Készült: 2024.09.21.02:38:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

226. ülésnap (2001.09.26.), 32. felszólalás
Felszólaló Tardos Márton (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó Foglalkoztatatási bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TARDOS MÁRTON, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. A foglalkoztatási bizottság - ahogy az előbb hallották - megtárgyalta a törvényjavaslatot, és jelentős vita alakult ki; 8 ellenvélemény, 8 olyan vélemény, amely nem támogatja a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, világosan fogalmazott.

Az első kérdéscsoport, amiben az ellenvélemény kialakult, az volt, hogy miért pont ezeket a kérdéseket veti fel a pénzügyi szabályozás vonatkozásában a kormány, amikor egyértelmű, hogy a költségvetés bevételi oldalai és kiadási oldalai tisztázatlan módon kerülnek a Ház elé és kerülnek elfogadásra, és ellenőrizhetetlen helyzetet hoznak létre. Ezt az ellenőrizhetetlen helyzetet, amelyről tegnap kifejtettük az álláspontunkat - és most nem ismétlem meg az okokat, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a többletbevételek és az infláció mértékével kapcsolatos többletigények együttes megvizsgálásában a Ház hozzon döntéseket, és ne a kormány kapjon lehetőséget arra, hogy osztogasson -, ennek az ellenőrizhetetlen osztogatási rendszernek az egyik következményét véljük fölfedezni a jelenleg tárgyalt törvényben is. És ezt az osztogatási rendszert nem azért tartjuk rossznak, mert egyértelműen az osztogatási célrendszer egyes alkérdéseiben nem támogatnánk a kormány javaslatát, hanem azért, mert ez az ajándékozási rendszer és áttekinthetetlen rendszer lehetetlenné teszi, hogy a parlament ezekben a kérdésekben éreztesse a véleményét, és tárgyaljon arról, hogy kinek milyen mértékben kell a növekvő gazdaság hasznából, a növekvő gazdaság előnyeiből részesülnie.

Ezzel át is tértem a véleményem, véleményünk, ellenvéleményünk másik kérdésére. Kit is kell támogatnunk? Egyértelmű, hogy a kormány lakásépítés, nyugdíj kérdésében olyan javaslatot tett, amely azokat támogatja, akik viszonylag jó helyzetben vannak, akik önerőből lakást tudnak építeni, akik olyan helyzetben vannak, hogy a nyugdíjuk mellett jelentős jövedelmet tudnak még szerezni; ők ma vagy holnaptól kezdve, illetve a törvény életbelépésétől kezdve kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Én nem irigylem ezeknek a rétegeknek a javuló helyzetét, és nem ezen rétegek javuló helyzete ellen akarok érvelni, és nem is ez ellen érveltünk a bizottsági vitában, hanem arról volt szó, hogy lehet - és megvitatásra kell hogy kerüljön -, hogy vannak ennél fontosabb és a támogatásra inkább rászoruló rétegek, tehát ennél fontosabb intézkedések, amelyek az ennél jobban rászoruló rétegeket támogatják. Ilyen támogatási rendszert nem lehet úgy bevezetni, hogy a salátatörvényben 66-77-88 mással együtt egyszerre tárgyaljuk, mert így lényeges álláspontra nem juthatunk.

Az utolsó kérdés, amit föl akarok vetni még abban a pár másodpercben, ami rendelkezésünkre áll, hogy az 1 százalék ügyében a parlamentnek az volt az álláspontja, hogy itt az adózó állampolgárok döntési rendszerének adunk lehetőséget, hogy ők döntsék el, kinek adják a pénzt, kinek adják a központosított jövedelmüknek ezt az 1 százalékát. A kialakult rendszer ezt megváltoztatja, és az állam kezébe adja a döntési rendszert, méghozzá olyan módon, ami önmagában véve ellenőrizhetetlen és az indokoltsága ellenőrizhetetlen.

Ennek alapján 8 képviselő nem támogatta a javaslat általános vitára való alkalmasságát. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai