Felszólalás adatai

Kísérletet teszek többek között arra, hogy ne háromévente kerüljön ide, az Országgyűlés elé ez a stratégia, azaz ne csak háromévente beszélje meg az Országgyűlés ezt a nagyon fontos kérdéskört, mégpedig azt, hogy 2030-ig hogyan is haladjon hazánk, hogyan is fejlődjenek a különböző ágazatok, hogy alakul az a stratégia, amelyet most megvitatunk. Ez, úgy gondolom, megéri azt a fáradságot, hogy a Ház előtt ezt évente átbeszéljük; nem hiszem, hogy annál a néhány óránál többet igénybe venne, amit most egyébként az általános és részletes vitája is igénybe vett.

Ez a stratégia és annak megvalósulása vagy éppen meg nem valósulása van olyan súlyú kérdés, hogy a Ház és az ország nyilvánossága előtt ezt tényleg át tudjuk beszélni, akár évente, már csak annak tükrében is, hogy számtalan stratégiát látott már a parlament az elmúlt évtizedekben, amelyeknek bizony a jelentős részéből nem nagyon lett semmi, és amelyekből lett, azok sem nevezhetők éppen teljes körű sikernek. Tudom, hogy erre kormánypárti oldalról majd azt fogják mondani, hogy azért vannak most önök kormányon, hogy ez megváltozzon és másképp legyen, de azért bőven tudunk olyan stratégiákat megemlíteni az elmúlt három évből, amikor bizony nem lett az önök által felvázolt javaslatból sem semmi.

(11.10)

Képviselőtársam már említette a nemzeti vidékstratégiát, amely hangzatos szóval a vidék alkotmányaként jött be, illetve a Ház elé nem jött be, csak kaptuk meg mi, képviselők. Látva, hogy az mit vetített elő 2020-ra, hogy a magyar vidéknek, a magyar agráriumnak hol kellene tartania, elmondható, nemhogy időarányos teljesítésnél nem állunk, de még el sem indult az a stratégia. Gondolom, ezek az érvek alátámasztják azt, hogy érdemes lenne évente átbeszélni a 2030-ig tartó időszaknak a fejlesztéseit, ha másért nem, legalább azért, hogy a mindenkori hatalomra, a mindenkori kormányra nyomást tudjon gyakorolni a parlament azzal, hogy elmondja a bírálatait, elmondja a jobbító szándékú javaslatait, hiszen a világ olyan gyorsan változik - még ha ez közhely is -, hogy akár évente is szükségessé válhat az irányok finomítása, az újbóli irányvonalak megjelölése.

Egy másik módosítóban arra teszek javaslatot, hogy a négy hosszú távú fejlesztési cél mellé egy középtávút is helyezzünk be. A nemzeti vidékstratégiát már említettem, szeretném, ha ennek a megvalósulását is belevennénk a 2030-ig tartó stratégiába, már csak azért is, mert nagyon összefügg a két történet. A két stratégia egymás nélkül elképzelhetetlen, a sikerük nem megvalósítható, ha nem segítik egymást és nem épülnek egymásra. Ha a különböző támogatások felhasználásai, a fejlesztési források leképződése a gyakorlatban nincs összhangban a két stratégia között, akkor semmiképp nem érhetjük el azokat a célokat, amelyeket egyébként döntő mértékben a Jobbik Magyarországért Mozgalom is tud támogatni.

Megemlíteném még, hogy a 13 specifikus célkitűzés mellé szerettem volna még egyet betenni. Örülök annak, hogy kormányzati képviselők részéről is jöttek olyan támogató szavak, amelyek azt mutatják számomra, hogy önök között is vannak olyanok, akik egyetértenek ezzel. Miről is van szó? Az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztését is betenném abba a specifikus célkitűzés-sorozatba, amiből sajnos ez hiányzik. Ha abban a formában, ahogy én azt benyújtottam, nem tetszik önöknek, akkor minden lehetőségük megvan arra, hogy esetleg egy kapcsolódó módosító indítvánnyal betegyék egy odaillő sorba, vagy hagyhatják úgy is, ahogy én nyújtottam be, azaz külön sorként, külön specifikus célkitűzésként meghatározva ezt a fontos területet, hiszen hazánk jövőjét, kitörési pontját nem fogjuk megtalálni az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése nélkül.

