Készült: 2024.09.21.12:53:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

69. ülésnap (2011.02.22.), 278. felszólalás
Felszólaló Varga Géza (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:58


Felszólalások:  Előző  278  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA GÉZA (Jobbik): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Én nem térnék ki részletesen Mihalovics képviselőtársam felszólalására, amelyikben elemezte az egyik módosítómat a 11 közül, így választ kaptam arra, hogy ez miért került elutasításra. Ugyanakkor javaslom, hogy a magyar roncstársadalomnak azokat a tagjait is kérdezze meg, akik igenis szenvednek a gazdasági háborútól. Én felfogom azt, hogy ezt az alkotmányba nem akarják így betenni, de hogy ez a jelenség létezik, ez megkerülhetetlen tény.

Az európai uniós csatlakozás kérdését sokan, több képviselőtársam említette már előttem, mint egy olyan tájékozódási pontot, amit figyelembe kell vennünk akkor, amikor az alkotmány koncepciójáról beszélünk. Fontos ez a tájékozódási pont, mert az alkotmányt jó esetben ezer évre tudnánk megalkotni, ugyanakkor viszont van egy csatlakozási szerződésünk, amelyik megadja jelenleg, 2011-ben ennek a keretét. Ezért egy olyan keskeny ösvény áll előttünk, amelyen ezt az alkotmányozási folyamatot kell folytatnunk, amely keskeny ösvény arra készül, hogy miközben Magyarország, a hazánk több mint ezer éve létezik, ugyanakkor az Európai Unióról ezt talán nem mondhatjuk el, hogy garantálni tudjuk, hogy a következő ezer évben is létezni fog. Ezért én azt gondolom, miközben azzal tisztában vagyunk, hogy ezeket a kereteket, nemzetközi szerződéseket - de itt a WTO-t és más nemzetközi szerződéseket is említhetnék - most figyelembe kell vennünk, én, ha úgy tetszik, egy olyan módosítójavaslat-sorozatot próbáltam benyújtani, amelyik ezt a keskeny ösvényt figyelembe veszi. Ez tehát azt jelenti számunkra, hogy a nemzetközi megállapodásainkat betartva, de mégis olyan alapelveket rögzítsünk le az alkotmányban, amelyek a nemzetünk fennmaradását, a nemzeti vagyon megmaradását biztosítják - nem az állami vagyonét -, és a nemzet társadalmának a jólétét is biztosítják.

Ugyanakkor mozgó célpontokat is figyelembe kell vennünk, amelyek nélkül nem tudjuk a jövőt meghatározni. Képviselőtársamtól már hallottunk itt a fenntartható fejlődésről, a fenntartható jövőről. Ékes képviselőtársam ezeket elég jól elemezte, teljes egyetértésben velem. Én azt gondolom, hogy a jelenlegi alkotmánykoncepció nem tér ki olyan elemek vizsgálatára és figyelembevételére, mint mondjuk, a klímaváltozás, a fosszilis energia véges volta, a népességrobbanás és hasonlók. Én azt hiszem, hogy ezeket sokkal inkább meg kellene hogy fogalmazzuk az alkotmánykoncepcióban.

A koncepcióhoz benyújtott módosító javaslataimmal azt igyekeztem elérni, hogy a nemzetünk számára nélkülözhetetlen, egységes és fenntartható jövőkép szűrőjén keresztül próbáljam javítani, módosítani a tervezetet. Módosítóim egy olyan jövőképet, ha úgy tetszik: új paradigmát igyekeztek az alkotmány szövegébe beleszőni, amelynek szellemiségéből egyfelől tükröződik a Szent Korona-tan alapján álló történelmi alkotmányunk, másfelől viszont jövőbe tekintő és innovatív elemeket tartalmaz. Módosítóim ezt abban az értelemben teszik, hogy védeni rendelik a teljes nemzeti vagyont, tehát nem csak az állami vagyont, beleértve a természeti kincseinket, a termőföldünket, a vizeinket, valamint nemzetünk minden polgárának a jóllétét a jelenben és a jövőben egyaránt. Mint tudjuk, ez a jóllét egy alternatívája lehet a csupán gazdasági növekedéssel mért mérőszámoknak.

A módosító javaslataim megalapoznák azt, hogy fokozatosan magunk mögött hagyjuk a jelenlegi paradigmát, azt, amely az elmúlt 21 és azt megelőző 45 évben kormányainkat egy marionettjátékos bábujaként mozgatták. Ez a játékos néha cserélgette ugyan a bal és a jobb kezével irányított bábukat, attól függően ezt kormányváltásnak is szoktuk nevezni, de egyéb változás e téren nem történt. Ez a marionettjátékos nem egy bizonyos összeesküvő gazdasági csoport, mint néha szokták velünk azonosítani - nem! Hanem ez a folytonos növekedés kényszerében lévő gazdasági rendszerre épülő pénzuralmi rendszer, amely nem tartható fenn. Egyszerűen nem létezik olyan exponenciálisan növekedő rendszer, alrendszer, amelyik előbb-utóbb ne feszítené szét a nagy rendszert, bolygónk rendszerének a kereteit.

