Felszólalás adatai

Való igaz, a fő gond azon túl, hogy tudjuk, hogy az új Ptk.-ban ez elfogadásra került, és tulajdonképpen most csak a részletszabályok kitöltésére kerül sor, a bizalmi vagyonkezelőkről és az ő tevékenységükről szóló javaslat ezt fogalmazza meg, viszont el kell mondani, hogy a benyújtással kapcsolatban megint élnék azzal a szerintem jogos kritikával, hogy bár az új Ptk. már az idén az év elején, tavasszal elfogadásra került - egyébként hozzáteszem, nem kellően hosszú vita után, bár a parlamentben ez rekordhosszúnak tűnik, ha a büntetés-végrehajtási törvényhez hasonlítjuk, amelyet vezérszónoki kör nélkül, beöntve az Országgyűlés elé egy délután lezavartunk, minimális érdeklődés mellett, miközben a büntetés-végrehajtás egy kiemelt terület, no ehhez képest az új Ptk.-t egy árnyalattal hosszabban tárgyaltuk, de ez még mindig semmi -, de nagyon jó lett volna benyújtani ezeket a javaslatokat már a nyáron, hogy a legelegánsabbat mondjam, és ősszel tárgyalni úgy, hogy a szakmai felkészülésre idő legyen. Ezek nem néhány napos javaslatok. El tudjuk mondani az aggályainkat, de érdemben módosító javaslatokat csak kapkodva lehet megfogalmazni. Azt is tudjuk, hogy ezen a héten ráadásul csak az adott napirendi pont végéig lehet benyújtani, még csak nem is a nap végéig. Lehet, hogy ezek apróságnak tűnnek, vagy az ellenzéki Tiborc panaszának, de higgyék el, ha jó törvényeket akarunk alkotni, ezek nagyon fontosak, és saját magukat meg az ellenzéket is jobban megtisztelnék, ha ezekre a körülményekre jobban odafigyelnének.

Tehát novemberi a benyújtás, de már majdnem decemberi. Itt van előttünk ez a javaslat, és valóban felmerülhet, amit Gyüre Csaba képviselőtársam nagyon jól elmondott, hogy mi az az intézmény vagy mi az a jogi keret, ami ebben megfogalmazódik, és eddig nem lehetett becsülettel beleilleszteni a magyar jogrendbe. Értem én, hogy nemzetközi példák vannak, de én azt tapasztaltam, hogy a magyar jogrendszerben a vagyonkezelés tekintetében - legyen az állami vagy magánszemélyek vagyonkezelése -, ami a tisztességes hozzáállású ember érdeke volt, ami nem esetleg a vagyonok elfedésére irányult, az a hatályos jogszabály alapján kivitelezhető volt. Én beszéltem idősebb kollégákkal, mert lehet azt mondani, hogy ha valaki fiatal, akkor még nem találkozott elég szituációval, de ők se tudták megmondani, hogy eddig melyek voltak a nem kielégítő szituációk. Ha pedig valami nem merült fel extra igényként, akkor mindig kérdés, hogy mi a szabályozás indoka.

Azzal is egyetértek - és itt van a probléma -, hogy túlságosan elválasztani a puszta tulajdonost a kezelőtől vagy akár a kedvezményezettől, ez a tulajdonjog határait annyira tágra nyitja, ami alapján én már nehezen látom, hogy a részelemek - használat, birtoklás, hasznosítás, rendelkezés - egy egységként megjelennének. Az ötven év elképesztően hosszú idő, de úgy látszik, hogy most a hosszú évtizedek hetét éljük, az előző javaslatnál 99 évre vagyonkezelői jogot adnak a Városliget esetében, itt meg ötven évre adnak lehetőséget arra, hogy szétválasztásra kerüljön a tulajdonjognak ez a három nagyon fontos részjogosítványa, de a lényeg az, hogy ez már olyan jogbizonytalanságokat eredményezhet, hogy a valódi tulajdonos már szinte kibogozhatatlan. De ha ez a cél, akkor viszont sajnálatunkat fejezzük ki, mert a Jobbik szerint ez nem lehet cél a szabályozásnál.

Végül még egy dolgot mondanék. Az országgyűlési képviselők összeférhetetlensége kapcsán, illetve a jövőre hatályba lépő új szabályoknál nem értem pontosan, hogy a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonkezelői jogállást miért engedi meg 2014-től is a törvény az országgyűlési képviselőknek. Nyilvánvalóan az egyéb bekezdések miatt, ami úgy szól, nagyon helyesen, hogy 2014-től nemcsak a polgármesterséget tiltják meg a képviselőknek, hanem egyéb keresőfoglalkozásuk sem lehet a képviselőknek, ha viszont nem lehet, akkor a vagyonkezelés csak szívességi módon valósulhat meg, tehát ellenszolgáltatást nem lehet majd érte elfogadni. Ha viszont így van, akkor értelmetlennek látom a dolgot, mert akkor miért csinálja az a képviselő. Valószínűleg - ami nehezen lesz ellenőrizhető - nem fogja bejelenteni, hogy ő ezt anyagi ellenszolgáltatásért végzi, és effektíve megnyitunk egy kiskaput, hogy 2014-től majd fusizzanak a képviselők, csúnya szóval élve. Ez nehezen ellenőrizhető jogviszony lesz, hogy a képviselők majd felteszik a kezüket, ó hát a bizalmi vagyonkezelést ingyen végzik. Illetve, hogy pontos legyek, nemcsak a vagyonkezelésre, hanem a vagyonrendelői, illetőleg a kedvezményezetti jogállásra is lehetőség van.

Felmerül a kérdés, mert ez nincs tisztázva ebben a körben, hogy a vagyonnyilatkozatban ezeket majd hogy kell feltüntetni. A képviselői vagyonnyilatkozatok esetében nagyon remélem, attól még, hogy valaki ötven évre vagy tíz évre kiadja a vagyonelemeit kezelésbe vagy egyéb módon bizalmi vagyonkezelésbe, akkor ezt neki hogy kell feltüntetnie. Ha esetleg nem, akkor ez nemcsak a "fusizás" szempontjából lehet kellemetlen szituáció, hanem olyan szempontból is, hogy akkor el lehet vonni a közérdeklődés és a köznyilvánosság elől vagyonelemeket a különböző bevallásokból és így a vagyonnyilatkozatból, ami viszont veszélyes irányba vezet, lévén, hogy a Fidesz-kormány azt tűzte zászlajára, hogy a különböző off-shore tevékenységek és az off-shore lovagok ellen hadat üzen.

Láthattuk, hogy ez nem minden esetben valósult meg, például az EU-s pályázatok esetében sem, és ennek a passzusnak a beemelése is felvet némi kérdést. Persze, meg lehet minket nyugtatni, hogy ez nem így van, ezt államtitkár úr nyilván meg fogja tenni, de emiatt, és főleg azért, mert nincs idő ezeknek az aggályoknak a tisztázására és nincs idő kellő mennyiségű módosító javaslat benyújtására, ezért a Jobbik frakció nem tud máshogy dönteni, mint hogy nem támogatjuk ebben a formájában ezt a javaslatot, fenntartva azt, hogy persze előnyöket is hordozhat, de az aggályok, amiket elmondtunk, azt hiszem, önmagukért beszélnek.

Köszönöm szépen, elnök úr, hogy meghallgatott. (Taps a Jobbik soraiban.)

(17.20)