Elképzelhetetlen az 1 millió munkahely megléte - és most nem a közmunkaprogram-féle kozmetikázásokra gondolok, hanem a valós piaci jellegű munkahelyek megteremtésére - az élelmiszer-feldolgozó ipar nélkül, ezt mindannyian tudjuk. S nemcsak azért mondom ezt, mert éppen a mezőgazdasági bizottságban tevékenykedem, illetve ilyen területekkel foglalkozom, és ezeket rendszeresen igyekszem a Ház elé hozni, hanem azért, mert a többi terület, ágazat is beismeri ezt, és nem csak az én szakmai álláspontomat tükrözi, amikor ezt a módosító indítványt benyújtom és az elfogadására biztatom önöket. Ez az a terület, amelynek hazánkban mind foglalkoztatási, mind pedig versenyképességi kérdésekben a legnagyobb potenciálja van. Ráadásul a keleti lehetőségek, a keleti piacok kihasználatlansága is ehhez a problémakörhöz csatlakozik, amiről már oly sok szó esett itt a Házban. Mindenképpen szeretném, ha legalább ez a módosító indítványom elfogadásra kerülne.

Ezek mellé még szintén ajánlottam önöknek a területspecifikus céloknál - amelyekből itt hetet határoztak meg - egy plusznak a felvételét, a vízmegtartás műszaki feltételeinek a biztosítását. Ha nem tetszik ez a mondat így, ebben a megfogalmazásban, akkor természetesen félreteszem a saját egómat és ajánlom módosításra és változtatásra önöknek. Ennek a módosításnak az lenne a lényege, hogy hazánk végre kikerüljön abból a csapdahelyzetből, amelybe önök és az előző kormányok helyezték. Arra gondolok, hogy jelenleg az az elképesztő állapot van, hogy hazánk egy negatív vízmérlegű ország, évente több millió köbkilométerrel több víz folyik ki az országból, mint ami beérkezik. Bizony a társadalom jelentős része számára is meglepetés ez a mondat, pedig így folyik ez már hosszú-hosszú évtizedek óta. Szükséges lenne az azonnali és radikális szemléletváltás ezen a témakörön belül, hiszen műszaki megoldások nélkül nem lehetséges az, hogy ezen a helyzeten változtassunk, de ezt majd Kepli Lajos szakpolitikusunk fogja bővebben kifejteni.

Én egyetlenegy földrajzi helyre hegyezném ki a mondanivalómat, mégpedig a Szigetközre, amelyet a kétperces hozzászólásomban már említettem. A Kisalföld című napilap kezdett egy aláírásgyűjtést egy népi kezdeményezés mellett, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy végre oldódjon meg a szigetközi embereknek az az óhaja, hogy a vízpótlásuk megvalósuljon. Tudom, hogy a kormányban, illetve a kormánypártokon belül is meglenne a támogatása ennek a gondolatnak, hiszen Győr-Moson-Sopron megye minden kormánypárti képviselője a parlamentben a vitanapon elmondta a véleményét, amely egyezett az enyémmel. A problémám ott van, hogy a 11 Győr-Moson-Sopron megyei képviselő nem tud kitenni egy fél Kósa Lajosnyit sem az érdekérvényesítés tekintetében, így képtelenek voltak elérni azt, hogy az a sötétzöld hozzáállás, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium egyes államtitkárai képviselnek ebben a kérdésben, ne nyomja rá a bélyegét az egész kormányzatra, hiszen jól tudom, hogy a Belügyminisztérium sokkal racionálisabban és életszerűbben áll ehhez a kérdéshez, és támogatja a Jobbik ezen álláspontját, a népi kezdeményezés álláspontját, és ezzel együtt a SZITE-nek, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesületnek azt a szakmai koncepcióját, amely megoldaná ezt a kérdéskört. A magyar költségvetéshez képest egyébként lényegtelen, néhány százmillió forintos tételről lenne szó és sok tízezer embernek javulna radikálisan az életminősége.