Olyan alkotmányra volna tehát szükségünk, amely az új paradigmát, a magyar társadalom jóllétét szolgálja, és az ezt megalapozó nemzeti vagyont veszi a védelme alá. Hogy a kormánytöbbség ezeket a javaslatokat már a bizottsági megmérettetésen sem engedte tovább, jól mutatja, hogy a kormányunk a pénzuralmi rendszer keretei között képzeli el a jövőnket és annak jogforrását, az alkotmányt, mint ahogy Mihalovics képviselőtársam is kifejtette ennek az áldásos hatását. Ezzel mi nem értünk egyet; ezt mi másként gondoljuk.

A konkrét módosítóim közül néhányon végigmennék, de csak azokon, amelyeket általánosan nem érintettem. Egyébként a számuk 19-től 30-ig terjed az irományjegyzékben.

A koncepció preambuluma maga is utal a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezésére. Ezt azonban én továbbvinném, és azt mondanám, hogy vállaljon kötelezettséget hazánk társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatósága, a jelen és a jövő nemzedékek jóllétének védelmére is. Nem egészen értem, több máshoz hasonlóan, hogy ezt a módosítómat miért nem fogadta el a bizottság, hiszen halljuk a nyilatkozatokban - Ékes képviselőtársamtól is, vagy Turi-Kovács Bélától is, de más képviselőtársaimtól is - ennek a fontosságát, hogy ezt meg kell tennünk.

(16.00)

Ha alkotmányunk a föld és a természeti kincsek - víz és mások - védelmét rögzítené, az nem azt jelentené, hogy az európai joggal szembemegyünk, hanem éppen hogy annak a fontosságát. Ha ezt be tudnánk tenni az alkotmányba, akkor nem szembemenve a emberi joggal mégis tudnánk - és az utánunk következő parlamentek is tudnák -, fontos kötelesség ennek figyelembevétele az éppen fennálló nemzetközi keretek között.

Képviselőtársam már említette a fegyverekkel vagy a gazdaság eszközeivel folytatott háborút. Én azt hiszem, hogy Magyarország - a roncstársadalmat már említettem - vesztese a piaci versenyre alapozott gazdasági növekedésnek, a leszakadásunk tagállamként is egyre nő, de az országon belül is egészen világos a társadalom kettészakadása. Ezt nyugodtan lehet illetni a "gazdaság eszközeivel folytatott háború" jelzővel.

Egy további módosítóm szerint - a 6. pontban az általános részben - alkotmányunk elismeri minden állam jogát ahhoz, hogy alkotmányában rögzített módon minden törvényes eszközzel megvédje a nemzete jövő életfeltételeinek biztosítása szempontjából nélkülözhetetlen természeti kincseit. Itt most csak a változatos génmódosítástól mentes flórát és faunát említeném. Az önök oldaláról is nagyon sokszor elhangzott ennek szükségessége. Örömmel hittem azt, hogy ebben ötpárti konszenzus van közöttünk. Tudjuk azt, hogy az Európai Uniónak van egy ebben az értelemben kedvező döntése, viszont egy olyan nagy horderejű dologról van szó, hogy ezt az országot meg tudjuk védeni ezek termesztésétől, hogy szükségesnek tartanám ezt betenni az alkotmányunkba.

A közjót már többször említettem. Felsorolnék néhány dolgot, hogy mit is értek a közjó és a társadalmi jóllét alatt. Itt a jóllét "elválasztva" van írva, és nem arra a jólétre gondolok, amit a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány mint jóléti társadalmat fogalmazott meg. Ettől eltérő ennek a jóllétnek a megfogalmazása. Fontosnak tartanám ezt a módosítómat szó szerint ismertetni önökkel. Eszerint az alkotmány kimondja és nemzeti szuverenitásunk részeként védi a közjót, a jólléti értékeket - mint a lokális gazdaság lehetőségeihez való hozzáférést. Úgy tudom, ez kormányoldalról is fontos dolog, a programban is lehet látni, aztán a stratégia kialakítását várjuk az idén tavasszal és előjelzést kaptunk, hogy a lokális gazdaság fontos szerepet játszik majd. Én ezt a jóllét értékei közé sorolnám, ami lehetőséget adna a roncstársadalom rendbetételére is. Továbbá a tiszta élelmiszer, tiszta ivóvíz és levegő, az esélyegyenlőség, az egészség, a harmonikus családi élet, a jó környezeti állapot, a tudás, a biztonság, a megélhetést biztosító értelmes tevékenység, a jó erkölcs, a szolidaritás és hasonlók. Ezek csak a magánélet, a csoportérdekek mindenki számára biztosított lehetőségeinek a sérelme nélkül volnának érvényesíthetők a javaslatom szerint.

Az időkeret miatt azt szerettem volna felvillantani, mit értettem az alatt, hogy egy új paradigmaváltó alkotmányhoz szeretném a hozzájárulásomat adni. Nagyon szomorúan vettem tudomásul, hogy a kormány ezeket még a bizottságon sem engedte túl. Be fogjuk nyújtani ezeket módosított formában, a vitát figyelembe vevő változatban magának az alkotmánynak a vitája során is.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  278  Következő    Ülésnap adatai