezen delegáltjait vissza kell hívnia, a Bizottság szerint ugyanis "a hatóságok különleges jogai vélhetően elriasztják a potenciális befektetőket, illetve szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a vállalkozások működését, illetve működtetését" - mondja a Bizottság.

Végül: hatálytalanítani kell azt a rendelkezést, miszerint a társaság alapszabálya szerint az egyes részvényesek és részvényesi csoportok által gyakorolható szavazati jogok maximálását megállapító szabály alól a magyar államot, illetve az annak nevében eljáró képviselőt mentesíteni lehessen, vagyis az állam sem jelenthet ilyen esetekben majd kivételt.

Ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, sok, szinte lényegesnek mondható olyan vonatkozása is van a tavaly meghozott törvénynek, amelynek érvényben tartásához az Európai Bizottság végül is hozzájárult, vagyis azokat legalizálta.

(10.00)

Így többek között az alábbiakat említeném meg. Érvényben marad, hogy a stratégiai jelentőségű gazdasági társaságok eszközeinek átruházásához fő szabályként a társaság legfőbb szervének, azaz a közgyűlés jóváhagyó határozata szükséges. Ez az adott cég biztonságos, kiszámítható működését segíti elő, hiszen kiemelt jelentősége van annak, hogy az e társaságok működéséhez szükséges eszközök folyamatosan rendelkezésre álljanak.

Másodszor: a tulajdonosi döntés szabadságát növelő azon rendelkezés is megmaradt, hogy az igazgatósági tagok visszahívásához szükséges többség meghatározását az alapszabályban lehet eldönteni.

Ugyancsak a részvényesek döntési szabadságát erősíti az a megmaradó rendelkezés, miszerint az alapszabályban kell rendelkezni afelől, hogy a nyilvános vételi ajánlat elfogadására az igazgatóság vagy a közgyűlés jogosult-e dönteni.

Megmarad továbbá azon rendelkezés hatályon kívül helyezése is, amelynek alapján a társaság régebben legfeljebb a jegyzett tőke 10 százalékának megfelelő mértékben tarthatott saját részvényt.

Megmarad az a szabály is, miszerint az ajánlattevő vagy annak leányvállalata, illetve a vele összehangoltan eljáró személyek a vételi ajánlat lezárásától számított hat hónapon belül újabb ajánlatot nem tehetnek.

Végül megmarad az a bővítő jellegű rendelkezés is, miszerint a stratégiai jelentőségű energetikai vállalkozások körét a törvény kibővítette a vízügyi szolgáltatások körével.

Tisztelt Képviselőtársaim! A köznyelven csak lex Molként megismert törvényt, annak ellenére, hogy a parlament összesen négy ellenszavazattal és több mint 300 támogató szavazattal fogadta el, nagy viták övezték annak idején, elsősorban hazai szakmai körökben, sokan megelőlegezték az Európai Unió vélelmezett olyan jellegű állásfoglalását, miszerint ez súlyosan versenyellenes és piaczavaró jogszabály lenne. A végeredményből azonban úgy tűnik, hogy az Unió maga csak részben osztotta ezen aggályokat, és a magyar törvényhozás végül is összességében jól tette, amikor az ország stratégiai érdekeinek céljából megpróbált elmenni a lehető legmesszebbig, vagyis kibővíteni az állami védőháló határát addig a pontig, amíg az még az Európai Unió versenyjogi szabályaival nem ütközik.

Ugyancsak érdemes megemlítenünk azt a tényt is, hogy időközben az Európai Bizottság az osztrák fél azon törekvését, amelynek célja a magyar szénhidrogéniparon belüli jelentős befolyásszerzés lett volna, egyértelműen elutasította. Ez azt jelenti, hogy nem az e befolyásszerzést alapvetően korlátozni kívánó magyar törvény megalkotásával, hanem sokkal inkább magával a befolyásszerzési szándékkal ütköztek az EU versenyjogi alapelvei. Ez fontos gondolat, és azt gondolom, utólag is sok mindenben igazol bennünket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján a törvényjavaslatot, annak elfogadását a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja, és erre kéri a parlamentet is.

Köszönöm szépen a figyelmüket.