Felszólalás adatai

DR. KÓSA ÁDÁM (Európai Néppárt): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Felemelő érzés számomra, hogy európai parlamenti képviselőként szót kaphatok az új alaptörvényről szóló vitában. Külön büszkeséggel tölt el, büszke vagyok arra, hogy a mostani új alaptörvény önmagában több olyan új részt tartalmaz, ami a fogyatékossággal élőkről szól, mint a legtöbb mostani alaptörvény az Európai Unióban. Az új Magyarország védi a fogyatékossággal élőket a megkülönbözetéstől, külön intézkedésekkel segíti a társadalomba való beilleszkedésüket. Ez önmagában hatalmas előrelépés. Európában csak egyetlen más alaptörvényben van ilyen rendelkezés, a német alaptörvényben.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Az is egyedülálló, hogy a jelnyelvet védjük, a magyar jelnyelvet elismerjük a magyar kultúra részeként. Ezzel a gesztussal Magyarország elismeri a Magyarországon élő jelnyelvhasználó hallássérülteket teljes jogú állampolgárként. Ugyanígy hasonló rendelkezés az Európai Unióban csak három másik országban van.

Az előbb említett előrelépések mellett azonban szükséges lenne még egy lépés. Ennek megtétele után, úgy érzem, teljes lenne a kép. Valóban teljes jogú állampolgárokká váljanak Magyarországon a fogyatékossággal élők. Ez a lépés a súlyos értelmi fogyatékossággal élő emberek számára a választójog megadása.

Ahhoz, hogy megértsük a problémát, tudni kell, hogy 2010 májusában az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot, mert a mostani alaptörvény korlátozza a választójogot azok számára, akik gondnokság alá vannak helyezve. Ezt meg kell szüntetni. Az új alaptörvény tervezete ehhez képest előrelépést jelent, hiszen külön bírósági eljáráshoz köti ezt a tiltást. Az én álláspontom szerint azonban ez az új rendelkezés a tervezetben nem felel meg a nemzetközi emberi jogi egyezményeknek, különösen a fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek. Azt javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy semmilyen korlátozással ne sújtsa a fogyatékossággal élő embereket.

A korlátozás eltörlése nem új dolog, Kanada, Írország, Svédország, Olaszország és Ausztria már bevezette ezt a rendelkezést. Ezekben az államokban a legsúlyosabb fokú értelmi sérülteknek sem korlátozzák a választójogát. Eddig ebből semmilyen hátrány nem származott. Az egyéni képességek külön vizsgálata, a szavazati jognak a bírói mérlegelése az egyén számára méltatlan, és ütközik a nemzetközi jogi egyezményekkel. Hangsúlyoznom kell, hogy vannak és lesznek olyan állampolgárok, akik súlyos fogyatékosságuk miatt nem fognak tudni szavazni menni. Ugyanakkor Magyarország és az új, innovatív elemeket tartalmazó alaptörvény megadja a választójogot minden állampolgár számára. Ezzel nagy gesztust tenne, ami éppen a magyar állampolgárság egyenrangúságát bizonyítaná. Ha ezt megtesszük, akkor bátran kijelenthetem a magam és a 600 ezer fogyatékossággal élő nevében, hogy Magyarország valóban teljes mértékben egyenrangúnak tekinti a fogyatékossággal élőket.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)