Felszólalás adatai

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A karzaton ülő diákok miatt a jövőről szeretnék beszélni, de ezt valahogy meg kell ágyaznom az elején, ezért visszatérnék a miniszterelnök úr felszólalására, aki lehet, hogy sok témát érintett a felszólalásában, de volt egy vezérmotívuma ennek, az pedig az volt, hogy együtt kell működni; erről szólt a dél-balkáni országokkal való együttműködés, erről szólt az európai parlamenti képviselőinkkel való együttműködés, erről szólt az önkormányzati vezetőkkel kapcsolatos együttműködés, és hozzáteszem rögtön, hogy magam is és a Szabad Demokraták Szövetsége is úgy látja, hogy ez egész egyszerűen elkerülhetetlen.

A különböző parlamenti megszólalásokban - ezt most az ellenzéki képviselők kedvéért mondom, akik nincsenek itt benn a napirend előtti kérdéseknél - ez egy rendre visszatérő motívum, ezért úgy tűnik, hogy a szavak szintjén ennek az együttműködési kényszernek a felismerése már létezik, bár hozzáteszem rögtön, hogy én számos olyan egyeztetésen jártam az elmúlt években, ahol azért az volt a jellemző, hogy a felek úgy mentek be a terembe, ahol egyeztetniük kellett, hogy már amikor bementek, pontosan tudták, hogy mivel fognak kijönni, mit fognak majd mondani a sajtó képviselőinek. Én nem erre a típusú egyeztetésre gondolok, hanem az érdemi párbeszédre a felek között. Az érdemi párbeszédre még akkor is, ha természetesen magam is tudom, hogy nem lehet feladni vagy nagyon nehéz feladni azokat a pozíciókat, amiket például itt a parlamentben elfoglalunk, a kormánypártiak a kormánypárti, az ellenzékiek pedig az ellenzéki pozíciót. De hozzáteszem rögtön, hogy erre nincs is feltétlenül szükség.

(14.10)

Egy dolgot kellene a feleknek belátniuk, ez pedig az, hogy számos olyan ügy van és lehetséges, amelyekkel kapcsolatos döntések hatásaikban túlnyúlnak a kormányzati ciklusokon, és pont azért vagyunk, hogy úgy mondjam, kötelezettek arra, hogy együttműködjünk, mert ha jó döntést hozunk egy kormányzati ciklusokon átívelő ügyben, akkor annak hatásai hosszú távon is befolyásolják az ország működését, működőképességét, adott esetben jövőjét. És éppen a jövővel szemben fennálló kötelezettségünk miatt, nevezetesen, hogy ma olyan döntéseket hozzunk és olyan programokat indítsunk el, amelyek megalapozzák, hogy Magyarország az európai uniós csatlakozással részére rendelkezésre álló lehetőségeket minél jobban legyen képes kihasználni, szóval ez a kötelezettségünk int arra minket, hogy most ezek az együttműködések, egyeztetések, a közös pontok keresése különböző fontos ügyekben érdemi módon megtörténjen.

Ezért kezdeményeztük mi, szabad demokraták azt az egyeztető sorozatot, amellyel kapcsolatban egyébként pozitív visszajelzéseket kaptunk, ami nem arról szól, hogy úgy menjünk be valahová, hogy tudjuk, hogy mivel fogunk kijönni, hanem arról szól, hogy úgy menjünk be tárgyalni valahová, amiben esetleg meg lehet egyezni, hogy annak adott esetben legyen érdemi eredménye. Az is már egy érdemi eredmény számomra, hogy értsük egymás szempontjait, az meg pláne az lenne, ha megismernénk egymás elképzeléseit, és aztán utána már arra gondolni sem merek, hogy adott esetben különböző ügyekben még közös pontokat is legyünk képesek találni.

Megjegyzem, a ciklus során több ilyen kísérlet történt már az együttműködésre, ezek nem hullottak termékeny talajra, hogy úgy mondjam, a különböző felek részéről, és ennek aztán az a következménye, hogy a kormány, amelyik pedig kormányozni kényszerül, a kormánytöbbség pedig, amely döntések meghozatalára kényszerül, bizonyos ügyekben halad előre, ugyanakkor azonban számos ügy van - az önkormányzatok, a közigazgatás, még akár az egészségügy is, az adórendszer átalakítása vagy a ma már témaként szerepelt oktatás vagy akár a területfejlesztés -, amelyekben nem lenne szabad feladni annak az esélyét, hogy valamely ügyekben mégiscsak lehet közös szempontok alapján közös nevezőket találni.

A frakciónk, illetve a Szabad Demokraták Szövetsége elkötelezett abban, hogy ha van erre fogadókészség, akkor ezt tisztességesen csináljuk végig.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)