Illés államtitkár úr, aki az egyik fő akadályozója ennek a dolognak, odáig vetemedett, hogy amikor a megyei napilap megkérdezte tőle, hogy mégis mi a probléma, miért nem lehet a szigetköziek akaratát figyelembe venni, akkor azt mondta, nem érti, hogy mit akarnak a szigetköziek, hiszen a Hortobágyon sincs víz, mégis vannak turisták. Jó lenne, ha ezt a pökhendi hozzáállást végre levetkőzné a kormány, és nemcsak a turizmus miatt, hanem az öntözhetőség, a talajvízszint, a hajózhatóság, a halászati kérdések miatt is. Ez egyébként számtalan problémakört egy csapásra megoldana. Még egyszer mondom, a magyar költségvetési képességekhez viszonyítva is van erre olcsó és hatékony, hosszú távú megoldás. Nem beszélve arról, hogy önök a kampányban megígérték, hogy a szocialista évtizedek semmittevése után ebben előrelépés következik, de ez nem történt meg. Néhány hónap van még a választásokig, de ez minden bizonnyal már nem fog megvalósulni. Azzal ködösítenek, hogy a most futó két projekt a Szigetközben bármire is megoldást jelenthet. Két 6 milliárdos projektről van szó, de mivel ezeket is a Közgéppel nyerették meg, természetesen éveket csúsznak ezek a projektek, ráadásul töltésépítésről és sétányokról van szó, amelyek semmilyen módon nem befolyásolják a vízszínt növekedését vagy csökkenését, semmilyen ilyen hatásuk nincs. Tehát tovább zajlik a Szigetköz amortizációja, tovább folyik az élőhely pusztulása és az emberek életminőségének a romlása.

Röviden ezeket szerettem volna elmondani, ezek azok az érveim, amelyekkel arra kérem önöket, hogy támogassák a módosító indítványaimat. Egy-egy mondatban visszatérve összefoglalnám az elmondottakat. Szeretném elérni, hogy minden évben beszéljünk erről a stratégiáról, teljesen mindegy, hogy éppen milyen kormány lesz kormányon. Fontos az, hogy a teljes társadalmat, a lehető legszélesebb közvéleményt, akiket egyáltalán érdekel ez a téma, tudjuk tájékoztatni, lehetőségük legyen megismerni, hogy áll hazánk sorsa, hogy állnak a fejlesztési tervek 2030-ig vonatkozóan. Szintén fontos célként neveztem meg azt, hogy a nemzeti vidékstratégiának teremtsük meg ezzel a stratégiával az összhangját, hiszen az önök által a vidék alkotmányának nevezett stratégia elképzelhetetlen ezek nélkül az európai uniós források és a többi fejlesztési koncepció nélkül, és fordítva, tehát a két láb összefügg, és egymás nélkül nem áll meg az a bizonyos jövőkép.

A másik módosítómra visszatérve: jó lenne, ha ezt a sötétzöld politikát elfelejtenék és picit az emberek oldaláról közelítenék meg a kérdést, vagy ha mást nem tesznek, legalább vegyenek példát a Dunán fölöttünk, illetve alattunk fekvő országok pozitív példáiból. Persze, vannak ott is negatív példák, de nem azokat kell átvenni.

(11.20)

Illetve a feldolgozóipar fontosságára és a Szigetköz problémájára tértem ki ezen módosító indítványaimban.

Nyilvánvalóan sokkal több módosításra lenne lehetőség, ha az egész mellékletet lehetett volna módosítani, de erre nem adott lehetőséget a Házszabály. Az ezzel kapcsolatos kritikáinkat elmondtuk az általános vitában, és más ellenzéki képviselőtársaimmal ellentétben én nem kívánom itt megismételni az általános vitát. Ezt akartam röviden elmondani.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)